Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)
1969-06-12 / 24. szám
Thursday, June 12, 1969 MAGYAR HÍRNÖK 9. OLDAL ‘■s. í)ífüAj^. ■uiiiHttiiiiiiiiiHéHat PASSAIC, IS. J. ES KORNYÉKÉ PASSAICI ügyvezetőnk és lapképviselőnk: CZABAFY JENŐ Magyar Könyvesbolt 42 MONROE STREET, PASSAIC, N.J. 07055 Telefon: 471-1847 Postacím: P. O. Box 145 Passaic, N-J. fiitó keretek között ünnepli meg Magyarország Bartók Béla halálának negyedszázados évfordulóját Hírek a Szent István Római Katolikus 1 Egyházközségből Közli: Fi. Dr. Dunay Antal plébános 823 Third St., Passaic. N. J. Phone: 779-0332 Novemberben F 1 o r id á ba rendez társasutazást egyházunk. Érdeklődők hívják Mrs. Cooper-t, délután 5 után: 472-2051. Egyházközségünk idei első piknikje junius 22-én, vasárnap lesz. Bútorát vásárolja ROTH Furniture Company ÜZLETÉBEN 108-8 Markel SL, Passaic, NJ. Telefon: PR 7-1834 BIZUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató a legmodernebb felszereléssel áll a gyászolók rendelkezésére. 203-5-7 THIRD STREET, PASSAIC, N. J. Telefon: 777-4332 és 815 LEXINGTON AVE, CLIFTON, N. J. Telefon: 777-4332 BAUM BÚTOR ÜZLET 172 Market SL, Passaic, N. J. Telefon: PR 9-2584 NEW YORK — 1945-ben,; mikor Magyarország cserepekre törve hevert, gazdátlanul, lelki összefüggések nél-; kü), a múlt sebeiben és a jő-' vő tanácstalanságában, innen is, onnan is előbukkantak addig alig ismert emberek ‘ és jelentkeztek arra a munkára, hogy a cserepeket összeillesszék. Ezek között volt Bognár József dr. fiatal irodalomszakos tanár is, a Kisgazdapárt tagja. Először akkor találkoztam vele, amikor kinevezték tájékoztatási miniszternek. Én voltam az első újságíró, aki meginterjuoltam. A belvárosban lakott, egyszobás lakásban, oda kellett elmennem. Sohasem felejtem el, milyen dermesztő hideg volt odabent. De nem sokáig. Az újdonsült miniszter ugyanis gyűjtést, fát kerített,, letérdelt a kis vaskályha elé és begyújtott. Hogy miről beszéltünk, már nem emlékszem pontosan,' de erre a műveletre a kályha előtt igen. Nagyon, imponált nekem. Meg is írtam akkor, hogy Wekerle vagy mondjuk, Simonyi -Semadám bizonyára nem térdelt volna le, hogy befütsön. (Később hozzátehettem volna: Rákosi Mátyás sem, illetve ő alaposan befütött az újságíróknak, csak más formában). Bognár csak rövid ideig volt tájékoztatási miniszter, később Budapest polgármester lett, majd — de ezt már csak hírből tudom, miután akkor már nem voltam jelen — kereskedelmi miniszter lltóbb már nem ilyen » 1/ 17 a GYÓGYSZER I A A A ÉLELMISZER és MAGYARORSZÁGBA küldhető egyéb segítési lehetőségek HIVATALOS INTÉZŐJE MAGYAR KÖNYVEK és HANGLEMEZEK elárusítója HERENDI PORCELLÁN LERAKAT A, magyarországi vízumok, hajó- és repülőjegyek beszerzési helye: MAGYAR KÖNYVESBOLT 42 Monroe Sireet, Passaic, N.J, 07055 — 471-1847 A SZABAD SAJTÓ 1R0DÄJA CZABAFY JENŐ üzlettulajdonos a lap hivatalos képviselője tisztségeket kapott, hanem akadémikus lett, tanár a közgazdasági egyetemen és a Magyarok Világszövetségének az elnöke. Most itt találkoztunk öszsze újra New York forgatagában, Chiléből jött ide, ahol egyetemeken és tudományos intézetekben meghívásra előadásokat tartott gazdasági kérdésekről. Amerikába szintén ez a cél hozta. Előadott a Princeton, Yale, Harvard, Massachusetts, Bloomington George Washington egyetemeken, valamint a Brookings lnstitutionban, mindenütt angol nyelven, amelyet — mint mondja — jól beszél. Meglátogatta Washingtonban a State Departmentet is, ahol Martin Hillebrand, az európai ügyek államtitkára fogadta és tisztelgett az Egyesült Nemzetekben is U Thant főtitkárnál. Rövid beszélgetésünk folyamán főként arra vetettem súlyt, hogy meghallgassak egy otthoni illetékes véleményt a külföldön élő magyarságot is közvetlenül érintő kérdésekről. Ilyen kérdés a mai hivatalos Magyarország véleménye a külföldön élő magyarságról. Bognár professzor, mint a Magyarok Világszövetsége egyike, nyilván egyike a legilletékesebbeknek az idevágó otthoni felfogás tolmácsolására. Röviden összefoglalva ezeket mondotta: — A magyar emigráció több szempontú. A régi magyarokat a kenyérkérdés kényszeritette a kivándorlásra, az újabbakat mindinkább politikai okok. Az utóbbiak között sokan vannak, akik előbb foglaltak állást az otthoni