Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-09 / 10. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Som*wrt) HUNGARIAN WEEKLY Margód with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNS WICKON VOL. 58. ÉVFOLYAM No. 10. SZÁM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c -Migg* NEW DRUNSWiCK N. J Thursday, March 9, 1967 Szegény népeket megsegít Amerika - a leggazdagabb, leghatalmasabb ország WASHINGTON. — A kong­resszusban évről évre egyre erősebb az ellenállás a szinte az egész világot behálózó ame­rikai “segélyakció” — éhező népek kisegítése élelemmel, el­maradott népek megsegítése technikai segéllyel, védtele­nek ellátása védelmi fegyve rekkel. Úgy kell Amerikát ezt a gazdasági és katonai ha­talmat elképzelni, mint egy óriást, aki széles vállaira ve­szi a fél világ segítségre szo­ruló millióinak terhét. Tehe­ti, mert bírja és akarja. A háború után azt hittük, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének jut ez a feladat. De a U. N. lassan-lassan vitázó arénává lett, cselekedetre kép­telen. így hát a U. S. örököltf a U. N.-nek szánt szerepet Amerika feladatává lett, hogj amennyire lehetséges, össze tartsa a forrongásban levő vi lágot. A másik nagyhatalom a Szovjetunió, inkább enne! ellenkezőjére törekszik, az egyensúly megbontására tör hogy hatalmába keritser gyengébb nemzeteket. Ameri kát minden módon gyengíteni ez a szovjet politika fő célja Támad mindenütt, ahol atom­háború veszélye nélkül támad­hat. Amerikának éppen a ha talma és gazdagsága az, am világraszóló felelősséget ró rá Vegyük szemügyre ezt a gaz­dagságot és hatalmat. Az Egyesült Államok terű lete a földkerekségnek mind­össze 7 százaléka és népessé­ge a föld népességének mind­össze 6 százaléka. És mégis ezen az aránylag kis fertile ten a hárombilliós világnépes­ségnek egy szinte maroknyi töredéke többre képes, mini minden más nemzet és mint sok más nemzet szövetsége például az Európai Közös Piac. íme, a fő adatok: A legújabb, 1966. évi sta tisztika szerint Amerika év nemzeti össztermelése 740 bil­lió dollár. A sorban utána kö­vetkezik a Szovjetunió évi ter­melése 340 billió dollárnak fe­lel meg. A harmadik helyen álló Nyugat-Németország évi termelése 115 billió. Ebben az évben Ameriká­ban a nlép átlagos évi jövedel­me 2950 dollár volt. A többi országok ezt a magas színvo­nalat meg sem közelítik. Ame­rika után a ranglistán Svédor­szág következik, ahol az átla­gos évi jövedelem az amerikai­nak 60 százaléka. A Szovjet­unió az amerikai átlagjövede­lemnek és életszínvonalnak csak 40 százalékát éri el. A? átlag-amerikai több mint két­­szerannyit keres, mint az át­lag-orosz. A világháború óta szinte csodálatos változások mentek végbe egyes országokban amelyek a háborúban reszt­vettek és több-kevesebb kárt szenvedtek, A romokból gyor­san felépült Oroszország, Nyu­gat-Németország, Japán és több más ország. A nemzeti gazdaság növekvése egyre erő­teljesebb tempóban történt Újabban ezt 1948 óta mérjük. Nos, 1948 óta az amerikai gaz­daság — az évi összes terme­lés és az évi összes szolgálta­tások értéke — 287 billió dol­lárral növekedett, az orosí gazdaság növekedése 170 bil lió dollár volt, egész Nyugat- Európa összesített nemzeti termelése és jövedelme 20C billió dollárt fitt ki. Meg­­;egyzendő, hoy” ebben a sta­tisztikában figyelembe vet­ték a dollár ésmás pénzek vá­­sárlóiképességének csökkené­sét, úgy hogy ezek a számok 1948. évi dollárokat tükröz íek. Az ipari termelőképesséí több mint kétszerese az orosz pari kapacitásnak, ugyancsak kétszerese az Európai Közöt Jiac országai és Anglia együt­tes ipari termelőképességé nők. Amerika termeli a világ acél­­jrodukciójának egynegyedét A világ országutj ain és vá­­osi utcáin futó automobilok 50 százalékát Amerika gyárt­ja. Minden ötödik truck ame­­ikai gyártmány. A földkerek­ség keményfelületü országut­­jainak egyharmada Arneriká ban van. Az egész világ elek­tromos áramának egyharma­­dát Amerika hasiznál ja. Az amerikai tehervonatok a vi­lág árukormányainak egyne­gyedét szállítják. Az amerikai civil repülés minden más or­szág légi forgalmát felülmúl­ja. Közoktatás. Minden 1000 la­kos közül 28,7 college diák Amerikában. Második helyen áll a Szovjetunió 14 diákikai harmadik helyen Kanada 12,9 diáikkal, az európai országok közt első helyen van Hollan­dia 10,2 egyetemi és főisko lai diáikkal. Az amerikai munkás töb­bet produkál, mint bármely más ország munkása. 40 szá­zalékkal többet, mint, a svéd munkás, 60 százalékkal töb­bet, mint a nyugatnémet mun­kás, 70 sriázaPlé'kkal többjét, mint a francia munkás, 80 százalékkal többet, mint az angol munkás. Ez az ameri­kai fölény nemcsak az ame­­•ikai munkás munkaképessé­gével és gyakorlottsägava1 magyarázható, hanem azzal is, hogy Amerika ipari üze­mei sokkal többet költenek mint más nemzetek gyárai, uj üzemekre, az üzemek uj be rendezésére, uj automatikus készülékekre, amelyek a mun­ka termelékenységét fokoz­nák. Amerika katonai hatalma védi nemcsak az országot, ha­nem a világ sok részében ki­sebb, gyengébb nemzetek tu­catjait az orosz imperializmus és a kinai terjeszkedés ellen. Amerika a szabad világ védő­ja. Fegyverben áll 3,335,004 amerikai katona, a túloldalon. 3,165,000 orosz és 2,496,004 kinai. Az amerikai haditenge részét a leghatalmasabb, 934 a hadihajóik száma. Az ame­rikai katonai légierő első he lyen áll. Amerikának csaknem négyszerannyi atombombái rakétája van, mint az egye dűli vetélytársnak, a Szovjet uniónak. Amerika több dol­­lárbilliót költ fegyverkezésre, mint bármely más ország. Johnson elnök elfogad egy tábla Húsvéti Bélyeget az 5 éves Leigh Anne Huff-tól, aki a Húsvéti Bélyeg Gyerek. Mellette Jimmy Du­rante az Easter Seal kampány elnöke. Las Vegasban éjjel-nappal forognak a házassági malom kerekei MUNKAALKALOM NŐKNEK "AVON CALLING" — ez a kö­szöntés az ön szomszédainál dol­lárokat jelent zsebe számára. Ott­honában történő személyes meg­beszélés végeit telefonáljon: New Brunswick környékén: KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Al­­lenlown-Belhlehem környékén pedig 432-0916 számra. SVÁJC ÉS RUSSELL BERN, Svájc — Dr. Bert­rand Russell, 94 éves, Nobel díjas angol filozófus, arra kér­te a svájci kormányt: engedje meg, hogy Genfben tarthassa meg a “Lyndon Johnson há borús bűnös” elleni tárgya­lást. A svájci kormány eluta­sította Russellt. LAS VEGAS. - Az itteni házasító bíró előtt holtomig­­lan-holtodiglant fogadni na gyón könnyű és cseppet sem időrabló ceremónia. Olykor másfél perc elegendő ahhoz, hogy egész életre szóló sző vétség szülessen. De nem e7 a vegasi esküvés fő előnye Fontosabb ennél, hogy Néva­dóban nincs várakozási idő, nincs előirva vérvizsgálat. A békebirák a nap minden órá­jában, az óra minden percé­ben a jelentkező párok ren­delkezésére állnak, hajnali öt kor éppen úgy, mint éjjel li­kőr, sőt még a kisértések órá­jában is. És a déli lunch szü­netben is. És a weekendeken is. Az expressz házasság ára mérsékelt, mindössze 5 dohár 3 ebhez járul sokszor pár dol­lár borravaló az eskető bíró­nak, de ez nem kötelező és hogy nem kötelező, azt sok pár készségesen tudomásul veszi A két bíró évenként fejenként 100,000 dollárt vág zsebre annyit, amennyi Johnson el­nök fizetése. Ez nagyon nagy: mondhatni talmagy birói jö­vedelem s ezt maguk a béke­birák is elismerik. Bár sem­mi akadálya annak, hogy ikét hivatali év után újra jelöltes­sék magukat, ezt nem teszik mert 200,000 dollár éppen elég egy bákebiirónak. Újabb 200 ezer dollár kiváltaná a szava­zópolgárok ellenállását s ez könnyen a törvény megvál­toztatására vezethetne. Nem is lenne rossz egy törvény amely a házassági illetékeket a megyei kincstárnak juttat­ná s az esketéseket fizetett hivatalnokok által végeztetné. A békebirák nem házasító speciális bírák, az ő hatás­körükbe tartoznak mindenf éle polgári és büntető perek is Brennan békebiró őszintén megmondja, hogyan párosítja össze a pereket a párosítás­sal: Esket kora reggel a tár­gyalásokig és a tárgyalási szü­netekben. Ha az ügyvédek ci­­garettázási szünetet kérnek, c pár percre bevonul az irodájá­ra és sebtiben összead négy­öt párt. A hétvége szabad, ak­kor reggeltől estig esket. Egy szombati napon, emlékezik, összeadott 100 párt. A civil és büntető pereket tulajdon­képpen ingyen intézi el, hi­zen nincs fizetése a békebiró­­iák, “csak” a házasitási ille­tékekből és a borravalókból származik a jövedelme. Nem mindenkinek tetszik a lasvegasi házassági malom. Warren L. Monroe állami sze­nátor, az igazságszolgáltatási bizottság elnöke, reformot ja­vasol: a bíráskodás és eske- 1ís különválasztását. .Sokan mások a törvényhozó testű­éiben vele együtt úgy vélik, hogy a békebirák a perek el­intézését elhanyagolják, in­kább a házasitással törődnek, ami őket hizlalja. A múlt és jelen békebirák ezt tagadják, ami nem csoda, mert kenye­rükről, évi 10ö,óvK) dollárról van szó. De Herman E. Fi­scher Jr. ex-békebiró azt vall­ja, hogy a lasvegasi házasi­­bási paradicsomból való kiuze tés egy színes foltot törölne ki Amerika romantikus múlt iából, amelynek egyik h^gyo mányos figurája a békebiró. És tagadja, hogy a békebi­rák elhanyagolják a pereket: ök egymásközt elosztják a pá­rokat, úgy hogy egyikük sincs soha tulhaimozva párosi­­t ássál. Két évi tapasztalatából Fi­scher békebiró sok érdekes esetet tud mesélni. Egyszer összeházasított egy 50 éves férfit egy 18 éves lánnyal, nem sokkal később megfordí­tott esete volt: a vőlegény volt 18 éves és a menyasszony 50 éves. “Összeházasítottam párokat, amelyek gyűlölték egymást. Előfordult, -hogy a ceremónia közepén a meny­asszony meggondolta magát és elszaladt. Összeadtam egy párt, akik lepedőbe voltaik öl­tözve. Egy pár ragaszkodott ahhoz, hogy az esketési szer­tartáson résztvegyen cocker spaniel kutyásuk és én meg­engedtem, hogy a kutya jelen legyen, de nem mint esketési tanú, hanem mint közönség Egy idősebb férfiúhoz a szoká­sos kérdést intéztem: “Elfő gadod Sallyt törvényes hitves­­társadnak?” Ezt felelte: ‘Hát ci másnak kelene ő?’ Egy pár a házasitási pult előtt állva hirtelen összeveszett, a vőle­gény falképnél hagyta a meny­asszonyt; egy héttel később megint itt volt a menyasz­­vzony egy másik vőlegénnyel.” Nagyon ritka eset, hogy a békebirák egy házasulni aka­­•ó párt elutasítanak. Arthur Olsen, aki 1958^59-ben volt békebiró, egy esetre emlék­ezik: “Egy vegyes pár jelent­kezett, a vőlegény arizonai volt, a menyasszony nevadai. Azt kívánták tőlem, hogy es­kessem meg őket Arizona és Nevada közt, a két állam ha­tárát képező Colorado folyam lelett lébegő, partmenti fák­hoz erősített kábelekkel tar­tott emelvényen. Ilyen állam­közi esketásre természetesei' rém vállalkozhattam.” Nem minden vegasi expressz ísketést végeznek a szürke hi­­atali szobában a békebirák Egy kis extra díjért meg le­het esküdni méltóságtel jesebb környezetben is: esketési ká­polnákban. Ezeknek szép ne- ] jnfényes cégtábláik vannak, mint: Rózsakápolna, Virágot is kápolnája, Harangkápol­­ia, Gyűrűs esketések kápol­nája, Gretna Green kápolna Cupid, Kis fehér kápolna Ezek a kápolnák privát üzle­tek, díszesek és egyszerűek; drágák és olcsók. Egyik ká­polna tulajdonosnője 15 dollái bargain áron hirdet esketést, de ebben csak a békebiró ho­noráriuma van benne, fényké­párt, mellcsokorért, a ceremó­nia hangszalagra vételéért természetesen külön dijazá: jár. Sok jelölt, kevés választott PARIS Franciaország. — Hogy valaki Párisban tele­font kapjon, ahhoz egy kér­vény és rengeteg türelem szükséges. Akik most folya­modtak telefonért, ígéretet kaptak a kormánytól, hogy 1968 őszén meg is kapják. A valóság azonban az, hogy ötévbe is telhetik, mig közön­séges halandó megkapja. Je­lenleg minden ötödik család­nak van telefonja az ország­ban és mintegy 2.4 millió kér­vény fekszik a hatóságok előtt Halálos motorkerékpár WASHINGTON — John O’Mara, a University of Iowa professzora, mondotta: Az amerikai országúton a motor­­kerékpár a leghalálosabb jár­mű-PÁRISI SZTRÁJK PÁRIS — A párisi helyiér­dekű vonat járatok vezetői sztrájkba léptek, mert maga­sabb fizetést és több mellék­juttatást követelnek. IKKA-pénzátutalás csak ajándékozásra van megengedve BUDAPEST. — A Magyar Nemzet jelenti: A deviza­­•azdálkodáist sértő bűntett miatt a Fővárosi Főügyészség /ád iratot adott ki Gondos Gyula Cézár ménfőcsanaki segéd­­elkész és három családtagja ellen. A család egyik rokona nem jég Kanadában meghalt. Hozzátartozójuktól hatezer d; bárt örököltek. Megállapod­tak, hogy a pénzt — a jogszabályok megszegésével — nem jelentik be a Magyar Nemzeti Banknál, hanem IKKA- akció keretén belül szerzik meg. Az IEKA-akció azonban rifejezetten támogatás és ajándékozás céljait szolgálja, ennek révén külföldi követeléseket tilos átutalni. Gondosék i nagyobb anyagi haszonszerzés reményében gáztűzhelyek­nél kezdtek manipulálni. Az üzlet hamar kivirágzott. De a endőrség hamarosan felfigyelt az üzérkedéssorozatra és le­­eplezte Gondosakat, akik rövid idő alatt 53 ezer forint ille­gális haszonra tettek szert. A rendőrségen 18 tanú tett vallomást. A vádirat a többi között indítványozta, hogy a .>e nem jelentett külföldi valuta fejében 117 ezer forint egyénért ék megfizetésére kötelezze a bíróság az üzérkedőket. Az ügyet a közeljövőben a Pesti Központi Kerületi Bíró­ág tárgyalja. AZ ÁLLATOK TÉLI LAKÁSGONDJAI H a fütött szobánk ablakából figyeljük a téli táj szépsé­geit, eszünkbe sem jut, hogy milyen megpróbáltatások elé állítja a zord időszak az állatvilágot. Pedig ilyenkor szűké )tn van a táplálék s dermesztőén hidegek az éjszakák. A kopár erdőben szarvasok és őzek kóborolnak, csapatokba íyülnek az éhes varjak, s csupán erős szervezetük menti meg eket a pusztulástól. Az állatvilág egy része azonban több-kevesebb siker-fel elkerüli a tél szigorát. A vonuló madarak távoli, déli tájakra .öltöznek, több állatfaj tagjai pedig lakást, sőt értskámrát s berendeznek télire. A nyári mezők szorgos lakói, a méhek is kaptárjaikban, ürtökben összebújva, egymást melegítve töltik ;■ lelet, s íz összehordott mézet .fogyasztják. A rovarvilág tóbbsége­­íek azonban nincs ilyen jó lakása, s a. tavaszt csak petéik, éibjaik érik meg. A gerinces állatok közül, csak kevesen készülnek fel i télre. A halak egy része télen is kóborol a jég alatt, de Sáladul a ponty, vagy - a,-kárász már búvóhelyet. keres, mé­­yebbre húzódik, befurja magét az iszapba, s deimedten várja, a tavasz közeledtét. A békák, kigyók és gyikok is ejtekhelyükön, avar alatt, lyukakban, tetszhalálszerü der­medtségben töltik a zord időszakot. A tél közeledtével az emlősállatok jelentős részének is lakásgondjai támadnak. A mókus, a szarlka,, varjú vagy ragadozó madár elhagyott fészkét keresi fel, de legszíveseb­ben faodvakban rendezi be téli szállását, melyet mohával, falevelekkel bélel ki. A mókus nemcsak egy lakást foglal el, már nyáron több helyen berendez magának éléskamrát. Makkot, gombát rejt el a faodvakban, hasadékokban. Télen gyakran felébred s ilyenkor felkutatja felhalmozott kincseit. Az állatvilág egy része úgy segit lakásgondjain, hogy leikeresi az ember által emelt épületeket. A kártékony mezei egerek plédéül késő Ősszel, mikor már kimerült a mezők terí­tett asztala, a települések közelébe húzódnak, s a gazda nem kis bosszúságára a magtárakat, a csűröket lepik el. A társbérlet fogalma sem ismeretlen az állatvilágban. A ravaszságáról hires róka például előszeretettel használja fel a borz régi, elhagyott kotorékát. De ha nincs üres lakás, minden további nélkül beköltözik a borz mellé. A borzlyuk­nak azt a részét választja, melyben a borz nem tartózkodik rendszeresen. Ennek oka abban rejlik, hogy nézeteltérések esetén a róka huzza a rövidebbet. Előfordul azonban, hogy .. ..orz unja meg a társaságot s kiköltözik saját vackából. Az állatvilágban szorgalmas házépítőiket is találunk, így a hörcsög egy-két méter mélyben ássa lakását, s külön lakókamrát és éléstárat épít, melyet több járattal köt össze, majd földdel eltömködi a kijáró folyosóját, s kicsiny, szal­mával bélelt bálókamrában hajtja álomra fejét. A tél folya­mál-. nem fogyasztja készletét, hisz mély, tetszhalálszerü téli álmot alszik. De amikor tavasszal felébred és még kopárak a mezők, jól jön a gazdag éléskamra. Néhány állatfajtának nem jelent nehézséget a zord idő­járás. A föld alatti várában élő vakond például télen is járja alagutait, követi a mélyebbre húzódó gilisztákat, sőt azt -s megfigyelték már, hogy a jeges talaj felszínén, a puiha aó alatt vándorol. A medvék télen meglepően szűk üregekbe húzódnak, melyekbe éppen hogy be tudják gyömöszölni mázsás testü­ket. Tágasabb hely meg sem felelne a mackóiknak, mivel ibban nem találnák meg azt a védelmet a hideg ellen, amit a gallyakkal, mohával kibélelt szűk üreg nyújt. Előszere­tettel húzódnak meg a hatalmas kidőlt fák tövében, a gyö­kerek alatt képződött gödörben. Megtisztítják, kicipedik a korhadékot, majd belefekszenek, s megvárják, mig a sűrűn hulló hó befedi téli szállásukat. Egyes, fiatalabb medvék lem egyszer lábon álló fa odvábán húzódnak meg. Fa téte­lén, villásan elágazó ágak között is találtak miár téli álmát alvó medvét. Azonban téves a mély álmukról szóló mende­monda. Ilyenkor is meglepően éberek, s ha zajt hallanak, nyomban elmenekülnek. A tél Vége felé mind élénkebbek lesznek, s ha megérzik a párás, földszagu tavaszi szellőt, vissza sem fekszenek többet téli szállásukra.

Next

/
Thumbnails
Contents