Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-10-27 / 43. szám

Thursday, October 27, 1966 MAÚY áh hihnör 7. OLDAL Washingtonba látogattak el a testileg akadályozott gyerekek Spring­­ville, N. Y.-ban levő intézetükből és Humphrey alelnök felesége fogadta őket. A MATEMATIKUS KÉRDEZ - - A MAGYAR POSTA FELE BUDAPEST. — A “Magyar­­ország” című politikai heti­lapban Bárdos Attila mate­matika tanár, a lapban meg­jelent cikkhez hozzászóló le­velében azt kérdezte, hogy miiért nem lelhet 5 grammnál nehezebb légiposta külde ményt feladni Magyarorszá gon? Levelére ezt a választ kapta: Lehet. Tiz grammig minden további nélkül felveszik, sőt tiz grammnál nehezebb leve­let is feladhat, ha a légipostái pótdijat válaszdijszelvénnyé’ fizeti. Ebben persze van égy kis huncutság, mert attól az országtól, ahol a válaszdijszel­­vényt vásárolták, valutát ka­punk. A dolog pénzügyi része ■ egészen tiszta: minél súlyo­sabb légipostái levelek érkez­nek hozzánk és minél kony­­nyebb levelek mennek tőlünk annál kedvezőbb a fizetési mérlegünk. Ezért jöhetnek és jövögetnek is külföldről nehe­zebb légiposta levelek és ezért korlátozták 100 grammban az innen küldendő légipostái le­velek súlyát. Ezt a módszert nem a posta találta ki. A kül­földre küldhető portékák szi­gorú megrostálását nem a posta vezette be, hanem a Magyar Nemzeti Bank. A pos­tának kötelessége megvizs gálni, hogy a feladó a Magyar Nemzeti Bank engedélyét megkapta-e? Nem tehetünk róla, hogy az engedély meg szerzése körülményes, /.kor már magam is boszankodtam 'hogy amikor a kijelölt boltból könyvet küldtem ismerősem­­rfdk, a könyv belföldi árának kétszeresét kellett leszurkol­nom. Ezt az árdrágítást nem a feladó bosszantására talál­ták ki, hanem gazdaságpoliti­kai háttere van. Mindenesetre dicséretes, hogy a magyar posta őszintén megvallja azt ,a huncutságot hogy a 10 grammnál nehe­zebb leveleket csak úgy ve­szik fel, ha a portót a címzett fizeti. Úgy látszik, nem be­csülik nagyra a forintot, a por­tót centekben akarják meg­várni — az amerikai nagybá­csiktól és másoktól, akik ke­­mjényvalutás országokban lak­iak. Az is kedves népidemok­ratikus üzleti szokás, hogy a külföldre küldött könyvekért iupla árat számítanak fel. Nyilván Úgy okoskodnak az elvtársak, hogy a külföldör élő magyar, aki magyar kul­túrára szomjazik, vagy fizes­sen dupla árat, vagy térjen haza, nem lesz bántódása. \ HALHATATLAN TÉMA: “ÁTKOS CIGARETTA!” DALLAS, Tex. — Megala­kulóban van a Texasi Dohány­zók Szövetsége. W. T. Donaw­­ho, az alapitó elnök, azt állít­ja, hogy már több mint 2000 tagja van a megszületendő szövetségnek. A szövetség els<l feladata a magas cigaretta­­adó elleni tiltakozás lesz. “Mi riem hagyhatjuk magunkat halálra adóztatni csak azért mert dohányosok vagyunk”, mondta a szövetség George Washingtonja. ÁLOMKOR NAIROBI, Kenya, Afrika — Tizennyolc afrikai ország igészségügyi szakértői itt kon ferenciát tartottak az álom kór elleni védekezés lehető­ségeiről és módozatairól. Az álomkór szörnyű betegség százezreket pusztít el és min ienütt nagy nyomorúságot okoz. Csak rajta ne csípjenek! NEW YORK. — Chad Gor ion, a Harvard Egyetem tár sadalomtudomány tanára azt az elméletet állította fel, hogy mindenki ösztönösen kis rossz ra hajlik, mig öntudata vissza riadna bármi törvénysértés tői. Példaképpen hivatkozik az alkalmazottak apró vét­keire, amelyek arra a tudat alatti meggondolásra vezethe­tek vissza, hogy a munkaadó nekik “valamivel adósuk”. Minden egyes esetben irány adó az elv: mégis jobb, he ajta nem csípnek. A Time magazin, amelyet e világ minden részében olvas nak, tovább megy. Mérlegre .eszi az amerikai ember éí íz amerikai család erkölcsi su ’yát és könnyűnek találja. A világ sok részében szívesei: olvassák ezt, mert a gazdag is hatalmas Amerikát inkább vigyük és gyűlölik a népek mintsem szeretni tudnák. De olvasás után elgondolkodnok és kívánnák, ha náluk az ál­talános erkölcsi nivó oly ma gas lenne, mint Amerikában... Világviszonylatban megál­lapítható, hogy az emberek mindenütt okosnak, ha nem is jogosnak tekintik az állam nal szemben elkövetett csa ást. Az államnak olyan sok oénze van, kibírja a kis vesz­teséget .. . Amerikában az adótörvény paragrafusai közt mutatkozó lyukak felkutatása tekintélyes irodalommá fejlő­­lőtt. Könyvök tucatjai, szak­mai magazinok és újságok szá­jai útmutatást adnak az em­bereknek, elsősorban az üzlet­embereknek, ipari és üzleti vállalatoknak, hogy miképpe; lehet a törvényben mutatkozó hiányosságokat “adó-rövidi lésre” kihasználni. Sok ilyei felvilágosítás nem állja ki a szigorú erkölcsi bírálatot, dt — ez a fődolog — nem tör vénysértés. Az ilyen adó-rö /idités vígan és bátran folyik annak ellenére, hogy az adó­hivatalnak már majdnem tő kéletes computer eszes gépei vannak, amelyek a legkisebb vétket is felfedezik. És mégis: i múlt évben az adóhivatalok kevesebb, mint 2000 adócsaló si vádat emeltek jőve délén, eltitkolok ellen. 102 és fél mii lió adófizető közül 2000 adó :saló — ez a tiszteletet paran­csoló számarány. Ha az adó­hivatal legsötétebb becsléséi fogadjuk el, azt, hogy évente 16 billió jövedelem kisiklik az adószedő ujjai közül, ez még mindig aránylag csekély mé retü csalás, mert azt jelenti hogy az amerikai adófizető polgárság az adóiknak 95 szá zalékát igenis megfizeti. Adó erkölcs szempontjából az első között vagyunk mi ameri kaiak. Az adócsalás mellett máso­­lik helyen a hitelcsalás áll, a mindennapi életben. A hitel kártya kisértétsének sokan nem tudnak ellenállni. Könnyű ma költekezni, aranyéletet él­ni és holnap — nem fizetni. Szinte ellenállhatatlan a csá­bítás. Szinte hihetetlen, mi­­yen ravasz csalásokra vezet íz a kis hitelkártya. Volt már iset, hogy egy “hitelkártyás” többször befeküdt kórházak ha talált (vagy lopott) Blue dross kártyával. Nagyobb üz etekben kis hitelkártyát vesz aek ki némelyek azzal az el határozással, hogy egy napon beszüntetik a fizetést. Mégis a department store kártyák­nak alig 1—2 százaléka marad ciegyenlitetlen. A biztosítási kis csalás (el tekintve a gyujtogatási és ha ionló bűntettektől) ugyszól ,-án velejárója a biztosítás: ügyletnek. Áradás vagy szél /ihar után egyszerre felfede­­ik az emberek a háztető régi izakadozottságait és bejelen­tik, mint viharkárt. A meg­­ongált autót egy mechani hús szívességből ügyesen to vábbrongálja, hogy nagyobb ’egyen a biztosítási profit. Az American Insurance Associa­­ion túloz, mégis talán közel jár az igazsághoz, amikor azt állítja, hogy a kárbejelenté­seknek és kárbecsléseknek 75 százaléka erkölcsi defektusban szenved. Az apró vétkek lexikonja ban egész oldalakat tölt be az emléktárgy-gyüjtfés. Eltűnnek a hitelvendég kezén törülkö­zők, amelyekbe egy nagy, ele gáns hotel neve van beszőve. Eltűnnek az étterem vendé­geinek zsebében vagy kézitás­kájában evőeszközök, nem ok­vetlenül és nem minden eset­ben ezüstkanalak. A newyorki Americana Hotel az első tiz hónapban leirt, mint vesztesé­get, 38,000 Kávéskanalat, 18 ezer törülközőt, 355 kis ezüst kávés-kannát. És — 100 Bib­liát ! Csak elmaradt haszon a te lefontársasdigoknak a long dis táncé üzenetváltás, amelyért nem fizetnek. így történik ez: A miszter üzleti vagy családi ügyben Los Angelesbe utazik. Pár órával elutazása után £ newyorki lakásban háromszor cseng a telefon, a misszisz nem veszi fel a kagylót, mi rek is venné fel, a három csen gés azt jelenti, hogy “szeren égésién megérkeztem”. Kap­­:so!