Magyar Hirnök, 1969. július-december (60. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-14 / 33. szám

10. oldal MAGYAR HÍRNÖK Thursday, Aug. 14, 1969 KILENCVEN ÉVES BETÖRŐ A HÁZTETŐN A PANOPTIKUM SAO PAULO, Brazília — Sao Paulo villanegyedében az éjjeliőr észrevette, hogy az egyik kétemeletes ház tetejé­ről leereszkedni készül egy férfi. Pisztolyához kapott és elkiáltotta magát: — Azonnal jöjjön le. De az akrobatamutatványt végző embernek esze ágában sem volt lejönni. Ehelyett be­bújt egy nyitott ablakon. A fürdőszobába jutott és halál­ra rémitette a villa tulajdo­nosát, aki éppen a fürdőkád­ban lubickolt. — Ne bántson, megadom magamat — könyörgött a be­törő és a tetőtől talpig szap­panos házigazda most már nem rémülten, hanem álmél­­kodva nézett rá. Az éjjeli lá­­togotó ugyanis nagyon öreg ember volt: sovány, fogatlan, összeaszott arcú; nem féléi-' metes, inkább szánalmas. — Hogy tudott bemászni ide? — kérdezte a házigazda kíváncsian. — Dino Meneghetti vagyok vagy ha így jobban ismer, a Macska — felelte az agg betörő önérzetesen. Pechje volt, mert a házi­gazda fiatal ember lévén, se az igazi, se a gúnynevét,nem ismerte. Pedig Dino Menég­­hetti úgyszólván világhírű volt — világhírű bűnöző, 50 éven keresztül két világrész rendőrségét foglalkoztatta. Megszámlálhatatlan betö­rést, rablást, szélhámosságot követett el és ravaszságánál csak testi ügyessége volt na­gyobb. Megérdemelte a bű­nözők világában kapott ne­vét, valóban macska módjá­ra mászott meredek tetőkön, hegyes tornyokon, de állító­lag még sima falakon is. Ha történetesen az artistapályát választotta volna, hires ak­robata vált volna belőle. Dino azonban nem tört művészi hírnévre, inkább más embe­rek vagyonára. Először szülőföldjén, Itáli­ában fogták el és 8 évi bör­tönre ítélték. Innen sikerült megszöknie és most működé­si területét Braziliába tette át. 10 éven keresztül követte el Sao Pauloban a legvakme­rőbb betöréseket.. Csakis na­gyon gazdag emberek háza­it fosztogatta, a szegényeket azonban — akárcsak a haj­dani bakonyi betyárok—párt­fogolta. Csak azért hatolt be a szegény emberek lakásába, hogy ott pénzt hagyjon egy nyomtatott névjegy kíséreté­ben, amelyen csak ennyi volt: a Macska. Humora is volt Dinonak. Egyszer a rendőrfőnök laká­sába tört be. Nem nyúlt sem­mihez, csupán elrejtőzött és két napon át figyelte a fő-fő hekus életét. Amit ott tapasz­talt, leirta és beküldte az egyik újságnak. A cikk ritka szenzáció volt és olyan ne­vetségessé tette a rendőrfő­nököt, hogy az kénytelen volt beadni lemondását. Mégis ez a tréfa okozta a vesztét. Valóságos hajtóvadá­szatot indítottak ellene és el is fogták. Most már 20 évre Ítélték el, de nem ült sokáig. Hamarosan újra megszökött és újra évekig folytatta gaz­tetteit. Ismét horogra került, és most már életfogytiglani bör­tönre Ítélték. Ezúttal nem szökött meg, sőt nagyon ren­desen viselkedett a börtön­ben. Ennek köszönhette azt, hogy 1965-ben, 86 éves korá­ban szabadon engedték. — Legyenek nyugodtak, az én pályafutásom már befeje­ződött — mondotta lemondó­an a börtönparancsnoknak, és ezt korára való tekintettel el is hitték neki. Annál nagyobb meglepe­tést keltet, amikor a fürdő­szobában tett látogatása után bevitték a rendőrségre, hi­szen a bűnözés történetében egyedülálló eset, hogy valaki 90 éves korában tetőkön ke­resztül ereszkedjék le laká­sokba. A tárgyalást megtartották ugyan, de szabadon engedték. A biró még jóindulatúan fi­gyelmeztette is, hogy a jövő­ben ne feledkezzék meg korá­ról. LONDON — A világ leghí­resebb viaszbábu-gyüjtemé­­nyének története 1760-ban kezdődik, amikor is a fiatal svájci Marie Grosholtz Pá­rizsba ment, hogy mestersé­get tanuljon nagybátyja vi­aszbábu műhelyében. Rövide­sen olyan ügyesnek bizo­nyult, hogy maga XVI. Lajos király hívta meg az udvarhoz, hogy Marie - Antoinette-ről egy mellszobrot mintázzon. Mikor később a forradalom alatt a fejek hullani kezdtek, a Konvent megbízta a leghí­resebb leguillotinozottak fe­jének megmintázásával. Mikor Marie nagybátyja meghalt, ő örökölte tőle a sóik viaszmaszkot és figurát. Rö­videsen férjhez ment egy Tussaud nevű francia kato­natiszthez és Angliába költö­zött, ahol előbb vándorkiállí­táson mutogatta gyűjtemé­nyét, később — amikor már hirnevet szerzett — múzeu­mával Londoniban telepedett le. A kor hírességei szinte ve­tekedtek, hogy nála rendel­hessék meg viaszmásukat. Madame Tussaud 1850-ben halt meg, 90 éves korában. Néhány éve ükunokája, a mai “M. Tussaud”, megmintázta Churchillt, aki — csodák cso­dája — hajlandó volt órákig mozdulatlanul modellt ülni. Még ma is az előkelőség je­lének számit Angliában, ha valaki “Madame Tussaudnál” MEGALAPÍTÓJA rendelheti meg aromását. Az említett termekben lát­hatók a királyi család tagjai, a leghíresebb politikusok, irók, költők, filmsztárok a vi­lág minden részéből. KINCSKERESŐK OTTAWA — Három kana­dai könnyűbúvár aranypénze­ket kutatott fel Nova Scotia partjainál. A “Dromedár” el­nevezésű francia hajó marad­ványaira bukkantak rá. Ez a hajó hozta 1725-ben a louis­­burgi helyőrségnek a zsold­­ját. A könnyűbúvárok más­fél millió dollár értékű arany és ezüstpénzt szállítottak a partra. Akármennyire is szerették volna eltitkolni a leletet, a kormányzat mégis rátette ke­zét a kincsre: Nova Scotia tartományban a talált kincs­ből a tartománynak tizedet kell fizetni — a kincs értéké­nek egytizedét. És aztán jön a jövedelmi adó ... A kincs­keresők elkedvetlenedtek. rERJESSZE LAPUNKAT leváltál a víz alatt • STOCKHOLM—A svéd le­véltárak nemzeti intézete egy uj, modern levéltárat építte­tett — a tengerben, 17 méter mélységiben. A svéd építészek viz alatti barlangokban állították fel az épületet, Marieberg város kö­zelében. Az 1960-ban elkez­dett építkezést nemrégen be­­béfejték. Csupán a kutatók­nak szánt néhány helyiség, a könyvtár és az adminisztrá­ciós helyiségek vannak a viz felszínén. Minden egyéb, be­leértve a raktárakat és a le­véltári helyiségeket is — a víz alatt rejlik. "Utolsó vacsora" MILANO — Milano egyik legnagyobb nevezetessége Le­onardo da Vinci Utolsó vacso­ra cimü festménye. A képet már több ízben restaurálták, mégis az a helyzet, hogy a festmény szinte felismerhe­­tetlen. A kép szépsége meg­semmisül, ha hamarosan gyö­keres segítség nem érkezik. Asztronaut Edwin Aldrin a Holdon összegyűjtött kőzetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents