Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-10-13 / 41. szám

Thursday, October 13, 1966

MA3VAR HÍRNÖK

7. OLDAL

\, DÖNTŐ TÁMADÁS A HIMLŐ ELLEN

GENF. — A himlő jár vány ok ellen indított központosított támadás terve a legfőbb napirend az Egészségügyi Világszervezet ez évi közgyűlésén. Ennek a tízéves munkának a keretében felderítik majd Ázsia, Afrika és Amerika járványos zónáit s mintegy 25—30 millió dollárt költenek a himlőjárványok végleges leküzdésére. A himlőjárványok ellen indított nagy támadás természetesen jó alkalom más fertőző betegségek — a kolera, a pestis, a tífusz, a sárgaláz — viszszatartására is. A járványok elleni átfogó küzdelemre égető szükség van napjainkban, a gyors légi közlekedés korában, mert a betegség órák alatt eljuthat az egyik kontinensről a másikra.

Az Egészségügyi Világszervezet főhadiszállása rendszeresen tájékoztatja a tagországokat rádióközlemények és táviratok utján az uj esetekről, megbetegedésekről, s e közlemények alapján a tagországok meghozhatják a szükséges intézkedéseket. A himlő leküzdése mellett Közép-Keleten különösen nagy fontossága van a kolera elleni harcnak. A tavalyi nagy iráni kolerajárvány során ugyan már kitűnt, hogy a folyadékveszteség injekciós pótlása révén a betegek élete megmenthető, de ilyen védekezéshez jól felszerelt központok szükségesek. A mohamedánok szokásos évi mekkai zarándokutjáról sokan nem térnek vissza a fél millió zarándokból. A legtöbb országban ma már kolera elleni szérummal oltják be a zarándokokat indulás előtt, de magukkal hurcolva haza a betegséget, súlyos járványokat idézhetnek elő.

r OKTÓBER M - ZIP HÉT

WASHINGTON. — Johnson elnök az október 10—15. hetet Országos Zip Code Hétnek proklamálta. Ezen a héten gondoljunk arra, hogy az amerikai posta szolgálatát mi mindnyájan megjavíthatjuk, nagyon kis erőfeszítéssel: azzal, hogy levelezésünkben, csomagküldésnél, újságok ezreinek szétküldésénél használjuk a Zip Code számot — a címzettnek és a feladónak is Zip Code számát. Ha ezt tesszük, gyorsabb lesz a postai küldemények szortírozása, irányítása és kikézbesítése. Különösen fontos, hogy az újságok előfizetői közöljék lapjuk kiadóhivatalával a Zip Code számukat, mert ettől remélhetik, hogy újságuk pontosabban fog megérkezni, mint eddig.

A Zip Code a legfontosabb újítás hosszú idő óta a postai szolgálatban. Már ki van próbálva, már bizonyítva vannak nagy előnyei, amelyek közül talán elég említeni, hogy lehetővé fogja tenni a postai szállítmányok — levelek és csomagok — továbbítását 24 órán belül.

A Zip Code próbaidőszaka 1963. julius 1-én indult meg és szükségessége azóta egyre nőtt. Szinte elképzelhetetlen az amerikai postai forgalom óriási mértéke: évente átlag 76 ezer millió darab megy át a postahivatalokon — több, mint az egész világ postahivatalain. Egy tehervonat, amely oly hosszú, mint a távolság Boston és San Francisco közt, megtelne ezzel a levél- és csomagáradattal!

És mit hoz a jövő? A múlt példája felel erre a kérdésre: 1940 óta az Egyesült Államok népessége 48 százalékkal növekedett, ugyanakkor a posta forgalma 171 százalékkal nőtt. És a jövőben még egyre nőni fog. És ha mi postai küldeményeinkre ráírjuk a címzett Zip Code számát és a magunk Zip Code számát is, ezt az óriási munkaterhét és óriási költséget két billióval könnyíthetjük. Rajtunk áll tehát, hogy ezentúl még jobb postai szolgálatot kapjunk, mint eddig! És azt se feledjük, hogy a posta költségét, deficitjét végeredményben mi, adófizetők, fizetjük meg.

Egy magánrepülögép belezuhant a Connecticut folyóba, a bennüllők közül 5 diák megmenekült a 6-ik azonban eltűnt.

WASHINGTONI LEVÉL

írja: SPECTATOR

Galambtiáboru San Franciscóban

Mit szólnak az ügyvédiéi ahhoz a Texasból jövő hírhez, hogy Texas Penitentiary-ben, íz állami fegyházban van Ihá •om houstoni ügyvéd, akiket mlyos bűncselekmények mi akit egy bünbanda megszer sikkasztás és megvesztegetés címén, és van köztük egy akit gey bünbanda megszer cezése és annak bűntetteiben való részvétel miatt 60 évi börtönbüntetéssel sújtottak? Azt mondják az ügyvédek: szomorú dolog.

És mit mond a houstoni így védi kamara, ha kérdik: logyan lehetséges az, hogy izek az ügyvédek a fegyház ban, illetőleg a fegyházból ügyvédi gyakorlatot folytat .rak ? Merthogy folytatnak. Az ügyvédi kamara azt mond ja, hogy ez ellen nem lehet semmit tenni, mert fegyháziaké ügyvédek Ítélete még íem végleges, ők újra meg újra fellebbezéssel, petíciókkal ostromolják a felső instanciá cat.

Még két évvel ezelőtt is képtelenségnek, egyenesen nevetségesnek tartották volna ezt: logy börtönlakó ügyvédek tovább folytathatják ügyvédi gyakorlatukat. De kiét év óta

i Legfelsőbb Bíróság egyre másra hozott döntéseket, ameyek bünperék ujrafelvételét ehetővé teszik évekkel, olykor sok évvel ezelőtt bebörsönzötteknek, akiket az állami )Íróságok és felső fokon az illanni legfelsőbb bíróság bü

iősöknek mondott ki. A Leg .'elsőbb Bíróság sok esetben megsemmisített ilyen régi ité éteket azért, mert az állami

4 járásban megsértették a vádlottak alkotmányban biz bositott jogait, például azáltal, hogy megtagadták nekik védő kirendelését.

Eddig mindenütt az ország >an az volt a szokás, hogy az ügyvédi kamarák automalti cusan megfosztottak az ügy védi jogosítványtól olyanokat ikiket súlyos bűncselekmény (felony) miatt elitéltek. A Legfelsőbb Bíróság uj gyakorlata értelmében ez már alig ha történhet meg, hiszen még i végső ítélet (az állami leg celsőbb bíróság által megerősítve) sem legvégső Ítélet.

❖ * *

Azt mondja Wirtz munkaügyi miniszter: “Annyi mindenféle statisztikánk van, hogy hovatovább statisztikai adatokkal tudunk mindent bi zonyitani és — mindennek az ellenkezőjét is. Mr. Átlag Amerikainak ma több jövedel me van, mint volt, mondjuk, négy évvel ezelőtt, holott minden, amit vásárol, ma drágább, mint volt négy évvei ezelőtt. Hát persze, hogy ma többje van, mert a drágulás azóta 8 százalékos volt és Mr. A jövedelme legalább 16 százalékkal emelkedett. Vagy többel. Például Mr. B, építő ipari munkás, akinek felesége és két gyermeke van, négy évvel ezelőtt 4914 dollárt vitt

haza (a jövedelmi és Social Security adó levonása után) most ellenben, az év végén izévi tiszta jövedelme előre 'áthatólag 6046 dollár lesz. Ez 13 százalékos jövedelmi több let.

Mit jelentenek ezek a szú mok: Wirtz szerint azt jelen tik, hogy az amerikai népnél Vietnam ellenére és a Nagy Társadalom program ellenére, sohasem volt olyan jó dolga, mint most.

És mi lenne, ha a vietnami háború és a népjóléti intéz mények nem emésztenének fel oly sok pénzt, billiókat? Kész a miniszter felelete: Akkor ma 5—6 millió munkánál küli lenne az országában és nem 4 milliónál valamivel kevesebb. És ha 5—6 millió em bemek — és a háztartásukban élő még egy, két vagy három személynek — csökkent vásárlóképessége lenne, akkoi nem lenne drágulás, nem hallanék oly gyakran az infláció szót.

❖ * ❖

Tetszik tudni, ki Ameriká ban a leggazdagabb földbirtokos? Uncle Sam. Van legalább 700 millió aker földje. Egyedül a nemzeti erdők kitérje dése 182 millió aker.

WASHINGTON. - Washingtonban, ahol a törvények készülnek és Baltimore-ban ahol a Social Security orszá gos hivatal van, azt suttog ják a benfentesek, hogy a jő vő évre több Social Security nyugdijat és egyéb juttatásé kát javasolhat Johnson elnök a kongresszusnak és minden ok megvan arra, hogy a törvényhozó testület mindkét házában meg fogják szavazni as égből hulló mannát, annál in kább, mert a nyugdij-emelések lehetségesek lesznek a Social Security adó lényeges emelése nélkül.

Miért? Erre a kérdésre azok, akik tudják, mit beszélnek, igy felelnek:

1. Az uniók minden évben több és több bért harcolnak ki a munkásoknak, ezért több és több Social Security adó folyik be és ma az a helyzet, hogy — ellentétben a ború látók aggodalmaskodásaivai- - több pénz folyik be, mint amennyit a Social Security hi vatal minden hónap harmadik napján a posta utján eljuttat a biztositottakhoz.

2. A Social Security hivatal a befolyó pénzeket nem őrzi egy kincseskamrában, hanem kormány-bondokba fekte ti, hogy kamatokat gyümöl csözzenek. A bondok kamattá bát a pénzügyminisztérium felemelte, ennélfogva a So cial Security alap jelentékeny kamatbevétellel gazdagodik.

3. Az a számítás, jóslás,

Mit csináljon ilyen rengeteg földbirtokkal a kormány? Megőrizzen, gondozzon min den akert? Vagy adjon el a földjéből ezer és tízezer és százezer akerokat ? A kongresszus egy bizottság feladatává tette, hogy erre a két kérdésre megfeleljen. A bi zottság vizsgálatot indított, amelynek során ki fogják kér ni mind az 50 állam népének szószólóit, hogy miképpen vélekednek a területükön levő szövetségi földtulajdonnal. A bizottság, amelynek élén As pinái képviselő áll, 1968. de eember 31-ig elkészíti jelenté sét.

* * *

Emanuel Celler newyorki képviselő egy politikai gyülé sen szónokolt. Beszéde után odalépett hozzá egy hölgy és azt mondta, hogy elragadtatással hallgatta és szeretne megkapni a beszédnek égj nyomtatott példányát. “Sajnálom — mondta a képviselő —, m nem nyomtatott beszede adtam elő.” Tovább kérdezeti a hölgy: “És később meg fog jelenni a beszéd nyomtatás ban?” Talán, halálom után”, felelte Celler. Amire a hölgy: “Remélem, nem kell sokáig várnom.”

hogy a nyugdíjasok száma folyton emelkedni fog és a Social Securitynak egyre több és több nyugdijat kell folyósítania, nem vált be — szerencsére. Az újonnan nyugdíjért jelentkezők száma nem emelkedik, hanem csökken.

4. A munkanélküliség oly alacsony fokra süllyedt (a munkapiacon jelentkezőknek már csak körülbelül 4 százaléka), a munkát talált és munkában álló munkások száma nagy mértékben növekedett ' Ennélfogva egyre több a fiatalabbak száma, akik Social | Security adót fizetnek, még pedig nem az eddigi évi 4800 dollár után, hanem 6600 dlo lár évi jövedelem után.

Hogy mily mértékben lesz a nyugdijak és egyéb juttatások felemelése lehetséges, annak megállapítására alapos financiális vizsgálat szükséges. Ezért az illetékes körökben erre nézve még nem nyilatkozhatnak. “Hivatali titok.” De abban senkisem kételkedik Washingtonban és Baltimoreban, hogy tavasszal jó hírre várhatnak a Social Security biztosítottjai.

ult^ED

APPEAL

OCTOBER 17-27th

SAN FRANCISCO. - Uj városi rendelet hadat üzeni San Francisco 100,000-re be csült galambnépességének. Ti 'os a madarak etetése a bel »'árosban és mindenkinek jo gában áll galambcsapdát fel állítani háza tetején vagy t kertben. Az elfogott galambo kát száműzik távolabbi cali formai farmokra s az ítélet végrehajtással — akár hiszik .kár nem — az Állatvédő Egyesület van megbízva. Pa naszkodott is az Állatvédő Egyesület egyik tisztviselője: “Gyilkosoknak neveznek minket, állatvédőket! Hát nem borzasztó ez?”

Augusztus eleje óta a “gyil kos állatvédők” körülbelü' 4500 galambot deportáltak vi dákre és jövő nyárig további 50,000 galambot fognak kite lepiteni San Franciscóból. Ho vá? Ez szigorúan őrzött ti tok, az Állatvédő Egyesület csak annyit árul el, hogy a galamb-Szibériák 200 vagy több mérföldnyire vannak a város tói.

Madárszakértők kételked nek az akció sikerében. Azt mondják, hogy a galambok megrögzött városlakók, nem bágitanak, akármilyen messzi re viszik őket, visszatérnek a városba. És milyen gyorsan repülnek vissza! Az ornitho lógusok emlékeztetnek arra, hogy két évvel ezelőtt hasonló háborút kezdtek Párisban a galambok ellen, a déli országrészekbe hurcolták őket és — hamarabb értek vissza Paris ba, mint a truckck, amelye ken elszállították’ őket.

A madárbarátoknak különvéleményük van. A farmokra való deportálás helyett maiárvédelmi szentélyeket ajánlanak, például AI catraz-szigeten, ahol még nemrég a legveszedelmesebb gonosztevők fegyháza volt.

A sánfrancisoói galambbá borúban vannak, éppen úgy, mint a vietnámi háborúban, béjják és galambszivüek. A héjják kemény, kegyetlen harcot követelnek (a háború ki terjesztését), a galambszivü ek ellentámadásba mennek addig zaklatják a háztulaj dobosokat, amig elérik, hogy azok eltávolítják házukról s galambcsapdákat. Az etetési tilalmat is megszegik, főleg Idős asszonyok. Egy nagyma ma, Mrs. Geraldine South worth még tovább ment, mint a többi galambszivü nők: ő e galambokat nemcsak etette hanem a hamelni patkányfogc példájára a City Hall lépcsői re csalogatta és ott etette őket. Aztán betört a polgár mester hivatalába és követelte, hogy His Honor személye sen tartóztassa le őt az ete tési tilalom megsértése miatt Amit kért, azt megkapta: 20 napi fogházat.

A galamb-háború régi, nagyon régi, talán oly régi, mint a béka-egér-harc. És hadszínterei el vannak szórva a földkerekség minden pontján, akárcsak az orosz és a kínai felszabadító háborúik és felforgató üzelmek. Hogy hazánk határai közt maradjunk: Indianapolisban lelövik a galambokat. Buffalóban gázkamrában végeznek ezekkel a jámboroknak elhíresztelt gonosztevőkkel (bacillus -hordozók -» <al). Milwaukee-ban méregpöhárral kínálják őket, mint egykoron a bölcsek városában ‘az ifj uság megrontóját’, Sokratest. St. Louisban a nyaktiló járja, mint a Nagy Forradalom idején a párisi Gréve téren. S ha Parist említjük,, emlékeztetni kell arra, hogy, az első galambokkal Paris ajándékozta meg San Franciscoi 51 évvel ezelőtt. 14 galambot küldtek akkor a párisiak, és az óta hogy megsokasodtak a sanfranciscói galam-i bök! Most mit szól a nagy* 1 * * 4 Charles de Gaulle a sanfranciscói galambirtáshoz, amely végeredményben a párisi ti-' zennégyek utódainak irtása ?'• De Gaulle hallgat, nagyonisc szokása ellenére. Hallgatásá-; nak valószínűleg az az oka, ; hogy jelenleg fontosabbnak tartja a NATO-védelmi szövetség szétugrasztását, mint a sanfranciscói galambok szét-' ugrasztását. ;

Mennyi egy méter?

A tizes, százas, ezres, stb.; egységekre osztott és a világ sok országában használatos, hosszúsági mértékegység: a méter pontos méretét már 1791-ben meghatározták, mégpedig úgy, hogy 1 méter egyenlő az Északi Sark és az Egyenlítő közti távolságnak tizmilliomod részével. A méter legújabb tudományos meghatározása, még precizebben ez: 1 méter egyenlő a gázkrypton-86 narancs-vörös vonalának 1,650,763.73-ad hullámhosszával.

A mértékegységek általánossá tétele érdekében sok vita folyt már eddig is és enhek, valamint szakmunkákban ás újságokban mejelent irásoknalk és cikkeknek eredmé-, öveképpen most már komoly szó folyik arról, hogy Amerikában is bevezetik a “centigrade” mértékegységek használatát a súly, távolság, stb. mérésénél. Az unciáról, fontcol, incihről, yardról, mile-ről,. ikerről, stb. gram-dekára-kilóra, méterre, holdra és hasonló mértékekre való áttérés izonban nem lesz egyszerű és íem lesz olcsó dolog. Évtizedek és dollárok milliói kelle- • nek ahhoz, hogy mindent az uj mértékegységnek megfele-, ’ően változtassanak meg.

A rádió által távellenőrzőt traktort a farmer, a kis dobozzal irányítja, Bern, Svájcban.

Kövérebb Social Security nyugdíjcsekk tűnik fel a láthatáron

Az Tmick család mind a 10 gyerekének megvan a maga munkája. Kent a cipőket pucolja Salisbury, N. C.-ben.