Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-01-16 / 3. szám

Thursday. January 16, 1969 MAGYAR HÍRNÖK 7. OLDAL ÚJBÓL “FELSZABADÍT. EZÚTTAL VÖRÖS KÍNA TARTOMÁNYÁT. SINKIANGOT van, hogy támogat egy forra­dalmat. mely egy kommunis­ta kormányzat ellen irányul. Mindeddig ilyen “nemzeti küzdelemek”, amelyeket a Szovjet támogatott, arra irá­nyultak, hogy ott kommunis­ta, vagy kommunista-barát kormányokat vezessenek be. A Sinkiang-ra vonatkozó szovjet propagandát, uigur nyelven rádión, Tashkent-ből. Szovjet Uzbekistánból. a vö­rös kinai határ közelében ad­ják le. Ennek a szovjet rá­dió-adásnak neve “Rádió Bé­ke és Haladás” és felbujtó szózatokat sugároz a kisebb­ségi népeknek kommunista Kinába. A szovjet rádióadás többek között megtárgyalt egy szov­jet iró által írott könyvet, mely leírja “az uigur nép fel­­szabadulási törekvéseit” és ki hangsúlyozza “az uigornép szilárd és hajlithatatlan elha­tározását, hogy elnyerje sza­badságát.” Sinkiang — mely egyéb­ként a vörös kinai atomkisér­­letek és kipróbálások köz­pontja — már régi célpontja volt Moszkvának, hogy igája alá hajtsa. A Peking-Moszk­­va közti ellentétek jelenlegi fázisa Sinkiang kinai tarto­mányt illetően, • már 1963- ban elkezdődött s azóta is kisebb-nagyobb csatározások folytak a sinkiang-szovjet ha­tár mentén. Sinkiang száma 6 millió, ezekből 75 százalék uigur ere­detű, mely egy moslem val­­lásu török-tatár nép. Főváro­sa Urumchi, régen Titwa-nak hivták és a régen kinai sely­met szállitó karavánok útjá­ba esett. A tartomány gazdag stratégiai anyagokban, mint uranium, volfram, tugstram. molidben, réz, cink, szén és olajban. Kommunista Kina már ré­gen vádolta a Szovjetuniót, hogy állandóan ügynököket csempész be a tartományba hogy ott szabotázsokat és fel­forgatást készítsenek elő és rendezzenek. A kinai jelentések szerint a Szovjet erős csapatösszevo­násokat hajtott végre Sinki­ang határán, úgyszintén Bel­ső Mongólia határán, ahonnan ugyancsak felforgató propa­gandát sugároz, Vörös Kina kisebbségi népeihez. Edmund S. Muskie szenátor -S James O’Hara kongresszusi kép­viselő vizsgálatot akartak egy north carolinai elektor ügyében, aki Wallace-ra szavazott, holoú az államot Nixon nyerte el. & szenátus a vizsgálatot elutasí­totta. 1963-ban Peking nyíltad megvádolta a Szovjetuniót, hogy törvénytelenül megszáll • va tart 600,000 négyzet-mér­föld középázsiai területet, mely jogosan Kinához tarto­zik. A későbbi évek folyamé» a kinaiak rendszeresen azz.nl vádolták a Szovjetet, hogy fegyveres incidenseket hajt végre, a kinai határ mentén ökölvívással foglalkozó irók Max Baer-t, a volt nehézsúlyú vi­lágbajnokot (jobb) és a philadelphiai Jack O’Brient választot­ták be, a Hall of Fame-ba New Yorkba. "TÚLSÓK A TÓBÓL" PAKISZTÁNBAN, A SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS KÖtlU. LAHORE, Nyugat Pakisz­tán. — Az elmúlt és február­jában, egész hónapban a “csa­ládtervező klinikákon” mind­össze 45 személy jelentke­zett, hogy sterilizációs műve­letet hajtsanak végre rajtuk. Jeltnleg naponta jelentkez­nek annyian. Ez az