Magyar Hirnök, 1968. január-június (59. évfolyam, 4-26. szám)

1968-06-27 / 26. szám

S. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, June 27, 1983 Staten Island, N.Y.-ban három munkás lezuhant egy 65 láb magas olajtartály tetejéről és életveszé­lyesen megsérült. FELHÖRDÜLT A SZOVIET EGY CSEHORSZÁGI CIKK MIATT, MELYET INNEN VETTEK AT MOSZKVA, Szovjetunió — A Csehszlovákia és Szovjet közötti kényes viszonyt alá­húzta Moszkva első formális tiltakozása egy újságcikk mi­att, mely Prága egyik “sza­­badabbanfutó” lapjában je­lent meg. A prágai újságcikk megvá­dolt egy szovjet tábornokot, hogy az adott felhatalmazást arra, hogy Jan Sej na cseh tábornoknak februárban, aki később az Egyesült Államok­ba szökött — diplomáciai út­levelet adjanak. A cikk junius 5-én jelent meg a “Lidova Demokracie”­­ban, mely a “Katolikus Párt” lapja, a kisebb pártok egyiké­nek, melynek a kommunisták megengedik, hogy a “Nemze­ti Front” tagja legyen. A “Lidova Demokracie” cikke viszont a New York Times egy cikkéből volt véve, melyben az amerikai újság prágai tudósitója azt irta, hogy Sej na tábornok diplo­máciai útlevelének felhatal­mazására szovjet részről az­ért volt szükség, mivel Sej­­na meglátogatott igen titkos szovjet rakéta kilövő helye­ket. A New York Times cikke szerint Sej na útlevele, csak kommunista országokba való utazásra volt érvényes, de Sej­­na arra használta fel, hogy először Jugoszláviába, majd az Egyesült Államokba ment vele. A cikk valódiságát nyom­ban tagadták a cseh vezetők, noha a cikk állítólag a cseh kommunista párt uj, első tit­kárának, Alexander Dübcek­­nek a Central Committee-ban elmondott beszédén alapult. A szovjet tiltakozó jegyzék­ről szóló hirt a Tass-iroda je­lentette, a hivatalos szovjet hírszolgálat. Eszerint a szovjet külügy­minisztérium képviselője spe­ciálisan arra utalt, hogy a Li­dova Demokracie cikke sem­mi másnak nem tekinthető, mint “meglepetést és tiltako­zást keltőnek”, mivel “min­den betűje azt a célt szolgál­ja, hogy kiélezze a viszonyt Csehszlovákia és a Szovjetunó között.” A szovjet külügyminiszté­rium kifejezte azon meggyő­ződését, hogy a megfelelő cseh szervek oda fognak hat­ni, hogy megőrizzék a jóvi­­szcny a Szovjet és Csehszlo­vákia között és gondoskod­nak róla, hogy ilyen közlemé­nyek ne jelenjenek meg cseh­­szlovákai újságokban. Még ezt az ügyet megelőző­en, a szovjet kormány arra használta fel a hivatalos Tass-t, hogy tagadja cseh új­ságok azon állításait, hogy résztvett 20 évvel ezelőtt Jan Masaryk cseh külügyminisz­ter erőszakos eltávolításában és halálában. Azonban a mos­tani tiltakozás az első, melyet teljesen hivatalos külügymi­­nisztériumi színvonalon tet­tek. A tiltakozás kényes alka­lommal jött. Szovjet tankok állomásoznak Csehszlovákiá­ban, hogy részt vegyenek a “Varsói Paktum” országainak hadgyakorlatán. Időközben a szovjet sajtó cikkek tömkele­gét közölte, melyek figyel­meztettek arra, hogy “bur­­geois” és “imperialista erő­feszítések a csehszlovák re­formokat szovjetellenes és kommunista ellenes irányba akarják terelni”. a tJi .Ovü'.v-? ► > Egy ismeretlen férfi és nő behatolt Bostonban a sorozási irodába és leöntötte tintával az okmányokat. Sikerült elmenekülniük. * /.».•* .