Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)
1966-11-17 / 46. szám
6. OLDAL MAGTA» HTHNŐX Thursday, Nov. 17, 1966 WASHINGTONI LEVEL A Nimbus 2 időjárás csatlós készítette a képet a US keleti részéről és Kanadáról. A MAGYAR NEMZET ÄLLAP0TA 16 EVVEL A FORRADALOM UTÁN NEW YORK. - A Magyar Bizottság november negyedikén, a szabadságharc leverésének tizedik évfordulóján sajtófogadást rendezett newyorki székházában. A megjelent újságírók előtt Varga Béla prelátus, a Bizottság elnöke mondott rövid összefoglalót egyrészt az évforduló külföldi visszhangjáról, másrészt a magyar nemzet mai állapotáról. Mindenekelőtt az angol nyelvű lapok tudósításaival polemizált, főleg a New York Times és a Look magazin ismert és a magyarság körében nagy felháborodást keltett cikkeivel, amelyek úgy állítják be a helyzetet, mintha a magyarság ma osztatlan megelégedésben élne és mintha a forradalom minden követelése teljesült volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy az 56-os követelések kétharmada nemzeti függetlenséget, többpárt-rendszert és parlamenti demokrá i ciát követelt, amiknek éppen úgy nincs nyoma ma sem mint ahogy 56 előtt sem volt. Varga Béla ezután azokat a mulasztásokat boncolgatta amelyeket 56-ban a Nyugat elkövetett, holott az az időpont nemcsak Magyarországon, hanem a vasfüggöny minden országában megérlelte a történelmi változásokat, amelyeket a lekgisebb kockázattal meg lehetett volna valósítani a Nyugat segítségével. Egyes nyugati újságírók legnagyobb hibája, hogy a mai állapotokaat a Rákosi-uralom idejének állapotaival hasonlítják össze, ahelyett, hogy azt vizsgálnák, milyen lenne a helyzet akkor, ha a magyai nép éppen olyan szabadon élhetne és alkothatna, mint nyugati szomszédai. Varga Béla végül szétosztotta a megjelentek között a Bizottság kiadványát, a korszerű adatokkal kibővített “Facts about Hungary” cimü éltékes müvet, amely kitűnő szerzők tollából tudományos igénnyel tárgyalja a magyarság történelmi útját és az ország mai valóságot helyzetét, szigorúan ellenőrzött pontos adatok tükrében. Történelem - folytonos változás MOSZKVA. — Változnak az időik s velük változnak az emberek. Ezt a régi római mondást készpénznek veszik a szovjet urai és ennek megfelelően írnak időnként történelmet. Nagyon érdekes változásokat jegyez fel az orosz történetírás, például, Charles de Gaulle tábornokról, a fran cia köztársaság elnökéről. A Nagy Szovjet Lexikon ezt je gyezte fel a nagy Charlesról: De Gaulle, Charles (szül 1890). Reakciós francia poli tikai figura, tábornok, a fa siszta RFP párt feje. Monarchista, a klerikálisok barátja. Szoros kapcsolatot tart fenn í francia pénzügyi nagyságok kai. Azok nevében beszélt akik Anglia és az Egyesült Államok felé hajlottak. Amikor a hitleri Németország 1939-ben a háborút elindítót ta, De Gaulle, mint minder angol—francia imperialista inkább a Szovjetunió ellen akart harcolni, mint Németország ellen. A Nagy Szovjet Lexikon újabb, 1963. évi kiadásában olvashatják azok, akik azt megőrizték: De Gaulle hatalomraj utása Johnson elnök újra meg újra, minden alkalmas és nem alkalmas időpontban kihirdeti az amerikai nép akaratát hogy hajlandók vagyunk bármilyen alkalmas vagy alkalmatlan helyen és időben a viet nami kérdésben érdekelt bár mely kormánnyal a tárgyalóasztalhoz leülni. Kommunistákkal tárgyalni, alkudozni... Semmi kétség, Johnson a nemzet nagy többségének akaratát fejezi ki az ilyen bejelentésekben. Minden nap amerikai fiatalok halálhozója