Magyar Hirnök, 1968. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-11 / 28. szám

4. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, July 11, 1968 Magyar Hírnök — Founded in 1908 — MAGYAR HERALD (Merged with MAGYAR HÍRLAP — Hungarian Journal) HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Előfizetési ára egy évre $8.00 — Subscription $8.00 per year Külföldre $10.00 — Foreign countries $10.00 — Egyes szám ára 20c Szerkesztő LÁSZLÓ I. DIENES Editor Office Address — Irodánk cime: 2IG Somerset Street, New Brunswick, N. J. 08901 Telefon: VI 6-9707 If no answer, call: T T, 0 , oeQ Ha nem kap választ, hívja: Liberty o-iobd Mail Address -- Póstaeirr, Post Office Box 27, New Brunswick, N. J. 08903 Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office WASHINGTONI LEVÉL VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzetteknek Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk 1Í'7,EX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U S RELIEF PARCEL SERVICE»« 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató BEJÁRAT A 2nd AVENUE-ről ANGOL KÉZIKÖNYV, AZ IPARI KÉMEK ÉS ÖSSZES ALKALMAZOTT TRÜKKJE» ELLEN írja: SPECTATOR A jövedelmi adó 10 Száza­lékkal való emeléséhez a kon­gresszus csak azzal a kikö­téssel járult hozzá, hogy az országos kormányzat csök­kentés kiadásait. A takaré­kosságnak így megnyilvánult szelleme azonban nem szállta meg a takarékosságot prédi­káló honatyákat és hazaböl­cseit. ők vigan költekeznek tovább, mintha nem is lenne olyan nyomasztó az országos költségvetés deficitje és a vietnami háború drágasága. W. J. Jennings, a képviselő­ház adminisztrációjának fő­nöke, erről érdekes vallomást tett a pénzmegajánlási bizott­ság előtt, diszkréten bezárt ajtók mögött. Itt egy pár mazsola a nem éppen ízletes desszertből: A Capitol éttermében leg­finomabb pecsenyéket és innycsiklandozó falatokat szolgálnak fel a képviselők­nek és vendégeinek, mindent áron alul és az árdifferenciát a jámbor adófizetők pótolják. Tavaly ez a drágasági pótlék 100.000 dollár volt. A képviselőház ebben az év­ben 71,431 falinaptárt ren­delt, ez 35,270 dollárba ke­rült. Sok ezer naptárra nem volt hely a falakon, azokat zsákokba rakták s alkalomad­tán ócskapapirként fogják el­kótyavetyélni. Nem csoda, hogy ily nagy a felesleg, hi­szen — könnyű kiszámítani — a 43’ képviselő mindegyi­kének 164 kalendárum jutott volna. Sok a jóból. A képviselők egyik iroda­épületének, a Cannon Build­­ingnek berendezésére, a be­rendezések kiegészítésére, íí múlt évben a tisztelt Ház 2.100.000 dollárt szavazott meg. Ebnek az összesnek csak 9 százalékát tudták el­költeni (ablakredőnyökre, stb.) —de a maradékot nem lehet a kincstárnak vissza­adni, a törvény előírja, hogy addig kell költeni ebből a pénzből, amig az utolsó cen­tig (adógarasig) elfogy. A másik irodaépület, Rayburn House Office Building építési és berendezési költségi 64 millió dollárra volt előirá­nyozva, 125 millió dollár már elment és a belső berendezés még nincs készen. A szenátorok nem szeré­­tagjai. Az egyik szenátor pa­naszkodott, hogy hatszobás irodája nem eléggé tágas 30 főnyi irodai személyzetének befogadására. Ezen és más szenátorok baján segítendő, a két szenátori irodai épülethez egy harmadikat fognak épi­­teni, a telek ára, egy és egy­negyed millió dollár, már ki van utalva. Három évig játszadoztak a honatyák és a haza bölcsei a láb-fontról a méterrendszerre való áttérés kérdésével, most a tettek mezejére léptek, a képviselőház nagy többséggel megszavazott egy törvényt, amely úgy szól, hogy most már a kereskedelmi minisz­térium kezdjen vesződni a problémával. Megszavaztak a minisztériumnak félmillió dol­lárt, hogy három éven át ta­nulmányozza az áttérés elő­nyeit és hátrányait és nehéz­ségeit. Legfőbb ideje, hogy áttérjünk. Ha nemsokára Anglia áttér a méterrendszer­re, a világ népének 90 szá­zaléka már nem fog unciák­kal és mérföldekkel mérics­kélni s a megmaradó 10 szá­zalékban mi amerikaiak fo­gunk magányoskodni. LONDON, Anglia — Vi­gyázni az olyan alkalmazott­ra, aki esténként önkéntesen tovább dolgozik, mert felet­te gyanús. — Ez a jelszava a most Londonban megjeleli “Ipari Kémkedés Tankönyvé­nek”, melyet Philip Hiokson, elektronikus mérnök és gyár­igazgató irt és az “Institute of Directors”, az angol ipari ve­zetők közülete adott ki. Könyvében Hidkson lelep­lezi igazgató kollégái számá­ra az ipari kémkedés összes fogásait, (az ipari kémkedés megszépített neve a könyv­ben: aggressziv piackutatás) és körvonalazza szinte titkos szolgálati pontossággal a stratégiát, melyet ellene al­kalmazni kell. Kezdve az ipari kémkedés­nél használt technikai eszkö­zök árától, az ipari kém álöl­tözetéig, Hickson felsorolja az összes trükköket, melye­ket az “aggressziv piackuta­tók” használnak. Az elektromérnök könyvé­ben főleg az ipari élfcémefckel foglalkozik, akik “művésze­tükkel”, legfeljebb 4 nap alatt, a legtöbb angol ciég leg­bizalmasabb titkait is ki tud­ják fürkészni és akik vélemé­nye szerint évente ezzel több mint 300,000 dollárt keresnek — fizetendő Svájcban a kon­­kurrens cégtől. — Mindenütt és állandóan lesen vannak a versenytárs­­cégek emberei, hogy kikutas­sanak uj készítési módszere­ket és eladási technikát — mondja könyvében Hiokson. — Aki meg akar maradni a versenyben, annyi “know­­how”-t és információt gyűjt, amennyit csak tud, bárminő áldozatokkal is. — Ennek véget kell vet­nünk — mondja Hidkson és felállítja az ipari fcémelhári­­tás első és főszabályát: — Ne bízzék senkiben sem, még sa­ját magában sem. — Minden üzleti tanácsko­zás előtt ajánlatos átkutatni a papírkosarakat, virágcse­repeket és kulcslyukakat, be­lenézni a kéményekbe és szét csavarni a telefon készülé­ket. Mert egy ipari kém, pél­dául a következőket teheti: Elhelyezhet egy “007” már­kájú mini-adót a ventillátor­ban. (Ára 350 dollár.) Vagy egy parányi mikrofont a kulcslyukban, vagy automati­kusan bekapcsolható hang­szalagot, (ára 1650 dollár.) Verzátus ipari kémek azon­kívül nem átallják, hogy mint ablaktisztítók, éjjeliőrök és takarítónők, hallgatózzanák a falak mögött, egy elektroni­kus sztetoszkóppal (ára 160 dollár). Az utóbbiaknak fülön­függőjében továbbá egy mini­­mikrofon lehet elhelyezve. —- A legfontosabb — Írja Hidkson — hogy mindig a fő­nök inspiciálja a stratégiai pontokat, mert az ipari fcém­­alháritás sokkal fontosabb, semhogy azt egy másodrendű személynek engednék át. Az ipari kémek gyakran meglepően egyszerű módsze­rekkel dolgoznak. Mint ártat­lan utasok ott ülnek az ex­­pressz-vonat egy elsőosztályu fülkéjében és egy újság mögé temetkezve kihallgatják a BEIRUT, Lebanon — Mint­egy 300 hadipilóta legkisebb részletekbe menő kiképzést nyer jelenleg a Szovjetunió­ban, mely előkészíti őket, hogy szovjet MÍG 21 repülő­gépeket vezessenek és más hangsebességen felüli harci gépeket az egyiptomi légierő részére — jelentették meg­bízható források Egyiptom­ból. többi utas beszélgetéseit. Ezek mindig tudják, mikor utazik egy ipari hatalmasság az igazgatójával, vagy titkár­nőjével, valahová. De az üzleti ebédeken és vacsorákon is ott van, a szom­széd aztalnál foglal helyet, vagy a bárban odaviszi a whisky-jét, közel a személy­hez, akinek valami érdekes mondanivalója van. Milyen gyakran hangzanak el ilyen helyeken uj piac-gondolatok, export-tervek és hirdetési kampányok. Ilyen szabad be­szélgetések alkalmával va­gyonok, sőt a nemzet gazda­sági haladása játszódhatik el. — A cég és haza érdekében az ipari vezetőnők hallgatag­nak és gyanakvónak kell len­nie — írja Hickson. — Sem a taxi soff őrben, sem az utazó­­ügynökben, de még a “megér­tő bárlányban” sem szabad bizni. — De mindenekelőtt gya­nakodnia kell az igazi és ti­toktartó managernek a túl­ságosan szorgos alkalma­zottra. Aki aktákat cipel ha­za, hogy külön ott dolgozza fel, minden reggel elsőnek ér­kezik és este utolsónak megy el, az nem a “fizetésemelési listára kell, hogy kerüljön”, hanem a gyanúsak és kihall­­gatandók listájára. A jelentés elmondja, hogy Egyiptom elkerül minden döntést, amig pilótái meg nem kapták a végleges kikép­zést. A pilótákat — mondja a jelentés — az egyiptomi lé­­gialkadémia végzettjei és cso­portokban. küldték, őket a Szovjetunióba. Az első cso­port az elmultév végén in­dult a Szovjetbe. HIRDESSEN LAPUNKBAN! EGYIPTOMI PILÓTÁK A SZOVJETUNIÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents