Magyar Hirnök, 1970. július-december (61. évfolyam, 27-44. szám)
1970-08-27 / 35. szám
Thursday. August 27, X970 MAGYAR HÍRNÖK 11. oldal LAVOTTA .JÁNOS Kereken másfélévszázaddal azelőtt, 1820 augusztus 15-én temették el Tállyán Lavotta Jánost. Zeneszerző és hegéiümüvész; korának Orpheusa; a Bihari, Csermák virtuóz trió tagja. Százötven év óriási távol;ág. Ennyi idő alatt még a legíiresebbek emlékét is elhalványítja a feLedókenység szürke pora, vagy a halhatatanság nemes patinája. A földcerekségen talán én vagyok íz egyetlen, aki a százötven •sztendős évforduló alikalmá>ól Lavottára emlékezem. Nékem azonban Lavotta fános szívügyem. Az ő nevéíez fűződik egyik feledheétlen, kedves emlékem: bimiózó uj ságiról karrieremnek lso botránya. így most nemsak Lavottáról, hanem erről botrányról is mesélek. LAVOTTA JÁNOS A Révai Nagy Lexikon heten sorban örökiti meg Laotta életrajzát, az Uj Mayar Lexikon már csupán uszonhárom sorban emlékeik meg róla. A lexikoni száraz adatokéi talán érdekesebbek szeíélyes emlékeim. Tállya gyanis, ahol Lavotta megalt, a szülőhelyem és igy n sok mindent láttam es hal>tta,m a helyszínen. Lavotta Pozsony megyében ihletett. Korán jutott árvaígra. Gonosz motoha került házhoz, ezért mint ifjú megzokött otthonról és katonáak állt. Apja kiszabaditotta s Becsbe küldte, ahol zenei anuimányokat folytatott, ’ár év múlva Pestre utazott, hol szerzeményeivel meghóitotta a közönséget. Az Első íagyar Szinészeti Társulat gazgatója lett. A társulat legbukott és Lavotta vánorutra kelt. Bebarangolta a fél világot 13 ogész Magyarországot, íyugtalan vére űzte, hajtota. Nagyszebenben heteket oltott Kazinczy Ferencnél, leghosszabb ideig tartózkoott Debrecenben, ahol baátságot kötött Csokonai Viéz Mihállyal. Sok dalát megenésitette. Legnevezetesebb “Szerelemdal a csikóbőrös culacskoz” cimü vers. Pór őrt idézek: Drága kincsem, gala.mbocsám, Csikóbőrös kulacsocskam! Cried halok, éried élek. tzáz leányéri nem cseréllek.“ Irta: Dr FÁBIÁN SÁNDOR ... A “csikóbőrös kulacska’’: lett a veszte. Borivásra adta magát. A hires cigány, Biiha-j r i János a szesztestvére. Ittak,: ittak ... és nem számolták: “hányadik már a pohár”? Száz szónak is meg sok száz pohárnak is egy a vége: vizkórságban otthontalan szomjúságban kijátszotta még Eöry Fülöp Gábor barátját is, akinél Tállyán menedéket ta Dr. FABIAN SÁNDOR Iáit és aki vigyázott, hogy ne igyék. Az italos ember azonban leleményes. Hegedülni tanította a borbélyát, aki egy palack pálinkával honorálta. Miért kötött ki pozsonyi í születése dacára a zempléni Tállyán, amikor már nem bir-: ta a vándoréletet? Nincs magyarázat. Talán a világhírű tállyai bor nyomában erősebbnek bizonyult, mint Lavotta János. Ágyba kényszeritette. Földre tiporta. Az országút árkában 1820. augusztus 10-én holtan találták. Müveinek száma megközelíti a százat. A megbízhatóságára méltán büszke Révai Lexikon szerint “Lavotta első szerelme” cimü hallgató nóta is Lavotta János szerzeménye. Ez azonban téves, mert ez az ismert darab Kassovits József alkotása. A SZEMTANÚ Azzal kezdem, hogy Lavotta hires Stradivarius hegedűjét láttam a miskolci kir. ügyészség egykori elnökének, 1 dr. Bulycvszky Gusztáv özvegyének tállyai rezidenciáj álban. Kegyelettel őrizte a nemes hangszert. . . . Lavotta Jánost a tállyai római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.I 1831-ben egy szatmárnémeti, műkedvelő társaság: ‘‘a magyar muzsika kedvelői” sirdomibja fölé diszes, magas | gránit emlékművet állítottak. Felirata: „Nemes Lavotta János hires magyar hangmüvész és' nemzeti nóták szerzője porai j felett. A hangmüvészi Mesterségnek megtiszteltetésé-, re.” . . Visszafelé pergetem a régi históriát: Több, mint hatvan esztendővel ezelőtt, negyedik gimnazista koromban a nyári vakáció alatt riportokat küldtem be a Sátoraljaújhelyben megjelenő “Felsőmagyarországi Hirlap”-nak. Miről írtam? Tállyai szenzációs eseményekről. Tudósítást közöltem többek között a veszedelmes árvízről, amely elúsztatta a szántóföldekről a keresztekbe rakott termést. Megírtam, hogy a szőlőkben felütötte a fejét a filoxera réme. Romantikus szavakkal búcsúztattam