Magyar Hirnök, 1968. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-12 / 50. szám
fL OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, Dec. 12, 1SB3 FELKÉSZÜLNEK LÁTOGATASARA HliSVÍTKGR AGNEW ATHÉN, Görögország. — Gargaliani nagyközség 7000 lakosa — akik egész nap kongatták a harangokat a napon, melyen hire jött, hogy Spiro Agnew, az Egyesült Államok •megválasztott alelnöke lett óriási fogadást készitenek elő, a falu leghíresebb unokájának látogatására. Agnew megválasztott alelnök üzenetet küldött a községbe, a nagyszámú rokonoknak, akiknek neve Anagnostopoulos, hogy reméli, velük töltheti a görög Husvétot április második vasárnapján. Görögországban. Jelenleg a megválasztott alelnök egy unokatestvére, A.ndrea Anagnostapoulos borbélymester lakik Agnew szüleinek "volt házában Gargaliani-ban. A kisváros polgár-Miss Penny Ann Eearly, akinek nem engedték meg, hogy mint zsoké lovagoljon Churchill Downsban, pihen louisvillei szállodájában. mestere, Nicholas Costopoulos Görögország minden részéből kap szeren csekivánatokat hogy.városa leszármazási helye volt az első görög férfinek, aki ilyen magas pozícióba került az Egyesült Államokban. Nixon megválasztott elnök ugyancsak hii't küldött Athénbe, hogy valószinleg meglátogatja Athént, az uj évben európai túrája alkalmával. Nixon egyébként meglátogatta Görögországot 1967 júniusában, két hónappal azután hogy a katonák átvették a kormányzást és informativ tárgyalásokat folytatott az uj vezetőkkel. Időközben a szovjet bevonulás Csehszlovákiába s flotta-felépítése a Földközi tengeren még inkább szükségessé teszi, hogy egy szilárd Görögország álljon fenn ,mely távoltartja az országból a kommunizmust és segit Déleurópát biztonságban tartani a NATO keretében. Az athéni újságok vezércikkírói megjósolják, hogy Nixon elnök támogatni fogúi Görögországot és segíteni fog neki, hogy végrehajthassa a NATO-ban vállalat kötelezettségeit. A kormány szóvivői több effektiv segitséget várnak Amerikától, úgy dip Icmáciai, mint katonai téren. Régebbi görög politikusok eleinte görbe szemmel nézték most a republikánus győzel-1 met és elmondják, hogy e Nixon előtti utolsó amerika republikánus adminisztráció beleavatkozott görög belügyekbe és megsértette a görögök büszkeségét. Ezek két eseményre emlékeznek vissza. Az egyik 1955- ben történt, amikor török cső cselék megtámadta és megrabolta a Törökországban lake görögöket. Eisenhower elnök külügyminisztere, John Foster Dulles ekkor teljesen egyforma szövegű, erőshangu figyelmeztető Írást küldött úgy a török, mint a görög kormánynak. — Ezt nem tudjuk1 elfelejteni — mondják ezek a politikusok. A másik incidens 1952-ben történt, amikor a kormány a parlamentben a görög kormány törvén y-javaslatot nyújtott be, uj görög választási módszerek megszavazására. Az amerikai nagykövet akkor a beteg görög miniszterelnök betegágyához sietett és követelte, hogy az uj választási tervet ejtsék el. Másnap reggel az akkori görög külügyminiszter, Sophocles Venizelos formális nyilatkozatot adott, mely sze?int az Egyesült Államoknak joga van ellenőrizni, hogy az ország mit csinál az amerikai kölcsönnel és segítséggel, “de nincs joga, hogy egy saját szájaize szerint való választási rendszert erőszakoljon rá Görögországra.” Összeszerelik a kereket, melynek nincs szüksége tengelyre, a Borg-Warner gyárban. Auburn. Ind.