Magyar Hirnök, 1968. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-22 / 34. szám

LONDON — A mult héten egy délután százak rohanták meg az első számú kedvenc, a Beatles-együttes Baker St.-i ruha- és fehérnemű boltját, s rövid órák leforgása alatt j mindent elkapkodtak. A vá­sárlás ugyanis ezúttal telje­sen ingyenes volt. A “véletlen” folytán az el­ső “potyázó” az ilyesmire egyáltalán nem rászoruló Mi­chael Pollard, a Bonnie és Clyde cimü filmből jól ismert mozisztár volt, aki a pénztár­nál tudta meg, hogy az általa kiválasztott zakót és ingeket gratis elviheti. Még a hir elterjedése előtt három gyermekével csak kö­rülnézni betért a boltba egy néger asszony, és amikor ér­tesült a történtekről, öröm­könnyekre fakadt: nagy-nagy puszi Ringó Starrnak — kiál­totta. A hirt nemsokára szájról szájra adták és a londoni csit­­rik és srácok mindenki mást megelőzve loholtak, hogy le­csapjanak a sok színes, “hu­­ligánositott” ruhadarabra. Á gyorsan kiürült polcokat zárás után a még megmaradt készletekből éjjel feltöltötték es az ingyen vásár szeran folytatódott. A furcsa ötletről szólva Mc­Cartney elmondotta,, hogy “megelégelték az üzletelést, s ezentúl csak komoly dolgok­kal, hangfelvételekkel és fil­mezéssel foglalkoznak.” Eredetileg azért nyitották a boltot egy éve, hogy — mint meghirdették —, “hozzájut­tassák a zembereket másutt nem kapható extra és kelle­mes ruhaneműkhöz”. ISMÉT DETROIT DETROIT — Detroitban szórványos zavargások kez­dődtek a néger negyedekben és a közelmúltban, ismeretlen tettes, lesből, agyonlőtt egy detektívet. Donó András, a .clevelandi polgármester adminisztratív helyettese az amerikai magyarság nevében koszorút helyezett el a budapesti George Washington szoborra. Az ünnepélyes megkoszoruzási cere­mónián megjelent Martin J. Hillebrand, az Egyesült Államok budapesti követe is, valamint jónéhá­­nyan a Budapesten tartózkodó amerikai magyarok közül. Képünk a koszorúzás utáni jelenetet örökíti meg, amikor Hillebrand követ élismerését fejezi ki Donó Andrásnak és a clevelandi magyarságnak a megemlékezésért. (A felvételt a Magyarok Világszövetsége jóvoltából, Novotta Ferenc neves pesti fotográfus készítette.) 5. OLDAL > • Kétszáz év után végre nevet kapott a híres Névtelen Majd hétszáz éve született a latin nyelvű krónika, a Ges­­ta Hungarorum. Szövege az elsők között ad összefüggő híradást “a magyarok viselt dolgairól”. Hírét annak is kö­szönheti, hogy szerzője nem nevezi meg magát, és a könyv megírásának időpontját sem jelzi. Ezért egyike ez a kró­nika a középkor titkainak, és a tudomány csak napjainkban tudja megfejteni a retélyt: Ki volt Anonymus, a névtelen történetiró ? Most Karsai Géza a kor­szerű fényképészet segítségé­vel a névtelen krónikairónak szinte minden kézvonását fel­támasztotta. Kiderült, hogy a szöveget átírták. A mai Gesta-szöveg alatt egy másik­nak nyomai húzódnak, amit a kutatók aprólékos munkával felszínre is hoztak. Az igy át­világított P. iniciálé végre fel­fedi az irót, aki nevét monog­ramba rejtette, és rajzos fi­gurákkal, középporban hasz­nálatos jelképekkel árulta el kilétét. A fáklyás kutya, a csillag és a mai földgömb ősét jelentő középkori ovális világ­térkép: mind a domonkos rend jelképei. A betűjelek pe ­dig a kutyafej melletti férfi­arc rajzával együtt, középko­ri szójátékra céloznak és azt fejezik ki, hogy a Gesta szer­zője domonkos volt és Pósá­­nak hivták. Anonymus titka igy hát nem titok többé. A Pósa név és a jelekből kiolvasható püs ­pöki cim valóságos személyt fed fel: Pósa boszniai püspö­köt, egykori domonkos-ma­­gistert, aki egyéb Árpád kori iratokban is feltűnik. Azt is tudjuk róla, hogy az ország­bíró tisztét is betöltötte, Pá­­risban tanult, és IV. Béla bi­zalmi embere volt. Valószí­nű, hogy krónikáját akkor dolgozta át, amikor. visszavo­nult rendjének egyik kolosto­rába. ló üzlet a Humphrey drogéria HURON, South Dakota — A H. H. Humphrey & Sons drug store 1930-ban, depresz­­sziós évben nyílt meg, azóta hol élénk, hol lanyha volt az üzletmenet, de sohasem volt jobb, mint most, amikor egy­szerre turistalátványosággá lett. Az ország sok részéből Dakotán átutazó kirándulók, vakációzok betérnek Huron kisvárosba, körülnéznek a dro­gériában, amelyben egyszer nem kisebb személyiség szol­gálta ki a vevőket, mint Hu­bert Humphrey, az Egyesült Államok alelnöke. Aki, úgy véli, az üzlet mostani mana­­gere, Hubert nemrég meg­halt bátyjának özvegye, nem­sokára egészen biztosan az Egyesült Államok elnöke lesz. A Humphrey drug store­­ban a két hosszú pult mögül az alelnök halvány rózsaszí­nűre festett portréja mo­solyog a vevőkre. A személy­zet fehér patikus-uniformisát H. H. Humphrey gomb díszíti. Ebben az üzletben mindenki demokratának vallja magát, de nincs kizárva, hogy egyik vagy másik segéd nem őszin­te. Egyik patikus 35 éven át dolgozott a H. H. H. drogé­riában és nyiltan republiká­nusnak vallotta magát mind­halálig; hiába volt minden rábeszélés. Pedighát Ralph éppenolyan ékesen szóló és szaporaszavu ember volt, mint öccse, Hubert.- A 15,000 lakosú Huron város őslakói a legnagyobb határozottsággal állítják, hogy a H. H. H. drug store az elmúlt évtizedek vi­harai közepette csak azért tu­dott megmaradni, mert Ralph Humphrey olyan szé­pen és szaporán, olyan meg­győzően tudta a vevőket szó­noklatokkal traktálni. Csakis ennek volt köszönhető, hogy a városban volt öt független drug store közül egyedül a H. H. H. maradt meg, mig a többieket üzletláncolatok vet­ték át. Az özvegy Humphrey asz­­szony, aki most az üzletet ve ­zeti, bízik abban, hogy az üz­letmenet még a mostaninál is jobb lesz, ha Hubert beköltö­zik a Fehér Házba. RÓMA — Az ANSA olasz hírügynökség Antonio Piet­­rangeli tragikus halálának körülményeit ismertetve azt Írja, hogy a hires filmrende­ző, aki a Róma és Nápoly kö­zött fekvő Gaeta város köze­lében “Hogyan, mikor és ki ■ vei” cimü filmjét forgatta, a felvételek szünetében eltá­vozott munkatársai köréből és egy szikláról az erősen hul­lámzó tengerbe esett. A hul­lámok többször a sziklának sodorták. Akik a segítségére siettek, maguk is veszélybe kerültek és megsebesültek. Pietrangeli holttestét csak jó idő múltán tudták egy csó­nakba emelni. A legnevesebb olasz rende­zők közé tartozó művészt 1965-ben mint az év legjobb rendezőjét az Ezüst szalag ■olasz filmdíjjal tüntették ki. % v ' I ' ■> L* ►VaA A*' l’»' A BUDAPESTI WASHINGTON SZOBOR MEGKOSZORÚZÁSA INGYEN-VÁSÁR Á HOSSZUHAJUAKNÁL

Next

/
Thumbnails
Contents