Magyar Hirnök, 1970. január-június (61. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-05 / 6. szám
Thursday, Feb. 5, 1970 MAGYAR HÍRNÖK. 5. oldal NEW YORK A VEREBEK VÁROSA LETT NEW YORK — Nem kel! átvizsgálni hozzá a városi kutya-niyjvántartás adatait, hogy megállapíthassa az ember: az utóbbi két esztendőben New Yorkban fantaszti kus módon elszaporodtak a kutyák. De nem a nyakukban masnit hordó kis ölebek, hanem a hatalmas, villogó szemű, feszült és éber vérebek. Az utonállások, a nők s védtelen, idősebb férfiak eile ni támadások gyakorisága ezreket késztet arra, hogy az efajta támadások elleni védi*kezesül vérebeket vásárolja nak maguknak s azzal védjék családjukat és önmagukat be törők, besurranó tolvajok, utonállók ellen. Kutyákat nem csak vásárolni, de bérelni is lehet. New York együk legnagyobb ilyen jellegű intézménye a “Capt. Haggerty’s School for Dogs" elnevezésű cég a Bronxban, amely eladó kutyákon kívül 200 bérelhető vérebbel is ren delkezik. Egy kiképzett, minden tekintetben “iskolázott" íajkutya ára igen magas: német fai'kaskutyákat 850 dollárnál kezdődő összegért árusít Capt. Haggerty, dán-doggok ára 1.500 és 2.000 dollár között mozog. Az ár a kutya pedigréje szerint váltakozik De érdekes módon nem a roppant magas ár az elsőrendű oka annak, hogy sokkal ke vesebben jutnak ilyen elriasz fásra szolgáló, kiképzett vérebekhez, mint amennyien szeretnének, hanem sokkal inkább az, hogy a reputábilis kutyatenyésztők vonakodnak magánosok számára vérebe két eladni. Haggerty például egy esztendőben nem ad el ti zenkettőnél több kutyát, pe dig hetenként is ennél többel vásárolnának tőle. A kutya tenyésztő azonban jól ismer’ a véreb-tartással járó roppant felelősséget. Ahhoz, hogy valaki biztonságos körülmények között tartson egy ilyen vére bet és ne veszélyeztesse a környék lakóit, önmagának irmeg kell tanulnia az ilyen-jellegű kutya tartásával járó feladatokat, a kutya kezelését, fékentartását, irány i t á s á t, csaknem ugyanannyit kell tudnia, mint a hivatásos ku tya-tenyésztőnek. Ez pedig S—12 hétnél rövidebb idő alatt megtanulhatatlan. Csak igen kevés ember áldozhat ennyi időt erre a célra. A hivatásos kutya-tenyésztőknél jobban senki sem tudja azt, hogy micsoda végzetes motion sebesithet meg valakit a támadó véreb. Háromszáz kilogramm súlyú hasitó-erö robban minden négyzet-centiméterére a bőrnek, amelyet borotvaéles fogai közé kap. A fogak ilyen erejű harapása áttépi a bőrt, izmokat, inakat, mint a papirt. S jóllehet a véreb ritkán öl — ez sohasem a szándéka — de halálos sebet ejthet mégis, ha a toroknak ugrik, vagy a gyomoi’ba harap. Haggerty szerint New Yorkban ma legalább négye zer ilyen képzett véreb van a magánotthonokban és ezenki vüi még többszáz évi bérletben. Egy washingtoni trénei becslése szerint a főváros százmérföldes rádius z á b a n ezer véreb található. A kiképzett vérebek elriasztó hatásához nem fér két ség. A példákat hosszan lehetne sorolni. Jack Auerbach kapitány, a philadelp h i a ’ rendőrség véreb-különitményének parancsnoka szerint, ahol a különítmény emberei portyáznak a kutyákkal, a bűnözés 25 százalékkal csökken. Építkezések, gyárak, áruházak, sőt kis üzletek is mind inkább sorolnak őrző “alkalmazottaik” közé kutyákat is. Senki sem lehet bizonyos abban, hogy hány betörőt riasztanak el ilyen helyeken az éjszakai őrjáratot végző kutyák, a meghiúsult rablási kísérlet igen gyakran csak a padlóra, vagy kövezetre száradt vérfoltok árulják el. Az elmúlt 5 év mindegyikében balkezesek nyerték a Las Vegasban tartott nagy kuglizó mérkőzéseket. Az idei versenyen 3 előző balkezes nyerő vesz részt a 11,111.11 dolláros első díjért. New Yorkban a hét bármely napján látható az a csinos, fiatal lány, aki délelőttönként öt-hat jólmegtermett vérebet vezet pórázon át a Central Park-on. Egyike a 80-adik utcában lévő Jim Buck-cég 17 alkalmazottjának, ő is, mint a többiek naponta 12 kutyát sétáltat, mindegyiket két-két. órán keresztül. A kutyák gaz-dái rendszerint a környék apartmentjaiban élő magányos nők, akiknek nincs idejük órákat tölteni vérebeik sétáltatásával, vagy elfoglalt, magasállásu. főtisztviselők, akik reggel irodájukba mennek és csak este térnek haza. Ezek a kutyák a Jim Buckcég szolgálata nélkül egész nap a lakásokban szorongatnak. A kutyasétáltató szolgálat ára: hetenként 18 dollár. Minél képzettebb s minél drágább elriasztó-vérebet óhajt valaki, legyen akár személy, akár intézmény, annál indokoltabb, hogy ne vásárolja, hanem bérelje a vérebet. A Haggerty-cégtől bérelnek vérebeket a Manhattan nyugati oldalán folyó épitke zéseket vezető vállalatok (éj szakánként ezek a vérebek vigyáznak az építkezési anyagokra) de ezenkívül áruházak is, mint például a Macy és az Alexander, vérebeket bére) Haggertytől a bronxi Állatkert, a Pinkerton detektivügynökség és az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára: U Thant. Csalhatatlanul biztos betörés-elriasztónak számitanak-e tehát a vérebek? Eddig még igen, de azért bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a betörők is haladnak a korral. A pittsburghi rendőrség jelentése szerint az utóbbi hónapokban a városban igen sok betörést követtek el — meztelenül. A rendőrség szerint a betörők rájöttek arra, hogy a vérebek főként ruha után kapják a szimatot. S amikor a betörő ádámkosztümben állít be a lakásba — érthető módon — még a legképzettebb véreb is zavarba jön. 360-ik Social Security csekkjét tartja a kezében a Santa Monica, Cal.-ban lakó Pat Garvey, ő egyike annak a 22,000 embernek, akik 1940-ben, mikor a S. S. javadalmazások megkezdődtek, megkapták az első havi csekket. Rajta kivül még 410-en élnek, akik egyfolytában 30 éve kapják a csekkeket. SZEXUALITÁS ES R0K0NSZENV NYUGAT-BERLIN — Vajon az orvosok a számukra ellenszenves betegeket roszszabbul kezelik-e, mint a töb bieket ? Vajon a szépasszonyok erotikus varázsa a ren delés során hidegen hagyja-e az orvosokat ? Vajon az orvos undort érez-e, amikor geny nyedő daganatot kell felvág nia? Ilyen és hasonló kérdéseket intézet dr. ' Renate Meyntz szociológusnő Nyugat- Berlinben 104 gyakorló- és szakorvoshoz. Bár a gyakran megdöbbentő válaszok nem reprezentatív jellegűek, tendenciájuk tekintetében mégis minden valószínűség szerint fedik az orvosok többségének felfogását. Elöljáróban tehát megállapíthatjuk, az orvosok rendszerint alig tesznek különbségit a rokonszenves és ellenszenves betegek között. A kérdezettek közel 25 százaléka mégis elis merte, hogy a gyakorlatban a nehéz természetű embereket nem nagyon kedveli. A kezelésre azonban ez egyáltalán nem gyakorol negativ befolyást. Ellenkezőleg: egyesek kijelentették, hogy a rendelés idején az átlagosnál nagyobb gondot fordítottak az ellenszenves látogatókra. Az orvosok kétharmada an nak a véleményének adott kifejezést, hogy az orvosnak feladata teljesítésekor semmi tői sem szabad undorodnia. Mégis sok orvosnak korábban küzdelmet kellett vívnia a? ilyesféle reakciók ellen, s még mindig sokan vannak, akik ma is érzik ezt a reakciót, például végbélvizsgálatnál. Kellemetlen érzésük támad, ha élő húsba kell vágniuk Még az' erre vonatkozó kérdések is kellemetlenül érintik az orvosokat. Nem csoda, hogy az orvosok 50 százalékára ocsinos páciensnők minden erotikus varázsukat elvesztik, ha. a vizsgálószobában meg kell mutatniuk testüket. Ez persze nem azt jelenti, hogy er'a tárgyilagos beállítottság a magánterületre is átterjed: a rendelés végén a hűvös orvosból ismét férfi lesz. Egyébként téved, aki azt hiszi, hogy a baráti körhöz tartozó, vagy a jó ismerős orvos örülne annak, ha a társaságbeli kapcsolatokat praxisában folytathatná. A legtöbb orvos nem szívesen kezeli ba,rátait, és ismerőseit, mert attól fel, hogy az ilyen kettős kapcsolatnál elveszti objektjvitását. Ez az oka annak isf, hogy az orvosok azzal, akiit, kezelnek, nem szívesen veszijí fel a magánkapcsolatot. Valóban, az orvosok társaságába r átlagban legfeljebb két három olyan embert találhatón!, akivel rendelés során isméikedtek össze. Ez a magánélet és a hivatás között emelkedő magas fal nyilvánvalóan védelmi álláíj. A szakorvosok és a gyakorlp orvosok ugyanis egyaránt azjt hiszik, hogy az egyidejű magánérintkezés bizonyos méijtékben befolyásolja orvosi tekintélyüket. A szociológusnjí úgy véli, hogy itt nagy szérepet játszik az is, hogy az orvosok jobban szeretik az 1 ' engedelmes, mint a magyarázatok után érdeklődő betegeket. A főorvosoknak viszont nincsenek ilyen aggályaik, Különös tekintélyük következtében sokkal magabiztosabbak, és éppen ezért nincf kifogásuk az ellen, ha ismeréseik konzultálják őket.