óriási emelkedés meg­zavarta a kormány családter­vezési kalkulációját, mert a számok szerint az várható, hogy az adminisztrációs év végéig, 1909 júniusáig mint­egy 500,000 személy fog je­lentkezni sterilizálásra. Ez messze túlhaladja a számítá­sokat úgy erre, mint a kö­vetkező évre. Pakisztán családtervezői tulajdonképpen óvatosak vol­tak abban, hogy nagyon elő­rehajtsák a programot. Szá­mításba kellett venniök, hogy semmi sem lehet ellenszenve­sebb a moslem hagyományok tekintetében, mint a szüle­tés korlátozás és ellenőrzés. Ha pedig ez a korlátozás na­gyobb lendületet vesz, c£ olyan általános ellenkezz: * válthat ki a sterilizáció el­len, hogy az egész program veszélybe kerül. Ellenkezőképptn Indiával, ahol kevés ellenállás mutat­kozik a születésszabályoz.A iránt, a pakisztáni konzerva­tív, vallásos elemek úgy hi­szik, hogy minden születés­szabályozási óvószert el kt 11 tiltani és': a mozelemekm k növelniük kell számukat. A 77 éves John McCormack kong­resszusi képviselőt, visszaválaaz­­:°tták a Ház elnöki szekébte. Joan Baez népénekesnő, aki a “hősnője” volt számos diáktünte­tésnek, elmondotta, hogy ezek a diáktüntetések” ostobák és nincs semmi értelmük”. MOSZKVA, Szovjetunió.— Moszkva erősen támogat egy másik úgynevezett “nemzeti felszabadító k ü z d e 1 met”, melyről azt állítja, hogy ja­vában folyik, ezúttal Vörös Kínában. A szovjet propaganda sze­rint, ilytn függetlenségi moz­galom nagy arányokat öltött kommunista Kina Sinkiang tartományában. Még akkor is ha ez megfelel a valóságban, a Kreml abban a helvzetben "TB0TZKYISTA" MOZGALOM VÁDJA, KÉT LENGYEL TANÁR ELLEN VARSÓ, Lengyelország. — Lengyel diákzavargások két állítólagos “ideológiai felbuj­tóját” azzal vádoltak meg a lengyel fővárosban, hogy Nyugat Európából egy trotz­­kyista szervezettől támogatást és propaganda anyagot kap­tak. A lengyel újságokban, a “PAP” hivatalos lengyel hír­ügynökségtől átvett jelenté­sek szerint Jacek Kuron és Karol Modzelevski propagan­da anyagot és technikai fel­szerelést kaptak egy szerve­zettől, mely “Negyedik In­­téma cionálé”-nak nevezi ma­gát. Az állítólagos küldemény­ben sokszorosító gépek és stencilek voltak, melyeket a két nevezett férfi “törvény­­ellenesen” Belgiumban vásá­rolt és hozott be Lengyelor­szágba dobozokban, melye­ken “orvosság” felirás állott. "Vörös Kereszt” jelzéssel — állította a “PAP” hirügynök­ség. Kuront és Modzelvskit. akik harmincas éveikben van­nak és azelőtt előadók voltak a varsói egyetemen, letartóz­tatták márciusban, nyomban a diák zavargások után, mely­ben a diákok intellektuális és demokratikus szabadságokat követeltek. A most folyó per tudósítá­sából, mely három biró előtt folyik Varsóban, kizárták s nyugati újságírókat. A két férfit már egyszer bezárták egyenkint 2 évre 1965 júliu­sában, azzal a váddal, hogy bírálták a lengyel kommu­nista párt politikáját és “fel­forgatást terveztek a párt és kormány megdöntésére.” Hatalmas szénrakodó gép Kellogg, 111.-ban 3000tonna szenet képes máshova rakodni 1 óra alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents