Magyar Hirnök, 1970. július-december (61. évfolyam, 27-44. szám)

1970-09-17 / 38. szám

10. oldal MAGYAR HÍRNÖK Thursday, Sept. 17, 1970 KANADAI LEVÉL KORMÁNY-SEGÍTSÉG AZ Uj BEVÁNDORLÓKNAK Irta: SZÉKELY-MOLNÁR IMRE A II. világháború után ren­getegen menekültek el az ott­honukból, s ez a menekülés jsajnos, még negyedszázaddal a háború befejezése után sem ért véget. A menekülők ára­data szakadatlanul tart. Jön­nek Ázsiából, a Caribi szige­tekről éppen úgy, mint Euró­pából. Nemcsak a vasfüg­göny mögül, hanem minden európai ország szaporítja a bevándorlást, mert nemcsak politikai menekültek vannak, hanem sokan jönnek gazda­sági okokból. A jobb lehető­ségek szinte csalogatják az ipari és szakmunkásokat, és ha valóban jó képesitésüek, gyorsan el is helyezkednek. 1956 után megkönnyítették a Kanadába való letelepedést. Mégis sok minden hiányzott ahhoz, hogy az uj bevándor­lók valóban jól is érezzék ma­gukat, s ne csak átmenetnek, hanem otthonuknak is tekint­sék az itteni letelepedést. Kü­lönösen az intellektuális pá­lyán levők, az orvosok, mér­nökünk, tanárok és tanitók, és más hasonló képesitésüek szenvedtek sokat. Ismerek orvosokat, akiknek operálni, gyógyítani kellett volna azok­ban a kórházakban, ahol mint orderliek kaptak állást. Ah­hoz, hogy valaki a szakmájá­ban el tudjon helyezkedni, évekig kellett tanulnia, s eh­hez pedig nem volt meg a lehetőség. Mert a tanulás mellett élni, enni és lakni is kellett. Gondoskodni a család­ról, előkeriteni a dollárokat a gyerekek iskoláztatására. Többen, főleg az idősebbek, le is mondtak erről a lehető­ségről, nem tudják össze­egyeztetni a munkát a tanu­lással, s még ma is megma­radtak fizikai dolgozónak, a rájuk nézve megalázó mun­kakörben. A világ azonban igyekszik nem lemaradni az időben, Ka­nadában is rájöttek az ille­tékesek arra, hogy szükség van a tanult emberekre. S hogy az európai képesítés van olyan jó, mint az itteni iskolázottság. Akkor eszmél­tek fel erre igazán az illeté­kesek, amikor a nyelvtudás miatt sorra megbuktatták a cseh fogorvosokat. Ebből ak­kora botrány kerekedett, hogy a svédek azonnal jelent­keztek értük, mondván, a nyelvüket hetehetik a zsebük­be, csak a tudásukat hozzák el magukkal. Megígérték ne­kik, hogy azonnal elhelyezik őket és fizetik az útiköltséget is, csak menjenek oda. A helyzet erre megválto­zott itt Kanadában is. Belát­ták, hogy hibáztak, önérze­tükben sértették meg a be­vándorlókat, s azóta kinyúlik értük a segítő kéz. Az újságírók torontoi szék­házában az ontarioi gazdasá­gi tanács igen messzemenő programját ismertették. Az j erre vonatkozó tervek a kö­­j vetkezők: Az állampolgár­ságügyi minisztérium tovább akarja fejleszteni a beván­tárioba. Ebből évente 40—50 ezer jut Toronto városára. A külföldön születettek száma ma a város lakosságának kö­zel 50 százalékát teszi ki. Az uj bevándorlók Ontarioban komoly nehézségekkel talál­ják szembe magukat. A Ta­nács jelentése szerint hóna­pokig is eltarthat, mig a be­vándorló rájön, mit jelente­­! nek az “Ont.” betűk lakcimé­­| ben. Nincs módjában megtud­ni, mikor kell átszálló, és nem ismeri a bankjegyeket. Beteg- 1 nek lenni ismeretlen ország­ban, nem érteni a kórházi al­kalmazottak nyelvét valóban ijesztő élmény. Ezért vannak bevándorlók, akik, ha operá­cióra van szükségük, inkább hazatérnek szülőföldjükre, semhogy Ontárióban legye­nek kénytelenek átesni azon. De nehéz a helyzetük azok­nak is, akik munkát keres­nek, vagy baleseti biztosí­tásért, vagy közsegélyért fo­lyamodnak, rendesen nehéz, kellemetlen élménynek van­nak kitéve. Szomorúan álla­pítja meg a jelentés, hogy a Sí éke) y - Molnár Imre dorlók részére már rendsze­resített nyelvtanfolyamokat. Gondoskodni akarnak arról, hogy minden felnőtt beván­dorló már a vizumhivatalban a legrészletesebb tanácsadás­ban részesüljön. Hatékonyabb ellenőrzést óhajtanak gyako­rolni a látogatók beengedésé­vel kapcsolatban, mint azok állandó letelepedési kérdései­nek az elbírálása terén. Lehetővé teszik, hogy az olyan bevándorlók, akiket 'csupán a nyelvi nehézség gá­tol abban, hogy szakmájuk­­j ban elhelyezkedést nyerje­­| nek, minden megszorítás nél­­j kül kiképzési segélyt kapnak, i nyelvtanfolyamok látogatásá­ra. A továbbiak során arra is kiterjed a figyelem, hogy a bevándorlók ügyeit nagyobb számban intéző szervezetek és intézmények olyan tisztvise­lőket alkalmazzanak, akik megfelelő nyelvtudással ren­delkeznek és ismerik a beván­dorlók kulturális múltját és életét. A bevándorlók itteni beil­leszkedésére v o n a t k o zóan megállapították, hogy bizony komoly problémákkal néznek szembe az uj bevándorlók. Eddig általában úgy a federal mint a tartományi kormány, valamint az ontarioi lakosság is közönyös volt a társadal­mi beilleszkedés kérdését il­letően. A Gazdasági Tanács jelentése kimutatja, hogy az elmúlt 25 évben 1 millió hét­százezer bevándorló jött On-Torontoba érkező bevándor­lót sokszor egyedül egy vám­­tisztviselő fogadja. Hatéko­nyan járhat-e el ez a tisztvi­selő, mint hatósági közeg és ugyanakkor mint szives házi­gazda ? Végül megállapítja a jelen­tés, hogy nincsen olyan bé­vé z e t e tt kormánypolitika, amelynek célja a bevándor­lóknak a tartományi életbe való sikeres beilleszkedésé­nek előmozdítása volna. A je­lentés még egy lépéssel to­vább megy és hangsúlyozza, hogy egy országos jellegű szervezetre lenne szükség, hogy ezt a hiányt pótolja. — Már lekéstünk — írják — 24 évvel és három millió személlyel, de Kanada előre­láthatóan hosszú éveken át bevándorlókat befogadó or­szág lesz. Szép ez a beismerés, ami most elhangzott, s valószínű­leg a javaslatok nemcsak ter­vek maradnak, hanem legkö­zelebb már a megvalósulás stádiumába kerülnek. Ebben csak annyi a vigasztaló — ha már nekünk, régi bevándor­lóknak nehéz is volt a hely­zetünk, de legalább most az újaknak igyekeznek meg­könnyíteni a letelepedést. Az értekezleten részt vett Al­lan Grossman miniszter is. A személye egyben biztosíték is arra nézve, hogy a most fel­vetett tervek meg is valósul­nak. Allan Grossman ismeri a bevándorlók életét, hiszen az ő választókerületében jó­formán csak azok élnek. Kü- i lön jólesett az az elismerés, | amit az emigránsokról mon­dott. Az ő hatáskörébe tar­toznak a börtönök, és érthe­­^ tő, hogy ebből a szemszögből j többet látóan mondhat Íté­letet. — Ha csak az újonnan jöt­tek élnének itt Ontarioban, akkor nem is