Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-02 / 5. szám
8. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, February 2, 1967 Uj Bill of Rights - jobb gondoskodás az öregekről WASHINGTON. - Johnson elnök találó elnevezést adott az idős amerikaiak jobb megsegítését célzó javaslatának, amelyet a kongresszus elé terjesztett: az idősebb amerikaiak Bill of Rights törvénye. Hivatkozott arra, hogy a Social Security törvény születésekor, a hangos és szenvedélyes pro és kontra viták közepette az 1935. évi nyugdíj» törvényt a szociális gondoskodás ígéretének tekintették csupán s a következő évtizedekben történt javítások, kiszélesítések és kimélyitések után most elérkezett az ideje egy nagy, széleskörű reform, nafc. Az eredeti Bill of Rights miniden amerikainak alapvető szabadságjogokat biztosított; de akkor még nem volt időszerű, most azonban nagyonis időszerű lett egy megkülönböztetés: több és jobb gondoskodás azokról, akik több és jobb gondoskodásra szorulnak, Az “idősebb amerikaiak Bili of Rights törvénye” nem frázis. Az idősebbek fokozott gondozása több okból vált szükségessé. Ma több mint 19 millió amerikai van a 65-ön felüli korosztályokban —■ annyi; mint 20 kisebb lakosságú állam össznépessége. Minden 10 amerikai közül egy 65 éve» vagy idősebb. Fél évszázaddal feleannyian voltak. Az idősebbek megsokasodása hatalmas vívmány, amenynyiben azt jelenti, hogy az amerikai férfiak és nők tovább élnek, mint korábban. Egy amerikainak, aki 1900- ban született, átlag 47 életév-* re volt kilátása, ma 70 év a valószínű átlagos élettartam: Holnap, hisszük és reméljük, még hosszabb életűek lesznek az ország lakosai. Örvendetes ez a fejlődés, {fejtegette Johnson elnök a kongreszushoz intézett beszél dóben, de egyben fokozott felelősséget is igényel az idősebb korosztályokkal szemben. A civilizált ember egyik je1* lemző tulajdonsága, hogy törődik az öregekkel, közülüli elsősorban azokkal, akik nem élvezhetik az előnyöket, ame-i lyeknek megteremtésén dolgoztak. Öregjeink milliói nem élnek oly életszínvonalon, amilyent megérdemelnek. 5,3 mii» liónak jövedelme a “szegénység-vonal” ($3000 évi jövedelem) alatt van. Csak minden öt közül egynek van keresete, sok esetben csökkent keresete. 40 százaléknak ezer dolláron aluli vagyona van. Milliók rossz lakásokban, nyomortanyákon élnek, életük szürke,' magányos. Az 1935. évi Social Security törvény volt az első törvényalkotás, amely ilyen sorstól mentesíteni kezdte a senior Citizeneket, kilátást nyújtva minden dolgozó amerikainak, hogy a munkából kiöregedve nem lesz elfelejtett ember. Azóta többiz-i ben módosították, javították a Social Securtiy intézményyét s most kerül sorra a legnagyobb méretű javítási munka. Az első feladat, tekintettel a dollár vásárlcképességének szinte törvényszerű évenkénti csökkenésére, a Social Security nyugdijak és geyéb kedvezménnyek feljavítása. Mint már jelentettük, az elnök javaslata julius 1-én átlag 20 százalékos nyugdíjemelésre irányul. (A republikánusok átlag 8 százalék emelést ajánlanak, ez év január elsejére visszamenőleg.) ,Az átlag 20 százalékos emelési keretben a javaslat előnyben részesíti azokat, akik hathatósabb megsegítésre szorulnak : A minimális nyugdíj havi 44 dollárról 70 dollárra emelkedik, férj és feleség részére 105 dollárra, özvegy és gyermeke részére ugyancsak 105 dollárra. Húsz és félmillió személy részére az emelés legalább 15 százalék. Legalább 2i5 éven át történt befizetések után legalább 100 dollár egyéneknek, 150 dollár h ázaspároknak. Akiknek csekély befizetéseik alapján, vagy bifizetések hiányában nem volt igényük nyugdíjra, ha 72 évesek vagy idősebbek, 50 dollár havi nyugdijat kapnak, házaspárok 75 dollárt. Néhány példa a mostani és a tervezett magasabb nyugdijakból; Havi 100 dollár jövedelemmel bíró egyének nyugdija 63,20-ról 72,70-re emelkedik. Havi 200 dollár jövedelem után: 89,90-ről 103,40- re. Havi 400 dollár jövedelem után 135,90-ről 156,30-ra. Megjegyzendő, hogy két évvel ezelőtt ez volt a maximum, mert évi 4800, havi 400 dollár után kellett Social Seen-' rity adót befizetni. 550 dőli lár havi jövedelem után 168- ról 193,20-ra; ez ma a maximális havi nyugdíj, mert ma évi 6600 dollár után vonják le az adót. Minthogy a javaslat szerint a jövő években nagyobb jövedelem után fogják az adót levonni, a nyugdijak is nagyobbak lesznek. Az adóalap a jövő évben 7800 dollár lesz, 1971-ben 9000 dollár.. 1974-ben 10,800 dollár. Amikor 10,800, havi 900 dollárig fogják levonni a Social Security adót, a havi nyugdíj (amelynek maximuma ma 168 dollár) 288 dollár lesz személyenként, 378 dollár házaspároknak, 237,70 özvegyeknek., 432 dollár özvegynek és kis-/ korú gyermekének. A Social Security biztosítás financiális alapját nagyobbrészt a befizetések nyújtják, csak a múlt évi Medicare törvényhozás rendelkezett úgy hogy bizonyos kedvezményeket az országos költségvetésből, az általános adózásból merítenek. A Social Security adói* az eddig tervezettnél nagyobb mértékben kell emelni, hogy a financiális megalapozottság továbbra is biztositható legyen. A most 4,4 százalékos adó 1969-ben 4,5 százalék lesz, 1973Jban 5 százalék. Mint, tudvalevő, ugyanennyi a munkaadó Social Security adója is. Az idősebbek Bill of Rights törvénye mindezeken kívül még több fontos rendelkezést tartalmaz; ezekről egy következő cikkben lesz szó. A nagy város nagy problémái MODERN NÉPVÁNDORLÁS A NEMZETKÖZI TURISTA ÉVBEN 'GENF. — A Népszövetség palotájában még mindig ez a neve a genfi Palais des Nation-nak, holott a Népszövetség már régen halott) a hivatalos utazási irodák nemzetközi szövetsége nagygyűlést tartott a napokban. Arról tanácskoztak 102 ország hivatalos és félhivatalos turista-irodáinak képviselői, hogy mi módon lehetne és kellene megkönnyíteni a külföldi látogatásokat, amelyekről az elnöklő Arthur Haulot kimondta a nagy szót: A nemzetközi turista forgalom a nemzetközi kereskedelmi forgalomnak legfontosabbja, óriási business. Bevezető előadásában a konferencia elnöke azt fejtegette, hogy minden nemzetnek érdeke a turisztika fejlesztése, mert ez nagyon sok országba több pénzt hoz be, mint a nemzetközi áruforgalom. íme, az adatok, amelyek ezt a merész ál litást alátámasztják: NEW YORK. — Mifajta város ez a Hudson partján, aho} a földkerekség minden népe él? Egy egész világ kicsiben. És milyen világ? John Lindsay polgármester fő gazdasági tanácsadója Dr. Donald F. Shaughessy nem tud kielégítő feleletet adni erre a kérdésre,. Azt mondja: “Valahányszor egy újonnan jött ember kérdez, zavarba jövök, hogyan magyarázzam meg neki azt a nehezen érthető jelenséget, hogy itt a gazdagok palotáinak árnyékában nyomortanyákat talál.” Ez csak egyike a nagy vá-i ros problémáinak. Amerre néz az ember, kiáltó, nyugtalanító ellentmondások merednek szeme elé. Fény és árny kergetik egymást. New York az ország legnagyobb ipari centruma, mégis számos iparágban súlyos munkanélküliség van. Az utóbbi másfél évtized alatt 177,000 ipari munkahely üresedett meg, ami nemcsak a közvetlenül érintett munkásokat és munkáscsaládokat sújtott, hanem érzékeny veszteséget okozott a városnak is, 170 millió dollárra becsülik egyedül a város adóveszteségét. New York a világ leggazdagabb városa, mégis százezrek szegénységben élnek, 600 ezer newyorki szegénysegélyen él. Nincs rnégegy város a világon, ahol oly sok szórakozási lehetőséget lehetne találni, mint New Yorkban. Van it1j színház, mozi, opera, vannak itt fényes éjjeli mulatóhelyek és ezek mind látogatók millióit vonzzák. Évente körülbelül 15 millió látogatója van a csodavárosnak. Mégis a Broadway színházai örökös finan- lásban van. ciális nehézségekkel küszködi nek. A városi kormányzatnál! több pénz áll rendelkezésére, mint bármely más városnak az országban és mint sok országnak a világ bármely részében. Az idei költségvetés négy és fél billió dollár. És ez az «jgvf is, mint az előző évek, deficites mérleget fog felmutatni a financiális év végén, és a város lakosainak akkor is mint ma, elég okuk lesz az elégületlenségre, mert a várostól nem kapják meg azokat a szolgálatokat, amelyekre igényt tarthatnának. Manhattan szigeten, de a többi városrészekben is egyre építenek sokemeletes irodaépületeket, ugyanakkor irodai tisztviselők ezrei a külvárosokba költöznek át; Külvárosokba vándorolnak ipari- üzemek is és maguk mögött hagyják a régi városrészekben munkások ezreit, igy növelik a városi munkanélküliséget, főleg a képzettség-nélküli munkások munkanélküliségét. A város minden részéber, épülnek óriási bérházak, de nem történik elég gondoskodás arról, hogy iparfejlesztés révén több pénzhez jussanak azok, akiknek a magas lakbért meg kell keresniük. És még mennyi más baj és gond van! Forgalmi torlódás, az autók a csucsforgalmi órákban reménytelen versenyre kelnek a gyalogjárókkal. A város levegője? New York már hires arról, hogy a levegője a legrosszabb országnak. Törvény ide, törvény oda, a város forgalmát kénye-kedve szerint bármikor leállíthatja a törvényen felül álló unió. A hajózás, New Yorknak egyik legfontosabb iparága, hanyat-Utasai elhagyták az autót Minneapolisban, mihelyt a hőmérséklet leszállt 31 fokra, zéró alatt. Ezt a szürke képet még tovább lehetne festegetni, de bajok és hibák felsorolása téri méketlen. Cselekedni kell, és a város fiatal, derülátó első polgára cselekszik is. “Executive Volunteer Corps” a neve egy nagyszabású kezdeményezésnek, amely, a polgármester irányításával, New York gazdasági erősbödésén munkálkodik. A Corps üzletemberek összefogása, a program elsősorban az, hogy hitelnyújtással támogassanak ipari és üzleti vállalatokat, mielőtt azok tönkremennének vágy máshová költöznének. Ennek az akciónak fontosságát könynyü megérteni, ha tudjuk, hogy a newyorki üzletek 9C; százaléka a “kis üzlet” meghatározás alá esik. Hosszúlejáratú kölcsönökkel igyekeznek elősegiteni üzem- és üzletalapitásokat, versenyképességük biztosítására. De nagy kérdés, honnan jöjjenek a szükséges tőkék ? Adókból, amelyek máris túl magasak? A privát gazdaság billiós uj befektetéseire van szükség. És Washingtonból, az ország jövedelmi adó kincstárából Is nagyobb részesedést kér a polgármester, hivatkozva arra hogy New York problémái nem városi problémák, hanem a nemzet problémái is. Az ország népessége a városokba tódul. Ma már a lakosság 76 százaléka a városokban és a külvárosokban él. Ezeknek megélhetési problémái már nem tekinthetők városi problémáknak. Ezt ma már általánosan elismerik s ez a magyarázata annak az uj politikai meggyőződésnek, hogy a gazdasági életben az eddiginél nagyobb szerep illeti meg a városokat s az országos költségvetésben is az eddiginél nagyobb összegekre tarthatnak igényt a városok. New York város négy és fél billiós költségvetéséhez az országos kincstár csak 580 millió dollárral járul hozzá; ez kevés. A városok részesedése a nemzeti adójövedelemből már esztendők óta érő politikai irányzat, kezdeményezője Dr. Walter W. Heller, Kennedy és Johnson elnökök gazdasági tanácsadója. Az uj pénzügyi politika demokrata és republikánus, pártonfelüli politika. AZ ÉJSZAKA VESZÉLYEI WASHINGTON. — A Kongresszusi Könyvtár adatai szerint az éjjeli órákban 12-szer annyi erőszakos bűncselekmény fordul elő, mint világos nappal. Különösen veszélyesek az esti-éjjeli órák kevéssé világított utcákon. A múlt évben 116 millió látogató járt a világ országaiban — 9 százalékkal több, mint az előző évben és az előző évben a növekvés az azelőtti évvel szemben 7,5 százalék volt. A turisták a múlt évben 13,5 billió dollárral gazdagitották a meglátogatott országokat, 2 billióval többel, mint 1965-ben. A nemzetgazdasági; elmélet ezt “láthatatlan export” néven nevezik, mert nincs áru export és az ország mégis kap külföldről pénzt, sok pénzt. Érdekes volt a gyűlés elnökének az a további megállapítása is, hogy a turisztika évenkénti növekvése gyorsabb, mint az áruforgalom évenkénti növekedése. Ennek a ténynek hangoztatásával a szövetség ajánlja a világ kormányainak, hogy igyekezzenek a turistaforgalmat minden módón elősegiteni: vizűm- és vám-könnyitésekkel. Megemlítette azt, ihőgy az Egyesült Államok kormánya vizűm nélkül bebocsátást nyújt olyan átutazóknak, akiknek végső utieélja Valamely kiállitás vagy más ünnepi alkalom Kanadában Vagy Mexicóbari,; valamint közép- és délamerikai országban; ez a vizummentesség öt napra szól. Jugoszlávia az egyedüli kommunista kormányzat alatt álló ország, amely bizonyosfok u vizummentességet nyújt külföldi látogatóknak : vízumra csak azoknak van szükségük, akik három hónapnál tovább óhajtanak maradni. Belgium-Hollandia-Luxembourg automobilistáknak a határon vízumot adnak és a vámvizsgálatot a minimumra korlátozzák. Már az afrikai Zambia néger köztársaság is megtanulta a leckét: vízumot ad a határon. Hegyeshalomnál is be van vezetve ilyen egyszerűsített határellenőrzés és vizum-kiáMitás. A modem népvándorlá) egyik akadálya a pénzkivitei megnehezítése, amit sok ország valutájának védelmére kénytelen elrendelni. Például Angliában a font sterling védelmére csak 50 fontot ($140) vihet magával a turista külföldre. A valuta-szegény kommunista országokból még en-i nél is kevesebb lehet á külföldre látogatóknak magukkal vinni. Amerika a dollár védelmére leszállította a turista magával hozott külföldi áruinak értékhatárát. M. Haulot kívánatosnak mondotta a vámvizsgálat leegyszerüsitését olyképpen, hogy a legtöbb utas csomagjába bele se tekintsenek, hanem csak próba-vizsgálatokat tartsanak és általában elégedjenek meg azzal, hogy a turista a kérdésre, hogy van-e elvámolni valója, nemmel felel. A vámvizs-i gálatnak ilyen megkönnyitése nem vezetne kábitócsempészek paradicsomi áldására, mondta a szövetség elnöke, ezeknek megvannak a saját, módszereik, amelyeket alkalmaznak, akár szigorú, akár felületes a vámvizsgálat. Mindenesetre a vámvizsgálat meggyorsítása éppen olyan érdek, mint visszaélések leleplezése és meghiúsítása. A genfi turistakonferencia azért foglalkozott oly behatóan a turisztika, az útlevél, a vizűm és a vám kérdéseivel, mert az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése az 1967. évet egyhangúlag a Nemzetközi Turisztika Évének deklarálta, azzal a meggondolással, hogy a különböző országok lakosainak sűrűbb személyes találkozása és eszmecseréje előmozdítja a világbéke biztosítását. * * * HAZALÁTOGATÓ MAGYAROK BUDAPEST. - 1966 idegenforgalmi rekord év volt Magyarországon. Az átutazókkal együtt hárommillió külföldi fordult meg az országban, közöttük minden eddiginél nagyobb számban a nyugati országokból hazalátogató magyarok. Közülük az elmúlt évben több mint 70,006-en érkeztek az óhazába. Különösen emelkedett a csoportosan hazautazok száma: a külföldi magyar egyesületek, szervezetek, kolóniák több mint száz csoportját fogadták a magyarországi rokonok, ismerősök a repülőtereken és vasútállomásokon. Ez a nagy vendégjárás tovább folytatódott és karácsonyra, újévre ismét sok külföldi magyar látogatott az országba. A Galt, Ont.-i Kossuth Ház tagjai közül 133-an töltötték itt a karácsonyt és a szilvesztert. Torontóból két. Londonból egy kisebb magyar/ csoport tagjai ünnepeltek magyarországi rokonságuk körében. A nyári látogatások kellemes emlékét idézik azok az ajándékcsomagok is, amelyek a budapesti Csatárka utcai és a fóti gyermekvárosba külföldi magyaroktól étkezte. Franciaországi magyarok a fóti gyermekváros kis lakóinak száz kilogramm csokoládét küldtek karácsonyra, mig a nyugatberlini magyar kalónia tagjai a Csatárka utcai gyermekotthon lakóit ajándékozták meg. 1967 a nemzetközi idegenforgalom éve, s ez alkalomból több meglepetést tartogatnak a külföldről hazaérkező magyaroknak is. Kedvezményes áron többféle országjáró programot szerveznek számukra, ahová velük együtt utazhat7 nak magyarországi rokonaik is. Ezenkívül többféle szolgáltatás bevezetését tervezik, igy például muzeum- és színházjegyek, villamosbérlet és kedvezményes vasúti jegyek vásárlását. A magyar idegenforgalom arra törekszik, hogy az óhazába érkező külföldi magyarok az eddiginél is jobban otthon érezzék magukat, jól szórakozzanak és minél kellemesebben töltsék el idejüket. NINCS TÖBBÉ FELÍRÁS LONDON. — Évszázados hagyomány kimúlt a Lordok Házában. Lord Strang, a főrendnek 73 éves alelnöke, kihirdette, hogy a ház éttermében ezentúl készpénzzel kell fizetni, nincs többé felírás. Azért vált szükségessé ez a radikális intézkedés, mert sok lord sok számlát irt fel, amelyek sokáig kiegyenlítés nélkül maradtak. A 81 éves Evelyn Nesbit Thaw, aki egy gyilkossági esetbe volt bonyolódva, meghalt Santa Monica, Calif.-ban. Felső: 1955-ben. Alsó: Színésznői pályájának kezdetén. Turistavárás - turista) áiás BUDAPEST — Több mint két és negyed millió ügyfele volt a tavaly az IBUSZ-nak — közölte Havas János vezérigazgató-helyettes sajtótájékoztatóján. A külföldiek fogadása, illetve a kiutazások biztosítása mellett gondot fordítottak a hazai, a belső turizmus fejlesztésére. Több mint száz útvonalon rendeznek rendszeresen autóbuszturákat: ezekkel a járatokkal másfél millió ember' utazott, ismerkedett az országgal. Bővitették az irodahálózatot: jelenleg 72 IBUSZ-iroda dolgozik az országban. Az idén megnyílik az ország legnagyobb irodája a Tanács körúton, itt valamennyi utazási üggyel foglalkoznak. Az IBUSZ ez évi társasutazási programja már elkészült s az utazásokat ismertető füzeteket, prospektusokat 1,200,000 példányban eljutatták az irodákhoz, hogy a jövőre mintegy 25 országba, 105 útvonalon lebonyolítandó kirándulások 90,000 részvevője időben tudjon választani. Az Inturisttal megállapodást kötöttek, amely szerint az eddiginél több szovjet városba, kirándulóhelyre szerveznek társasutazásokat. Az idén az eddiginél több turista utazhat Jaltába és Szocsiba is. A szomszédos Csehszlovákiába szinte naponta indul a szezonban egy-egy csoport. Jugoszlávia és Kelet- Németországba, valamint Lengyelország valamennyi jelentősebb üdülőhelyére és nagyvárosába szerveznek túrákat. Lehetőség nyílt a körutazások, tehát a több országot felkereső utak számának növelésére is, így a többi között lesz Brno-Pozsony—Bécs, cseh—lengyel, holland—belga—angol, Sziria—Libanon ut is. Most először rendezik meg az Alpoktól—Párisig elnevezésű túrát. 1966-ban a kommunista államokból 100, a nyugatiakból pedig 30 százalékkal több turistát fogadtak, mint 1965-ben. Több mint 300 kongresszus lebonyolítása is az IBUSZ feladata volt. Ezidén további forgalomemelkedésre számitanaks újabb országokba akarnak képviselőket, kirendeltségeket küldeni.
