Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-01-30 / 5. szám

cThursday. January 30. 1969 MAGYAR HÍRNÖK 7. OLDAL The BUDGET .\ DOLLAR FISCAL YEA« 1975 ESTIMATE Social Insurance Taxes and Contributions A ! rtlirailfin SBlf fifhot Momr vtHVI W(||V'- Social Programs Executlva Office of tha Pr»$id#»l/8i»rn» st rn Butigei intatesl Paid t# Tfiisl Fundi HEVES ELLENTETEK HÁROMSZÖGE: AFRIKAIAK. ÁZSIAIAK ÉS ANGLIA Honnan jön az 1970-es amerikai költségvetés dollárja és mire megy. MEGEPUl E AZ UJ KORMÁNY ALATT, AZ AMERIKAI CSODABOMBÁZÓ, AZ AMSA? LONDON, Anglia — A be­fejezett commonwealth kon­ferencia ellenére is, a kelet­afrikai ázsiaiak jövőbeni sor­sa marad legégetőbb problé­mája Angliának, Afrikával való viszonyában. Az ellentétek tetőfoka kö­rülbelül 6 hónap múlva fog bekövetkezni, amikor csak egyedül Kenyában élő 3000 ázsiai család elfogja veszíteni kereskedése jogosító engedé­lyét, a kereskedelem afrikai­vá tételének politikája kere­tében. Ez a gazdasági rendelkezés főképpen, de nem kizárólago­san azokra az ázsiaiakra vo­natkozik, akik Kenya függet­lenségének elnyerésekor, nem váltak — választás szerint — kenyai állampolgárokká, ha­nem generáción át ott élve az angol gyarmati uralom alatt, az angol állampolgárságot vá­lasztották. Hasonló politikát követ az ázsiaiak ellen, Zam­bia és Uganda is. A krízis megoldásában to­vábbi nehézségeket tárna szí­tottak a három független af­rikai ország, Zambia, Ugan­da, Kenya, plusz Tanzania hivatalos delegátusai, akik ki­tartanak amellett, hogy Ang­lia tartozik felelősséget vál­lalni azokért az ázsiaiakért, akiknek angol útlevelük van. Az ügyben úgy a kelet-af­rikai kormányok, mint Ang­lia kölcsönösen azzal vádolja egymás, hogy faji politikát folytatnak. Továbbá az afri­kaiak azzal vádolják az ázsi­aiakat, hogy gazdaságilag ki­használják az afrikaiakat, mig az ázsiaiak, azt állítják, hogy az afrikaiak tönkreteszik őket. És végül azok az ázsi­aiak, akik Kenyához optáltak és kenyai útlevelük van, sem biztosak leendőbeli sorsú ka t illetően. WASHINGTON — Hat év­vel ezelőtt gördült le az utol­só a 764 darab, B-52-es típu­sú stratégiai szuperbombázó közül a futószalagról, mely az amerikai légierő valódi és megbízható “munkagépe” volt Vietnamban. A tervek szerint ez lett vol­na az utolsó a hadtörténelem eddig leghatalmasabb erejű bombázója közül és ettől az időponttól kezdődöleg a raké­ták voltak hivatva átvenni szerepét. Mindenesetre igy kivánta Róbert McNamara, aki az el­múlt év márciusági, az Egye­sült Államok honvédelmi mi­nisztere volt John F. Kennedy és Lyndon Johnson elnöksé­ge alatt. A volt miniszter a Kenneth McPeek-et, Miami. Fla.­­ban letartóztatták szövetségi ha­tóságok, mert a Delta Airlines egy gépét, Havana, Kubába akar­ta kényszeríteni. Pentagont a “cost effective­ness” elve szerint vezette, ami a lehető legjobb viszonyt jelenti egy fegyver-rendszer­ben, az ár és a fegyver ha­tása között. Ez az elv azonban kissé ki­lendült pályájáról, amikor a légierő vezetői egy utódot ajánlottak neki. a letűnt B-52- es helyett. Ez lett volna 210 darab uj tipusu, pilótával el­látott bombázó építése, ami több mint 6 billió dollárba ke­rült volna, ami darabonkint közel 40 millió dollárt jelen­tett volna, csaknem négyszer annyit, mint a B-52-es ára. Ez lett volna az AMSA gép. (Advanced Manned Strategic Aircraft.) Az AMSA félak­kora súlyú lett volna, mint a B-52-es és kétszer annyi bom­­baterhet vihetett volna ma­gával, azonkívül a világ első bombázója lett volna, meg a hangsebesség két és félszere­sével repült volna. Teljes megterheléssel a gép több mint 5,000 mérföld, 1 hidro­gén bombával több mint 9000 mérföld távolságra repülhe­tett volna üzemanyag felvé­tel nélkül. McNamara volt honvédel­mi miniszter kereken ellene­­szegült a bombázó építésének, annak ellenére, hogy a légi­erő és az ipari-lobby erős nyo­mást gyakorolt rá és a terve­zet még a “program-megha­tározási fázisba” sem került. McNamara azzal érvelt, hogy a modern háborúban a rakéta-rendszerek tökélete­sen átveszik a stratégiai bom­bázó szerepét, ami pedig a taktikai feladatokat illeti, ar­ra elegendők a taktikai távol­ságra repülő gépek, mint pél­dául az általa nagy nyoma­tékkai pártfogolt F-lll, mely Vietnamban igen szerencsét­lenül operált. Alig a gépek bevetése után néhány héttel, három F-lll-est a hat közül elvesztett Vietnamban a légi­erő. Nyolc további gép a U.S. ben zuhant le próbarepülések alkalmával. Az egyik - gép, mely Északvietnamban zu­hant le, betekintést nyújtott az amerikai légierő legújabb vívmányába. Az F-lll-es taktikai gép fiaskója újra életre keltette, az AMSA pártfogóit. Bár McNamara a Pentagonból va­ló kivonulásáig nem változtat­ta meg véleményét, utódjá­nál, Clark Clifford volt hon­védelmi miniszter nél, az AMSA pártfogói nyitott fü­lekre találtak. Nixon elnök uj kormányá­nak honvédelmi minisztere, a 46 éves Melvin R. Laird, való­színűleg nem fogja Clifford döntését ellenezni. Laird az utolsó években, az F-lll-es gép ügyében McNamara erős bírálói közé tartozott. Mindenesetre a nem újke­letű B-52-es kitünően meg­állta helyét Vietnamban, a teljes amerikai légi fölény mellett. Utódja, az AMSA va­lószínűleg még sokkal jobb tulajdonságokkal fog rendel­kezni, mivel nemcsak mint stratégiai bombázó használ­ható, hanem mint vadászbom­bázó is. vwwwwv»**wwwwwvww»v» lirdwsen lapunkban' *WWMWWWWWWWWW Vizalatti olimpiász lapéban TOKIO, Japán. — Mintegy 700 “béka-embert” várnak a japán fővárosba, ezév augusz­tusára, amikor megtartják a “vizalatti olimpiai játékokat”, az úgynevezett “Kék Olim­­piászt”. Összesen 48 országnak kül­denek meghívókat, erre a 9-ik “Kék Olimpíászra”, melynek egyik része nyárssal, vagy lándzsával való halászat és a játékok a Csendes Óceán egyik alig érintett részén fog­nak lejátszódni. A játékok különböző tipusu vizalatti úszásokból, vizalatti találkozókból és csoportjáté­kokból és az említett lándzsa halászatból fognak állani. A vizalatti verseny-úszásoknál iránytűket fognak használni az úszók. A megnyitó szertartásokat augusztus 9-én tartják Tokió­ban és a Japántól délre 1000 mérföldnyire fekvő kis szige^ fen, Hanasaki Shelf-en feje­zik be. UJ NAVAJO FŐISKOLA MANY FRAM, Arizona. — Megnyílt az Egyesült Álla­mokban az első College, me­lyet egy indián törzs állított fel és ellenőriz, Navajo-indiárv egyetemi hallgatók számára. A Navajo Community Col­­lege-t arra a célra tervezték, hogy kitöltse azt a szakadó»­­kot az indián diákok tanítá­sában, mely fennáll Arizoruv nagy indián rezervációjában, ahol a 120,000 lakos közül,. 60,000-en nem tudnak ango­lul Írni és olvasni. A College mintegy 500 diák számára fog adni kétéves tan­folyamokat, külömböző mű­vészi és iparművészeti ágak­ban, valamint hivatásokra való kiképzésben, magába foglalva felnőttek tanítását is. A college igazgatósága .10 navajo-férfiből áll, beleértve­­a törzs vezetőjét, Raymond Nakai-t is. Harris, oklahomai U. S. szenátort választották a demokrata part országos elnokeve. Feleségével együtt örvendezik.

Next

/
Thumbnails
Contents