Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
6. OLDAL M AGY Art HÍRNÖK Thursday, August 3, i A«. * A drága és a drágább orvosság WASHINGTON — Aki 'Kínzó arthritis fájdalmai ellen állandóan kénytelen prednisone nevű orvosságot szedni, joggal kérdi: 1000 tabletta miért került itt 7.50-be, ott 170 dollárba? A drágább sóikkal jobb talán? És, akár jóbb, akár nem jobb, miért kerül itt oly sokkal többe, mint ott? Ha nem prednisone néven, hanem kémiai analízise szerint vesszük, miért oly nagy az árkülönbség? kémiai elemeket megvásárolják és azokból igyekeznek hasonló vegyületet előállítani, amelyeket aztán kémiai öszizeállitásuk jelzésével hoznak forgalomba. Az ipar azt is állítja, hogy sok orvosságnak ára újabban csökkent; hivatkoznak a fogyasztók árstatisztikájára, amely arról tanúskodik, 'hogy ugyanakkor, amikor minden más orvosi kiadás egyre drágul, a gyógyszer inkább ol-A vita ezekről a kérdésekről országszerte folyik, tudományos és ipari körökben, gyárosok és orvosok körében, a szenátus egyik bizottságában. Mig el nem dől a vita, hogy az árkülönbségek indckoltak-e (mint az orvosággyári vállalatok állítják) vagy botrányosak (mint a gyógyszeripart kritizálok mondják), állítsuk szembe az érveket és ellenérveket. Meglehetősen általános becslés szerint az amerikai orvosok 90 százaléka a drágább márkákat írja elő az olcsóbb kémiai megnevezés helyett. Teszik pedig ezt azért, mert hiszik, hogy az ismert nagy gyógyszergyárak készítményei ímegbizhatóbbak, tekintve, hogy a gyártást ala- j po3, költséges kutatás és kísérletezés előzte meg, amely előmunkálatok költségeit természetesen az árba bele kell kalkulálni. Ezzel szemben a kritizálok — és ezeknek száma újabban egyre nő — azt állítják, hogy a kémiai néven forgalomba hozott gyógyszerek legtöbbje éppen olyan megbízható, ami netó csoda, hiszen a gyógyszergyártás az illetékes országos hatóságok ellenőrzése! alatt áll és ez az ellenőrzés az j utóbbi években egyre szigo-! rubb lett. Ez az oka annak is, hogy a kormány intézményei és -a kórházak sok orvosságot kémiai nevükön szereznek be,; nem a patent gyári néven. Ha kétségeik lennének az Így vásárolt gyógyszerek minőségét illetően, áttérnének a gyári j nevekre. A gyógyszeripar hivatkozik j arra, hogy az amerikai. gyá- j rak naponta egymillió dollárt i költenek kutatásra és kísérte- j tezésre, hogy egyre újabb, jobb gyógyszereket tudjanak készíteni. Hogy fogalmat adjanak ezeknek a kutatások- j nak és kisérleteknek nagy arányairól, rámutatnak arra, hogy rengeteg fáradozás és költség hiábavalónak nyilvánul, 6000 kísérleti gyógyszer közül végül csak egy lesz sikeres és forgalomba hozható. A kisebb gyárak ilyen költséges előmunkálatokra nem vállalkozhatnak ; ezek az egyes csóbbodik. A drága és az olcsó orvosság vitájában és versenyfutásában nagy a tét: az amerikaiak évente körülbelül öt billió dollárt költenek orvosságra. A magas árak különösen az idősebb korosztályokat sújtják, mert köztük akad 'egtöbb krónikus betegségben szenvedő egyén és ezeknek íem egyes alkalmakkor van orvosságra szükségük, hanem állandóan, éveken át, sok esetben életük végéig. Gyakori sset, hogy az öregek a szükséges gyógyszereket nem tudják megvenni, orvosság és élelem közt kell választaniok és első az élelem, mert anélkül még beteg ember sem élhet. * * * Aki sokallja a gyári néven vett orvosság árát, annak tudnia kell, hogy a patent csak 17 évig érvényes; ez idő alatt a gyáros annyit számíthat gyártmányáért, amennyit jónak lát és ez az az idő, amikor behozhatja kutatási és kísérletezési költségeit. A 17-i'k év után az a gyógyszer vegyület már nem áll szabadalmi védelem alatt, bármely más gyár elkésziheti és versenyre kelhet az eredeti termék gyártójával. Ebben a versenyben még a hirdetés tetemes költségei is szerepet játszanak, ezeket a költségeket is végeredményben a páciensek fizetik meg. Mellesleg megjegyezve: A hirdetési költségek közé kell számítani a rengeteg ingyenes orvosságot, amit a gyárak az örvösök ezreinek és‘ tízezreinek szél,küldenek. Az adófizető közönséget is érinti ez a vita, még az olyan matuzsálemekét is, akik soha életükben orvosságot nem szedtek. Ugyanis a szenátusi bizottság előtt elhangzott egy érdekes hozzászólás, amely Szerint: nemcsak a betegek fizetnek orvosságért hol sokat, hol keveset, hanem városok és megyék bevásárlásainál is mutatkoznak ár-eltérések. Statisztikai tabellákat mutattak be a bizottságnak s ezekből kiderült, hogy városonkint nagy árkülönbségek vannak. Egy példa elég: Egy Pittsburgh! kis ikreknek a mamájuk bemutatja a még kisebb uj ikreket, .■ ____ _________-l étvágycsökkentőt (dextroamphetamine sulfate) New York City 57 centért vásárolt, ugyanazért a mennyiségért Portland, Ore. 5 dollár 6 centet fizetett, Miami 19.43-t, Atlanta 22 dollár 60 centet. Miért ily nagy eltérések? Azért, mert egyes városok, például New York, árversenyt Írnak ki, elfogadnak ajánlatokat gyári néven és kémiai néven és a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el. PÉNZT ADOTT A RABLÓ REGGELIRE — az Áldozatnak WORCESTER, Mass. — Az Associated Press nevű hírügynökség levelezője jelentette: George Simmon éppen el akart menni hazulról, hogy megreggelizzék, amikor felpattant a konyhaajtó és egy ismeretlen férfi rontott a lakásba, kezében fenyegetően lobéivá egy hatalmas kalapácsot. — Adjon ide minden pénzt, mert különben szétloccsantom a fejét! — üvöltött rá az idegen. George odaadta minden pénzét, összesen 22 dollárt. A rabló éppen távozni akart, amikor Mr. Simmons szemrehányóan szólt: — Nem szégyell magát? Minden pénzemet elviszi és most nem fogók tudni reggelizni! A rabló ekkor odavetett egy két dollárost áldozatának és rámordult: — Itt van! Tegye el és regí gelizzék meg! Ne mondja azt, hogy miattam éhezett! Nem olyan ember vagyok én! — ezzel, mint aki jól végezte dolgát, távozott. MOSZKVÁBAN MI TILOS ? MOSZKVA - A Literaturnaja Gazeta ismerteti az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetését Oroszország; ba készülő turistáknak. Ez úgy szól, hogy az oroszok az i idegenforgalomban nem is- I mernek tréfát, a legcseká- i lyebb vétséget szigorúan bün- 1 tetik. A világért se vigyenek ; magukkal amerikai látogatók | törülközőt vagy (ahol van) | szappant a hotelból, papir! szalvétát az étteremből. Li- I teraturnaja megtoldja a tilalmi listát néhány komoly intelemmel : A Kremlben levő nagy Cári Ágyút ne merjék a táskájukban kicsempészni Moszkvából. Az állatkertben tilos az elefántokra lövöldözni. A Moszkva folyóban nem szabad meztelenül vagy részegen fürdeni. Aki e tilalmak ellen vét, azt Szibériába száműzik... Ä japánok előnye TOKIO — A legtöbb arab országban a közelmúltban megtiltották az amerikai és angol filmek bemutatását, az orosz filmeket viszont unalmasnak találják az arabok, ezért hát most egyszerre 15 japán filmet vettek meg előadásra. A NŐ ÉS A LEOPÁRD LOURENCO MARQUES, Mozambique — Egy 30 éves afrikai nő, pusztán egy kis kézzel felfegyverkezve, közelharcban, megölt egy leopárdot, amely megtámadta őt. Izrael élelmet kér WASHINGTON — Az izraeli kormány 30 millió dollár áru élelmiszert kért Amerikától a “Food for Peace” program keretében, George Chuvalo a regyedik fordulóban mindössze 16 másodpercig bírta a Joe Frazier jobboldalt) ütéseit. EURÓPA KÜZDELME A GAZDASÁGI LANYHULÁS ELLEN BONN, Nyugat-Németország. — Miközben a USA - minden jel szerint — legyőzte a fenyegetőnek látszó gazdasági lanyhulást, Európa nagy iparosodott országainak még nem sikerült ezt elérniük. Európában tulaj dóriképpen nem is csupán a lanyhulás ellen kell küzdeni az illetékeseknek, hanem egy kettős kérdés ellen. A gazdasági élet javulása ugyanis magával hozhatja Európa egyik legsúlyosabb problémájának kiéleződését — az inflációt. Az elmúlt években az infláció kezdett már veszélyessé válni. Az ipari államok teljes f o g 1 a 1 kozta tot tsága munkaerő hiányt és- ez emelkedő munkabéreket erednie nyezett. A termelés költségei tehát megdrágultak, mert ugyanakkor a világ nyers anyag, árai is emelkedtek. Emellett Európa is éppen annyira sekat költ külföldi árukra, mint Amerika. Ennek következtében viszont a kereskedelmi mérlegek kezdenek passzívvá válni és ennek következményeként a fizetési mérlegek eddigi egyensúlya is megingott. Hogy az infláció veszélyét leküzdjék, a jegybankok emelték a leszámitolási kamatlábakat. A német Bundesbank — a központi jegyintézet — tavaly 5 százalékra emelte a kamatlábat és a kormány kötvények kamatozása 8 százalékra emelkedett. De ez a szigorú rendszabály egyszeriben pénzszűkét okozott és lefékezte a közgazdaság produkcióját, ami már tavaly sem volt rózsás, mint a korábbi években. Mint minden ilyen mesterséges beavatkozás az infláció megakadályozására, ez is azzal a következményei járt, hogy a termelés csökkent, a befektetések elmaradt ak, másszóval a prosperitás letört és hanyatlás következett be. Ma már 3 százalékos a kamatláb és 7 százalék alatt hoznak a kormány kötvények, de az elveszített lendületet ma sem tudta behozni a német közgazdaság. A kilátás egyelőre eléggé szürke. Angliában ugyanez a dráma játszódott le.Csak itt anynyival rosszabb a helyzet, hogy az országnak állandóan vigyáznia kell a font sterling értékére, ami nehézzé teszi a kamatláb csökkentését. A tavalyi brit kamatláb 7 százalék volt. Ez a szokatlanul magas kamat oda csábította a külföldi tőkéket, ami erősítette a font helyzetét, de ugyanakkor megölte a gazdasági életet, Anglia iparának egy jelentős része különben is elavult, jelentős felerősitésre szorulna, de a magas kamatláb lehetetlenné tette a befektetéseket. Ma már Londonban is leszállították a kamatlábat, amely jelenleg 5Va százalék. De az angol közgazdaság sem kapott eddig erőre, sőt az import nőtt, ami a fizetési mérleget tovább rontja. Franciaország még rozsszabbul áll, ha nem is ugyanazon okokból kifolyólag. A francia export elég jó, bár sokkal rosszabb, mint a meg előző években. De a gazdasági pangás itt is érezhető, j De Gaulle mindenáron tarta-! ni akarja a frank árfolyamát! és Így minden olyan törekvésnek elíentáll. ami a mun-; kabérekel emelne," másrészt I ami idegen tökét hozna az i országba, hogy a nagyon el-1 avult ipari szerkezetet fel-j újítsák. Emelett nagyon sok állami bevételt köt le az atom-haderő kiépítése is, amihez azonban de Gaulle ragaszkodik, így a francia közgazdaság stagnál és a hosszú távú kilátásai sem reménvtkeltőck. Az infláció — érdekes módon — leginkább Svédországot és Hollandiát kezdte ki. Ezekben az országokban 5, illetve 4 százalékos az infláció, mig Németországban, Franciaországban és Itáliában 3 százalékos. Az érdekes az, hogy a magasabb infláció sem hozta meg az ilyenkor szokásos nagyobb lendületet. Egyedül Itália, Svájc és egy távolkeleti “nyugati” ország: Japán gazdasági élete mutat kielégítő lendületet. Amikor az európai közgazdászok összeültek, hogy fel- j mérjék a helyzetet, kiderült, hogy tulajdonképpen Amerika kissé stagnáló közgazdasága okozta az európai viszszaesést is. Mihelyt Amerika megint feltör a gazdasági létrán — ami már folyamatban is van az európai gondok j is megszűnnek, bár az infláció elleni küzdelem tovább I folyik. Úgy látszik, hogy az infláció, ami alatt áremelkedést értenek a köznyelven, állandó vendége marad a modern közgazdaságoknak. Úgyszólván egyetlen ország sem mentes ettől, kivéve Frandiaországot (ahol kb. 1 százalék), de ott csak azért nem emelkednek az árak olyan tempóban, mint másutt, mert a! gazdasági életet befagyasz- J tóttá de Gaulle. Kérdés, tér-! mészetesen, hogy ez a mozdulatlanság megéri-e az infláció elkerülését. Áltálában azt hiszik, hogy nem, sőt ellen- j kezűleg. Amig de Gaulle nem enged be idegen tőkét