Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-10 / 32. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somaraat) THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAO NEW BRUNSWICKON No. 32. SZÁM VOL. 58. ÉVFOLYAM NEW BRUNSWICK N. J. Thursday. August 10. 1967 Belső válságokkal küzd Amerika - közben pedig a világ rendőre Az Egyesült Államok a je­len pillanatban tevékenyen résztvesz egy nagyarányú ázsiai háborúban, többé-ke­­vés'bé beleavatkozik a zűrza­varos kongói ügyekbe, béke­­közvetitőként szerepel a kö­­zelkeleti válságban, a rend­­fenntartó szerepét vállalja a Földközi-tengeren, hatalmas lépésekkel tör előre a Hold­utazás megvalósítása felé — tehát mindenképpen a világ vezető hatalmának és nem utolsó sorban a világ rendőré­nek szerepét játssza. Ugyanekkor azonban, ami­kor a külföld Amerika felé tekint, nem lát egyebet, mint egy olyan hatalmas és erős országot, amely mindezek köz­ben — súlyos belső válságok­kal küzd. A külföldi megfigyelők egy­re inkább úgy vélik: miköz­ben az Egyesült Államok meg­próbál rendet, nyugalmat, tör­vényességet teremteni Ázsiá­iban, Afrikában és a Közel- Keleten, odahaza, a legtelje­sebb mértékben képtelen ren­det, törvényességet és nyugal­mat teremtetni. íme, az Egyesült Államok belső válságainak összefogla­lása, amint azt tárgyilagos külföldi megfigyelők — és tár­gyilagos amerikaiak is — kénytelenek számba venni és megfigyelni: Az amerikai városokban egymás után törnek ki a faji zendülések. Nem egy esetben olyan mértékű a zendülés, hogy a kérdéses város szinte ostromállapotban él és az ut­cai harcok polgárháborúra emlékeztetnek. Ennek következtében az amerikai középosztály tagjai — fehérek és négerek egy­aránt — igyekeznek a külvá­rosokba költözni és a nagy­városba csupán dolgozni tér­nek vissza, naponta néhány órára. A világ gazdaságilag fejlett és gazdaságilag fejletlen terü­letei között kevés olyat ta­lálhatunk — a háborús terü­leteket kivéve — ahol az élet az átlagpolgár számára olyan veszélyes, mint egyes ameri­kai nagyvárosokban, beleért­ve az Egyesült Államok fővá­rosát, Washingtont is. Az amerikai nagyvárosok jó­­részében törvénytisztelő, adó­fizető polgárok, óvakodnak at­tól, hogy alkonyat után az ut­cán tartózkodjanak. Ugyan­ekkor, a városi rendőrségek emberhiányban szenvednek és mind nehezebb az uj rendőr­­legénység toborzása. Az amerikai helyi rendőr­ségek vezetői egyre gyakrab­ban panaszkodnak affelől, hogy — állításuk szerint — a szövetségi kormány felbáto­rítja a bűnözőket, azáltal, hogy számos újabb rendelke- : zést hoz — a bűnözők védel­mében. Ugyanekkor, az amerikai ] munkások — a világ legjob- < ban fizetett, középosztálybeli i érdekesebb tételei a követke­zők : A vietnami háború finan­­szirozására 24 billió dollár, egyéb külföldi segélyprogra mokra 5,3 billió dollár, ugyan­ekkor viszont, a hazai prog­ramokra, tehát a “Great So­ciety” programjaira, a követ­kező összegű tételek szolgál­nak : A közegészségügyi és orvo­si kutatásokra 1,1 billió dol­lár, a városi, alacsony lak­­bérü bérházak építkezésére 275 millió dollár, iskola-fej­lesztésre 2 billió dollár, a szö­vetségi kormány népjóléti se­gély-programjaira 4,2 billió dollár, a szegénység elleni küzdelem céljaira 1,9 billió dollár, az automatizálás kö­vetkeztében munkájukat vesz­tett személyek átképzésére 295 millió dollár, a városfej­lesztési célokra 469 millió dol­lár. A felsoroltak a szövetségi kormány uj költségvetési ke­rettervének leglényegesebb tételei s szemügyre vételük alkalmával nyomban kiderül, hogy a “Great Society” prog­ramjai, egyes tételeikben és összességükben is, csupán kis részét jelentik összegszerűsé­gükben a vietnami háború és a külföldi segélyprogram ősz­­szegének. A kongresszus előtt elhang­zott szakértői tanúvallomások egybehangzóan bizonyították, hogy a városfejlesztési célok­ra legalább egy trillió dollárt kellene fordítani. körülmények között élő mun­kásai — meglehetősen gyak­ran hajlandók sztrájkba lép­ni és ezáltal veszélyeztetik az amerikai nemzetgazdaság ér­dekeit. A szakszervezeti vezetők -­­nem egyszer, viszonylagosan csekély ok miatt — hajlandók arra, hogy sztrájkba szólít­sák a munkásokat. A pedagógusok jórésze az­zal fenyegetőzik, hogy ősszel nem foglalja el munkahelyét és az iskolákat nem lehet majd megnyitni. Az amerikai politikusok pedig olyan mér­tékben és szinte kétségbe­esett igyekezettel igyekeznek kielégíteni a szakszervezeti vezetőket, hogy az engedel­mes választó polgárok érdekei­nek védelmére idejük sem ma­rad. Az amerikai főiskolák cam­­pusain egyre gyakrabban tör­nek ki rendzavarások — fe­hér és néger diákok részvé­telével, egyaránt. Egyes ame­rikai nagyvárosokban növek­szik a társadalmon kívül élő hippyk száma — akik valami ellen tiltakoznak, ami megle­hetősen homályos a többiek és önmaguk előtt is. Sokan felvetik a kérdést? Mi is hát voltaképpen a John­­son-adminisztráció által meg­hirdetett “Great Society”? Gyakran úgy tűnik, hogy a “Great Society” billiókat költ az afrikai elmaradott orszá­gok támogatására, az indiai éhínség leküzdésére, az ázsiai háborúra — miközben odaha­za, belföldön, fehér, néger, eszkimó és indián amerikaiak milliói éheznek és élnek nyo­morúságos körülmények kö­zött. Érdemes szemügyre ven­­uünk a ‘Great Society” uj költ­ségvetési kerettervét, amely julius elsején kezdődött meg. A költségvetési keretterv leg-A Szűz Mária kegy hely Ephesusban, ahol most VI. Pál pápa járt. Ml All A PAPA TÖRÖKORSZÁGI LÁTOGATÁSA HÁTTERÉBEN SZESZES ITALT NE VIGYÜNK ÓHAZABA BUDAPEST — Egy uj rendelkezés szerint, nem le hét szeszesitalt vámmentesen bevinni Magyarországra. Az uj rendelettel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda a kö­vetkező jelentést adta ki: MUNKAALKALOM NŐKNEK $ TERVEZZEN ELŐRE! $ Jön­nek az őszi ruházkodási számlák. Avon kozmetikai cikkek árusítá­sával saját területén extra KÉSZ­PÉNZT kereshet és élvezni is fog­ja ezt a munkát. Információért telefonáljon még ma Perth Am­­boyban: Hl 2-2462, New Bruns­­wickon KI 5-1345, Allenjtown- Bethlehem környékén 432-0916 számra. A pénzügyőrség megállapí­tása szerint az utóbbi időben a külföldről érkező turisták egy része egyes határállomá­sokon nagyobb mennyiségű szeszes italt és kakaót csem­pészett be az ország terüle­tére, hogy azoknak törvény­be ütköző értékesítésével is forinthoz jussanak kiadásaik és vásárlásaik fedezésére. E törvénysértő cselekmények megszüntetése szükségessé tette a szeszes italok beho­zatalának megtiltását, a ka­kaó behozatalának korlátozá­sát, és a rendelfcezésék be­tartásának szigorúbb ellenőr­zését. Ezért a Magyar Köz­löny julius 28-i számában megjelent rendelet megtiltja az utastarifa alapján ez- Ideig vámmentesen behozha­tó szeszes italok behozatalát. A kakaó behozatalát pedig személyenként x/z kilogramm­ra korlátozta. Ugyanekkor, az adminiszt­ráció, erre a célra kevesebb, mint 500 millió dollárt irány­zott elő. Gyakran hangoztatják, hogy az amerikai négerek azért rob­bantanak ki zendüléseket, mert nyomorúságban élnek. Ennek azonban ellentmond az a letagadhatatlan körülmény, hogy a depresszió idején, az 193'0-as években, a városi né­ger lakosság nyomora és ál­lásnélkülisége a jelenleginél sokkal nagyobb volt. Ennek ellennére, az akkori bűnözés meg sem közelítette a jelenlegit, valamint nem vol­tak országszerte szervezett négerlázadások. Sokan a társadalomtudósok közül úgy vélik, hogy a je­lenlegi nyugtalanság oka első­sorban ez: Johnson elnök túl­ságosan sokat ígért a “Great Society” keretében és azután ezekből az Ígéretekből nagyon 'kevés valósult meg. A városi néger lakosság pedig most az eredeti, álomszerű Ígéretek valóra váltását akarja. A szövetségi kormány sok­billió dollárt fordit — a helyi hatóságokkal együtt —a nép­jóléti programokra. Ezek a programok azonban a nagyvá­rosi nyomortanyák körülmé­nyeinek (sok gyerek, nyomo­rúságos megélhetési viszo­nyok, stb.) próbálják enyhí­teni, nem foglalkoznak azon­ban magának a problémának a nyomorúságnak — az okaival. Sokak szerint, elérkezett az ideje annak, hogy Amerika, a világ rendőre, saját földjén próbáljon rendet teremteni a zűrzavarban. ISTAMBUL, Törökország — Az első pápai látogatás több mint 12 évszázad óta is­mét találgatásokra adott al­kalmat, a római és keleti or­todox ritusu katolikusak kö­zött. VI. Pál pápa, aki a világ 600 millió katolikusmak képvise­lője, két napot töltött Török­országban, julius második fe­lében. Látogatásának ideje alatt tárgyalásodat folytatott Törökország elrökével," Cev­­det Sunay-al, i jelentések szerint azért, /rogy tőrök se­gítséget kapjon az izraeli­­arab konfliktusban való köz­vetítésben. A pápa ugyancsak meglá­togatta Ephesust, az egykori pápai zsinat helyét, melyen 431-ben elfogadták a dogmát, mely szerint Szűz Mária Is­tennek Anyja. Utazásának fő­célja azonban az volt, hogy találkozzék Athenagoras pát­riárkával, a 150 millió lelket kitevő keresztények szellemi vezetőjével. A katolicizmus két ágra va­ló szakadása 1054-ben követ­kezett be, a pápai tekintély kérdése fölött. Ez a kérdés még mindig elválasztja a két egyházat, bizonyos elvi kü­­lömbözések vonalán. így pél­dául az ortodoxok elve, hogy elfogadják házastársak válá­sát és a római egyház szilárd kitartása a papok nőtlensége mellett. A két egyházfő már talál­kozott egy alkalommal 1964- ben, amikor a pápa megláto­gatta a Szentföldet. Legutób­bi találkozásuk alkalmával a hírek szerint megegyeztek abban, feltétlenül szükséges, hogy megegyezés jöjjön létre a két ágazat között, további megbeszélések segi tségével. Athenagoras pátriárka már­is kijelentette, hogy a közel jövőben meg fogja látogatni a Vatikánt. VI Pál pápának ez volt az ötödik külföldi látogatása miután meglátogatta Indiát, a Szentföldet, az Egyesült Államokat és Portugáliát. A jelentések szerint a pápa újabb látogatásokat mérlegel, valószínűleg DélAmerikába. TITO SZEMBETŰNŐ SZOVJET BARÁTSÁGÁT MÉRLEGELIK Ho győzelmet igéi HANOI, Észak-Vietnam. — Eltökélt szándékunk, hogy le­verjük az amerikai imperia­lista