Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-09 / 10. szám

6. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, March 9, 1967 APACS, A MESTERDETEKTIV BUDAPEST. — Betörést je­lentettek a Majakovszkij ut­cáiból a főkapitányság köz­ponti ügyeletén. Bizottság ment a helyszínre, a nyomo­zókkal és szakemberekkel együtt gépkocsiba szállt az öt­éves Apacs is, a fekete né­met juhász nyomozókutya. A konyhában a kövön gu­mitalpú cipő nyomait fedez­ték fel. Apacs látszólag egy­kedvűen figyelte a sürgés-for­gást. —■ Szimat! Keresd! — hang­zott fel halkan Apacs veze­tőjének utasítása. A kutyát a lábnyomhoz vezette. Az izga­tottan szaglászott, majd pó­rázánál huzni kezdte vezető­jét ki a lakásból. A folyosón végignyargalt, majd egyik ne­gyedik emeleti lakás ajtaja előtt megállt, felkapta fogai­val a lábtörlőt, aztán felállt és mellső lábait a kilincsre tette. A nyomozók becsöngettek a lakásba. A 16 éves fiú, aki aj­tót nyitott, elsápadt. Néhány perc múlva bevallotta, hogy ő tört be társaival a lakásba. — Hát igen — mondja a fő­­kapitányság nyomozó-k uty a telepének vezetője —, sok si­keres és gyors nyomozás fű­ződik négylábú segítőtársa­ink tevékenységéhez. A hábo­rú után Tigi volt az első nyo­mozókutya, amely kiváló ered­ményeket ért el. Tizenhárom éves korában pusztult el, ad­dig 310 tettest fogott. Kitö­­metttik és jelenleg az Országos Bűnügyi Múzeumban van ki­állítva. Roily egy hónapja múlt ki, 14 éves volt. Ötszáz­­negyven tettes elfogását kö­szönhettük neki. Szerencsére van kellő után­pótlás: a telepen fekete, sö­tét ordas, világos ordas far­kaskutyák csaholása hallat­zik. Betyár, Apacs, Mackó, Cézár és társai kiválóan kép­zett nyomozókutyák. Fegyel­mezettek, de bizalmatlanok. Nem barátkoznak senkivel, csak vezetőjük parancsának engedehn esk ed nek. — Melyik közöttük a sztár? — Egyikük sem sztár, mind­egyikük kiváló a maga szak­májában. A rendőrségen ugyanis — mint elmondják — különböze" szakmákra specializálják a kutyákat. Van őrkutya, jár­­őrkutya, amely a személyi vé­delmet biztosítja, hullakereső kutya, fürké'szkutya és nyom­követő kutya. — Kiképzésük sok türelmet és fáradságot igényel — vilá­gosit fel a telepvezető. — Té­ves felfogás, hogy veréssé1 lehet idomítani. A kutyák a jó bánásmódért hálásak és ha megértik, miről van szó — mert meg kell velük értetni — mindent elkövetnek, hogy jól oldják meg a feladataikata. Rendszerint kölyökkorukbar kezdjük el idomitásukat, úgy­nevezett játékos neveléssel. — Érdekesebb esetek ? — tesszük fel a kérdést. — Mindegyik eset érdekes, hiszen kitűnő szaglásuk alap­ján sokszor rövid idő múl-Magyar dohány-centennárium BUDAPEST. — Augusztusban lesz száz éve, hogy ön­álló lett a magyar dohányjövedék. Ezt a nevezetes évfor­dulót a dohányipar múltjáról és jelenéről rendezett kiállítá­sokkal, szakmai napok keretében ünnepük meg. Az ünnep­ségekre az osztrák dohányipari múzeumtól is kölcsön kérnek kiállítási anyagot, tekintettel arra, hogy a magyar dohány­ipar kezdetben közös volt az osztrák dohány jövedékkel. Egyébként Magyarországon is sokkal régebbi keletű a dohányzás, mint ennek a szenvedélynek a hódolói gondol­nák. 1668-ban gyújtottak rá először a dohánylevélből vá­gott dohányra — Erdélyben, ahová spanyol zsoldosok hozták be az újvilágnak ezt a termékét. Kezdetben divatos volt a burnót szippantás, majd átvette uralmát a dohányosok mind népesebb táborában a pipa. A szivarozás véglegesen a 19. században terjedt el •Ma­gyarországon, a cigarettázás pedig a 20. században virág­zott ki igazán. 1865-ben még csak 700 ezer darab cigaretta fogyott Magyarországon, mig napjainkban húsz és fél mil­­líárdöt gyártanak. És a szivar? 1865-ben 240 millió darabot füstölnek el a szivarozók, 1894-ben már 549 milliót, viszont a cigarettaszivás fellendülésével szemben 1965-ben csak 41 millió darabot. A dohány feldolgozása Magyarországon az 1920-as évek elejéig kézzel történt, azóta fokozatosan gépesítették a do­hányipart. Ma nyolcórás munkaidő alatt két munkásnő fel­ügyeletével a gépek 60 ezer darab cigarettát gyártanak. A most készülő füstszűrös cigaretták a dohányban rejtőző kátrány és nikotin anyagokat állítólag 30—32 százalék­ban lekötik. A jubileum évében tervbevették, hogy forgalomba hoz­nak jóminőségü pipadohányt, kitűnő szivart és a már jól ismert cigaretták mellett egy uj, minőségi cigarettát, a Savaidat. Ebben az évben húsz, és fék milliárd cigarettát gyártanak, jelentős mértékben füstszűröst. Egyik karjával gipszkötésben, a másik bekötözve, Jon (Tarzan) Zerbini újra a cirkusz porondján van oroszlánjaival, Milwaukeeban, va kézre kerül a bűncselek­mény elkövetője. Hogy mégis néhány esetet említsek: az Izabella utcában egy téglara­káson egy dobozban újszü­lött holttestét találták. Tigi hamarosan megtalálta a közeli házban az anyát, aki a gye reket kitette. A Vígszínház öltözőjéből ellopták egy szí­nész karóráját. Roily néhány perc alatt kiválasztotta a kö­­rülálló emberek közül a tol­vajt. Egy autóbuszgarázs öltö­zőjében elloptak 440 forintot amely egy rongyba volt csa­varva. Cézár megszagolta £ rongyot és néhány perc múlva már elvezetett ahoz a női al­kalmazotthoz, aki a lopást el­követte. A tyúklopástól a betörésig és rablásig a legkülönbözőbb területeken használja fel a rendőrség a nyomozókutyá­kat. Végre megjött az esze! MOSZKVA. - Egy kauká­zusi 130 esztendős hegy i laké a napokban abbahagyta a do­hányzást. Nyomban rászánta magát erre a lépésre, mihelyt megtudta, bogy a nikotin ár­talmas az egészségre. Churchill unokája vallatta a német uj-nácik egyik vezérét LONDON. — A Német Nem­zeti-Demokrata Párt, az uj ná­cik pártja, hesseni és bajor­­országi választási sikerei után Winston S. Churchill újság­író ellátogatott Nyugat-Né­­metországba, bogy a helyszí­nen tanulmányozza a “mini­­náciknak” a németekre gya­korolt vonzerejét. Az ifjabb Churchill, Sir Winston Chur­chill egyik unokája, Hanno­verben Adolf von Thadden nel, az uj náci párt a lel nőké ■ vei hosszas beszélgetést foly­tatott és azután a Londonban megjelenő News of the World cimii hetilapban beszámolt Adolf von Thaddennel való ta­lálkozásáról. “A párt két éve alakult — ma ünnepeljük második szüle­tésnapunkat. És máris mi va­gyunk az ellenzéki párt” — ezzel kezdte von Thadden. Churchill: ön azt állítja, hogy a Német Nemzeti De­mokrata Párt nem nácipárt. De nem felel-e meg mégis a valóságnak, hogy Önök a náci­­párt örökösei és a pártjuk ugyanaz, ami egy nácipárt lenne, ha legálisan működ­hetne? Thadden; Mi demokratikus párt vagyunk, nem akarunk diktatúrát. Churchill: Ha megmondaná, hogy diktatúrát kívánnak, ak­kor a pártot illegálisnak nyil­­vánitanák, nemde? Thadden: Így van. Mi azon­ban nem azért foglaltunk így állást és ez nem politikai ma­nőver — valóban meg vagyunk róla győződve. Churchill: Csak az idő mu­tatja majd meg. Ha jól tudom, eddig nem ítélte el a zsidók Hitler által történt tömeges meggyilkolását. Ha annak ide­jén Hitler tanácsiadé ja tett volna, és Öntől kérdezte volna meg, hogyan lehetne megolda­ni a zsidókérdést, mit vála­szolt volna? Thadden: Javasoltam volna, hogy a zsidókat deportálják az országból. Ch urehi 11: Szembelhel y ezke­­dett volna a tömegmészárlá­sokkal ? Thadden: Igen. Churchill: Az ön lapja (Deutsche Nachrichten) há­borús bűnösnek nevezte a nagyapámat, Winston Chur­ch Mit. Osztja ezt a nézetét? Thadden: Erről nem tudok semmit. Azt hiszem arról volt szó, hogy ő is felelős a háború­éit. Churchill: Ez nem igaz. Az ön lapja háborús bűnösnek ne­vezte a nagyapámat. Úgy véli, hogy ez tisztességes beállí­tás ? Az amerikai pacifistákkal megtömött Phoenix jacht Japánból a kom­munista Északvietnamba indul, hogy 20,000 dollár értékű gyógyszert szállítson oda. A WALESI BÁRDOK UNOKÁI C-ARDIFF. — Wales el akar szakadni Angliától, hogy mint független állam éljen tovább. Wales 700 év óta része Angliának, amióta 1284-ben I. Edward angol király meg­hódította és fiának adományozta az önálló walesi herceg­séget. Az angol trónörökös azóta viseli a walesi herceg címet. Közben, 1400 táján Owen Glendower szabadságharca 15 évre visszaállította Wales függetlenségét, de a tarto­mány azóta egyfolytában Angliához tartozik. A legenda szerint I. Edward ötszáz walesi bárdot végez­tetett ki, nehogy nemzetük dicső múltját zengve, fiaikat az angol járom lerázására buzdítsák. Az Arany János által is megénekelt walesi bárdok elnémultak, és késő utódaik, köztük Dylan Thomas és Richard Burton, a nagy felfedező és iró, már a baut kultúrát gazdagították müveikkel. A kielta eredetű welsh nyelvet is egyre kevesebben beszélik. A leg­utóbbi népszámláláskor kiderült, hogy tíz éy alatt 60,000- rel csökkent az ősi nyelvet beszélők száma. A nemzeti öntudat azonban a jelek szerint nem veszett ki Wales lakosaiból. A turista, aki felkeresi ősi földjüket, bizonyára csodálkozva látja városok, falvak utcáin a fel­iratot: “Free Wales!” A szabadságmozgalom hosszú évtizedekre nyúlik visz^ sza. Ezt a nemzeti megmozdulást az angol királyi hadsereg heves összecsapások során némitotta el, de a világháború alatt ismét fellángolt az elfojtott tiiz. A mozgalom még nélkülözi a “forradalmi lángot”, job­bára csupán tüzes beszédekben nyilvánul meg a fő célja egyelőre az, hogy Wales gazdasági életét függetlenítse az angol üzleti vállalatok uralmától. “A walesi munkás emberfeletti munkát végez, hogy a hasznot az angolok vágják zsebre!” — hangoztatják a radikális elemek. Az értékes bányáikat, hatalmas ipartelepeket a wale­siek maguk akarják kézbe venni. Meg akarnak szabadulni az angol hivatalnokoktól és önálló, kulturális életet akarnak teremteni. Küzdenek azért, hogy a welch nyelvet tegyék kötelezővé az iskolákban, s ismerjék el, mint második hiva­talos nyelvet. íróik Írjanak welsh nyelven, és ismertessék el (Vales hősi költészetének világirodalmi rangját. Ellenállásuk jelképéül minden év végefelé megrendezik a “forró pénzek” szertartását. Ez abból áll, hogy 10 font értékű aprópénzt máglyán vörösre izzítanak, s utána a pénz­darabokat szétszórják az utcán. Miközben ezer és ezer ember kiáltja: “Cymru am byth”, ami welsh nyelven any­uját jelent, hogy Wales örök. Az amerikai marinuk elfognak két Viet Cong-gyanus férfit. Churchill! ; ITa azt remélte, hogy Anglia ezt tétlenül vé­gignézi, nagyon elszámitotta magát. Thadden: Igen. Churchill: Sénnek ellenére Hitlert még mindig csodálja? Thadden; Nem a hibáiért. Churchill: Vajon hibái nem egy őrült hibái voltak? Thadden: Talán így van. Ha nem lettek volna ezek a hi­bái, akkor ma nekünk nem lenne olyan nehéz dolgunk, amikor választási hadjáratot folytatunk . . . AUTÓ VÁSÁRLÁS BUDAPEST. — Devizabün­­tettért a bíróság Othmar Ko­séit, a bécsi Dolly cég gépko­csivezetőjét másfél évi szabad­ságvesztéssel sújtotta. Koséi gyakori magyarországi utjai során megállapodott különbö­ző magyar állampolgárokkal, hogy részükre deviza-manipu­lációkkal, fiktiv ajándékozó levelekkel, forint kicsempé­széssel gépkocsit szerez. A bí­róság 8 hónaptól 1 évig ter­jedő, felfüggesztett szabad­ságvesztésre Ítélte Koséi ma­gyarországi bűntársait. Sylvester Magee, Hattiesburg. Miss.-bői, aki 125 éves, a new yorki Coliseumban megtekinti Abraham Lincoln viaszfiguráját. Thadden: Talán nem, ennek ellenére ő is felelős volt a há­borúért. Hitler nem akart há­borút Angliával, mert min­dent háború nélkül akart meg­kapni. De Hitler indítékait félreértették. A kommuniz­musnak akart véget vetni. Mi­előtt azonban háborút indit­­hatott volna Oroszország el­len, meg kellett birkóznia Csehszlovákiával és Lengyel­­országgal. A KÜLFÖLDRE TÁV0Z0TTAK VAGYONÁRÓL BUDAPEST. — A Magyar Távirati Iroda jelenti: Mint ismeretes, tiz évvel ezelőtt nagyszámú magyar állampolgár hagyta el az ország területét. Közülük sokan ma is külföldön élnek, megszerezve a befogadó ország állampolgárságát. Az ily módon eltávozottak után visszamaradt vagyon, tehát ingó és ingatlan vagyontárgyak sorsáról egy 1957. évi törvényerejű rendelet intézkedett és kimondta, hogy a vagyon a disszidált személy hozzátartozóira száll át abban az esetben, ha azok az illetékes államigazgatási szervnél kérelmet terjesztenek elő és ez a szerv a hozzátartozók igény jogosultságát megállapítja. A törvényerejű rendelet­ben kitűzött időpontig sokan éltek ezzel a lehetőséggel és ezekben az esetekben a hátrahagyott vagyon sorsa rende­ződött. Ha hozzátartozó nem volt, vagy volt ugyan, de jogos kérelmet nem terjesztett elő, a. külföldre távozott személy vagyona a magyar államra szállt át. Az időközben megjelent amnesztia rendeletre tekintet­­tetl 1961-ben újból szabályozták a jogellenesen külföldre távozott személyek vagyonjogi helyzetit. Egy 1964-ben ki­bocsátott rendelet többek között kimondta, hogy az 1957. évi törvényerejű rendelet alapján 1964. augusztus 8-át köve­tően az állam tulajdonjogának megállapítása érdekében uj államigazgatási eljárást indítani nem lehet. i ük Azok a külföldre távozott személyek tehát, akik után eddig az időpontig (1961. augusztus 8.) az 1C57. évi tör­vényerejű rendelet szerinti eljárást nem folytatták le, a vagyontárgyak tulajdonában megmaradtak és vagyonukkal i devizagazdálkodással kapcsolatos törvény keretei között szabadon rendelkezhetnek. Ez alól, az idevonatkozó jog­szabályok értelmében, kivételt képeznek a mezőgazdasági rendeltetésű földek és az ezekkel egy kategóriába eső min­den olyan belterületen fekvő telek, amely nincs beépítve és amelynek területe a 3000 négyzetmétert, vagyis a 834 négyszögölet eléri, vagy meghaladja és mezőgazdaságilag hasznosítható. Ezeket a területeket a tulajdonosok ugyanis kötelesek megművelni és amennyiben műveletlenül- hagy­ják, az ingatlant a magyar állam kártalanítás nélkül állami tulajdonba vette és veszi ma is. A disszidált személy tulajdonában maradt 3000 négy­zetméteren aluli telkek, ha azokkal senki nem törődik, tehát há aZok gazdátlanok, elhagyottnak minősülnek és beépítésre alkalmasak, a fővárosban é-s általában más hely­ségekben is a vonatkozó jogszabály alapján kisajátithatók. Természetesen közérdekű célokra kisajátításra kerülhetnek egyéb ingatlanok is. Ha a tulajdonos személye és közelebbi tartózkodási helye az államigazgatási szerv előtt ismeretes, a kisajátítási el­járásról az államigazgatási szerv a tulajdonost értesíti ás így a tulajdonosnak módjában áll jogérdekének védel­méről esetleg személyesen vagy ügyvéd utján gondoskodni. Ha a tulajdonos lakcíme az államigazgatási szerv előtt isme­retlen, részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Az eljárás során a kisajátítást szenvedőt ez az ügygondnok képviseli és él a jogorvoslati lehetőségekkel is. A kisajátított ingatlanért értékének megfelelően kár­talanítás jár. Ezt az értéket — a város (község) kisajátítás­sal érintett területének rendezésétől függően — iráni’árak alapján kell megállapítani, figyelembevéve a település jelen­tőségét, a közmüvesités fokát és az érteiket befolyásoló egyéb tényezőket. Ha a tulajdonos a kisajátításra fel­ajánlott összeggel elégedetlen, további követelését bírói utón érvényesítheti. A bírói ( ítélet, ha az ellen fellebbezéssel nem éltek, a közléstől számított 15 nap alatt emelkedik jog­erőre. A külföldit illető kártakvnitási összeget a Magyar Kül­kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál nyitandó zárolt bel­földi forint-számlára fizetik be. Erről a számláról a tulajdo­nosnak — kérésére — átutalást, felhasználást a Magyar Nemzeti Bank devizahatóság engedélyezhet.

Next

/
Thumbnails
Contents