lenne szükség börtönre. Az uj bevándorlók­nak szinte példásan szép a családi életük, alig ismerik a bűnözést és alig akad köz­­j tűk bűnöző. Büszke vagyok arra, hogy a parlamentben én vagyok a képviselőjük . . . És ezáltal a legközvetleneb­bül segíthetek rajtuk . . . ÁRPÁD-KORABELI TEMETŐ BORSODBAN MISKOLC — A sárospata­ki Rákóczi-muzeumhoz több jelentés érkezett, amelyben a lakosság a föld alól előkerült érmékre, cseréptöredékekre és urnasirokra hívta fel a ré­gészek figyelmét. A bejelentések nyomán in­dult feltárás újabb leletekkel gazdagította a vidék régésze­ti anyagát. Sárospatakon a Kossuth u. 38. szám alatti ház udvarán árokásás közben 200 darab Zsigmond korabeli ezüst obu­­lust találtak — amelyeket a budapesti Nemzeti Múzeum­ba szállítottak. A lelet he­lyén kisebb ásatásokat foly­tattak és a földtakaró alól előkerült egy 15. századbeli, agyagba rakott kőház marad­ványa. Kemencéjének falába sárgás, zöldes és fekete má­zas cserepeket tapasztottak. Olyanokat, mint amilyenek­kel a 14. században a sáros­pataki főutca házainak tete­jét fedték le. Az épületrom mellett kora Árpád-kori sze­mét-gödörre bukkantak. Eb­ből 11—12 századbeli, hul­lámvonalakkal díszített kerá­miatöredékek, főzőedények s állati csontmaradványok ke­rültek elő. A Bodrog-közi Vajdácskán urnasirokat találtak egy kert­ben. A leletmentés során ki­derült, hogy a három urna közül kettő élelmiszereket | tartalmazott és a sirt egyfii­­lü köcsögökkel rakták körül. Ez késő bronzkori temetke­zésre utal. Ugyancsak a Bodrog-közi Zalkod községben az elmúlt nyáron levonult tiszai árhul­lám kimosta az úgynevezett Homokdomb oldalát, ahonnan [sok cseréptörmelék és gyűrű került napfényre. A leletek között II. Béla korabeli pénz­érmét, lókoponyákat és cson­tokat találtak. A régészek szerint a Homokdomb nem­csak bronz és koravaskori te­lepüléseket, hanem honfog­­leláskori temetőt is rejt. A vajdácskái és Zalkodi lelő­helyek teljes feltárására a miskolci Herman Ottó Mu­­| zeum kutatói még ebben az évben ásatásokat kezdenek. ÉRDEKES APRÓSÁGOK Thor Hyerdahl norvég ku­tató, aiki nemrég a Ra II. pa­piruszhajón átszelte az At­lanti-óceánt, könyvet irt ta­pasztalatairól, amelyet ma­gyarra is lefordítanak. He­yerdahl sajtóértekezletet tar­tott Oslóban és elmondotta, hogy az óceán felszíne szin­te parttól-partig szennyezett, olajfoltok borítják és hajóját szüntelenül müanyagdarabok, olajos kannák és üres üvegek úszkálták körül. Az olasz mozitulajdonosok egyesülete bejelentette, hogy az utóbbi tiz év folyamán 2575 filmszínházat kellett bezárni a televízió konkuren­ciája miatt. Csupán 1967— 1970 között 770 mozi zárta be kapuit — írja ezzel kapcsolat­ban a La Voce Republican,! cimü újság. — Az olimpiai játékok tör­ténete kötelező tantárgy lesz a következő két évben 150 ezer müncheni diák számára. A házi-legyek hatósugara két-három kilométer. Ezt a megfigyelést amerikai bioló­gusok tették, akik több ezer legyet befestettek és megtud- I ták, milyen messzire jutnak jel. Nem szeretik a halak a ze­­j nét. Dán kutatók hangszórót ! kapcsoltak egy akváriumhoz, i mire a halak között pánik- I hangulat tört ki. PÁRTOD! HIRDETŐINKET

Next

/
Thumbnails
Contents