Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-26 / 43. szám

Thursday, October 26, 1967 MAGYAR hüllők 5. OLDAL ' Hogy élnek azok, akiknek agyvelejét a saját érdekükben szétválasztották LOS ANGELES — Egy elő­ző háború sebesültje, aki az agyán sérült meg, naponta tizszer is összeesett és epilep tikus görcsökben vonaglott. Semmiféle orvosság nem se­gített rajta. Egy óráig tartott az operá­ció, melytől az agysebészek Los Angelesben még ered ményt vártak. Ezerszámra vá lasztptták el egymástól az idegszálakat a páciens agy ve­lejében, az összekötő ideg­­kötegek részeit, melyek az agyvelő két felét összeköti! és összetartják. A -beavatko­zás eredményt hozott, a ro­hamok szinte teljesen elmúl­tak. Az agyvelő szétválasztás jótevő hatását súlyos epilep sziás esetekben, az orvosok már a 30-os évek végén fel­fedezték. De a 48 éves hábo rus sérült — akinek a nevét az orvosok, csak kezdőbetűk­ben, W. J. adták meg, az el ső ember volt. aki szétvá­lasztott agyvelővel élt tó vább, aminek a következőié nyeit az orvosok éveken ke resztül megfigyelhették. A bámulatos megfigyelése két most a “Scientific Ame­rican” nevű folyóirat hozta nyilvánosságra. Ennek vele­je az, hogy páciensek, kik­nek agyát szétválasztották úgy reagálnak, mintha két különálló agyvelejük volna, melyek függetlenül egymás­tól működnek, mintha nerr is tudnának egymásról. ' Minden arra mutat — foglalta össze az amerikai pszichológus, Michael S. Gaz­­zaniga professzor, W. J- és még három páciens- agyának elválasztásából származó ta­nulmányi tapasztalatait — hogy a félagy velőrészek el­választása két öntudatszférát teremt, egy és ugyanazon ko­ponyában, azaz ugyanegy szervezetben. Eredetileg azt hitték az agysebészek, hogy a beavat kozásnak, az epilepsziás roha­moktól való megszüntetésén kívül, nem lesz semmi más hatása. A páciensek, miután az operációt kiheverték, “sem­mi tapsz,falható változást nem mutattak, temperamen­tumukban, egyéniségükben és általában értelmességükben.” Sokáig titok maradt, hogy mi a szerepe a két agyvelő­­rész közötti idegikötegeknek, melyek mint hidak állnak fenn a két fél agyvelő között. Az orvosok legfőképpen azon erős és vastag “agyvelőhid” után érdeklődtek, melyet a tudományos anatómia köny­vek “corpus callosumna.lt”, “összekötő vastag test”-nek neveznek. Az első utalások, hogy ez a vastagabb agyvelőhid, mi­lyen szerepet játszik 1951-ből, a doktorátusára készülő Ro­nald E. Myers-től származ­nak, aki ugyanabban az inté­zetben dolgozott, mint Gaz­­zaniga professzor. Myers egy macskán kísérletezett, mely­nek két agyfele között felfej­tették az összeköttetést. A kutató először bekötötte a macska balszemét és igy megtanította, hogy a jobbsze­mével tudjon megkülönböz­tetni két jelzést, egy négyszö­get, egy körtől. A macska csak altkor kapott enni, ha megnyomott egy billentyűt, melyre egy négyszög volt rajzolva. Mihelyt a macska megta­nulta ezt, Myers a másik, a jobbszemét kötötte be. Arról volt szó, hogy macska bemu­tassa, amint tanult, hogy megnyomja a négyszöget, me­lyet most a balszemével lá­tott. Azonban a szétválasztott agyú macáka képtelen volt ezt megtenni, mivel az előző­leg tanultak, csak az agyvelő egyik felében voltak elrak­tározva és nem tudtak átmen­ni az agy másik felére. 