Magyar Hirnök, 1969. július-december (60. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-31 / 31. szám
:2. OLDAL MAGYAR HÍRNŐF Thursday, July 31. t%9 Budapestből Mekka !L és egyéb alvilági trükkök (Folytatás) Ezt a levelet azután betették a spanyol borítékba, majd azután felszólították lovag Jaminszkyt, bogy “lopja el” Knapiktól a “féltve őrzött” levelet. Jaminszky “ügyesen” teljesítette is Knapikék kívánságát,, s a levéllel rohant az artista ügynökségekre “elárulni a szenzációt”. Könyörgött, ne meséljék el Knapiknak, hogy ő fedezte fel a titkot. Ezután következett az ikrek elkészítése. Ellát és Terit berendelték a népligeti Borzalmak Házába, ahol levetkőztették őket s combjukat a külön erre a célra készített hevederrel összekötötték. Knapik párnát is rakott közéjük, hogy “ne fájjon a nagy nyomás”. A két lány ruháját az “összenövés” táján szabályosan felvágták, úgy, ahogy az rendes sziámi ikreknél szokásos. Aztán becsomagolták őket a nagy fekete, közös köpenybe, s KnapiknévaL taxin kimentek a Kelenföldi pályaudvarra. Eközben már a Keletnél gyülekeztek a felajzott artista ügynökök. Krtapikné Kelenföldön felszállt a lányokkal a Keleti felé tartó bécsi gyorsra. Amikor a vonat ’befutott a Keleti pályaudvarra, először Knapikné szállt le, meghatottfan ölelte keblére “rég nem látott férjét”, majd tört magyarsággal megmagyarázta, hogy a sziámi ikrek kirakodása nem olyan egyszerű; vasutasok, hordárok, vasúti tisztviselők segítségével nagynehezen sikerült leemelni a vonatról Conchitát és Mariát. A tömeg meghatottan hallgatott a tragikus látványtól. Akadt, aki még néhány könnycseppet is szétmorzsolt a szemében. Az ikreket taxiba tették, kivitték a Népligetbe, ahol aztán levették róluk a hevedert és következett a második számú “ikresitő eljárás”. Colodiumból, masztixból és úgynevezett deánflastromból különleges öagasztószert konstruált a mutatványos bódék specialistája. A lányok combját először lemosták éterrel, majd összeragasztották őket a keverékkel. Ez a ragasztóanyag -rendkívül erős, hártyasze rüen megkeményedik és a test színének tökéletes illúzióját kelti. Annyira tapad, hogy éjszaka, előadás után valósággal “szét kellett fűrészelni” Ellát és Terit. Knapikék ezt a ragasztó eljárást minden este alkalmazták, mert féltek újságíró vagy orvos látogatásától. Ezzel az eljárással egyébként az orvosokat is sikerült félrevezetniük. Ella és Teri elmondják, hogy az egész mutatványsorozatért összesen tíz pengőt kaptak, ezért kellett nekik összeragasztva mutogatni magukat, lovag Jaminszky viszont egy-egy napon 180-200 pengőt is keresett, mert volt nap, hogy kétszázötvenháromszáz pengő is összegyűlt. A többit Knapikék kapták. Amikor lelepleztem Conchitát és Mariát, rájuk törtem; az egyik az ágyon ült, a másik pedig főzött valamit . . . Annyira meg voltak ijedve, hogy szólni sem tudtak, aztán néhány spanyol szót ejtettek ki, amit Knapikné tanított meg nekik. Amikor magukhoz tértek, hamisítatlan Ceglédi úti dialektusban közölték, hogy összes keresetük tíz pengő volt, s igazán nem egy kellemes dolog sziámi ikernek lenni. A ragasztó rettenetesen fáj, összehúzza a húst . . . — Már alig tudunk ülni ... A múlt héten annyim összeragadtunk, hogy órákig tartott, amig szétválasztottak bennünket. Attól féltünk, hogy csakugyan összenőttünk ... Amikor megjelent ez a tudósítás, a rendőrség is vizsgálatot indított. Az aktákat azonban bírósági eljárás nélkül kellett lezárnia, mivel “itt büntető eljárás foganatba vétele nem lehetséges; a mutatványos bódékban azzal szédítik a közönséget, amivel akarják, hacsak a közszemérmet nem sérti ...” , S jellemző a minden biológiai szörnyűségre kiváncsi emberekre, hogy bár másfél hónap múltán megjelent a Borzalmak Házának leleplezése a sajtóiban — “a sziámi ikrek” továbbra is felléptek, s továbbra is bőségesen akadt látogatójuk . . . Bűnügyi múzeumunk egy másik dossziéja ugyancsak arról árulkodik, mi mindennel lehet szédíteni az embereket. 1936 nyarán nagy port kavart egy Budapesten élő mohamedán pap nemes gesztusa: bizonyos Durics Husszein Hilmi, volt cs. kir. főimám, szolgálaton kívüli százados, az osztrák aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa stb. Az stb-t nem mi fűzzük rangjaihoz, méltóságaihoz, hanem szó szerint igy állt Durics Husszein Hilmi névjegyén. Hogy mit is takart az stb, azt senki sem tudta, de nagyon jól hangzott. Husszein Hilmi tudomására hozta a közvéleménynek, hogy Budán, a Rézsadomb tövében meghúzódó Gül Bajba sírját csodálatos mohamedán mecsetté és zarándokhellyé alakítja át; második Mekkát épit itt fel, mégpedig úgy, hogy előbb bejárja a világot és pénzt gyűjt a mohamedán hívőktől. “Gül Baba sírja ugyanis nagyon elhanyagolt”, de majd ő rendbehozza, no persze nem önzetlenül, hanem azért, hogy ha őt is elszólitja Allah, akkor földi maradványai a “rózsák atyjának” rózsadombi sírja mellé kerüljenek. És Durics Husszein Hilmi elindult világkörül útjára, hogy összegyűjtse a pénzt és Gül Baba sírjából Mekka Il-t csináljon. Útjáról beszámoltak az újságok is, ámbár nyomban akadtak Budapesten élő más mohamedánok, mint például Abdul Latif, a Mecset utcából, aki tiltakozott az akció ellen. t — Budapestből nem lehet Mekka lí-t csinálni. Az én felfogásom szerint Güi Baba sírjához egyáltalán nem szabad zarándokolni. Gül Baba kutatásaim szerint nagyon nagy tiszteletet érdemlő ember volt, de'nem lehet szénként tisztelni. És különben is, ha valaki, akkor én vagyok itt arra, hogy ezt az egész mozgalmat megindítsam. Kérem, én buzgó mohamedán létemre türelmes ember vagyok és naponta nevelem magamat az önuralomra. De, hogy merészelte Durics Husszein Hilmi azt a bátorságot venni magának, hogy ő csináljon Gül Baba sírjából Mekka Il-t? Ahhoz itt lennék én, talán nemde? Rövidesen hatalmas veszekedés támadt a Budapesten élő mintegy kétszáz mohamedán között: vajon lehet-e a magyar fővárosból Mekka Il-t csinálni, vagy sem? Vpltak, akik Hilmi pártjára álltak, s így nyilatkoztak a sajtónak: Gül Bábát, a szent életű dervist már életében is felsőbb lénynek tisztelte a mohamedán világ. Szolimán szultá nszemélyesen segítette vinni a holttestét a türbébe. amely a legnagyobb megtiszteltetés; a Gül Baba nagyságát kétséget kizáróan bizonyító adatok alapján az a nézetem, hogy Gül Babát szimbólumnak kell tekintenünk. Mindent el kell követnünk, hogy a néhány lelkes, magyar állampolgár mohamedán buzgalma eredménnyel járjon és Budapesten díszes, uj Gül Baba türbe, mellette impozáns mecset épüljön, sőt egy internátus is az idelátogató mahamedán főiskolai hallgatók részére. Tekintsük Gül Baba sírját szimbólumnak, örüljünk, hogy Budapest az egyetlen európai főváros, amely tele van iszlám tradíciókkal, emlékekkel és •használjuk is ki ezt. A Magyarországon élő mohamedánok, akik számára éppúgy, mint a 350 millió többi mohamedán számára megszűnt Sztambul mohamedán központ lenni, elhatározták, hogy Budapestet teszik a mohamedán vallás európai központjává. Nemcsak azért, mert Budapest Európának egyetlen olyan fővárosa, amelynek az iszlám vallás történelmében nagyjelentőségű tradíciói vannak, hanem azért is, mert a magyar keleti eredetű nép, amely nem tartozik az imperialista európai fajok egyikéhez sem. Európában több mecset van, Párizsban, Londonban, de amig ott a kormányok politikai taktikából építették fel azokat, addig a budapesti mecset a világ mohamedánjainak áldozatkészségéből fog felépülni. így a nyilatkozat. Eközben Durics Husszein Hilmi járta a mohamedán világot, hogy gyűjtsön. És alig néhány hónap múlva már arról számoltak be budapesti ismerőseinek küldött levélben, hogy több mint ötszázezer rúpiát, vagyis egymillió pengőt sikerült összegyűjtenie. Újabb két hónapos már jó hárommillió pengőnél tartott Durics Husszein Hilmi gyűjtő-akciója; “A Magyar főváros Mekka II. lesz.” (Folytatjuk.) J