ás nem jön létre, a hívott szám “nem jelentkezett’.’, a nívónak nem kell fizetnie. És i telefontársaság nem csipke ;i el a csaló mi sz tért, nem tud­ja bizonyítani, hogy a misz­­szisz igenis megkapta a tele fon-üzenetet. .. Nemsokára eljön a nagy ka ácsony előtti bevásárlások fergetege. És karácsony utál a nagy üzleteknek fel kell ké szülni a nagy return forga ómra. Vevők ezrei visszavi szik a department store-ba a vásárolt holmit, használatiam állapotban. Például visszahoz egy és más és száz hölgy olyan ruhát, amelyet csak felpró bált és —• mint divathölgy — csak egyszer viselt, szó 'a -a szerint. A nagy visszahozd si forgatagban a salesgirl nem veszi észre, hogy azon a “nem viselt” ruhán apró lipstick vagy kávé folt van. Ekkoi már késő, a névtelen hölgyei nem lehet a kis turpisságor lajtacsipni. És, ismételjük a Harvard prof esszor megái la pitását: ez a fődolog, szabad ha és amig rajta nem csip nek. .. A PLETYKAFÉSZEKBÖL Az elnök biztonságán őrkö­­iő Secret Service szigorú uta­sítást adott ki: az újság- és TV-fotograíuscknak nem sza­bad megengedni, hogy jobb­­elől fényképezzék le az elnö­­cöt. Mert a balfele a rossz ól­lal ... Hogy ezt hogyan kel’ írteni, az Mr. Johnson titka. ❖ “s* *!• Egy hollywoodi állásnélküli -zinész jó foglalkozást talált: céltáblákat készít, amelyeker filmigazgatók a célpontok. * * * Miss Christine Jorgensen megírta önéletrajzát. Már ka pott szerződést papirfedelü ki­adásra, a kiadó garantál neki 200,000 dollárt. Keményköté­­íü kiadásra még nincs szerző­­lése, de lesz az is. Miért oly érdekes Miss Jor­gensen élettörténete ? Azért mert ő azelőtt Mr. Jorgensen volt. Szerencsésen sikerült operáció nőt csinált a férfiből. De Gaulle teremről teremre jár a Louvre múzeumban. Megáll egy festmény előtt amely szép fiatal nőt ábrá­zol. “Ez egy Renoir” — mond-A jövő év júliusától ez a felüljáró fogja helyettesíteni a St. Gotthard hágó tekervényes, szűk útjait Svájcban. ja. Eltalálta. “Ez egy Cézan ne.” Stimmel. “Ez egy absz trakt portré, Picasso.” Nem, tábornok ur, szól a kísérője ez egy tükör. Most már biztos: George lessel, a 68 éves komikus, megesküdhet a 25 éves Aud­­rie Magee-vel, mert legké­sőbb júniusig meglesz az Aud­­rie válása. Meglesz, mert az i hires ügyvéd, Melvin Belli képviseli, aki maga is most vált és jobban is tudja, mint valaha tudta, hogy miképper kell egy válópert lefolytatni. (Mr. Belli azt is tudta, hogy hogyan nem kell a Kennedy­­gyilkos gyilkosát a bíróság előtt képviselni...) KÉZ KEZET GYÖ2 CHESTER, Anglia. — Ki ályvitát rendezett a high school tanára. Kinek van jobb dolga: Erzsébet királynőnek: ikinek legutóbb is, ehesten átogatása alatt, 1000 ember­­•el kellett kezet szorítani; vagy közönséges halandók­nak, őfelsége alattvalóinak. Egy 15 éves fiú hozzászólt s vitáihoz: “Ez lehetetlen, sen kisem tud együltében vagy 3gyálltában ezer emberrel ke zet fogni.” Felszólalt Peter Vickers, ugyancsak 15 éves fiú: “Én elhiszem, hogy igen­is lehet. Ki fogad velem 15 shillingbe?” Csak kevesen merték megkockáztatni egy havi zsebpénzüket. Dr. Carl Coppolino és felesége Freehold, N. J.-ben, ahová Florida állam kiadta, hogy lefolytassák ellene a tárgyalást egy nyugalma­zott ezredes meggyilkolása miatt. A TV-csövek veszélyes kisugárzása LOS ANGELES. - A Film is Televízió Mérnökök Sző ,-etségének 100-ik gyűlésén Dr. John N. Ott floridai fény té-pász feltűnést keltő előadást ártott a TV-csövek kisugár sásának ártalmairól. Dr. Ott 15 éven át tanulmányozta lát ható és nemlátható fények ha fását növényekre és állatok *a és arra a megismerésre ju ott, hogy elektromagnetikus «sugárzások kihatással van nak növények, állatok és em serek magatartására és egész­égére. Megfigyelhető, hogy gyerekek, akik órálkhosszat ilnek a TV előtt, elernyed­­íek. Ennek oka —^ Dr. Ott véleménye szerint — a pic :ure tube kisugárzása. Dr. Ott iisérletei arra vallanak, hogy > kisugárzás, ha az ember so­­áig ki van annak téve, hogy íz agy bizonyos fokú káro­sítására vezethet. Ez még csak komoly feltevés, de bi­zonyítva nincsen. Mégis, fe szült érdeklődéssel hallgatták i fényképező mérnökök Dr. Ott beszámolóját állatkisér­­’ étéiről. Egyik kísérlet: Háromhóna­pos patkányokat elhelyezett .rét ketrecben egy színes TV előtt. A TV csak képet vetí­tett, a hang ki volt kapcsolva. Az egyik ketrecben elhelye­­sett patkányokat a TV-kisu ?árzás ellen vastag fekete pa­pírral védte meg, a másik ket­recben a védelmet egynyolcad ncs vastagságú ólomlap nyuj bottá. A patkányok a színes TV kisugárzásának hatása ilatt különbözőképpen visel­kedtek. Azok, amelyeket csak a fekete papír védett, 10 nap után szokatlanul viselkedtek 30 nap után annyira elernyed­­tek, -hogy lökdösni kellett őket, másképp nem mozdultak el a helyükről. A fekete pa­pírral védett patkányoknál a későbbi boncolás súlyos agy­sérülést mutatott ki, mig az ólomlappal védett patkányok agysérülése sokkal enyhébb volt. Semmi kétség, a TV csö­vek kisugárzása a patkányok agyát kisebb-nagyobb mérték­ben megtámadta. Másik kísérlet: A színes te 'eviziót anyapatkányok szobá­jában helyezte el, 15 láb Iá volságra, védőfallal a televízió előtt. Nemsokára megmutat­kozott a TV kisugárzás hatá­sa: Azok a nőstények, ame­lyeknek azelőtt mindig 8—12 kicsinyük volt, most csak ket­tőt szültek, és a kicsinyek kő­iül néhányan halva jöttek vi­lágra. Itt is világosan meg­nyilatkozott az elektromagne­­tikus kisugárzások ártalmas­­iága. Ezek és hasonló állatkisér­­’etek megerősítették a film­­fényképész mérnökök koráb­bi feltevését, hogy a TV r.é iőket védeni kell az ártalmas kisugárzások ellen. A gyáro sok már régebbóta ólmozott üveggel vonják be a csöveket. Köztudott dolog — a szakér­tők körében —, hogy a íeke­­:e-fehér TV csöveinek kisu­gárzása kevésbé ártalmas, mint a színes TV csöveié. Dr. Ott megemlítette égy nemzetközi kisugárzási bizott­ság ajánlatát, hogy a televi­­iót legalább hat láb távolság­­>ól nézzük, nem tovább, mint f-vi 2000 órán át, ami napi > és fél órának felel meg. Nagyonis kérdéses, mond­ta Dr. Ott, hogy a jelenleg al­kalmazott védelmi berendezés kielégítő te; mégitnkább kér­déses, hogy a TV nézőközön­sége egyáltalán tudatában lenne a TV-nézéssel járó eset­leges ártalmaknak. Lehet-e szerelem fertőző csók nélkül? CLEVELAND, O. — Az egyik itteni napilap Lelki Klinika rovatának vezetőjé­hez, Abigail Van Burenhez, egyik olvasónője, a következő levelet intézte a minap: Kedves Abby: Nem régiben megismerkedtem egy nagy­szerű férfivel, akibe belesze­rettem. Ő is megszeretett en­gem, azonban nem hajlandó csókolózni, mert véleménye szerint a csókolózás fertőz és tisztátlan. Nem értem, miképpen tud egy normális férfi ellentálla­­ni annak, hogy megcsókolja azt a nőt, akit szeret? Vala­miféle kiséretésnek csak kell lennie! Vagy pedig, lehetséges, hogy az én szerelmem egy csodálatosan erős jellem és voltaképpen csodálatot érde­mel önmegtartóztatásáért?- Én magam, annyira sze­retem őt, hogy nyugodtan megkockáztatnék néhány csók-bacillust is, csak meg­csókolna. Mit tegyek? Abby válasza: , Csóknélküli románc nem lé­tezik. Javaslatom: csókolja meg ezt a csóknélküli Rómeót és mondjon örök búcsút neki. Vigyázzon azonban, hogy a bucsucsók közben — ne lehel­jen reá. Magyar közlés Hanoiról BUDAPEST A Magyar Távirati Iroda közölte: Észak- Vietnam készen áll arra, hogy külön, politikailag semleges, koalíciós kormányt elfogad­jon Dél-Vietnamban ^meny­nyiben Amerika megszünteti Észak-Vietnam bombázását. KATONÁK SZAVAZATA SAIGON, Dél-Vietnam. — A Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai katonák 60 szá­zaléka jogosult szavazásra. A katonák azonban általában nem érdeklődnek a novembe­ri választások iránt. Indoko­lásuk: túlságosan messze van­nak Amerikától.

Next

/
Thumbnails
Contents