Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-19 / 42. szám
6. OLDAL ^ Thursday, Oclober iü, 1987 MILYEN ÁLLÁSBA MEHET A BEVÁNDORLÓ? WASHINGTON - Az uj bevándorlási törvény, amely 1986 december 1.-én lépett érvényre, megadja a bevándorlási jogot annak a külföldinek, akinek itteni munkájára szükség van és itt olyan munkát végző személyekben hiány van. A bevándorlást kérő részére ezt az igazolást a munkaügyi miniszter adja ki. A törvény életbelépése óta sok külföldi kapott ilyen igazolás (labor certification) alapján beutazási és itt-tartózkodási engedélyt. Csak most, majdnem két évvel utóbb történt meg, hogy egy ilyen engedély alapján bebocsátott idegennek deportálását rendelte el a Bevándorlási Bizottság. Az eset, mint első eset, tanulságos. Egy jamaicai nő esete ez. Egy massachusettsi háziaszszony kijelentette, hogy hajlandó felvenni a jamaicai nőt háztartási alkalmazottként, napi nyloc órára, heti 45 dollár bérrel. Erre a jamaicai nő 1966 júniusában labor certificationt kapott és ennek az évnek decemberében Miamiban amerikai földre lépett. Miamiból egyenesen Massaehusettsbe ment és bemutatkozott az asszonynak, aki felvételét kilátásba helyezte. De nem kis meglepetésére, a házvezetői állás akkor már el volt foglalva és a massachusettsi asszony ajánlott a jamaicai nőnek hasonló állást ugyanannyi fizetéssel egy barátnőjénél. Másnap azonban a jamaicai nő az újságban talált egy “Munkát kaphat” hirdetést és kapott is munkát, mint gépvarrónő, egy bostoni műhelyben, heti 70 dollár fizetéssel. Ezért rendelte el a Bevándorlási Hivatal a jamaicai nő deportálását. Mert nem olyan állást foglalt el, amilyenre bevándorlásra jogosító munkaengedélyt kapott. Gépvarrónői állásra nem volt munkaengedélye. A Bevándorlási Hivatal megengedte neki, hogy önként távozzék az -országból, ez meg is történt. Ennek az első bevándorlási elvi döntésnek fontossága mindenki előtt világos, aki óhazai rokonát vagy barátját WASHINGTON - Az amerikai posta hires megbizhatóságáról, nem vész el semmi, sem levél, sem csomag — kivéve ha a feladók maguk gondoskodnak arról, hogy a küldeményük ne érje el a címzettet. Főleg azzal érik el ezt, hogy a küldeményt helytelenül, olvashatatlanul adják fel, de azzal is, hogy a csomagokat nem kötik be erősen és azok tartalma a szállításnál széthull. A kézbesithetetlen levelek a “holt levelek” raktárába kerülnek, a visszamaradt csomagok tartalmát félév után vagy később árverésen eladják. Évente átlag egymillió csomagot kénytelen a posta eladni az árverésen leg’többet —■ keveset — Ígérőnek. Árveréseket tartanak 15 nagyobb városban az ország minden részében. A termek, ahol az árveréseket tartják, bargain basementre és játékkaszinóra emlékeztetnek. Az hasonló alapon, labor certification alapján akarja kihozatni. Fontos, de nem világos. Nem mondta ki a Bevándorlási Hivatal, hogy kifogás alá esik-e és deportálásra vezethet az, ha a bevándorló beutazása után elfoglalja ugyan azt az állást, amelyre a labor certification szól, de azután, hosszabb-röviclebb idő elmúltával, állást változtat, jobb állást foglal el. A döntést semmiesetre sem lehet úgy értelmezni, hogy az ilyképpen bebocsátott bevándorló örökösen olyan állásban maradjon, amelyre munkaengedélye szól. Ilyen gyakorlat ellentétben lenne az amerikai szabadság szellemével, az állásváltoztatás jogával. “árut” nfem darabonikint adják el, hanem pakkokban és a licitáló közönség többnyire csak azt látja, ami felül van, lent zsákbamacska van. A pakkok összeállításánál ügyelnek arra, hogy az áruk békésen megférjenek egymás mellett. Például szexuális témájú könyveket nem kevernek el vallási könyvekkel. Sokan jól járnak ebbén a bargain basementben, némelyek csúnyán póruljárnak. Mint péludául az az Indiánál farmer, aki egy chicagói árverésen két tucat balkézre való keztyüt vett potom áron . . . Mint minden szükségleti cikknek, a postai bargaineknek árai is emelkednek. Az átlagos pakk ára öt évvel ezelőtt 13 dollár volt, most 17- 18 dollár. A sokmilliós deficittel kiizködő posta valamicskét keres ezeken az árveréseken. A múlt évben 667,949 dollár volt a bevétel, a tiszta jövedelem. A célt nem érő csomag mindig fejfájást okozott a postahivatalok vezetőinek. Benjamin Franklin volt az első főpostamester, postaügyi miniszter, aki ilyen csomagok elárverezését rendelte el. Hogy ez melyik évben volt, nem tudjuk. Hivatalos feljegyzések vannak egy 1859- ben tartott árverésről. Az első két tárgy a katalóguson egy fekete prémeskabát és egy nadrágtartó volt. Törvényi felhatalmazást árverésekre 1872-ben kapott a Postmaster General. TERJESSZE LAPUNKAT Ä Medicare orvosi biztosításra nádas 31-iq lehet feliratkozni WASHINGTON — A Social Security hivatal közli, hogy a Medicare B (orvosi) biztosítás határidejét meghosszabbították. Az eddigi határidő október 1—december 31 volt, az uj határnap jövő március 31-ike. Ennek a biztosításnak havi dija 3 dollár és ennyi tnarad március végéig, de azután emelni fogják, valószínűleg 4 dollárra. Az uj dijat január előtt ki fogják hirdetni. Az uj feliraktkozási határidő azoknak a 65 éven felülieknek szól, akik az eredeti jelentkezési időben elmulasztották az 1966 májusában végződött határidőt és most mégis részesülni óhajtanak ebben az orvosi biztosításban, valamint -azoknak, akik a régi határidő óta érték el 65-ik születésnapjukat. Utóbbiak már három hónappal 65-ik születésnapjuk előtt és négy hónappal azután jelentkezhetnek erre a Medicare A kórházi biztosítással kapcsolatos önkéntes biztosításra. ZSÁKBAMACSKA - OLCSÓ A POSTAHIVATALOK ÁRVERÉSEIN TAVASSZAL MEGNYÍLIK A FORD SZÍNHÁZ, AMELYBEN LINCOLN ELNÖKÖT LELŐTTEK WASHINGTON - A Ford’s Theatert, amelyben 1865 április 14.-én egy fanatikus színész gyilkos merényletet követett el Abraham Lincoln elnök ellen, régi formájában restaurálták és a régi-uj színház a jövő év elejétől kezdve ismét színjátékok színhelye lesz. A színházépületet a kormány évtizedeken át északiéli katonai dokumentumraktárának használta. 1893- ban hárem emelet összeomlott s a romok maguk alá temettek 22 embert.' 1932-ben Lincoln Museumot létesítettek a Ford színház falai közt. A restaurálás, amely most befejezéshez közeledik, 2.7 millió dollárba kerül. A premier az uj Ford színházban január 30-ra van tervezve. Dráma, zene és tánc program lesz az első előadáson, amelyet Lincoln személyiségének jegyében rendeznek. Ha akarom — törvény ha nem akarom — nem törvény Embere válogatja. Van törvény, mely elismeri a sztrájkjogot és van olyan, amely közalkalmazottaknak a sztrkájkot tiltja. Az ilyen tiltó törvényt ki szereti, vagy legalábbis tiszteletben tartja, ki nem szereti és daccal felel a tilalomra. Ez is törvény: a dzsungel 1U. S. A.) uj törvénye. A régebbi jó időkben — amelyek sokak számára rossz idők voltak — a sztrájkot tiltó birói végzések (injunctions) tisztelete parancsoló volt: akik vétettek ellene, azokat “a bíróság megsértése” címén fogházzal, pénzbirsággal büntették. Századunk elején birósági tiltó parancsok özöne zudult sztrájkot elrendelő uniókra és ezek legtöbbje kapitulált, a nagyobb vállalatok nagyobb örömére. Most a kormány és az államok alig avatkoznak be sztrájkokba melyek a pirvát ipra, üzleti világ ellen irányulnak, de birói tiltó parancsokkal igyekeznek meggátolni a köz ártalmával fenyegető stzrájkokat: rendőrök, tűzoltók, tanitók, közlekedési alkalmazottak sztrájkjait. És ezen a ponton érvényesül a dzsungel törvénye: ha nem szeretem a közérdeket sértő sztrájk tilalmát, fütyülök rá! A dzsungel illemtana ilyen komisz szót nem ismer. A szemérmetesebb közalkalmazottak csak anynyit tesznek, hogy tömegesen beteget jelentenek, vagy tömegesen beadják lemondásukat, vagy a posztjukon maradnak, de nem végzik el feladataikat. És mi történik, ha úgy sztrájkolnak, hogy nem sztrájkolnak? Alkudozás következik, a “náthások és a többiek fizetésemelést kapnak és — minden jó, ha jó a vége. És mi történik, ha a sztrájkra nem lehet más nevet találni? Például a newyorki nagy subway-autóbusz sztrájk esetén. Ez a sztrájk állami törvény által tlitva volt, a törvénysértést nem lehetett elkenni. Az állami, törvényhozó testület talált megoldást: speciális törvényt hozott, amely csak erre a rendkívül káros sztrájkra vonatkozott: úgy szólt, hogy az ebben a sztrájkban résztvéttek a sztrájktilalom megsértéséért nem büntethetők. Hasonló erővel bir a privát szektorban birói tiltó parancs ellenére tovább folytatott sztrájkokban az a szokásos kollektiv szerződési klauzula, hogy a törvénysértés következményeit elengedik. így hát érvényesült a fő sztrájk-törvény: hogy minden sztrájk győzelemmel végződik. Egynémely kivétel ncsak megerősíti a szabályt. A Taft-Hartley törvény felhatalmazta a zelnököt hogy a közjólétet veszélyeztető sztrájk ellen birói tiltó parancsot kérhet, amely 80 napra tűzszünetet rendel el. Ez a törvény 20 éve van érvényben és eddig csak 28 esetbclf került alkalmazásra. A közalkalmazottak sztrájk-tilalma régibb és annak megsértése az uj idők “vívmánya.” A múlt évben 142 esetben sztrájkoltak közalkalmazottak. A sztrájkot tiltó birói végzések sorsa a legtöbb esetben az, hogy az uniók fellebbeznek a másodfokú, harmadfokú, legfelsőbb instanciához és eközben a tiltó rendelet lassú halállal kimúlik. A munkajog tudósai megoldást keresnek a tarthatatlan állapotra, amelynek lényegét a szeretem-nemszeretem elv juttatja kifejezésre. A szakértő jogászok többségének nézete ez: Vagy tegyék közalkalmazottak stzrájkjait legálissá, mint a privát alkalmazottak sztrájkjogát, vagy hozzanak szigorú országos és állami törvényeket, amelyek nem engednek meg kibúvót. Előbb-utóbb rendet kell teremteni a dzsungelben annak az elvnek megerősítésére, hogy a közérdek a magánérdeknél előbbrevaló. Sztrájkba lépnek a tűzoltók — ha a tűzjelző szirénát áthelyezik LINDENWOOD, N. J. — Valami uj a jerseyi Nap alatt. Olyan sztrájkkal fenyegetőznek ott a városi tűzoltók, amilyen még sohasem volt. Nem pénzért, nem holmi fringe benefitekért akarnak sztrájkolni, hanem azért, mert — állítólag — gyenge a hallásuk. Arról van szó, hogy egy tűzjelző szirénát mostani helyéről elhelyezzenek 500 lábbal odébb, ez ellen tiltakoznak sztrájkfenyegetéssel. A kívánság, hogy a szirénát elhelyezzék, a Róselli családtól indult ki. A három és fél éves Thomas gyereknek ugyanis dime-nagyságu lyuk van a szivében, a sebészek nem mernek a sérült szivhez hozzányúlni, a philadelphiai gyermekkórház orvosai azt mondják, hogy a gyerek a lyukkal a szivében még élhetne körülbelül 12 évig, ha — azt a hangos szirénát áthelyezik valahová. Ugyanis, mondják az orvosok, a kisfiú szivgörcsöt kap, valahányszor megszólal a sziréna. És ez a sziréna megszólal minden este próbaképpen és esetenkint, amikor tűz van a közelben. A tűzoltók vonakodnak a szirénát áthelyezni, mert ha 500 lábbal odébb lenne, nem hallanák jól a tüz-alarmokat. Akár