Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1945-08-04 / 5. szám

Ősszel megnyílik az első magyar munkaiskola A csorvási munkaiskoláról nyilatkozik Ádám Zsigmond tanár Közeledik az ősz, az iskolák megnyitásának ideje 8 diákok, szülők, nevelők egyformán ér­deklődéssel várják: milyen lesz az új tanév, milyen lesz az iskolák szelleme s az új, demo­kratikus Magyarország közok­tatása? A minap egy érdekes kis röpirat került a kezünkbe: *Milyen iskolákat vár tőlünk a föld népeit Szerzője Ádám Zsigmond, tanítóképző-intézeti tanár. A röpiratban annyi ér­dekes új gondolatot találtunk, hogy azonnal fölkerestük Adám Zsigmondot, akit meg is találtunk a Pedagógusok Szabad Szakszervezetében. — Ingyenes, bennlakásos, ön­ellátó iskolákat akarunk szer­vezni — kezdi magyarázatát Ádám tanár úr. — A mai isko­lának ingyenesnek kell lennie, hogy még a legszegényebbek gyermekei elé se gördül­hessenek anyagi akadályok az iskoláztatás terén. Mi benn­lakásos iskolákat _ akarunk, ahol a tanulók teljes ellátási kapnak: így a legfélreesőbb tanyák gyermekei is járhatnak is­kolába s gyermeki erejük nagy része nem vész el az eső, hó, szél, és sár eleni mindennapos küzde­lemben. Amellett iskolánk, mely módszereiben egészen sa­játos munkaiskola akar lenni, így nem csupán a nap néhány órájában, hanem egész nap foglalkozhatik a gyermekkel. S iskoláink végül önellátó: azaz anyagi alapjait megfelelő földbirtok képezi, melynek megművelése az iskolában folyó oktatással a legszo­rosabb kapcsolatban van. Ez a birtok mintagazdaság, s mint ilyen egy egész vidék számára mutat példát, de amellett eltartja az iskolát is, annak költségei tehát nem ter­helik sem az államot, sem a várost, községet, vagy bármi­féle más közületet. — S hogyan folyik az okta­tás a munkaiskolában? — kér­dezzük. — A régi típusú iskolában a tanítás szinte kizárólagosai! elméleti volt A tanulók ültek a padokban s könyvekből, meg a tanító előadásából magukba szedtek bizonyos ismeretanya­got, de azt a gyakorlatban, a valóságban soha ki nem pró­bálták. Számtanórán például tanultak területszámítást, de soha egy kertnek vagy rétnek a területét föl nem mérték. Fi­zikában tanultak különféle gé­pekről, de egy traktorhoz vagy gőzgéphez soha oda nem állí­tották őket. S a kertművelés, méhészet, állattenyésztés, meg néhány olyan mesterség, mint pl. asztalossá?, villanyszerelés, amiből valamennyit minden gyermeknek illik tudni: ezek mind kívül rekedtek a régi is­kola programján. A régi is­kola nem nevelt az életre, csu­pán az élettől idegen »értelmi­séget« tenvésztett ki, mely még a szellem dolgaival, iro­dalommal, művészettel is in­kább csak az iskola falain kí­vül kötött bensőbb barátságot. S ennek a régi iskolának nem­csak az volt a hibája, hogy a sok magoltatás mellett a gyer­mek tettvágyát, fölbuzgó fia­tal erőit, gyakorlásra váró ürességét, játékos hajlamait mind kiaknázatlanul hagyta, sőt elsorvasztotta, hanem a munkától elválasztott el­méleti oktatás volt az egyik oka annak, hogy ná­lunk értelmiségiek és fizi­kai dolgozók között társa­­dalmila" olyan mélv sza­kadék keletkezett. A munkaiskola többek között ezt a szakadékot is át akaíja hidalni: nálunk a munka és a tanulás, fizikai és szellemi erő­kifejtés a legszorosabban egy­befonódik. Természetes, hogy a munkaiskola tanulóinak is el kell végezniük ugyan­azt az anyagot, mint amit a másféle iskolákba járók­tól megkövetelnek, de a munkaiskola ezt az anya­got is máskép a tanulók cselekvő közreműködésével tanítja s azonfelül még sok egyéb hasznos ismeretre is megtanít.