Magyar Hirnök, 1969. július-december (60. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-31 / 31. szám

Thursday, July 31, 1969 MAGYAR HÍRNÖK 7. OLDAL ÉLELMISZERÁRAI: MENNEK, MENNEK FELFELE... WASHINGTON, D.C. —Az élelmiszerárak aggasztó emel­kedése láttán nyolc nagy vá­ros fogyasztási listáját állí­totta össze az U.S. News and World riport ere. Kitűnik, hogy julius hónap közepéig a marha- és sertéshús ára min­denütt jóval drágább lett. mint egy évnek előtte volt. Összeihasonlitáskép pen — Washington, D.C.dben a múlt évben a round stake fontja 1.49-ről 1.69-re ugrott; Det­roit, Mich.-ban 89 centről 1.19-re; A pork chops fontja Washingtonban 1.19-ről 1.29- re emelkedett; Detroitban 89- ről pedig 1.09-re. Nagy általánosságban a zöldségfélék árai is emelke­dést mutatnak, de annyira in­gadozók n a g y v á rosonként, hogy nem lehet azt állitani, hogy a tavalyi piaci árakhoz viszonyítva országos jelenség a drágulás. A tejtermékek árai — a vajé, túróé, tejfelé és a tejé emelkedtek, mig a tojás árak lejebb szálltak. Például N.Y.­­Iban tucatonként 10 centtel lett olcsóbb a tojás. Az élelmiszer árak általá­nos drágulására a háziasz­­szonyck olyképpen reagálnak, hogy igyekeznek kevesebb és olcsóbb húst vásárolni. A közgazdasági szakértők véleménye szerint nincs is olyan nagy baj az áremelkedé­sekkel, mert hiszen a családi­­összbevétel is emelkedést mu­tat az egész országban. Az át­lag kiadás élelmiszerre csalá­donként 17.2 százalékát tette ki a bevételnek az elmúlt esz­tendőben s ez a százalék arány az 1959-es esztendőben sem változott. Mmcs a szemétben RÓMA — Olaszországban egy szemétgyűjtő telepen a régészek megtalálták Giusep­pe Garibaldinak, az olaszok nemzeti hősének kovácsolt­vasból készült ágyát, ame­lyet ismeretlen tettesek a má­sodik világháború alatt lop­tak el egy múzeumiból. Miniszekityás nagymama A csirkehús ára ugyancsak általános emelkedést mutat. Hivatalosan országszerte 2.8 százalékos áremelkedés tör­tént, de New Yorkban fon­tonként 10 centtel emelkedett, San Franciscóban 6 centtel emelkedett a csirkehús ára. BUENOS AIRES. — A legfiatalabb nagymamát ke­reste az argentina televízió egyik pályázata. A nyertes Elida Ibara 30 éves miniszok­nyás nagymama lett, akinek 16 éves leánya és néhány hó­napos unokája van. Fiatalok Cape Kennedyn játszanak a Lunar Module egy masával. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Da Nang Délvietnamból elindulnak a visszavont marinek. A következő állomás Okinawa. TRAVEN II. VILMOS CSÁSZÁR TÖRVÉNYTELEN FIA? MEXICO. — Egy öregem­ber — világhírű iró — halá­la Mexikóban sok fejtörést okozott a német újságoknak. “Meghalt egy ismeretlen” — jelentette a Frankfurter Allgemeine. A müncheni Abendzeitung ig yszámolt be a halálesetről: “Mexikóban el­hunyt B. Traven, a titokza­tos iró”. A Stuttgarter Zei­tünk kétségeket hangoztatott: “Élt-e egyáltalán?” A Neue Ruhr Zeitung tanácstalan volt: “Traven halott — ha Travennek egyáltalán hinni lehet.” A Bild-Zeitung ezzel szemben elárulta: “Egyetlen ember tudta csak, hogy való­jában ki rejtőzik e név mö­gött. Most özvegye felfedte a neve körüli rejtélyt. Ezt mondotta: “Traven igazi ne­ve Traven Torsvan.” Ezt az “újdonságot” azon­ban már több mint öt éve megismerhette a közvéle­mény. 1963 augusztusában Gerd Heidemann riporter a meglepett