és ugyanakkor nem engedi a munkabéreket emelni, addig a francia közgazdaság nem csak mozdulatlan marad, hanem lassú sorvadásra van Ítélve. Az a cél, hogy Amerikát kizárja Európából, sok gazdasági betegség forrásává vált, amit hosszú időn át nem lehet fenntartani. Érdek e s. hogy de Gaulle, aki rohamot intézett a dollár e 11 e n, amennyiben minden dollárját aranyra váltotta be, már több mint féléve nem vált be egyetlen dollárt sem. Részben azért nem, mert nincs fölösleges dollárja, részben, mert rájött végre, hogy az arany, amely a Banque de Franca pincében hever, nem kamatozik, nem dolgozik, tehát inkább tehertétel a közgazdaság számára. Igaz, hogy bizonyos stabilitást nyújt a franknak, de az a kis előny elvész a hátrányainak hatásaiban. Minden európai bankár és nagyiparos hangoztatja ma már, hogy Európa nem tudja magát függetleniteni Amerikától, sőt akkor függ tőle leg inkább, ha kizárja az amerikai tőkét. Ez természetes is, mert Amerika óriási gazdasági erűje, a jelenleg mintegy 775 billió dolláros össztermelésével, olyan hatalmas, hogy egyszerűen lehetetlen kizárni. A hatását mindenképpen érzik és csak még jobban lemaradnak a technológiai versenyben, ami pedig a jövő elvesztését jelenti. Hupmhrey alelnök sótalanitott vizet kóstol Key West, Fla.-ban, ahol a világ legnagyobb tengervíz sótalanitó üzeme van. Isten és a hippyk NEW ORLEANS, La. — A közelmúltban újságírók egy csoportja meglátogatta az it! teni Audobon Parkot, ahol j állandóan nagyszámú hippy | tanyázik. I A park füvén, a többi között, egy feketében öltözött hippy-lány üldögélt, térdén, ismeretlen okból, ócska esernyőt dédelgetett. — Mosolyogj! egy hippy-fiu. rivált rá — Nem tudok — szólt a lány — Terhes vagyok! A hippyk egyébként elmondották az újságíróiknak: különleges életük célja: szeretetek találni és megtalálni Istent. így fog a világűrben lebegni hátizsákkal a hátán az Űrrepülő, kiszállva az űrhajóból. A majmok is ... SAN JUAN, P. R. — Puerto Rico szigetén a trópusi egészségügyi intézet munkatársai kisérletképpen öt férfit egy ketrecbe zártak. A ketrecet azután az erdőben hagyták, ahol sclk volt a majom. Kiderült, hogy a majmok pontosan úgy viselkednek, mint az állatkeri látogatók: minden oldalról körülvették a ketrecet és etetni akarták annak lakóit. Gyönyörű amerikai kémnők Kuwaitban? KUWAIT — Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség itteni munkatársa jelentette: Ebben az olajgazdag sejkségben, az egyik reggéli napilap, az “A1 Rissala”, vezércikket irt a közelmúltban. A cikk egyik részlete a következőképpen hangzik: Felhívnak minden kuwaiti polgárt, hogy legyen nagyon óvatos: országunkban gyönyörű amerikai kémnők tartózkodnak! — Az amerikaiak gyönyörű, táncosnőnek álcázott lányokat küldenek ide, ezek a lányck azonban voltaképpen — veszélyes és lelkiismeretlen kémnek. Különösen a vezető politikai személyiségekre és a magasrangu katonatisztekre vetik ki hálójukat. — Minden arab országban nagymennyiségű ilyen gyönyörű, táncosnőnek álcázott amerikai kémnő tartózkodik. Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség tudósitója megjegyzi a közlemény végén: — Semmiféle bizonyiték nincs arra, hogy Kuwait sejkségben valóban “gyönyörű amerikai kémnők” tartózkodnának. KOZMETIKA WASHINGTON — Szebbek akarnak lenni a férfiak. Ez már abból is kitűnik, hogy napról napra szaporodik a férfi kozmetikai szerek száma. Ezekből a kínálat és a fogyasztás az elmúlt három év alatt megnégyszereződött. A kozmetikai szalonokban is minden negyedik vendég férfi. A kezelés az arcmasszázstól egészen a bozontos szemöldökök ritkításáig terjed. Vigyázz« meri nyel! NEW YORK — Harminc éve tanulmányozza dr. William Hollinger gyermek orvos, mi mindent nyelnek le a gyermekek. A furcsa gyűjteményben még revolvergolyó is akad. Az orvos egyébként megállapította, hogy a gyermekeik négyéves korukban nyelik le a legtöbb tárgyat.