-r- És mennyire haladt már a megvalósulás felé a munka­iskola? — tesszük fel az utolsó kérdést — íme! — húzza ki zsebéből Ádám tanár a vallás- és köz­oktatásügyi minisztérium vég­zését, mely az első ilyen munkaiskola felállítását Csorváson en­gedélyezi. — S az iskolához már van száz hold földünk, van egy kasté­lyunk; most folvik a tanári karnak,^ a munkavezetőknek a szervezése, a tanszerek beszer­zése. Lesz méhészetünk, gyü­mölcs- és virágkertészetünk, kovács-, bognár- és gépészmű­helyünk. Az iskola szoros kap­csolatot kíván fenntartani a helyi szövetkezettel, hogy n<­­csak a termelés, hanem az el­osztás és érték üiités kérdései­vel is foglalkozhassunk. S már' most kijelenthetem: őszre az első munkaiskola föltétlenül megnyílik! Rácz J. A szociális újjáépítés munkájában vesz részt az, aki belép I a NEMZETI SEGÉLY tagjai sorába 1 diák, 1 munkás, 1 iparos, 1 irafikos, 1 tisztviselő, 1 kétgyermekes családanya elmondják, hogy miért léptek be 3 Nemzeti Segély tagjai közé Egyik délután a XIII. kerü­letben jártam. A Róbert Ká­­roly-utca 1U4. számú ház előtt két csoportot vettem észre. Megállottami egy pillanatra, vájjon mi történik? Egy pi­rosarcú 14 év körüli kislány magyarázott. Majd papírla­pot nyújtott át egyik ick-má­­siknak, mintha jegyet vagy műsorfélót osztogatna. Aztán elpirulva mondja: — Majd ott benn tessék fi­zetni. A csoport eltűnt s megszólí­tom a kislányt: . — Mondd, kislányom, mi ké­szül itt? — Előadás lesz, kérem- Mi ugyanis itt minden második héten előadást tartunk n Nem­zeti Segély javára. — A Nemzeti Segély ja­vára? Miféle intézménv az — kérdem, tájékozatlansági t te­tetve. A kislányon észre veszem a csalódottságot, de azért szapo­rán kezdi a magyarázatot. Horváth Magda III. gimnázista — A Nemzeti áSegély — bá­torodik hele a válaszadásija — a legszebb dolog szerintem. Csecsemők és anyák megsegí­tésén dolgozik. Én is tagja vagyok. Anyukám is az. Mind­össze havi Három pengőt ) <ze­­tünk, de ha sokan adnak há­rom pengőket* sok szegény gyermek jut belőle jó táplálék­hoz és más jóhoz. A néni nem iratkozik be? — kérdi. Amikor megmagyarázza azt is, hogy hol kell heiratkozni, hogy minden kerületben van kerületi szerv* megbarátko­zunk s bemutatkozik: — Horváth Magda harma­dik gimnazista vagyok. Apu­kám január elején, az ostrom alatt eltűnt. Addig a Széche­nyi-fürdőben dolgozott. Azóta anyukám dolgozik a fürdőbein, ő tart el. Takarít. Egv bátyám volt, Ferenc, hetedik gimna­zista volt, 6 is eltűnt. Azon­ban róla már kaptunk hírt- Egyik kórházban fekszik. Re­méljük, hosy hazajön. Vigasztalásul megígérem, hogy én is belének a Nemzeti Segélybe, !ő pedig tovább osz­togatja a jegyeket. Fiatalemberek jönnek. Mun­káskülsejű férfiak, de ünnep­lőbe öltözve. Megszólítom az egyiket. Akik szeretik a Nemzeti Segélyt Barta Lajos munkás erős, egészséges, edzett férfi. — Az tetszik nekem főként, hogy a Nemzeti Segély ro­hammunkát végez. Úgy néz ki a dolog, mintha mi, mun­kások is tőle tanultuk volna a rohammunkát. Ott van min­denütt. Ott volt az első segí­tésben, ott van a gyári mun­kában, a Máv-műhelybenl a vagónépítésnél, a textilgépek rendbehozatalánál; élelmet szállít, ruhát ad, gyermeket üdültet, elesetteket segít. így van ez jól. Amíg mi, munká­sok dolgozunk, kell legyen va­laki. aki a mieinkről gondos­kodik. Hogy annál nyugodtab­­ban dolgozhassunk mi, munká­sok az újjáépítésért. — Bodri János női szabó vagyok — mondja egy másik fiatalember. — Örömmel lép­tünk be a Nemzeti öegely tá­borába, mert itt mindig egy­más között vagyunk s nagyon jól érezzük magunkat. Eljö­vünk minden összejövetelre, Sokszor több is van egy nap, ilyenkor kettőre is elmegyünk. Innen például a 90. számba megyünk, mert ott is lesz összejövetel. Kettős kiadás, igaz, de nem sajnáljuk a költ­ségeket mert pengőinkkel má­sokon segítünk. fíozgonyi Cecilia dohány­árust szereti az egész kör­nyék. Különben a_ színpadon is otthon van, ma is szerepel. — Én is beléptem a Nemzeti Segély tagjai közé. Én min­den ádozatot meghozok szíve­sen, mert tudom, hogy jó célt szolgálok vele. Szívvel-lélek­­kel teszem — mondja. Hazamenet épr> a kapuban találkozom Lóky Zoltán posta­­igazgatóval. ö a ház- és tömb­­megbízott. Amikor elmondom tapasztalataimat, szigorúan néz ram. — Hát maga még nem tagja a Nemzeti Se^MvK^f Kérdéssel válaszolok. — Tgazga+6 úr tagi a már? — Ez csak természetes. — S mióta — kérdem? — Az elsők között voltam. Ha valóban építeni akarjuk az új, demokratikus Magyar­­országot, ami pedig minden­kinek kötelessége, akkor tago­kat kell gyűjtenünk, minél többet. A Nemzeti ''Segély min­­denikünké. Őszinte vallomás — És most hadd valljuk én is, a másokat vallató szegény, kétgyermekes anya. Férjem­mel s gyermekeimmel együtt igazán csak az isteni gondvi­selés mentett meg a szörnyű német rombolások közben. La­kásunkat bombatalálat érte. Új lakásba költöztem. Itt is bombatalálatot kaptunk. De még fájdalmasabb, hogy má­sodik lakásunkból férjem is eltűnt. Két gyermekemmel a legnagyobb ínségbe jutottam. Derék házmegbízottam útján eljutottam aztán a Nemzeti Segélyhez. Ételt. kenyeret kapnak azóta gyermekeim. Ki tudia elmondani azt az érzést, amikor hosszú koplalás után az első tál ételt hozta haza kis fiacskám! Pedig régen, be másként volt Most a két sze­mélyre szóló adagból hárman is eszünk. Amíg majd ú.ira A b : Nemzeti Segély [ táborának t \ minden új tagja \ erősíti : a fasizmus ellem í küzdelmet [ hazajön az apjuk. Beiratkoz­tam nyomban én is a Nem­zeti Segélybe. És másokat is igyekszem táborába toborozni. Boldog szívvel mondhatom: nemzetépítő akció. Ne idegen­kedjék senki, akinek van mi­ből juttasson másoknak is a Nemzeti Segély útján­­íme a négy nyilatkozat És egy anya vallomása Kereset­len, egyszerű szavak. De azt hiszem megmutatják, hogy mi a Nemzeti Segély s miért ér­demes tagjának lenni. H. Kolozsy Klementin M rohammunka sok megbecsülése... rlákospa tatán ebédet, vacsorát, Újpesten élelmi­szert, ruhaneműt kapnak az orszdgésltés hősei Rákospalota és Újpest mun­kásváros. A két nagy pestkör­nyéki városban a Nemzeti Se­gély helyi szervezetei