agressziót, amely Hiro­shima és Nagasaki katasztró­­fájáért felelős — irta Ho Chi Minh, északvietnami elnök a tokiói atom-ellenes konferen­ciához intézett üzenetében. BELGRÁD, Jugoszlávia — Amerikai megfigyelők mind gyakrabban vetik fel a kér­dést: lehetséges e, hogy Ju goszlávia visszahintázik szovjet táborba? Alig három hónappal ez­előtt, ezt a kérdést nem lebe tett volna komolyan feltenni A jugoszláv kommunista párt reformjait élesen tárnáé ta a szovjet sajtó és Tito el­nök — legalább is saját sza­vai szerint — nem tartott le­hetetlennek egy komoly ösz­­szeütiközést a Kreml-el. És egy egész sereg külpolitikai kérdésben nyilvánvalóvá vált a külömbség a Szovjetunió és Jugoszlávia hivatalos felfo­gása között, Vörös Kínától Nyugat Németországig. Azóta azonban radikális változás látszott beállani a két ország viszonyában és Ti­to két kommunista csúcskon­ferencián is résztvett, elsőiz ben két kommunista ország között 1948-ben bekövetkezett szakadás óta. Ugyanekkor legújabban Jugoszlávia az Egyesült Álla­mokat vádolja a közelkeleti háborúért, kapcsolatba hozza Amerikát Görögország jobb­­ratolódásával és általában a világ minden Legújabb bajá­ért az Egyesült Államokat te­szi felelőssé. Mindezek a változások, to­vábbá szovjet hadihajók lá­togatása jugoszláv kikötők­ben, szovjet katonai delegá­ciók jövés-menése azt az ag­godalmat keltik nyugati kö­vetségekben, hogy Tito nagy­szabású Pál-fordulásokra ké­­zülődik. Mások viszont azt hangoz­tatják, hogy miközben Ju­goszlávia közelebbről műkö­dik most együtt a Szovjettel, alapvető külpolitikája nem változott. Tito legutóbbi ak­ciói a Nyugat iránti gyanúból származhatnak, főleg az Egyesült Államok politikája iránti gyanúból. Az uj görögországi kor­mány határozott ellenséges­­fedést mutatottt Tito ellen és a jugoszláv vezér szerint ka­tonai gyakorlatokat tartott a jugoszláv határon. Azután két hónappal a gö­rög államcsíny után jött a kö­zelkeleti krízis és a kiáltó arab vereség, ami különösen érintette Titot, mivel évek óta közeli kapcsolatot tartott fenn az egyiptomi elnökkel, Nasserrel. Csiirik-csavarják elméletüket Vörös Kína kommunista lapjai HONG KONG — Vörös Kí­na — Mao Tze-tung és társai által irányított sajtója mely sohasem mulasztja el, Mac szellemi nagyságát hangsú­lyozni, abban a számára jól­eső illúzióban ringatja ma­gát, hogy az Egyesült Álla­mokban megkezdődött az ősz tály-forradalom, mint azt az agg vezér évek óta jósolgat­ja­— Ami Detroitban történt — írja Peking “Népújságja” határozott és öntudatos for­radalmi mozgalom, “nagyvo­nalú” erőszak alkalmazása el­lenforradalmi erőszak ellen. KANADA TÁRT KAROKKAL FOGADJA A BEVÁNDORLÓKAT OTTAWA, Kanada — Ka­nada, az Egyesült Államok nagyrabecsült szomszédja, a világ egyik legnagyobb be­vándorló országának küzdöt­te fel magát az elmúlt két év­tizedben. Az 1950-es években, ami­kor Kanada nagymértékben kifejlesztette ipari alapjait, számos bevándorlóra lett szükség, hog yezek betöltsék a külömböző munkakivánal­­makat, úgy képzett, mint nem képzet munkás-kategó­riákban. Közel 30,000 beván­dorló lépett partra Montre­­álban, vagy szállt ki repülő­gépekből 1957-ben, a több mint 36,000 magyar emig­ránson kívül, akik a szabad­ságharc után érkeztek Kana­dába. A következő években azon­ban a bevándorlás kissé le­lassult, az elmúlt két évben azon