Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-09-24 / 12. szám
QL1> m rhújúüarJoi/e I. EVF. 12. SZÁM ARA 5 PENGŐ 1945 SZEPTEMBER 24. m Miniszterek, akik a németek kéméi voltak Nyilas banditák kisgyermekeket méssás’oSSak le a Nemzetközi Vöröskereszt Andrássy-utl menbeSyén Szürke, fénytelen délelőtt, messziről tompa dörgés, összefolyón és félelmetesen, mintha ugrásra készülő fenevadak acsarkodnának a város körül. Az utcákon teherautók, szekerek... Az Andrássy-út 111. számú ház ablakában riadt gyerekarcok sorakoznak. Ök is a felvonulást nézik. Valamelyik gyerek bizakodón susog: — Az oroszok biztosan megverik őket! Es ha az oroszok győznek, akkor mi is megmenekültünk! Jönnek a nyilasok A „Führer“ eltűnésének leqnjabb fejezete: „Hitler Japánban bujkál“ Parisból jelenti az Európa Riport: A Hitler-rejtély megoldása állandóan foglalkoztatja a szövetséges nyomozókat. A világ eiső számú háborús bűnösének főcinkostársai az oberinsei táborban történt kihallgatásuk során gyanúsan egybehangzóan halottnak mondották a Führert. Vallomásuknak ez a része a betanulíság látszatát keltik. Számos adat és bejelentés arra mutat, hogy Hjtler Braun Évával megszökött. A „Vállalok minden felelősséget“ szövegű kijelentése tehát ugyanolyan hazugságnak bizonyul, mint számtalan ígérete. Ezt támaszt ja alá dr. Plew a Hitler elleni július 20-iki merénylet egyik tervezőjének vallomása, aki angol hírszerzőknek adott nyilatkozata szerint a volt Führer arcán röviddel Németország összeomlása előtt olyan plasztikai műtétet hajtottak végre, hogy felismcrhetetlcnné vájt. Bizonyos adatok arra mutatnak, hogy Hitler és Braun Éva tengeralattjárón szöktek meg. A legújabb feltevés szerint Japánba menekültek volna, mert Hitler, aki „mindent előre bekalkulált“, bízott utolsó szövetségese győzelmében. A szövetségesek már évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy a világ legkisebb zugát is felkutatják a háborús bűnösök kézrekerítésére. Bárhol is húzza meg magát gyáván a világ gyászbaborítója: nem kerülheti el sorsit. A Nemzetközi Vöröskereszt Gyér. mekmenhelye ez az épület. A men. hely 300 kisgyereknek adott menedéket anélkül, hogy bármelyiktől megkérdezték volna, mi a neve, vallása ... És miért nem tartózkodik a szüleinél. Proletárgyerekek, drágaöltözékű kislányok, pirospozsgás vasgyúrók és lázbeteg, sápadtareú fiúcskák zsúfolódnak össze a rosz~ szül fűtött, bombáktól megtépázott házban. A gyerekek nézik a nyilas felvonulást. Hátuk mögött nyílik az ajtó és belép az intézet helyettes vezetője. Friedrich Sándor doktor Arca hamuszürke, vértelen szája reszket az izgalomtól. Beszélni kezd: — Gyerekek, el kellene hallgatnom előttetek a valóságot. Nem teszem, mert ez a szörnyű világ már nem ismer felnőttet és gyermeket, ügy kell bánnom veletek is, mintha kész emberek lennétek. Most érkezeit a futár és jelenti, hogy negyedórán belül nyilaskfilönítmény érkezik. A gyerekeket, felügyelőket, orvosokat és az épületben meghúzódó matrónákat és aggastyánokat isme. rétién helyre viszik. Azt akarom, készüljetek fel erre a szörnyűségre. Ha sorakoznotok kell, csendben, zokszó nélkül, fegyelmezetten vonuljatok le az utcára. Csak a legszükségesebb /isomagot vegyétek magatokhoz, mert nem tudom, milyen hosszú út áll előttetek. Remény még van. Tarján mérnök úr most telefonál a Vöröskereszt központba és remélem, segítséget kap. Friedrich doktor csak