nagyközönség tudo­mására hozta, hogy a titok­zatos Traven, aki a “Halál­hajó” című regényével és ti­zenhat további könyvével vi­lághírű lett, Traven Torsvan néven Mexikóban él. Heide­­mannak sikerült továbbá hó­napokig tartó kutatások után képekkel és dokumentumok­kal elsőnek bebizonyítania, hogy Traven azonos Rét Ma­­rut német színésszel és for­radalmárral. A forradalmárt 1919 máju­sában letartóztatták; röviddel kivégzése előtt megszökött és Hollandián át Mexikóba me­nekült. Tempico kikötőváros­ban álnéven szállt partra (“Traven Torsvan, amerikai, született 1890. március 5.”) s eltűnt az ország belsejében, hogy egyszerű munkásként keresse meg a kenyerét az olajmezőkön. Traven álnéven jelentette meg 1928-ban első könyvét: “A halálhajó”-t. A könyv vi­lágsiker lett. Az olvasók azon­ban hiába akarták megismer­ni az iró élettörténetét. Tra­ven (alias Marut) vonako­dott s z e mélyazonosságának közlésétől, s lefényképeztetni pedig egyáltalán nem engedte magát. Ennek okait Heidemann 1966-ban Mexikóban eszkö­zölt további vizsgálódásai so­rán tudta meg az iró felesé­gétől, Rosa Elena Lujantól. A mexikói asszony 1957-ben kötött házasságot az 1951- ben Mexikóban állampolgár­ságot nyert Travennel. Rosa Elena Lujan ezeket mondot­ta a riporternek: “Férjem II. Vilmos csá­szár törvénytelen fia. Traven édesanyja Helene Larsen nor­vég énekesnő volt. Traven 1882. május 3-án született a holsteini Trave folyócska kö­zelében levő egyik helység­ben. A császárnak el kellett titkolnia ezt a kapcsolatát, miután három nappal később, 1882. május 6-án megszüle­tett utódja, Vilmos trónörö­kös”. Traven asszonynak ezeket a kijelentéseit annak idején a Hohenzollern ház megcáfol­ta. Ekkor azonban Gerd Hei­demann már elegendő fotót és dokumentumot gyűjtött össze, amely bizonyította Tra­vennek a német császári -ház­ból való származását: A császári időkből szárma­zó német rendőrségi akták­ban Rét Marut apja “Wil­liam” szerepelt (angolul Vil­mos) és az anyja nevének He­­lenet Írták be. Egyes fényképeken Traven t annyira hasonlít a vele egy­korú trónörökösre, mint egyik; tojás a másikra. Travennek Irene Zielké ne­vű törvénytelen lánya meg­lepően hasonlít a császár, egyetlen még élő lányára* Viktoria Luise hercegnőre. Traven 1912-es útlevelében, mint angol szerepel, a hábo­rú kitörésekor, 1914-ben, fel­sőbb utasításra egyszerű toll­vonással Düsseldorfban “ame­­rikaisitották” és ilyenformán, mint semleges ország állana­­polgárát nem internálták Né­metországban. Amikor azután < Amerika 1917-ben belépett a háborúba, az esedékes inter­nálás megint csak elmaradt. Tény továbbá: II. Vilmos császár 1928-ban a hollandiai száműzetésben tájé koztatta Oskar nevű fiát arról, hogy Rét Marut alias Traven, tör­vénytelen gyermeke, és azt is közölte, hogy ennek a fiának egy New York-i ügyvéd köz­vetítésével havonként pénzt küld Mexikóba. A császár ezt azzal indokolta: “Bűnt követ­nék el a saját vérem ellen, ha nem támogatnám”. A pénz­küldemények a második vi­lágháború kitöréséig meg is érkeztek Mexikóba. Elgondolkoztató Traven fe­leségének 1966-ban Mexikó­ban tett kijelentése, amikor is ezeket mondotta Heideman­­nak: “A férjem továbbra is a ré­gi forradalmár, annak ellené­re, hogy II. Vilmos császár képe függ íróasztala felett”. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents