Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-08-25 / 34. szám

8. OLDAL MACYAR HÍRNÖK Pat Nugent és felesége Luci ebben a házban tölti nászutját Nasau közelében a Bahama szigeteken. Látogatás Magyarországra HAZATÉRŐK: (BUDAPEST. - Az 56-os disszidáltak is hazalátogat­nak. Tavaly 10,312, az idén május 30-ig 4812-en érkez­tek néhány hétre. Elég sok esetben különle­ges oka van a vizitnek: te­repszemle, érdeklődés; valóra váltsa-e a tervét, a végleges hazatérést egy későbbi idő­pontban? Megtörténik az is, hogy a látogató azonnal, vég­leg itt marad. ♦ AZ ARANYBÁNYÁTÓL AZ ÜZEMI BÁLIG Szüleihez látogatóként érke­zett haza Bugyi községbe a 30 éves Pillér István villany­­szerelő. Itthon döntött: nem megy vissza Kanadába, itthon marad. Amikor felkerestem, éppen kis családi házának falait 'épí­tette. Elmondta, hogy Kana­dában 1957-ben először az ab­­botsfordi táborba került, ahol akkor körülbelül kétezer ma­gyar disszidens volt. Sokan hosszú ideig vártak elhelyez­kedésre. — Úgy kerültem el a tábor­ból, hogy két magyarral kibé­reltünk egy farmot, mi hár­man dolgoztunk, miénk volt a termés kétharmada, a tulaj­donosé az egyharmada. Fát termeltünk ki, de nagyon rosz­­szul jártunk, alig tudtuk elad­ni a fát, és csak nagyon ol­csón, mert a fára ott nincs szükség, az emberek gázzal, olajjal, fünészporral fütenek. Egy ideig nem volt munkám, azután felvettek egy alaszkai aranybányába, a Yukon Con­solidated 'Gold Cb. céghez se­gédmunkásnak, majd kotró­gépre kerültem, később az ön­tödébe. Amikor beköszöntött a 40—50 fok hideg, megállt a munka tavaszig. A munka­nélküli segélyből futotta la­kásra, kosztra, másra persze nem. Az aranybányában szép fizetésem volt, 1,38 dollár óra­bér. A bánásmód sem volt rossz, például az igazgatónk is velünk ebédelt. Mégis na­gyon egyedül voltam. Nem voltak barátaim, nem volt ki­vel szót váltani, az ember ide­gennek érezte magát, nem volt célja a sok munkának. Mindig hazavágytam. Azért is jöttem haza látogatóba, hogy a végleges hazatéréshez elő­készítsem a talajt. Hogy már most itt maradtam? Nagyon jó volt újra együtt a család­dal, s ezalatt nemcsak a szü­­kebb családi kört értem, ha­nem aikár'hova mentem, min­denütt otthon voltam, nyugodt baráti légkör fogadott. És tör­tént még valami, ami az azon­nali végleges hazatérést, hogy úgy mondjam, a Magyaror­szágra disszidálást megérlel­te bennem: meghívtak a Te­lefongyár üzemi báljára, ahol megismerkedtem egy kislány­nyal. Feleségül vettem. Ket­tőnknek építem a házat. Egyébként most már én is a Telefongyár Bugyi községben levő gyáregységében dolgo­zom, elégedett vagyok. Némileg hasonló volt a sor­sa 'és a tavalyi hazalátogatása Kurali Elek mérnöknek, aki voltaképpen akkor határozta el, hogy már most itt marad végleg, amikor megérkezése­kor az autóját lefékezte Pest­­lőrincen az állami lakótelep előtt és kijött eléje a kapuba az édesanyja. Az ő kinti “pá­lyafutása” is az abbotsfordi táborban kezdődött, s ő is fa­­kitermeléssel folytatta. Hiába szeretett volna az iparban el­helyezkedni. — A műszakiaknak külön vol irodájuk a munkanélkü­liekkel foglalkozásra. Ott az­zal “vigasztalták”, hogy kana­daiak is vannak állás nélkül. A bevándorlási hivataltól az­után favágásra kaptam aján­latot. Ha nem fogadtam volna el, vége a munkanélküli se­gélynek. Konyhai kisegítés, majd munka egy présgyárban, az­után dohányszedés, majd te­herautó vezetés volt a követ­kező négy állomás. Volt idő, hogy cigarettára sem volt pén­ze, csak a 15 centes bélyegek­re, mert a hazairt levelek nem maradhattak el. Foglal­kozott a házasság gondolatá­val is, de hamarosan elvetet­te : — Ha ottani lányt veszek el, odakötődtem volna, pedig már nem bírtam a honvágy­­gyal a viaskodást. Kurali Elek jelenleg műve­zető a Gép- és Felvonószerelő Vállalatnál. ♦ VÉLEMÉNYEK A HÁZASSÁGRÓL A most csak látogatóban itt­hon tartózkodó 56-osok közül is sokan forgatják a fejükben, hogy véglegesen hazatérnek. Beszélgettem az egyik ilyen látogatóval, aki egyelőre csak néhány hétre érkezett London­ból. Most az V. kerület, Mol­nár utca 36-ban lakik a szü­leinél, Némethéknél. A férje angol, tisztviselő, négyéves kisfiúk van, á fiatalasszony őt is magával hozta, már 64- ben és 65-ben is voltak itthon. A férj Londonban maradt. A most 27 esztendős asszony ezt mondja: — Végleg haza szeretnék jönni. Ötéves házasságunk alatt egyszer sem voltunk színházban, operában, pedig itthon ez volt a főszórakozá­som. Nem mintha férjem fize­téséből nem futná, de őt a színház, az opera nem érdek­li. És sajnos az sem, ami Ma­gyarországgal kapcsolatos. Ha Magyarországról beszélek, azt mondja, hogy őt ne agitáljam, s hogy amit mondok, az pro­paganda. Nem sikerült házas­ság? Azt hiszem, nem egy­szerűen erről van szó ... Azért is szeretnék végleg ha­zajönni, hogy a kisfiam már magyar iskolába járhasson. Érdekes oda-vissza látoga­tási eset a következő, amely ugyancsak házassággal, illet­ve annak kútba esésével kap­csolatos. A Divatcsarnok 21 esztendős csinos eladónőjével, a szakma ifjú mesterével tör­tént: Tavaly itthon volt látoga­tóban egy 56-os disszidens Windsorból, feleséget kere­sett. Megismerkedtek, megtet­szették egymásnak, s egy hó­nappal ezelőtt a fiú .kivitette a lányt Windsonba, hogy há­zasságot kössenek. A lány most junius 13-án, kéthetes ott tartózkodás után hazatért, az esküvőt nem tartották meg. Miért? Julia, az exmenyasz­­szony ezt mondja: — Éreztem, hogy nem tud­nék távol élni Magyarország­tól, a szüleimtől, a barátoktól. Pedig a fiú odakinn is tetszett nekem. ♦ AMIKOR FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS Természetesen a hazaláto­gatók jelentékeny százaléka nem azért jön,- hogy itthon végleg letelepedjen, hanem valóban látogatóba. Nemcsak a szülőkre, a barátokra, a táj­ra, hanem az ország helyzeté­re is kiváncsiak. A látogatók túlnyomó több­sége vendéghez illően, szeré­nyen viselkedik, megértve azt a gesztust, hogy engedélyez­zük hazalátogatásukat. Ha egy vérbeli külföldi ér­kezik hozzánk, általában rö­vid néhány napig marad ná­lunk. De a disszidens hosszabb időre, hetekre érkezik. Mit lát az országból ? Szinte csak azt, amire az itt élő rokonság, az egykori szükebb baráti kör felhívja figyelmét. Tehát szin te minden benyomása a ro­konoktól, barátoktól, ezek is­mereteitől függ s igy az uj ismerkedés a hazával gyak­ran meglehetősen korlátozott. A Magyarok Világszövetsé­ge — igen helyesen — sok, lá­togatóba 'érkezett disszidens­­nek készít külön programot is, hogy minél többet lásson az országból, s a látogató gyakran hazája addig nem is­mert arcát fedezi fel. Főleg az odakinn jó körül­mények közé került disszidál­tak látogatnak haza. Ez ter­mészetes is, különben nem tudnák az útiköltséget előte­remteni. Már említettem, hogy a túl­nyomó többség itthon szeré­nyen viselkedik. De akadnak ellenpéldáik is. S itt nem szimp­la szájhősökre gondolok, bár ilyenek is vannak. S olyan is, aki nem itthon, nem most kez­di a kérkedést, hanem meg­szokta odakinn, hogy “elve­szett ember, aki panaszko­­íik”, “inkább többnek mutat­kozni, mint amennyi vagyok”. De azért az például már túl­zás, amit az egyik, Békés me­gyébe hazatátogató 56-os disz­­szidens, müveit tavaly decem­berben. Jaj volt annak — még ha közeli rokona volt is, aki nem misternek szólította. Ahol csak járt — és sok helyen járt —, nagy hangon fitymál­ta az ételt, az italt, százforin­tosokkal gyújtott cigarettára. György István (Budapest) AHÁNY KÉRDÉS, ANNYI FELELET A papagájbetegséget csak a papagájok terjesztik? Az ornitózis (papagájkor) az utóbbi évtizedekben erősen terjed Franciaországban. Kór­okozójának a terjesztője — franciaországi viszonylatban elsősorban a szirti galamb (columba livia), ezenkívül — kisebb mértékben — mintegy 50 más madárfaj. Az egész­ségügyi szervek is megerősi­­tették, hogy egy-egy terüle­ten a papagájkor megbetege­dések számának növekedése pontosan megegyezik a galam­bok ottani szaporodásával. A helyzetet súlyosbítja az a tény is, hogy a vírushordozó ga­lambokon külsőleg semmi kó­ros tünet nem észlelhető: —, élénkek, jól tápláltak. A fer­tőzés leggyakrabban a galamb ürülékén keresztül történik. Az emberre olymódon kerül át, hogy az ürülék elporlad és a széljárás sók esetben a színhelytől messzire elviszi a vírusos pirfelhát s azt azután az ember belélefzi. Az ornitózis olykor súlyos lefolyású is letet: a tünetek néha paratifmzra, máskor tbc-s agyháryagyulladásra emlékeztetnek, szerencsére az ilyen súlyos esaek ritkák. , ?tzelmulk s (á,nreoly A francia egészségügyi szerveknek nag; gondot okoz­nak a virushorcbzó galambok. Valahányszor sóba került a galambok tömeges irtása, az állatvédő egyesületek felhör­dültek. A galambok egyenkén­ti vizsgálata Ehetetlen fel­adat. Leginkább azvezetne célra, ha a lakossága' felvilágosita­­nák a galambodban rejlő ve­szélyekről és fílhivnák arra, hogy ne etessé: a városi ga­lambokat. Ez esetiben táplálék hiján ezek tönegesen. elköl­töznek és a viáiki környezet­ben fokozatosai megszabadul­nak vírusos ertőzöttségük­­től. * • * Mi a szentjáioskenyér ? A szentjánokenyér a Szí­riából, vagy irábiából szár­mazó szentjánckenyérfa (Ce­­ratonia siliqua, hüvelytermé­se; vörösesbana, lapos, fé­nyes magvaká tartalmazó, vastag, húsos, lukros hüvely. Napon, vagy prázson aszal­ják. Az aszalt lively mintegy 50 százalék ndcukrot, cser­savat, vajsavai tartalmaz. — Európa déli résein emberi és állati táplálék, de szirupot, szeszt is készitnek, valamint vajsavat erestenek belőle, sőt forrázatát lurut elleni or­vosságként haználják. E fát a Földközi-tender partvidéke mentén termeztik, kb. 20 éves korában termi gyümöl­cse első zsemgit, de többszáz évig is terem. * 1= * Hogyan kelekezett a Vörös­­tenger és homan származik a neve? A Vörös-tenger az Indiai­­óceán melléktengere. Az egy­kor összefüggő arab és észak­afrikai tábla beszakadása ál­tal keletkezett törésvonal men­ti mélyedést tölti ki. Nevét a benne nagy tömegekben te­nyésző vörös moszattól kapta. Egyébként a Föld legmele­gebb és legsósabb vizű ten­gere. * * * A bikini uj divat? A klasszikus óikor emberei, a görögök és rómaiak a meleg nyári hónapokban a ma em­beréhez hasonlóan öltözköd­tek. Ezt bizonyltja többek között a róluk fennmaradt sok-sok ábrázolás. Athénből s Rómából csakúgy, mint a biro­dalom legtávolabbi pontjain levő városokból a férfiak és a nők, ha tehették, a meleg nyá­ri hónapokban fürdőhelyekre utaztak és ott talán még job­ban levetkőztek, mint manap­ság. A “kétrészes . bikini” sem mai találmány. Már Kr. e. a negyedik században divatos volt. A városokban nagy test­felületeket szabadon hagyó, könnyű tunikákat hordtak, A gazdagok a mesés Keletről hozott selymekből készült ru­hát viseltek. * * * Hogyan jön létre a tüsszen­tés? Milyen folyamatok ját­szódnak le az emberi szerve­zetben a tüsszögés alkalmá­val? A tüsszentés az állati és az emberi szervezet bonyolult reflexei közé tartozik. A ref­lex ingerét az orr nyálkahár­tyájának bizonyos érző végké­szülékei szolgáltatják: ezek megérezhetik az oda kerülő porszemet, az erős illatanya­got, vagy a hajszálereknek a hirtelen lehűlésétől bekövet­kező összehúzódását, illetve bármely helyi izgalmat. Az idegvégkészülékek az ingert továbbítják az agy úgyneve­zett “tüsszentési központjá­hoz. Ha a szükséges inger­mennyiség a tüsszentési köz­pontba eljutott, 'tüsszentünk. A reflex bonyolult folyama­tában a tüdőből a légcsövön és a hangrésen át a levegő hirtelen, lökésszerűen kipré­­selődik, magával sodorja a lógutakban lévő nyálat, vala­mint az ott lerakodott ide­gen testeket. A tüsszentés szerepe: az orr és a légutak tisztítása. A régi római orvo­sok véleménye szerint ez az egészség jele. A még ma is használt “Egészségére!” kí­vánság e régi hitnek a marad­ványa. Manapság ugyan már nem tartjuk az egészség jelé­nek, az azonban bizonyos, hogy például a súlyos betegek képtelenek tüsszögni. A nátha kórokozója gyul­ladásba, tartós izgalomba hoz­za az orr nyálkahártyáját, ez okozza a hűtéssel kapcsolatos gyakori tüsszögést. KANADAI MAGYAROK MAGYARORSZÁGI RÖRTÖNÖKREN OTTAWA, Ont. — Paul Martin külügyminiszter nyi­latkozott a magyar hatóságok által letartóztatott, látogató kanadai magyarok ügyében. Kij elentette, hogy, az utol­só 18 hónapban mintegy 6000 magyar származású kanadai látogatott el Magyarországra. Ezek közül eddig 1-9 magyart tartóztattak le, különböző vá­dak alapján, s azóta — szerin­te — 11-et szabadon engedtek, mig 8 kanadai magyar még mindig börtönben van. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy a prágai kanadai követ gyakran látogat Ma­gyarországra és a követség­től kapott jelentés alapján megállapitották, hogy a le­tartóztatások csempészés, au­tóbaleset, kiszöktetés kísérlete és tárgyalás előli szökés vádja alapján történt. A kanadai külügyminiszté­rium nem adta ki a börtön­ben levő kanadai magyarok nevét. Milton Keefer a Nevada Gaming Commissions elnökei balról) vizs­gálatot folytat a las vegasi játékkaszinóknál. Moe Dalitz a Desert Inn és a Stardust szállodák elnöke (jobbról). A RÖVID HAJ AZ OSZTALYHARCRAN PEKING. •— A Renmin Ri­­bai című pártlap “Legyen az egész ország Mao Ce-tung gondolatainak nagy iskolája” felírással közölte egy sanghai borbély levelét “Az osztály­­harc és a frizura” cimmel. A levél írója Lili Zsui-csing sanghai városi tanácsos, egy nagy fodrászüzlet vezetője éjesen bírálta az egyik párt­ellenesnek nevezett Írót, sze­mére veti, hogy cikkeiben hangsúlyozta a hosszú haj szépségeit és elragadtatássá] nyilatkozott a császári kurti­zánok raffinált hajviseletéről. “Ez a sötét áramlat — ir­ta a levél írója — elérte a mi szakmánkat is és bizarr hajviseletek jelentek meg Kí­nában. Mao Ce-tung elnök vi­szont meghúzta a vészharan­got és kijelentette: ne feled­kezzetek meg az osztályharc­ról. így a mi szemünk kinyílt és megértettük, hogy a bur­zsoázia ezeket a különböző hajzatokat arra használta fel, hogy behálózza a tömegeket s a fiatal nemzedéket. így az­után mi, fodrászok, már ab­ban a veszélyben voltunk, hogy a kapitalizmus visszaál­­litásának eszközévé válunk. Mindezt nem nézhettem tétle­nül és megszerveztem Mao Oe-tunk müveinek tanulmá­nyozását alkalmazottaink kö­rében. Hozzáláttunk ahhoz, hogy türelmesen meggyőzzük azo­kat a vendégeket, akik bizarr frizurát kértek, szembeszáll­tunk szilárdan azokkal, akik kitartottak követelésük mel­lett és átkozódni kezdtek”. Egérháboru PEKING. - A kínai kom­munista párt szócsöve, a Népi Újság nagy fel tálalásban köz­li, hogy Tibetiben nemrégen eszmei hátterű kampány kere­tében 100 ezer lakost mozgó­sítottak a Lhassa folyó völ­gyében a mezei egerek elleni háborúra. A láp buzditja a ti­betieket, hogy bővítsék ki a forradalmi mozgalmat, mely­nek célja: véget vetni az ege­rek garázdálkodásának a me­zőkön. A lap megmagyarázza, hogy Tibetben hagyományo­san szent és védett állatnak tekintik az egeret és ezer év óta semmit sem tettek ezek­nek a rágcsálóknak az elpusz­­titására. Most a “régi babo­nák eltörlésére irányuló for­radalmi mozgalom magával ragadja a tömegeiket” — állt­­pitja meg a kommunista párt­­lap —, ami abban nyilvánul meg, hogy igen nagy szám­ban pusztítják az egereket, amelyek felbecsülhetetlen ká­rokat okoznak a mezőgazda­ságban. A múltban az egere­ket az elhunyt buddhista pa­pok újabb földi változatának tekintették, más vallási ma­gyarázat szerint az egerek “bolhák Buddha élő testén” és ezért sérthetetlenek. Lynda Bird Johnson, George Hamilton színész társaságában a “Sweet Charity” előadására érkezik New Yorkban. Thursday, Aug. 25, 1966 Nehéz ködben játszott a clevelandi Indians csapata Bostonban. A játékot többször félbe kellett szakítani.

Next

/
Thumbnails
Contents