Halasy Ferit, aki amerikai párbajban a fekete golyót húzta. Hiába! Egyszerre ketten udvaroltak halálos komolysággal a báró Mailotték aranyszőke német nevelőnőjének. Cikkeim annyira tetszettek az újhelyi szerkesztőségnek, hogy újságírói igazolványt küldtek. Persze, nem sejtették, hogy a szerző gyerekember: piarista diák. Nem is lett volna baj, ha el nem csúszom azon a bizonyos narancshéjon. Mi történt? A vakáció unalmában meglátogattam a Lavotta sírját. Felháborodással láttam, hogy a sirhantot dudva lepte be Az emlékművet körülvevő vasrácsot a rozsda marja. Nekem se kellett több. Vitric $ >a mártott tollal dög'edelmes förmedvényt írtam olyan tüaes lelkesedéssel, ahogy egy tizennégyéves diák szivétől kitelik. Dübörgő cikkben nemzeti szégyennek minősítettem, háhálátlanságnak nyilvánítottam, hogy a sirt ilyen csúfosan elhanyagolják Sürgettem. hogy azonnal virággal ültessék be a sirhantot és vörös minium festékkel óvják meg a vasrácsot a pusztulástól. Azzal fejeztem be, hogy ha a szatmáriaknak nem volt mersze síremléket állítani a zempléni temetőben, akkor a tállyiaknak kutyakötelességük a karbantartásról gondoskodni. Cikkem szószerint megjelent. . . . Pár nap múlva berontott a szüléink házába dr. Horváth Béla járásorvos. Kezében a “Felsőmagyarországi Hírlap”. Magasra lobogtatja a cikkemet. Drága Mamácskánk kis kertünkben a virágait öntözte. Dr. Horváth Béla köszönés nélkül orditija: — Hol Van Sanyi? Kitekerem a nyakát! Miket firkál össze-vissza az újságban! A vármegye engem tesz felelőssé a Lavotta sírjáért, mert én vagyok a temetőik rendjének az ellenőre. Mit csináljak most? Gyerekkel nem I párbajozhatok. j Szegény mamácska nyug- I tcíttri nyugté,tta az orvost, Imig végre elviharzott. . . . Lecsúsztam a diófa tetejéről, ahol végighallgattam | a riadt, dühös toporzékolást. Anyám elé léptem és bűnbánón megcsókoltam áldott ke- 1 zét.- Sebaj! Sanyikéin, (ő volt az egyetlen, aki ezen a néven becézett még ősz, öreg ügyvéd koromban is) írsz te még ennél a cikknél szebbet is, jobbat is . . . Mamácskánk jó prófétának bizonyult: tizenkilencéves koromban jelent meg Tábori Kornél előszavával az első könyvem és egy new yorki könyvkiadó nem régen adta ki 294 oldalas “DIVORCE HUNGARIAN STYLE” cimü regényemet.* Istenem! Istenem! Ha 3, ezt megérhette volna: ő lett volna a legboldogabb édesanya széles e világon. MÉLA AKKORD Dr. Horváth Béla bead-' ványt intézett nemcsak a vármegyéhez, hanem a ‘Feisőmagyarországi Hirlap”-hoz és a piarista gimnáziumhoz is. Eredmény? Amikor vakáció után visszatértem a gimnáziumba, lehivatott a tanári szobába dr. Visegrády János, az osztályfőnököm és visszakérte az újságírói igazolványomat. ... A hányatott életű Lavotta János immár 150 éve pihen a tállyai csendes temetőben. Nyugodjék továbbra is békében. * Könyvem megrendelhe-; tő az én címemen: Dr. A. Fabian 280 Riverside Drive New York, N.Y., 10025. Ára portóval együtt 6 dollár 95 cent. A halálos veszély pillanatában Nyolcéves fiam kíséretében, fegyverrel a kézben kóboroltam Taganrog környékén. A figyelmünket egy hatalmas szürke madár vonta magára, amely sebesen röpült a föld felszíne fölött, valamit üldözve. Amikor a madár közelebb került, megismertem, hogy egy pacsirtát üldöző kékvércse. Az üldözőjétől menekülve a pacsirta felénk kö! zeledett, egyenesen a lábunkhoz repült, és odasimult a csizmám sarkához. A vércse a maga részéről ügyet sem vetett ránk, és ugyancsak odS- száguldott a lábamhoz, a pacsirta nyomában. A fegyverem töltetlen volt, ezért a puska tusával kezdtem elverni tőlünk a ragadozót. Azután patront vettem elő, és megtöltöttem a puskát. Ekkor a vércse azonnal felrepült. Sietve utána lőttem, de elhibáztam. A pacsirta látván, hogy üldözője szégyenteli menekülésbe kezd, felröppent, és sietve elrejtőzött a bokrokban. A halálos veszedelem pillanatában a pacsirta az embernél keresett menedéket, és; helyesen tette. Louis B. Russell, Jr. 44 éves iskolatanár Indianapolisban levő otthonukban, amikor az ünnepn tortát vágták annak megünnepléseképpen, hogy harmadik éve él egy 17 éves fiú átültetett szivével; Jelenleg ő a leghosszabb ideje élő müszivü ember.