1961-ben adódott az első al­kalom, hogy az agytudósok emberen is kipróbálhatták kí­sérleteiket, melyeket eddig csak macskákon és majmo­kon végeztek. Ez az első pá­ciens volt a háborús sérült W. J. Már egy egyszerű aktus, szokatlan újdonságot világí­tott meg. Az orvosok W. J.­­.íek — aki lecsukva tartotta szemeit — könnyen felismer­hető tárgyat tettek a jobbke­zébe, piádul 1 ceruzát, kana­­at, vagy banánt. Minden ha­bozás nélkül W. J. nyomban megmondta, hogy mi van a jobb kezében. Ha azonban a tárgyakat a balkezébe adták, nem tudta megmondani, hogy mit tart benne. Ezt a megfigyelést könnyű volt megmagyarázni. Minden ’.gyvelőrész a kettő közül, a restnek egy oldalát ellenőrzi, z emberi test jobboldalát az agyvelő baloldali fele irányit­­a és fordítva. Azonkívül a baloldali agyvelő részben van a beszédet irányiíó idegköz­pont. így a W. J. esetében — ami­kor a balkezében tartotta a tárgyat — a jobboldali agy­velő rész bár regisztrálni tud­­a, hogy a páciens mit érintett meg a balkezével, de erről nem tudta beszélni hagyni a pácienst. Ehhez a baloldali agyvelő félre lett volna szük­ség, de a két félagyvelő kö­zött nem állt már fenn össze kÖtteiés. Hogy a jobboldali agyvelő 'ész tényleg tudta, hogy mi* érzett meg a balkéz, ezt egy második kísérlet mutatta ki; Ez a következőkből állt; W. J. egy kép táblán szá­mos tárgy közül rá tudott mu­tatni arra a rajzolt tárgyra, melyet röviddel azelőtt a bal­kezében tartott. Azonban a tárgy képére csak a balkezé­vel tudott rámutatni, mert csak a jobboldali agyvelőrész. mely a balkezet irányítja tudhatta, hogy mit érintett meg a balkéz. További kísérletek bebizo­nyították, hogy a jobboldai agyvelőrész, bár nem volt semmi összeköttetése a balol­dali részben levő beszéd-ideg­­központtal, még sem maradt teljesen tudatlan. A kísérleti személy a bal­kezével (tehát jobbról irá­nyítva) képes volt óriás plasz­tik betűkből, csukott szemek­kel, egyszerű szavakat össze­álltam, mint “love”, vagy “cup”, de megmondani nem tudta, hogy melyik mit je­lent. Mert beszéd-idegeket j tartalmazó baloldali agyrész nem tudhatta, hogy csinált a balkéz. A szókincs a jobboldali agyrészben mindene setre igen körülhatárolt. Igék pél­dául ott nincsenek elraktá­rozva. Ha tehát a jobboldali agyrésznek megparancsolták, hogy a balkéz rakja ki a nagy plasztik betűkből a “smile” vagy “frown” ^zót, a páciens nem mutatott reak­ciót. A nyelvtanban is igen silánynak mutatkozott a jobb­oldali agyrész. A páciens pél­dául balkezével képtelen volt kirakni a többesszámóbat. Vannak azonban a balolda­li agyrésznek olyan képessé­gei, melyekkel a baloldali rész nem rendelkezik. Há­romdimenziós rajzok például házakról, vagy kockáikról, csak a balkezével sikerültek a páciensnek, annak ellenére, hogy jobbkezes volt. Az agytudósok megállapí­tották, hogy legalább is egy tapasztalati területen mind a két agyfél, egyenlő felisme­rést mutatott: a nemi felis­merésekben. Amint Gazzaniga profesz­­szor más képek között, egy hiányosan öltözött nő képét vetítette fél, a kísérleti fér­fiak egyformán kedélyesen elmosolyodtak, akár bal, akár pedig a jobboldali agyfelük­kel érzékelték a képet. De amikor csak a női kép csak jobboldali agyfelükkel látták, szófiának maradtak. Nem tudták megmondani, hogy mit találtak olyan szórakoztató­iak Egy páciensnő, amikor Gaz­zaniga az akt képet jobboldali agyfelének mutatta be, azt mondta, hogy nem lát sem­mit. Ez volt a baloldali agy­fél reakciója. Röviddel az­után azonban, a jobboldali agyféltől indíttatva, a női pá­ciens mosolyogni kezdett. Amikor a pszichológus megkérdezte, miért mosolyog, először a baloldali agyfél reá gált és a nő azt mondta, hogy nem tudja. Azután azt mond­ta: — Oh igen ez a komikus kép. Veszélyes autóra felkérezkedni CHICAGO — A város rendőrségének s z u perinten­­dense, James B. Conlisk fi­gyelmeztette a fiatalságot, íogy azok, akik idegen autók­ra felkérezkednek, legtöbb­­lyire a “vesztükbe rohan­nak.” Idézte a legutóbb történt esetet, melyben a 14 éves Cynthia Lubeznik holttestéi megtalálták egy erdő tisztá­ján, azután hogy felkéredzett egy ismeretlen autós kocsijá­­a. A fiatal lány osztálytársai a Mather High Schoolban el­mondották, hogy a diákok és diáklányok között bevett szó­rás volt, hogy szállítást kér­tek ismeretlen motorosoktól. — A “hitchhiking” — mon­dotta a rendőrfőnök — nem­csak veszedelmes, hanem tör­­vény-ellencis iu. A törvény ellen van, hogy valaki fel­ajánljon, vagy hely tadjon ilyen autózásoknak, mint­­ahogy törvényellenes az is. hogy valaki ilyen szálitást kérjen ismeretlenektől. A 14 éves Cynthia esetét iskolapéldának hozta fel,Ja veszélyre és kijelentette, hogy az elsőrendű felelősség a szülőkre hárul, hogy gyér­­mekeiket az ingyen autózás veszélyére és törvényellenes­ségére figyelmeztessék. Merész fiatalok HANNOVER, Nyugat-Ne­­metország — öt keletnémet serdülőkorú, az elaknásított területen, sértetlenül Nyugat- Németországba menekült - a keleti övezetből. ★ ★ ★ NAGY MŰSOROS ★ ★ ★ BANKETT ÉS TÁNCMULATSÁG November 5-én, vasárnap este 6 órai kezdettel • . .. . , j .... V'! ;ji, ? ■■■■•' ' ' NEW BRUNSWICKON. A MAGYAR AMERIKAI ATLÉTA KLUB DÍSZTERMÉBEN a New Brunswicki Amerikai Magyar Női és Férfi Demokrata Körök közös rendezésében. — Mindenki hivatalos! AZ EST MŰSORÁN SZEREPELNEK: EMERY DEUTSCH :i .. > ’ 3-? > ' X\; a csodás hegedűművész » varázshegedüj évei, aki EGY ÚRAS GYÖNYÖRŰ MUZSIKÁVAL szórakoztatja GYERTYAFÉNYNÉL a vendégeket *„ - J... B5i\6Ií11 SZITTAY MIHÁLY cimbalom művész kíséretével GRACE LANG es GENE REED TV táncművészek és énekesek, angol számokkal Kára Gyula ^ Csonka Pista dalénekes ceremoniamester és dalénekes A Kára-Németh Rádiózenekar A BANKETT ÁLDOMÁSMESTERE: SMITH A. JÁNOS VÁROSI TANÁCSOS Rövid politikai beszédek, a két Kör volt és jelenlegi elnökeinek emlékokmánnyal való kitün tetése MINDENKIT SZERETETTEL HÍV ÉS VÁR ERRE A FÉNYES BANKETTRE A RENDEZŐSÉG! JOHN A. LYNCH Assembly MHstriet 7-A New Brunswick, Cranbury, East Brunswick, Helmetta,, Jamesburg, Madison Township, Miltown, Mon­roe, North Brunswick, Plainsboro. So. River Spotswood és környéke jelöltjei: ^ FRANK M. JOHN ■*’ KOZAK 4.I IOO J. BRIGI ANI MEGYEI SURROGATE J. EDWARD CRABIEL ÁLLAMI SZENÁTOROK Assembly MHstriet 7-B Dunellen, Edison, Highland Park, Metuchen, Middlesex Borough, Pis­­cataway, Sayreville, So. Plainfield és környéke jelöltjei: JOSEPH C. DOBÉN EDWIN A* KOLODZIEJ NORMAN TANZMAN Assembly Distriet 7-C Perth Amboy, Carteret, So. Amboy, Woodbridge és környékei jelöltjei: ROBERT N* WILENTZ JOHN J. LAY, Jr. ÁLLAMI KÉPVISELŐ JELÖLTEK LOUIS E. MAY, Jr. MEGYEI FREEHOLDEREK (Ordered and paid for by the American Hungarian Women's and Men’s Democratic Organizations of New Bruncwick, N.J.) 5 muzsikál ELŐRE A DEMOKRATÁKKAL! TARTSUK MIDDLESEX MEGYÉT AZ ÉLVONALON! November 7-én szavazzunk ismét a demokratákra, végig az "A" soron! JOHN J. HOAGLAND

Next

/
Thumbnails
Contents