az or­szág újjáépítésén dolgozók tá­mogatására siettek. Élelemmel, ruházati cikkekkel támogatják az ország vérkeringését jelen­tő vasútépítés hőseit, akiknek tevékenysége követendő példa mindenki számára. "Ebéd és vacsora a rohammunkátoknak Az Istvántelki főműhely a vasút újjáépítésének egyik központja. Mozdonyok, vasúti kocsik helyreállítása folyik rohammunkával. A Nemzeti Segély rákospalotai szerve­zete elhatározta, hogy a ro­­hammunkások számára rend­szeresen meleg ételt juttat. A tervet gyorsan megvalósítot­ták. Most már naponta kétszáz dolgozó számára készül egy-egy tál ízletes ebéd, kenyérrel. A N. S. konyháján már kora reggel megindul a mun­ka, hogy a déli szünet idejére elkészüljön az Istvántelki fő­műhely számára a kétszáz adag ebéd. Egyelőre csak egy tál ételt tudnak adni, de jó szívvel, ízletes ebédet készíte­nek. A heti étlapon négyszer sze­repel főzelék, kétszer pedig tészta. Kevéssel tizenegy óra után már úgyszólván kész az ebéd. Amikor megérkeznek az ebédért, már vihetik is. Friss, meleg, ízletes egy tál ételt osztanak ki a főműhely roham­munkásai közül kétszáznak, a déli szünetben. A rákospalotai vasútállomá­son nyolcvan munkás végez nagyon fontos tevékenységet. A N. S. rákospalotai szervezete az ő számukra vacsorát készít naponta. Itt is a munkahelyen kerül kiosztásra a vacsora. Uzsonna az önkéntes dolgozóknak Újpesten hetek óta önként jelentkezik vasárnaponként 1500—2000 nő és férfi, nogy a náci barbárok által felszántott fóti vasútvonalat úijáépitse. A múlt vasárnap a N. S. új­pesti szervezete közel kétezer zsemlyével kedveskedett az önkéntes vasútépítőknek. A Kommunista Párt gyümölcsöt adott a zsemlyéhez. A N. S. újpesti szervezete a rohammunkások jutalmazásá­ból is részt kért. Az első alka­lommal a legjobb eredményt elért dolgozónak juttatott egy­­egy élelmiszercsomagot, Amelyben többek—között liszt, dara, és bab volt. Újpesten egy másik roham­­munkás-csoport tagjai között negyven munkaruhát osztott szét a N. S. A munkásváros dolgozói, de főleg a leányok és asszonyok férfi-, valamint gyermekruha javításával, var­rásával sietnek az országépí­tés terén előlhaladók támoga­tására. Gedő Sári Dr. Hanny polgár mester: Pestszenterzsébet nagyra értékeli a N. S. munkáját Pestszenterzsébeten, a nagy munkásvárosban, húszágyas gyermekkórházat adtak át ren­deltetésének. A közeljövőben hatvanágyas kórházzá fejlesz­tik a fontos egészségügyi in­tézményt. Dr. Hanny Lajos polgár­­mester a gyermekkórház meg­nyitása alkalmából a követ­kezőket mondotta a Magyar Jövő munkatársának: —. A gyermekkórház élel­mezését a Nemzeti Segély vál­lalta. Pestszenterzsébet 1» kos­­sága tudja, hogy mi mindent köszönhet ennek az intézmény­nek. Ismerjük fasisztaellenes harcát és hatalmas szociális teljesítményét Pestszenter­zsébet, a munkásváros, már a felszabadulás napja óta élvezi és nagyra értékeli a Nemzeti Segély munkásságát. !'/ a város vezetősége, mint a la­kosság a legmesszebbmenően támogatja célkitűzéseit A most folyó tagtoborzás során bizonyára rengetegen csatla­koznak táborához Pestszent­­erzsébetről is, hogy a hatal­mas intézmény keretében résztvegyenek az országépítés munkájában. Magyar Jövő 3

Next

/
Thumbnails
Contents