megszorozódott, éven­­kint 200,000 bevándorló ér­kezett ebben közelmúlt idő­szakban és a kormány beván­dorlási minisztériuma még emelni óhatja ezt a számot. A második világháború be­fejezése óta 2 millió emig­ráns érkezett Kanadába, a mai lakosság mintegy 10 szá­zaléka és az ország éhsége emberanyag után az 19'70-es években meg óhatja duplázni ezt a számot. Amikor Kanada most nem­zeti fennállásának 100-ik év­fordulóját ünnepli, az ország fontos és növekvő nemzetkö­zi szerepet játszik, összeol­vasztotta az angol francia kultúrát, ami a montreáli “Expo 67”-ben jut kifejezés­re és ez szükségessé teszi azt, hogy feltárja fokozott mér­tékben természeti kincseit, melyek szükségesek iparának fejlesztésére. Ez részben meg is történt már, Kanada a világ egyik legnagyobb fa és érc expor­tőrje, a városokban felhő­karcolók épülnek és a gyárak valósággal a földből nőnek ki. Kanada legutóbbi, vissza­utasított ajánlata, hogy be­fogadjon a legközelebbi öt év alatt mintegy 40,000 arab emigránst, abban leli magya­rázatát, hogy bevándorlók szerzésében, hatalmas ver­senytársakra akadt Ausztrá­liában és New Zealandban. Kanada csak nemrégen uj­­ra-szervezte bevándorlási programját és hivatalokat ál­lított fel Hong Hongban, New Delhiben, Izraelben, Egyiptomban, Lebanonban és Nyugat Európa csaknem va­lamennyi országában. Az elmúlt évben legjobb bevándorlási forrásai voltak A Brit Szigetek 43,000. Olaszország 31,000, az Egye­sült Államok 17,000, Nyugat- Németország 9000, Görögor­szág és Portugália egyenkint 700 és Jugoszlávia 1500. GUEVARA “SZELLEME” HAVANA. — A latiname­rikai kommunista országok it­teni értekezletének tisztelet­beli elnökéül Ernesto (Che) Guevarát választották meg, akinek tartózkodási helye egyébként még mindig isme­retlen. Amit az elnyomottak tettek, azt jól tették. Ez után a bevezetés után iz­gatásra fogja a dolgot a “Nép­újság” — hanyagul elfeled­kezve á kínai tartományok­ban folyó komoly Mao-elle­­nes harcokról — és biztosít­ja. az amerikai négereket a “világ támogatásáról.” Ez pontosan a következőképpen hangzik: Legyetek bátrak afro-ame­rikaiak, harcoljatok elszánt­sággal. A kínai nép veletek van, a ti oldalatokon. A vi­lág forradalmi népei ugyan­ezt teszik. A végső győzelem a tiétek. A vezércikk azután így folytatja: — Mao pártelnök már régen állította, hogy az amerikai dolgozó tömegek érettek a felkelésre a Wall Street kormány élen Wash­ingtonban. Mao régebben úgy gondolta, hogy a felkelés egy gazdasági depresszió utján fog jönni. De 1963-tól azt kezdte jósolni, hogy a nége­rek elnyomása révén fog jön­ni, a reakcionárius U.S. körök által. Az újság szerint a Los An­gelesben, a Watts körzetében lefolyt zavargások képezték az első nagyobb harcot az amerikai forradalomban. A detroiti zendülések voltak a sorban a második megmozdu­­'ás eredményei és a Peoples Daily most azt jósolja, hogy az erőszakkal felidézett viha­rok gyakoriabbakká válnak az amerikai osztályhareban. Húsz évvel ezelőtt Mao ar­ról beszélt, — ezt már nem a “Népújság” Írja — hogy az Egyesült Államok­ban a forradalom küszöbön áll. Ez természetesen nem kö­vetkezik be, a detroiti zendü­lés azonban Maoék számára tápot adott annak, hogy egész idő alatt igazuk volt. HUNGARIAN WEEKLY Utrftd with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c «é®» 53

Next

/
Thumbnails
Contents