a vietnami dzsungelekben és rizstelepitvényeken, minden nap, mely közelebb hoz ennek a csúnya háborúnak végéhez, kívánatos és örvendetes lenne. Kommunistákkal tárgyalni .. . Igen, ezt akarják sokan, de sokan vannak olyanok is, akik nem tudják, hogy mit jelent ez: kommunistákkal tárgyalni. Korea senkiföldjén kommunistákkal fegyverszünetről tárgyaltunk. Az amerikai delegáció vezetője Arthur H. Dean nagykövet volt. Most a fegyverszünet 15. évfordulója alkalmából, Dean közli emlékezéseit a tárgyalásokra. Az alkudozás minden hétköznapon írja: SPECTATOR négy, öt, hat óra hosszat tartott. Nem volt sem kávé, sem tea, harapnivaló. A szembenilló felek a legcsekélyebb személyes beszélgetéstől is tartózkodtak. Nem volt good mórling és nem volt goodbye. A túloldalon a kínaiak vitték a íz ót, az észak-koreai kommunistákat másodhegedűs sze•epre szorították. Huang Hus volt a kínaiak fő szószólója. Adjuk át a szót Dean nagykövetnek : “Huang Hua elnevezett engem mindennek: kapitalista szélhámos, nők megerőszakoója, zsivány, megrabol özvegyeket, penniket lop ki a halottak szeméből, zabigyerek. ci tudja, ki csinálta . . . Ha Huang Hua egy komisz szidalmat harsogott volna, én taán elvesztettem volna önuralmamat. De ha az ember 50-' izei', 60-szor hallja az ilyen ronda szavakat, azok inkább nevetségesen hatnak. Egyik napon megint elnevezett mindennek, gyilkosnak stb. nemcsak engem, hanem Syngman Rhee köztársasági elnököt, Eisenhowert, Dullest 's, de fő gazembere mégis én voltam. Nekem mondta a szemembe, hogy vértől csepegnek a kezeim, gyilkos vagyok, megteremtette Franciaországján az egy-ember-kormányzaiot. Módosította az alkotmányt, megerősítette szeméyes hatalmát és a kapitalista monopolisták hatalmát. Ez az xgyeduralom nagy mértékben Korlátozta a francia nép demokratikus jogait és fokozta x fasiszta veszedelmet. Külpo'itikai téren De Gaulle a NATO agresszív politikáját támogatja. 1966 évi kiadás? Még nem jelent meg, most dolgoznak xzon az oknyomozó történelem ••zovjet szakemberei. Könnyű elképzelni, mi lesz ebben a legújabb Nagy Szovjet Lexikonban: De Gaulle hadat üzent a dollárnak, a NATO felbomlásán dolgozik, a francia—szovjet viszony javítására törekszik, élesen elitéli az amerikai .imperialisták vietnami agreszszióját.. . A VESSZŐ EREDETE Nem sokan tudják, hogy a vessző, mint írásjel a 15.—16 században jött divatba; Aldo Manuzzi velencei könyvkiadó alkalmazta először. Addig csak a pontot és a kettőspontot ismerték és használták. A két versenygő episzkopális püspök, Henry I. Louttit (bal) és James Pike, a Wheeling, W. V.-i konferencián. *r Délamerikai földi paiadicsom MONTEVIDEO. — Uruguay x délamerikai paradicsom. A 'egkisebb délamerikai ország, mindössze két és fél millió latosa van, kevesebb, mint eg' és más délamerikai nagyvaosnak. Az uruguayiak szép kis országúikat “amerikai Svájc” néven becézgetik. Hogy fest egy ilyen földi paradicsom? Milyen az élet az amerikai (pontosabban délamerikai) Svájcban? Itt egy kis idegenvezető: A telefon süket és néma mert a központban dolgozó urak, hölgyek elvtársak és xlvtársnők nem dolgoznak, sztrájkban vannak. Az autó busz nem viszi el utasát a célhoz, megáll útközben és senkisem tudja, mikor fog megint megindulni. A bankok csukva vannak, hol két hétig, hol egy egész hónapon át. A vendéglőben a jámbor turista steaket rendel spanyolrizzsel és vár, amig idejéből telik, aztán éhesen távozik. Mit jelent ez ? — kérdi a külföldi látogató. A felelet: népjóléti állam. Körülbelül 20 évvel ezelőtt indult el Uruguay x nemzeti jóléthez vezető útra. Rengeteg uj hivatal szü’ etett meg, mind tele hivatalnokokkal, akiknek legfőbb gondjuk a maguk jóléte volt. Minthogy a kommunistákon kívül minden más párt is tologatta a népjóléti szekeret, a fizetések egyre emelkedtek És egyre emelkedtek a szükségleti cikkek árai is. Akiknek — soffőröknek, banktiszt-, viselőknek, pincéreknek — a ’egujabb fizetésemelések nem tetszettek, azok bejelentés nélkül sztrájkba léptek. Sztrájkparadicsom lett Uruguay. Az árak egyre “javulnak”, x pénz egyre romlik. A megélhetési index 1960. januárjában 100 volt. Attól a naptól kezdve mérik a drágulás mértékét. Ma már 350 körül van :z index-szám, vagyis minden több, mint háromszor olyan Irága, mint volt még hat év előtt. És az államot csőd fenyegeti. A papirpénz-nyomda éjjel-nappal gyártja a nagy isszegü, kis értékű bankókat aki a csatornában fetreng rothadt szemét közt és vájkál a szennyben, és hogy van egy kínai közmondás, amely szerint az embert a barátairól lehet megismerni és ennek a gazembernek (már tudniillik nekem) a délkoreaiak a barátai, ronda disznók, szennyesek, véresek, stb. Ez már sok volt Pu-nak, a kommunisták tolmácsának is; ő megtagadta x piszkos szóözönök lefordítását angolra. Huang Hua arca vérvörösre vált, a nyakán kitagadtak az erek, ráparancsolt Pu-ra, hogy fordítsa le, amit mondott. Parázs vita támadt i kommunisták közt, hogy lefordítsa vagy ne fordítsa le, végül Pu megoldotta a problémát, fordított, illetőleg ferditett ilyenképpen: “Ha azi ember ürüpecsenyát eszik, a lehelteiének birkaszaga van.” Ez volt az első eset, hogy elröhögték magukat a kommunisták. Pu — mellesleg megjegyezve — a Harvard Egyetemre járt . . . Kommunistákkal tárgyalni? Igen, ez elkerülhetetlen. De már most fel kell készlüni arra, hogy az amerikai delegáció vezetői és tagjai meg tanulják a kommunisták nyelvét és a kommunisták nyelvéi beszéljenek a kommunistákkal. Johnson elnöknek és Mr. Charles L. Schulze-nak egyhangú véleménye az, hogy akiiek vadonatúj Cadillacra viszketnek az ujjai, az vegyen vadonatúj Cadillacot, /.zesse annak árát saját zsebéből vagy bankszámlájáról. És ha az a nagyigényü ur valamelyik kormányhivatalnak tisztvisel v e ne fizettesse meg azt a jámbor adófizetővel. Ha közpénzekből fedeznék hivatalnoki ’uxus költségeit, ez nemcsak pazarlás lenné, hanem az infláció malmára hajtaná a vi zet. Ezért szerepel e kis fejezetnek elején Mr. Schultze neve. ő ugyanis a Bureau of the Budget igazgatója, az országos “háztartás” éber szemű figyelője és ellenőrzője. A B. of the B. utasításán az országos bevásárló hivatal (General Services Administ ration) elrendelte, hogy minden kormányhivatalban a szolgálati célra szolgáló (és privát célokra is használt...) autókat egy évvel tovább használják, mint használni szokták; ezáltal feleslegessé válik legalább 1000 uj Chevrolet és Cadillac beszerzése. Uj szabályok határozzák meg a szolgálati autók használhatóságának fokát. Kiselejtezésre csak akkor kerü' sor, ha az autó 6 évig szolgált és 60,000 mérföldet futott, nem úgy, mint eddig amikor a használhatóság mér-Tito, Jugoszlávia elnöke, Mrs. Indira Gandhi, India miniszterelnöke és Nasser, Egyiptom elnöke feszülten figyelnek egy újságíró kérdéseire, egy sajtókonferencián, New Delhi, Indiában. PENICHUN Jí KA VAN - DE NÉHA I0BB. HA NINCS OKLAHOMA CITY. - Dr. Albert B. Sabin, a világhírű orvostudós, itt rendezett konferencián valóságos tudcmá nyos szenzációval szolgált az ország minden részéből evy begyült tudósoknak, kutatóknak, egészségügyi hivatal szakértőknek. Arról beszélt hogy a világszerte elterjedi súlyos szembetegség, tracho ma, elleni világháborúban s kutató tudósok sok-sok éven át nem tudták megteremtőn' a védőoltást, mig végül egy oekingi laboratóriumban a vé 'etlen szerencse sikerre veze tett. Az volt a kínai laborató •iumi kutatók nagy Szerencsé je, hogy — nem volt penicil Mielőtt erre a szerencsét xozó véletlenre áttérnénk, tud xi kell, hogy a trachoma az i szembetegség, amely Kinábai is a világ sok más részéber 100 millió embert sújt, egyi éggyako: ibb oka a megvaku ásnak. Sokáig kén-orvosság gal és egyes antibiotik orvc.vágokkal kezelték, de gyakrai x gyógyulás csak időleges volt x baj kiújult. A sikerrel ke xsegtető védőoltásnak élőiéi tétele, hogy a trachoma kór féke 7 év és 72,000 mérfölc /olt, * * * A republikánusok győzel nei nem aggasztják Johnson elnököt, de túlzás lenne azi ülitani, hogy Nixonnal együtt örvendez. Nem Nixonnal örvendez együtt, hanem három saladdal, amelyek az amerikai Samoa déltengeri sziget fővárosában, Pago Pa go-bar. élnek. Ott októberben, amikor Johnson elnök és felesége elátogatott oda, három családban örvendetes esemény tőrént és mind a három újszülöttet az amerikai Első Csaád tagjairól nevezték el. Október 21-én született Johnson Tageleaoo, október 26-án szü'etett Lady Bird Kailikaau, és iktóber 27-én születettt Johnson Liulage. Idővel Samoa önrendelkezési jogot fog nyerői és ott politikai pártok fognak alakulni. Akkor a helyi lohnsonok és Lady Bird a demokrata jelöltekre fognak szavazni. okozóját ki tudják tenyészteni az emberi szervezeten kivül. Egy úgy töitént, hogy x kórokozót (amely egy speciális szervezet, átmenet a baúllus és a virus közt) lekaparják a betegszemről és kién yésztik. A tenyészetnek abszolút tisztának kell lennie, el feli távolítani minden más baktériumot, amely abba beerkőzhet. Sterilizálni kell a ■.enyészetet. A tudósok minlenütt a világon penicillinnel végezték ezt a sterilizálást. Te ez nem bizonyult jónak, a trachoma-kórokozók legnagyobb része elpusztult. Most következik a pekin- i szerencse. A kínai labora-. órinmi kutatóknak nem volt lég penicillinjük, igy hát aheyett streptomicynnel próbálók a tenyészetet fertötlenieni. És ekkor csoda történt: gazdag brktárium-kulturát ikerült tenyészteni. Mig teát a penicillin ezeket a bakériumokat elpusztította, a treptomycin épségben hagya azokat. Megoldódott a trahema elleni védőoltás prob'mája — hála a penicillinliánynak a pekingi laboratóiumban! A kinaiak 1957 óta ezt a 'ak tórium, -kitenyésztést végezték, az ő módszerük (peni'iliin helyett streptomycin) «amarosan ismertté lett az xgész világon a szakemberek őzt. l>e azB hogy a kinaiak íven véletlen szerencse folyón jöttek rá a helyes tenyészési módszerre, csak most tud;a meg a világ — és erről számolt be Dr. Sabin. Egy Dr. 3ierre Lepine nevű francia takteorológus Kínában volt, ott tudta meg ezt a szerencsehistóriát és Franciaországba űsszatérve közölte a tudomáíyos világgal. Dr. Sabin megegyezte, hogy ilyesmi nem is itka eset: a tudomány sok vívmányát véletlen felfedezésnek lehet köszönni. Említette Dr. Sabin azt is, fogy a baktérium-tenyésztés nélkül oltószert megteremteni lehetetlenség, és példaképpen felhozta, hogy a hepatitis nevű májbetegség elleni védőoltás mindmáig azért lehetetlen, mert még nem sikerült hepatitis-virust kitenyészteni. A football játékosok drága felszerelése