alapos ez az aggodalom, akár nem, mindenesetre egyszerűen meg lehetne oldani a konfliktust azzal, hogy a Roselli család elköltözne a mostani házából. Igen ám, de ennek súlyos akadálya van. Ezt a házat Nicholas Roselli truck mechanikus egy, szüleitől örökölt telken építtette nemrég 12,000 dollár költséggel és nagy az adósság rajta. A házépítést Róselli április-Ray Milland filmszínész és felesége Londonban ünnepelték házasságuk 36-ik évfordulóját. ban rendelte meg és akkor — kisfiának beteg szivére hivatkozva — arra kérte a tűzoltóság parancsnokát, William Robertsont, hogy helyezze el onnan a szirénát. Robertson ezt megígérte, de — ez csak szóbeli megállapodás volt és most Robertson, tűzoltóinak nyomása alatt, visszavonta szóbeli Ígéretét. Mármost, mit lehet tenni, hogy a fiúcska még 12 évig élhessen? David Ernst, a polgármester, úgy nyilatkozott, hogy ha a szirénát nem helyezik át hamarosan, ő a bírósághoz fordul és kérni fogja birói parancs kibocsátását. És mi történik, ha közben, birói végzés kibocsátása előtt, tűz üt ki a városban? A polgármester ily esetben önkéntes tűzoltókat fog munkába állitani és munkájukért fizetést fog adni a város szükség-alapjából. Még nincs kizárva, hogy ez a “súlyos konfliktus” békés utón megoldható lesz. A polgármester megbeszélésre, alkudozásra hivta meg a városi tanácsba a tűzoltók szószólóit. Ha nem sikerül megegyezésre jutni, a következő — és utolsó — szót a bíróság fogja kimon.dani KÉT AGGLEGÉNNYEL KEVESEBB MILANO — Montaldeo piemonti falu világhírét az egyik olasz képes hetilap négyoldalas riportja alapozta meg. A feltűnést keltő cikknek (amelyet több külföldi lap is átvett) ez volt a cime: “130 montaldeói agglegény felhívása a világ lányaihoz.” Miről van szó tulajdonképpen? Az 560 lakost számláló községet biológiai és társadalmi csapások érték. Először is: nemzedékek egész sora óta alig születik itt leánygyermek. Másrészt: az a kevés lány, aki mégis világra jön, amint felcseperedik, szalad a városba dolgozni — részben, mert a gyári munka könnyebb a parasztinál, részben, mert idegesíti őket a mohón várakozó házasulandók serege. A község igy lassanként elnőictlenedett és jelenleg 130 férfiember várja hiába párját, olyanok, akiket nemcsak a megszokás, de kis földjük, házuk is a faluhoz köt. üetőleg csak vártak. Mert a helyzet az újsághírek nyomában gyökeresen megváltozott. Itáliában és szerte a világon sok hajadon olvasta el a 130 montaldeói agglegény felhivását, a világ lányaihoz, És a legtöbben úgy érezték, e felhívás egyenesen nekik szól. így Montaldeóba a levelek özöne árad. A 130 agglegény legfőbb szórakozása eddig a biliárd volt — most naponta órák telnek el a levelek olvasásával, feldolgozásával és megválaszolásával. Sajnos, bár a munka sok, kevés a haszen. A “világ lányainak” ugyanis meglehetősen hamis elképzeléseik vannak Montaldeóról. Miss Kathy Bostonból például ezt Írja: “Húsz éves vagyok, kék a szemem, a hajam barna. Nem beszélek olaszul, csak angolul.” Ahhoz máris eleget mondott, hogy tervének képtelensége kiderüljön. Egész Montaldeóban egyetlen ember, a tanító beszél angolul. Miss Carol Honoluluból hotí;zan ecseteli saját szépségét, majd kéri, hogy fedezzék a repülőköltséget. Miből? Miss Evelyn Chicagóból Jayne Mansfield fotóját küldte el és ezt irta hozzá: “Tetszik? Mert én ilyen vagyok. Csak még szebb.” Egyébként a levéláradatnak mutatkozott baszna is. Nemsokára két esküvőt is tartanak. Montaldeoban nem 130 agglegény lesz, hanem csak 128. Hantoitól 36 mérföldre északra a hidat lebombázták amerikai repeülök s mellette a vasúti hidat is. MAGYAR HÍRNÖK