-ban. Mechanikusan, vizeiével, vagy elektromossággal hajtják. ELRENDELTEK EGY SOROZÁS ALÓL KIBÚVÓ FÉRFI DEPORTÁLÁSÁT ATLANTA, Georgia. — A United States Immigratior Service elrendelte egy férfi deportálását, mivel az ameri kai katonai sorozó szolgálat jelentette, hogy a sorozás elől Kanadába távozott és önkér tesen feladta amerikai állampolgárságát. Deportálást rendeltek e Thomas Glenn Jolley eile) aki Greensboro, N. C.-ben született és aki az utóbbi években Atlantában élt. A kiutasító végzést meghozták a meghallgatások után, egy speciális főtisztviselő előtt ezév szeptemberében. A meghallgatások vezetője Milton Milieh, -90 napi haladékot adott Jolleynek, hogy elhagyja az Egyesült Államokat. Ennek a határidőnek a végén deportálják Jolleyt, ha nem távozott Amerikából A bevándorlási szolgálat azonban nem adta meg a helyet, ahová Jolleyt deportálni fogják, ami egyedülálló problémát jelent a kormányra nézve és Jolley esete nyilvánvalóan precedensül fog .olgálni, bármi lesz is a kimenetele. Lehetséges, hogy Jolley lesz az első modern ember, ország nélkül. Szépítő Lady Bírd WASHINGTON — Ted Kellek, Jeruzsálem polgármestere, aki a múlt héten Washingtonban volt, ■ meghívta Mrá. Johnsont, jöjjön Izráelbe és szépítse az országot, úgy, ahogyan Amerikát szépíti. A FÜLÖP SZIGETEKEN ZAKLATJÁK, A KÜLFÖLDI VÁLLALATOKAT Hét négerrel — akik egy gazolin állomáson holdup-ot rendeztek — folytatott tűzharcban három rendőr megsebesült. A lövöldözés az alsó képen levő kocsiból történt. A merénylőket letartóztatták. MANILA, Fülöp Szigetek — A Fülöp szigetek-beli kongresszus előtt fekszik egy törvényjavaslat, mely ha megszavazásra kerülne, kormányellenőrzés alá hozná a négy óriás olyajvállalatot, melyek az országban működnek. Ez a 4 vállalat: a Shell, Mobil, Esso és Caltex több mint >0 százalékát szolgáltatják az ország energia-szükségletének és a két filipino szenátor, akik a törvényjavaslatot előhozták, maguk is belátják, ha ez a négy vállalat beszüntetné működését, az ország gazdasági élete megbénulna. A két szenátor szerint a megoldás az volna, hogy kormányt felhatalmaznák a vállalatok teljes hatalmú ellenőrzésére. Mint a “Phillippinés Herald” pénzügyi szakértője Reuben R. Canoy, lapjában kijelentette, egy ilyen kormány-ellenőrzés az olajvállalatokat a zaklatások tömegének tenné ki, zsarolásokra adna alkalmat és teljeser. megrontaná a légkört, a külföldi tőkét és üzletet illetően. Általában a Fülöp Szigete ken nem hiszik, hogy a törvényjavaslatot megszavazzák de jelenléte a kongresszus ban jellemző arra, hogy miiyen légkörben kell a külföld) pénzbefektetőnek dolgoznia a Fülöp Szigeteken. A filipino kongresszus megszavazott egy idegeneket érintő törvényt néhány évvel ezelőtt, de az főképpen a kínai kereskedők ellen irányult, bár végrehajtásában minden külföldi iparvállalattal szemben károsnak bizonyult. Ez az úgy nevezett “kiskereskedelmi törvény” volt; mely 1964 óta megtiltotta, hogy idegenek k i s k e reskedelemmel foglalkozzanak. Ebből kifolyólag eddig 30 per indult meg a kormány ellen, melyek legnagyobb része még nyitva áll, amelyekben pedig Ítéletet hoztak, ezek a külföldiek ellen irányultak. T