rendszerrel szemben, mielőtt ez kiformálódott volna. Állásfoglalásuk tehát harc valami ellen, ami a maga egészében már nem létezik. Minden emigráció annak az állapotnak a képét viseli szivében, amelyet ott hagyott. Ez azonban állókép. Mindenütt van fejlődés, Magyarországon is. — Aki elszalad valamely közösségtől, abban rendszerint egy lelki görcs marad vissza. A második generációban ez a görcs csak akkor oldható fel, ha kialakul valamelyes intézményes kapcsolat az óhazával. Ennek a kapcsolatnak kiépítésén dolgozik a Magyarok Világszövetsége. — Amint a budapesti televízióban nemréigben kifejtettem, a magyar nemzeti folytonosság hordozójának, a mai népköztársaságnak kötelességei vannak az ország határain túl élő magyarsággal szemben. E felelősség gyakorlati kifejezésére részben a Magyarok Világszövetsége hivatott. Erre annál inkább alkalmas, mert elnökségében képviselve van mindenféle réteg. Tagja volt pl. Kodály Zoltán, akinek emberi integritásához kétség sem férhetett. Tagjai a vallások papjai is. Sokféle vélemény jut kifejezésre az elnökségben, amire én nagyon' ügyelek, hogy igy legyen! — hangsúlyozta Bognár dr. — Tudjuk, hogy a külföldön élő magyarság kitünően érvényesül a világ minden részén. Adataink vannak arra pl., hogy az Egyesült Államokban sokszár magyar egyetemi tanár működik. Számon tartjuk a kint élő magyar Nobel-dijasokat és más kiválóságokat is. Sikereik visszahatnak országunkra is és eredményeit magyar eredményeknek könyveljük el. És igy van ez fordított viszonylatban is. (Ennél a pontnál megemlítettem Bornár dr.-nak, hogy a Világszövetség elsőrangú feladata lehetne, ha vállalná a kezdeményezést a magyar irodalmi csereforgalom megteremtésében az otthon és a külföldön élő magyar irók viszonylatában. A mai helyzet ugyanis az, hogy otthonról minden könyv kijöhet ide, de az itt kiadott magyar könyvek előtt tiltó sorompó áll. Ne beszéljünk az otthoni rendszert támadó Írások beengedéséről, de felmerül a kérdés, miért nem mehet be Magyarországra pl. Márai “Béke Ithakában” c. remek könyve, vagy “San Gennaro”-ja, mely az egész világon egyedülálló mü az emigráns lélektanáról ?) — Dolgozunk ezen a problémán is — felesi Bognár dr. — és mindjárt itt közölhetem, hogy nemrégiben szavalta el egy kiváló magyar művész a Zeneakadémián Márai megrázó versét az emigrációban elő magyarról. Óriási hatást tett a hallgatóságra. Szó van azután Zilahy Lajos müveinek kiadásáról is. A haladás tehát ezen a vonalon is észlelhető, ha a folyamat lassú is. A Világszövetség szívesen foglalkozik a kérdéssel, mert a kulturális kapcsolatok dolga általában központi problémája. — Ide tartozik az is hogy a jövő évben lesz Bartók Béla halálának negyedszázados fordulója. Ezt az alkalmat az ország méltó keretek között akarja megünnepelni. A Világszövetség hivatása, hogy megkeresse a kapcsolatot a külföldi nagy zeneszerzőkkel és művészekkel, köztük a magyarokkal, hogy részvételüket a hazai ünnepségeken biztosítsa, másrészt pedig, miután világnagyságról van szóv probagálja Bartók ünnepségek rendezését külföldön is. esetleg hazai művészek részvételével. — Ismeretes az a tény is,: hogy Magyarországon ezidőszerint tiz amerikai zenepedagógus tanulmányozza a Kodály féle zeneoktatás! módszereket. Szóval a kulturális kapcsolatok területe és: ezzel' összefüggésben a Világszövetség működési köre igen nagy. — Persze mindezeket a szellemi kapcsolatokat nagymértékben elsősegiti, ha a partner-állammal normális kereskedelmi kapcsolatunk is van. Ez azonban nagymértékben politikai kérdés, amely a mindenkori nemzetközi viszonylatok függönye. Elmondta még Bognár dr.,. hogy a Világszövetség Budapesten a Benczur-utca 15 szám alatt levő központi irodájában Ibusz-kirendeltségnek adott helyet, amivel megkönnyíteni óhajtja az odafordulok részére utazási és elhelyezési kérdéseiknek, gyorsintézését ott helyben. M. GY. PARK TALÁLKOZNI AKAR SEOUL, Dél-Korea — Innen származó jelentés közölte: Chung Hee Park délkoreaL elnök, mindenképpen személyesen szeretne tárgyalni Nixon elnökkel. Park arra hivatkozik: Vietnamban 48,0OC> délkoreai katona harcol a déL vietnamiak és az amerikaiak oldalán és ez a körülmény mindenképpen “megérdemli’*’ egy személyes találkozót Nixon elnökkel.