éppen végére ért mondókájának, máris ott állt mellette Tarján Oszkár mér. nők. Színleien hangon jelentette: — Nem kapok telefonösszekötte' test. .. — Ellenálltak a nyomorultak! Meg tudom mutatni a kézigránátot, amit közibénk vágtak. De mit magyarázok én neked, büdös paraszt. Szabó testvér int és a helyettes, testvér, akit banditatársai csak Lalinak címeznek, belerúg az őrmesterbe, aztán szapora csattogás, a puskaütések valóságos zápora hull a jószándékú emberre. Három percet adtak a ház kiürítésére. Három perc múlva lent állnak az ucán a gyerekek, az öregek, az oktatók, az orvosok... A betegek is lent vannak, a sebesültek is s a kicsinyek, akiknek arcát, ruháját elékteleníti legyilkolt társaik kiontott vére. Mindez karácsony napján tör. tént... Sokhelyütt talán karácsonyfáik, kipirult gyermekarcok ésimádságos szívek várják a közeledő Gyermeket, aki mindnyájunké és aki szeretedének szent kenyerét vá' logatás nélkül osztja mindenkinek, aki erre a drága kenyérre megéhe. zett. Karácsony ... Véres gyerekek menetelnek az ismeretlen sors felé A kísérők lövöldöznek, kézigránátot hajítanak be egy elhagyott ház udvarába, hogy a zajjal, robajjal még jobban megfélemlítsék az agyongyötört kicsinyeket. És most egyetlen gyerek sem sír, egyetlen gyerek se kér könyörülhet, ha ta. Ián nem» is bírják a futásnak beillő menetelést; mennek szótlanul és keményen: kicsiny emberek, akik már érzik, hogy a mártiromságot felemelt fejjel kell fogadni. Érzik, hogy ők most példát mulatnak és eleve ítéletet hirdet, nek a gyilkos banditák felett. A menclt a Fasor felé kígyóz- Szabó testvér magyaráz fegyvereseinek: — Most egyúttal kirámoljuk a fasori patkányfészket is. Ha valaki lemarad, azonnal lelőni. Erősítsétek a tempót. Az öregeket legjobb itt útközben elintézni! Revolverlövés csattan: egy öreggel már kevesebb ... Csodálkozó arc mered az ég felé, mintha azt kémlelné, miféle meny. nyei akarat vezette azt a fegyvert, mely egy ártatlan, öreg életet kV oltott. A menet kígyózik a fasori Gyermekotthon felé. A Bajzn-utca piszkos hórétegen mind sűrűbb vérnyomok mutatják az áldozatok útját. Gál György Sándor Géppisztollyal a gyermekek ellen A gyerekek dermedt csöndben | álltak. Szemük sem rebbent, mikor | a ház fölött félelmetes vonítással ' húzott el egy nehéz gránát. Álltak, vigyázban, ahogy illő ha a Vörös, kereszt Otthon vezetője beszél. A nagy csendességben halk, szepegő hang szólalt meg: egy 7 éves kislány hívta, szólongatta távollevő anyukáját. Erre a hangra felborult a gyermekek rendje és fegyelme. Egyik-másik bátrabb fiúcska lerohant a kapuhoz, átmászott a vas" kerítésen és nekivágott az ismeretlen, ellenséges városnak. (Legtöbb' je sohasem került elő.) A többiek izgatottan rángatták magukra a pullovert, kabátot, csővédőcsuklyát, hócipőt, mackónadrágot; de volt közöttük olyan is, aki csak állt, te. hetetlenül. Fent az emeleten fejvesztett pá~ nik. A csekély élelmiszertartalékot és a Vöröskereszt utolsó ruhatartalékját osztogatják. A legnagyobb rohangálás közepette három puslcalövés hasít bele az öregek és gyermekek zsivajába. Egy gyermek rohan fel az emeletre: — Itt vannak a nyilasok! Még vegére se ért a mondatnak, a lépcsőn már dobognak is fölfelé a nyilas pribékek. Vállukon tarisznya, teletömve lőszerrel és kézigránáttal, kezükben géppisztoly. Hat ember. Hat felejthetetlen arc. A bűnnek, a kloakának, a szadiz. musnak, a rombolás őrületének hat szörnyűséges, apokaliptikus arca. Szabó testvér a vezető. Az egyik vöröskeresztes hölgy udvariasan odalép és magyarázni próbálja, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt terülétenkívültséget élvez. Szabó testvér fölemeli az öklét és az arcába vág. Erre a jeladásra a hat briganti nekiront a raktár körül tolongó gyermekseregnek. Csattan a puskatus és egy pillanat múltán Szent Karácsony napiát beszenynyezi a legnagyobb bűn, amit ember elkövethet, gyermekvér folyik a Vöröskereszt menházában. Az egyik gyermek felsikolt: testvére fekszik véresen a folyosó kőpadlatán. Szabó „testvér“ mosolyog, aztán olyan kényelmesen, mintha a ligeti mutatványos bódé jáfcckpuskáját emelné fel, célzásra fogja a gép" pisztolyt s a síró gyermeket való' Sággal elfűrészeli a géppuskasoro' zattal. Vér, vér, vér... Az utcán őrködő banditák, mint a fenevadak megérzik a kiontott vér szagát. Ott. hagyják őrhelyüket és berohannak ők is az épületbe. A folyosón egy 89 éves nő igyekszik a szobája felé. A vértől iszamlós kövezeten meg' csúszik és térdrebukik. Aj. egyik nyilas nagyon szórakoztatónak találja ezt a szomorú képet. Ráordit a matrónára: — Kelj fel! Térdelj! Kelj fel! Térdelj! Az idős asszony nem bírja az embertelen tornát. Pillanatig áll, rémülten, mint aki csak most eszmél rá, hogy az emberségnek, a könyö. rületnok vége s valami új, szörnyűséges világrend szakadt rá, pillanatig áll, aztán arccal beleesik a lassan terjedő vértócsába. Véres gyerekek menetelnek . . . A lépcsőn most egy rendőr igyekszik fölfelé. Fegyvertelen. Törzsőr. mester, 50 éves lehet. Átlép a két gyermekhullán, szemvillanásig megtorpan az örgasszony holtteste mellett s rohan tovább. Közben torkaszakadtából ordít: — Ki itt a vezető? Ki felel ezek' ért a rémségekért?! A kiáltásra Szabó testvér is előkerül. Odalép a rendőrhöz, megragadja az egyenruha paroliját s úgy rázza, lökdösi a törzsőrmestert a lépcső felé. mintha egy kis lur. kőt tanítana móresre: _ Idehallgasson, barátom — oktatja Szabó a rendőraltisztet, — Maga ne pofázzon bele a mi dolgunkba! Maga hallgasson, mert ha én fogom be a száját, akkor alaposan befogom! A törzsőrmester nem hagyja magát: — Ilyen parancsot maguk nem kaphattak, hogy gyerekeket gyilkoljanak rakásra! Szabó testvér röhög: DCo/úaoánj-rJ>úvesa .Mihály hmiziíliadjái^atántitka: ehö Kolosváry-Borcsa Mihályt, a letűnt idők hírhedt sajtóvezérét, Kolozsvárott ismertem meg, — mint a Farkas-utcai ódon református kollégium növendékét — messziről. A diákok nemes versenyében nem tudott élre kerülni, tehát dacos és mogorva lett s úgy tett, mintha meszszebbre látna diáktársainál, mélyebbre nézne, nagyobb dolgokra törekednék. Csak éppen értelmileg nem tett tanúságot minderről. Zord mogorvasága mögött inkább a nagy. ravágyás, féltékenység, bosszú ördögi ösztönzéseit lehetett sejteni. Nehéz indulás Azután az egyik helyi lap szerkesztőségében láttam, amint valakinek a háta mögött beosont. Más fiatalok kéziratokkal jöttek-mentek, ő csak úgy mögöttük lopakodott, megbújt a sarokban s várta, mit mondanak a többiekről. Később hallottam, hogy nem is azért látogatott be a szerkesztőségbe, mert egetverő „tehetségének“ akart érvényt szerezni, hanem azért — mert haragudott a szerkesztőre. Állítólag meg akarta verni. Hogy mennyiben igaz ez s miért haragudott a szerkesztőre, talán titokban beküldött kéziratának papírkosárba dobásáért, nem tudom, de egy bizonyos, hogy Kolosváry- Borcsa meg egy sor írással sem jelentkezett abban az időben, amikor fiatal pályatársai már rég elindultak az írás-újságírás ösvényein. Ott is hagyta hamarosan a patinás szépségű Kolozsvárt, hogy pár év múlva az ősi kálvinista varosban tűnjük fel, az akkori idők szellemének nagyon megfelelő, csak éppen a Debrecenhez annyira hozzátartozó szabadelvű, haladó gondolkozást nél/t külöző baritonjával. Szülővároséban jól ismerték, semmibe sem vették, itt azonban üggyel-bajjal próféta lehetett. Szóvivő, hangcsatorna — bizonyos körökben. Eléggé haragudott is kudarca miatt Kolozsvárra s Kolozsváron keresztül minden kolozsvárira, akiben némi tehetség volt. Benne is volt „tehetség“ gyűlöletre, bosszúállásra s a tehetségtelenség legmagasabb fokú kihasználására. Élet és ha'ól ura Budapesten mint a miniszterelnökség sajtóosztályának előadóját fedeztem fel. Megdöbbentő felfedezés volt ez. Hogy kerülhetett a magyar sajtó legfőbb őrhelyére irányító posztjára? Első percben szép hegyesre stuccolt fekete szakállának tulajdonítottam ezt a sikert, amely mefisztói arcának most még élesebb vonásokat adott... És ez a törtető mindjobban beérkezett“. Sajtófőnökség, sajtókamara, képviselőség, Függetlenség, Stádium. De ő még többet akart markába kaparintani, hogy gonosz terveit annál biztosabban és eredményesebben végrehajthassa. Államtitkárság és kormány biztosság — aztán koronát tett vágyaira. Végrehajthatta hfÉrostratesi tervét. Tőből levághatta a magyar szellemi élet gondolatokat termelő fejét: megszüntethetett évtizedeken át megjelent lapokat, Csepelre szállíthaitot újságírókat, német halálkamrákba küldhetett mindenkit, aki útjában állott. Nemcsak százak, ezrek és ezrek jutottak igy a legrettenetesebb nyomorba, nemcsak újságírókat törült ki a magyar társadalom soraiból, gyilkos keze a magyar nyomdaipart is tönkretette. Kolosváry-Borcsa Mihály ki akarta irtani a magyar szellemi életből azt is, amit évtizedeken # magyarnak tartottunk, hogy behozhassa helyébe a „fajtiszta“ germán szellemet. Amely ellen nemcsak a magyar szellemi étet hivatott vezetői, de minden gon. dolkodó magyar ember érzéke tiltakozott akikor is és tiltakozni fog mindig. A történelem eldöntötte e kérdést. S minden bizonnyal az „Elnök Úrral“ szemben is kiegyenlíti számláját azért a sok szenvedésért, amiben „szellemátalakító“ munkája során annyi és annyi intellektuel és családja, valamint annyi ezer más magyar ember részesült Borcsia Mihály rangosán viselt magas tisztségei idején. Nagy László. Endre László díszpolgárrá választói ellen bűntett fdfdicséréséért indul eljárás A fasiszta-nyilas rezsim egyik legelvetemedettebb gonosztevőjét, Endre Lászlót több magyar város reakciósai tavaly díszpolgárrá választották, sőt akadt olyan pestkörnyéki község, amelyik utcát nevezett el róla. A népügyészség most arra az álláspontra helyezkedett, hogy felülvizsgáltatja az Endre László díszpolgári okleveleivel kapcsolatos városi közgyűlési határozatokat. Az álláspont ugyanis az, hogy ezek a határozatok büntetőjogi szempontból kimerítik a bűntett feldicsérésének t nyálladéki elemeit. Megállapítják, kik vettek részt a határozatok hozatalában és az ügyészség valamennyi ök ellen vádiratot készít. Hasonlóképen vádirat készül azok ellen is, akik hízelgésből nem átallották utcát elnevezni a rémuralmi idők legsötétebb alakjáról. *