* . r *•»,..? ' fc AVS f ’«M «*«>• ’■ 100 ÉVVEL EZELŐTT INDULTAK A FRANCIA KANADAI ZUÄV0K RÓMÁBA MONTRSAL, Que. Kanada. — A Francia Kanadai Zuá­­vokra fognak emlékezni — akik 1868-ban Rómába men­tek, hogy IX. Pius pápa olda­lán harcoljanak — 100 éves jubileumi ü n n e p s égőkben Quebec tartomány több kato­likus templomában, ebben az évben. II. Victor Emanuel király csapatai Olaszország egyesíté­se körüli küzdelmekben os­trom alatt tartották a pápai államot és a pápa 1860-as években több alkalommal for­dult katonai segítségét, a va­tikáni állam megvédelmezé­­sére. A francia és belga önkénte­seket, akik a pápa segítségére jöttek, legyőzték a piemonti olasz királyi katonák, azután számos pápai katonát rekru­­táitak Svájcból, Hollandiából és Németországból és ezeket úgynevezett zuáv ezredékbe osztottak be. Az elnevezést az Algériaiában és Tunéziá­ban állomásozó francia ezre­dektől és ezek szindus egyen­ruháiról vették át. Quebec 1868-ig nem vett tudomást a pápa kérelmeiről, akkor azonban mintegy 135 fiatal francia kanadait zuáv egyenruhában — lovastól — útnak indítottak a montreáli székesháztól és behajózták őket Róma felé. Mielőtt a pápa megadta magát 1870-ben, hogy a Va­tikán foglyának tekintse ma­gát, további 507 francia ka­nadai zuávot küldtek neki. Ezek nevét aranyban már­ványtáblákra vésték a mont­reáli székesegyházban. A “zuávoknak” maguknak kellett fizetni hajóutjukat Rómába és számosán voltaic közülük igen prominens csa­ládok leszármazottjai, akik a 100 dolláros költséget meg­engedhették maguknak. Az utóbbi évekig a québeci tartomány zuáv ezredei élénk resztvettek különböző québe­ci katolikus egyházak szociá­lis tevékenységében. Robert F. Kennedy és felesége, a volt Ethel Skakel, esküvőjük után 1950 júniusában, elhagyták a templomot Greenwich, Conn.-ban SZÍVESEBBEN MENNE ANGLIÁBA, MINT HAZA OLASZORSZÁGBA WASHINGTON. — Az Egyesült Államok nem adja fel a törekvést, hogy vissza­szállítsa Olaszországba Paul Ricca-t (the Waiter) — mon­dotta a State Department. A 69 éves Ricca a mafia egyik kiemelkedő alakja. Robert McCloskey a kül­ügyminisztérium szószólója elmondotta, hogy a külügy­minisztérium továbbra is kér­ni fogja az olasz kormányt, hogy engedje be az öreg gangsztert saját hazájába. Az amerikai külügyminisz­térium azon az állásponton van, hogy Ricca amerikai ál­lampolgársága érv énytelen, miután 1920-ban hamis név alatt jött az Egyesült Álla­mokba és ezen kapott állam­­polgárságot 1928-ban. Techni­kailag tehát Ricea sohasem vesztette el az olasz állampol­gárságát. A U. S. legfelsőbb bíróság elutasította, hogy meghallgas­sa Ricca védekezését, hogy ő nem olasz állampolgár és je­lenleg hontalan, mivel ame­rikai állampolgárságát 1957- ben megvonták tőle. Az amerikai kormány meg­kísérelte 1957 óta, hogy de­portálást különböző jogiM?j portálja Riccát, miután elítél­ték zsarolás és adókibujásért, de kikerülte a deportálást kü­lönböző jogi stratégiával. Ricca, Paul Maglia néven érkezett az Egesült Államok­ba, miután emberölés címén, három évet ült Nápolyban. 1924-ben ugyancsak ember­öléssel vádolták meg távollé­tében, az olaszországi Otta­­viano-ban. A hosszú kiutasitási eljá­rás alatt Ricca többször el­mondotta, hogy szívesebben menne Angliába, mint Olasz­országba. • #■ f« •

Next

/
Thumbnails
Contents