Magyar Hirnök, 1970. január-június (61. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-26 / 9. szám
10. oldal Thursday, Feb. 26, 1970 VATIKÁNI LEVÉL A PAPI NŐTLENSÉGRŐL Alig csitult el valamennyire a fogamzásgátló pirula körül felkavart vihar, amikor a papi nőtlenség kérdésében újabb hatalmas orkán keletkezett, mely már-már gátszakadással fenyegeti az egyháznak ezt a kétségtelenül lényeges intézményét. A vihar most is Hollandiá ból indult ki, amely a jelek szerint a katolicizmusnak nemcsak leghaladóbb szellenjü fellegvára, de egyben lassan az egyházi intézmények ellen vezetett támadások viharsar ka is. Hogy Rómában rosszat sejtettek és eleve nem értettek egyet a hollandiai Noord wijkerhout-ban összeülő úgynevezett pasztoralis-zsinattal, azt az előjelek megmutatták. Ez az összejövetel Hollandiában régi tradíciókra tekinthet vissza, azon a világi hivek és •az alsó papság vegyesen vesz részt. A püspökök és az érsekek (mint maga Alfrink bíboros, Hollandia prímása is) csak patrónusa a gyülekezetnek. A tanácskozások a múltban a holland katolicizmus nagyszabású megnyilatkozásai voltak. Most is ez történt, csak egészen más értelemben és hogy egyházi szempontból forradalmi megnyilatkozásokról lesz szó, azt már kezdettől Három hónapot utazgatott különböző repülőgépeken Délafrikából Európába a 22 éves Rajid Vaíd, akit végül Anglia ideiglenesen beengedett az országba. Á Hindu lány Kenyából indult el angol útlevéllel visszatérési engedély nélkül, de ő'meghaladta már a Kenya nemzetiségiek részére megengedett 1500 főnyi kvótát. fogva .sejteni lehetett. A tanácskozás ugyanis napirendre tűzte a cölibátus krédésének megvitatását is, annak ellenére, hogy idevonatkozólag VI Pál már kinyilatkoztatta változatlanul elutasító véleményét. (Emlékezetes, hogy a pápa az októberben Rómában ülésező püspöki szinódűsnak megtiltotta, hogy a kérdéssel foglalkozzék.) Miután a hollandiai pasztorális zsinat ennek ellenére napirendjére tűzte a cölibátus kérdésének a megvitatását, a pápa Alfrink bíboroshoz irt levelében arra kérte a hollandiai egyházfőt: ne csak a főpásztori tekintély fokozottabb érvényesülése érdekében vesse latba befolyását, de azért is, hogy Noordwijkerhout-ban ne is tárgyaljanak a cölibátus kérdéséről. Ezt a pápa idevonatkozó enciklikájával lezártnak tekinti és éppen ezért - - úgymond — “nem kívánjuk a cölibátus kérdésének puszta megvitatását sem”. Alfrink bíboros nemcsak, hogy nem tett semmit ennek érdekében, de nem volt hajlandó Noordwijkerhout-ban felolvasni VI. Pál pápa levelét sem. Sőt, arra kérte a pápát (ugyancsak magánlevélben), hogy mint mindig, ezúttal is küldje el a tanácskozásra képviseletében a hágai nunciust. VI. Pál ezt a kérést kereken megtagadta. A nuncius távolmaradása világosan kifejezte a pápa rosszallását a tanácskozással szemben. Már ez is önmagában egyedülálló jelen ség az ujabbkori egyháztörténelemben. Ami ezután történt, az a legsúlyosabb lázadása egy egész nemzet katolicizmusának a pápa akaratával szemben. A noordwijkerhout-i gyülekezet ugyanis a következő kérdésekben foglalt állást: 1. A jövőben a cölibátus ne legyen többé kötelező a papok számára (90 igen, 6 nem és, 10 tartózkodás); 2. Azoknak a papoknak, akik meg akarnak nősülni, vagy már nősek, még meghatározandó módon lehetővé kell tenni, hogy megmaradjanak papi funkciójukban, vagy hivatásukat újból minden korlátozás nélkül gyakorolhassák. (86 igen, 3 nem, 17 tartózkodás) ; 3. A jövőben nős embereket is pappá lehessen szentelni (94 igen, 1 nem, 9 tartózkodás). Nyomban a határozat megszületése után az Osservatore Romano VI. Pál Alfrink bíboroshoz intézett újabb levelét tette közzé, amely egyben az egész holland püspöki karhoz MAGYAR HÍRNÖK : KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZI ÉLMÉNY LESZ "RÁKÓCZI APRÓDJA" NEW YORK - Nem mindennapi magyar művészi és kulturális előadás színhelye lesz a newyorki Julia Richman High School színházterme (317 East 67 St. Second Ave. sarok) március 8-ikán vasárnap délután 4 órai kezdettel az egyházak, társadalmi egyesületek és kulturális intézmények égisze alatt. Kertész László a veterán iró és szerző “RÁKÓCZI APRÓDJA” cimü történelmi színmüvét adja elő a Nemzeti Színpad kitűnő fiatal gárdája. Napjainkban ritka mint a fehér holló egy olyan szinelőadást látni, amelyben a magyar fiatalság szinejava szerepel. De talán még ritkább amerikai magyar szerző tollából uj színdarab bemutatása. “Rákóczi apródja” elvezet bennünket a nagy fejedelem korába, a dicsőséges szabadságküzdelemből a keserű bujdosásba bukó tragédiába. Megelevenednek előttünk e történelem nevezetes állomásai Késmárk, Nagymajtény, Versailles, Rodostó, jellegzetes szereplőikkel és magyar gondjaikkal, amelyek rokonok a mi gondjainkkal. A dráma vérzőén magyar és fájdalmasan örök. És közben megszólal a színpadon a kor élete, az uraké és jobbágyoké, a bánatuk, izes humoruk és mélabus dalaik. Mindezt egy tehetséges fiatal gárda' hozza a közönség elé. Vasvári Zoltán, Lóránt László, Jámbor Pál, ifj. Jámbor Pál, Jámbor Péter, Jámbor Csilla, Jámbor Éva, Derka Attila, Derka Attiláné, ifj. Derka Attila, Bodnár Zoltán, Bodnár Csilla, Bodnár Gábor, Csatlós Frigyesné, Csatlós Gyöngyi, Kristó Nagy Tamásné, Kormann Bertalan, Kormann Viktória, Simon Zoltán, Kertész Csaba, Pándv György, Pándy Györgyné, Kóczán József, Kóc-zán Ferenc, Nagy Ákos, Eperjessy Róbert, Nagy Sándor, Lendvai Imre, alakítják az egyes szerepeket. A zenei betéteket vitéz Pongrácz István szerezte, az énekkart Dr. Kormann Frigyesné tanította be, a díszleteket Mikó Zoltán festette, a tárogató szólót Losonczy Árpád játsza, a regős igazmondó megnyitóját ifj. Bodnár Gábor mondja el. Az előadást a szerző rendezi. A próbák tanúsága szerint az előadás maradandó művészi élményt fog nyújtani a közönségnek. Jegyeket elővételben a védnököknél és a newyorki magyar negyed üzleteiben lehet kapni. Belépődíj 3 dollár, diákoknak 1 dollár. A newyorki bemutatót több más vidéki előadás fogja követni. Jégtórlódás és árvíz következtében egy 100,000 gallon olajat szállító hajó elszabadult a kikötési cölöpétől a Gardiner, Maine állambeli Kennebec folyóban, a háttérben látható hid közelében és elsüllyedt. is szól. Ez a levél félreérthetetlenül rosszallását fejezi ki a történtek felett és ha nem is nevezi meg a cölibátus kérdését, de kinyilvánítja: “Nem hallgathatjuk el, hogy a tanácskozás néhány témája és azok megfogalmazása komoly bírálatot igényel és ezért rendkívüli aggodalommal tölt el.” Ennél világosabban a Noordwijkerhout-ban történteket alig lehetett volna elitélni. Éttől eltekintve, a levél barátságos hangnemben Íródott. Elismeri, hogy a holland helyzet rendkívül bonyolult és nehéz, amelyről a püspökök tehetnek és megkérdezi: miben segítheti a pápa a püspöki kart, hogy úrrá legyenek a nehéz helyzet felett. A pápa’ irás tehát egyelőre nem csukta be a kapukat. Egyébként rengeteg kompromisszumos lehetőség is volna; maga az egyház is tesz kivételeket. Nemcsak a többi keresztény felekezetnél ismeretlen a papi nőtlenség fogalma, de a Rómával egyesüli keleti szertartási! egyházak papjai (püspökök kivételével) megnősülhetnek. Másrészt éppen Hollandiában engedték meg nemrégen, hogy egy protestánsból katolikus pappá lett nős ember, aki természetesen katolikus pappá szentelése előtt is nős volt — gyakorolhassa hivatását. Amellett az is közismert, hogy nem minden nősülni szándékozó papnak kell a kiközösitéssel számolnia. Ha engedélyt kap rá, visszatérhet a laikus életbe, csak papi funkcióit nem gyakorolhatja tovább. Aj közelmúltban éppen a pápa közvetlen környezetében vo'-t erre példa, Monsignore Musante személyébe«, aki személyesen VI. Páftól kapott engedélyt a nősülésre. (Természetesen neki is a laikus életbe kellett visszavonulnia.), A kérdésnek avlamilyen intézményes rendezése előbb vagy utóbb elkerülhetetlen lesz. Barta Ferenc