Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)
1966-10-06 / 40. szám
8. OLDAL WASHINGTON. — A Medicare kórházi és orvosi biztosítás már julius 1-én életbelépett, egy fejezet kivételével: A gondozó otthonokban (Nursing Homes) való elhelyezés csak a jövő év elején, újévkor kezdődik. És már ma nagy gondot kokz a nursing home probléma az egészségügyi minisztériumoknak. A probléma nagyon egyszerű: A törvény úgy szól, hogy a beteget három napi vagy hosszabb kórházi ápolás után az orvos rendeletiére el lehet helyezni egy gondozóban. Ott az első 20 nap számláit a kormány (a Blue Cross és hasonló intézmények utján) egyenlíti ki, a további 80 napra a kormány a napi díjnak 5 dolláron felüli részét fizeti. A gond — Wilbur J. Cohen minisztériumi alállamtitkár szerint — az, hogy számítani kell arra, hogy valamelyik orvos, esestleg nagyon sok orvos, a családnak, a betegnek szívességet tesz, ami neki semmibe sem kerül: három napra beutalja a beteget a kórházba, azután a betegnek már igénye van a törvény értelmében a kezdetben teljesen díjtalan, később majdnem teljesen dij tálán nursing home gondozásra. Ha a betegnek nem volt tényleg szüksége a három napi kórházi ápolásra, ezt az alállamcitkár (aki részt vett a törvény megalkotásában és már akkor gondolt erre) csalásnak tekinti. A minisztérium éberen fog figyelni arra, hogy ilyen felesleges kórházi be utalások történni fognak-e. Nem annyira a három kórházi nap dijai lennének ilyen esetekben jogtalanok, hanem a nagyobb költséget igénylő 100 napi nursing home gondozás. A törvény értelmében a nursing home gondozás egészen más, mint amilyennek most ismerjük. Most a legtöbb nur sing home amolyan második lakás az öreg férfi vagy nő számára, egészségi állapotára nem nagyon figyelnek, orvosi gondozás alig van. Ezzel szem ben azokban az öreggondozó intézetekben, amelyekbe a Me dicare törvény alapján utal nak be lábadozó betegeket, az orvosi felügyeleten és ápolásokon kell hogy legyen a hang súly; csak olyan öreggondozó intézetek vehétők fel a Medicare programba, amelyek er re be lesznek rendezkedve. A cél a jövőben nem az lesz, hogy az otthon lakói egy otthon kényelmét élvezzék, ha nem az, hogy segítséget kapjanak a teljes felgyógyulásra. MILUER ADMIRÁLIS KITÜNTETÉSE H. B. Miller, az amerikai tengerészet nyug. ellentengernagyát mutatja a fenti kép abból az alkalomból, hogy az Európai Rab Nemzetek Szövetségétől ( Assembly of Captive European Nations) a 10. évfordulóra kibocsájtott emlékérmet egy ünnepség keretében átveszi. A kitüntetést Miller admirális a “Közép- Európa szabadságának az érdekében tett kimagasló szolgálatainak elismeréseként” nyerte el. A képen balról jobbra a következők láthatók: Alexander Kutt, esztóniai delegátus, Vasil Gernenji, albániai delegátus, Admiral Miller, Vaclovas Sidzifcavkas, az Európai Rab Nemzetek Szövetsége igazgatósági elnöke és Dr. Edmund Gáspár, a Szövetség ügyvezető főtitkára. A szervezet tagsága a következő országokból áll: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Eisztónia, Magyarország, Latvia, Litvánia, Lengyelország és Románia. Miller admirális, a Radio Free Europe és a Crusade for Freedom volt elnöke 1957-ben lépett a Pan American World Airways kötelékébe. Tengerészeti tiszti karrierjét a U.S. Naval Academyben kezdte el és annak elvégzése után 20 évig szolgált a haditengerészeti repülőknél. Feketepiac Saigonban, Délvietnamban, amerikai árukkal. MAGYAR HÍRNÖK Thursday, October 6, 1960 Henry Lauzon 1947-ben vásárolta ezt a baseball ütőt, mikor felesége első gyermekét várta. Azóta hét lányuk született és egy gyereket várnak. WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR A KEGYETLEN FELESÉG SZÁMLÁI NEW YORK. — Mrs. Lewis S. Rosensteil, a Sehneley Industries vállalat 75 éves alapitójának felesége pert indított férje ellen: fizesse ki tz ő számláit, melyek összesen 100,000 dollárra szólnak. Ez a Mrs. 22-ik pere Mr. el len. Ebben a perben is, mint -az előzőkben, Mrs. Rosensteilt New York egyik legdrágább ügyvédje, Louis Nizer képviseli, akinek máig 683,000 dollár ügyvédi díjjal tartozik, amely összeget szintén Rosensteil fizesse. De most csak a 22-ik perről volt szó J. D. Fink biró előtt. Nem kevesebb, mint 40 napig tartott a per tárgyalása. Nizer ügyvéd előterjesztette Mrs. Rosen steil összegyűjtött számláit amelyek közt volt egy kis té tel: 10,000 dollár adósság s fűszeresnél, de többségber, voltak számlák szőrmékért, ékszerekért, toalettekért. A 40 napi tárgyalás azzal végződött, hogy a ibró eluta sitotta a keresetet,, azzal a; indokolással, hogy Mrs. Ro sensteil évek óta kegyetlenu üldözte a férjét, ő volt okozó ja a különélésnek, ennélfogva nem tarthat igényt arra, hogy esztelen, mértéktelen költekezésének költségeit a férje fizesse. A biró hanghsulyozta hogy ha a feleség méltatlan viselkedésével különélést elkerülhetetlenné tesz, a férj nemcsak a luxus kiadásokért, de miág a feleség életszükségleteiről sem tartozik gondoskodni. Ami a feleségek méltatlan viselkedését illeti, a biró kiemelt egy részletet: 1961- ben a misszisz uj lakattal látta el a lakást és 1963-ig lehetetlenné tette a férjének, hogy a lakásba be j üssön; ez csak akkor vált lehetségessé, amikor a férj pere megjárta az összes instanciákat és végül soron a Legfelsőbb Bíróság helyezte vissza jogaiba a férjet. Mr. Rosensteilt ebben a perben Roy M. Oohn ügyvéd képviselte., de képviseli egy másik peres ügyben is, amelynek tárgya: Mrs. Rosensteil tartásdijat követel és követeli Nizer ügyvéd 683,000 dolláros ügyvédi számlájának kifizetőjét is. Ez a per N. T. Helman biró előtt folyik. Cohn ebben a perben arra a jogi álláspontra helyezkedik, hogy miután Fink bitó Mrs. Rosensteilt kegyetlen viselkedése miatt minden igényre méltatlannak Ítélte, ezt Helman biró kimondhatja a tartásdij- és ügyvédi dij perben is. Benfentesek keserű humor ral megnyugtatnak minden kit, akit illet, hogy lesz jö vőre, elkerülhetetlenül, adó emelés, a személyi és vállalati jövedelmi adó emelése. Körülbelül 5 százalék. Több vagy kevesebb — inkább több, mint kevesebb, mondják a nevet gélő politikai jósok. És hoz záteszik (komolyam); Sebaj, a profit is nő és az unionist ál«, órabérei is nőnek, a{z adó teher azok vállára neheze dik, akik nem hallathatják a szavukat. így volt mindig e világi élet: hogy adóteher viselésére milliók születnek ... A kongresszus folyosóin úgy vélekednek a honatyák és a haza bölcsei, hogy a magasabb adók négy és fél billió bevétel-többletet fognak hozni, de valószínűleg többet is, mert a nemzet összjövedelme egyre nő és nagyobb jövedelem több adót szül. Általános a nézet, hogy a jelenlegi prosperitás átmegy még a jövő esztendőbe is. Az mindig kétséges, hogy egy adóvita mennyi ideig tart a kongresszus két házában; lehetséges, hogy az uj adó törvény vagy már ez év decemberében, vagy még csak a jövő év februárjában fog megszületni. Egyre megy, i£- y is, úgy is az adóemelés az egész 1967. évre fog szólni. ❖ * * Igaz-e, amit Amerikában sokan, Európában még többen állítanak, hogy az amerikai férfiak jövedelmének nagy részével a nők rendelkeznek, hogy tehát Amerika privát fináncminiszterei az asszonyok — férjes asszonyok, elvált asszonyok, özvegyek? Itt egy a sok felelet közül: Egy texasi Volkswagen elárusitó a feleségével ellátogatott Németországba, megtekintették a Volkswagen üzemeket és egyéb üzleti érdé kességeket, és ez a látogatás egy pfennigjükbe sem kérőit, minden költségüket Volkswagen fizette. Ennek a német országi kirándulásnak pénz ben kifejezhető értékére az adóhivatal jövedelmi adót ejtett ki azzal az indokolással, hogy az elárusítónak és feleségének ezt a költségtérítést azért adták, mert ők mindent megtettek, hogy minél több Volkswagent tudjanak eladni. A szöveségi bíróság, amelyhez a házaspár fellebbezett, elvetette az adóhivatal döntését és a Vollkswagen-kirándulás “értékét” adómentesne., nyilvánította. Indokolás: — 1. A férj ezt azért kapta, mert németországi látogatása íz elárusitás érdekében tör Lent, Volkswagen részéről Ü-. Jeti kiadás volt. 2. A feleség részesedése azért adómentes, mert az ő kiadásait Volkswagen azért téritette meg, mert az arat *ikai feleségeik jelentős befő yást gyakorolnak a család jövedelem hovaforditására, s ennélfogva egy automobil-val 'alatnak — akár amerikainak, akár németországinak — érdeke, hogy a feleségek jóakaratát biztosítsa magának. * * * Már most, a vietnami háború napjaiban érlelődik Wa sbingtonban — a Fehér Ház ban, a kongresszusban, a Pentagonban — az a nézet, hogy mulóban van a korszak, amikor Amerika nagy haderőket kénytelen tartani külföldi országokban; Európában, Dél- Kelet-Ázsiában és egyebütt. Az uj stratégia elve éppen Vietnamban érett meg, ahol nagy amerikai katonai erő van koncentrálva. A látszólagos ellentmondás mögött ez a tény van: Az amerikai katonai technológia az utóbbi esztendőkben bámulatos fejlődést ért el, az amerikai fegyveres erőt, a katonai személyzetet és a fegyvereket, hatalmas repülőgépek szinte hihetetlen gyorsasággal tudják messzire, tengerentúlra szállítani, igy hát nem szükséges messzi országokban állandóan nagy haderőt tartani; ha bárhol a világon amerikai katonai akció szüksége merül fel, napok alatt harcbavet’hető akármily nagy katonai erő. Ennek nemcsak az az 2lőnye, hogy megtakarítható i külföldön állomásozó ameri tai katonaság fenntartásának nagy költsége, hanem az s, hogy ilyképpen elkerülhetők politikai nehézségek is, elsősorban idegen népek idegen kedése amerikai haderők jelenlététől. Idegen katonaság seholsem szívesen látott ven dég, mégha az illető nemzet meghívására és védelmére tartózkodik abban az országban. Legújabb -példa: Domi nika. De nem szabad szem elől té veszteni azt, hogy Amerika külföldi katonai bázisait óriási költséggel, nem milliós, ha nem sokhelyütt billiós költséggel építettek fel. Ezekre nézve Washingtonban ez a £■•! fogás alakult ki: A külföldi bázisokat átengedhetjük az illető országoknak saját násznál a tr a és ha a külföldi or szág azok karbantartásáról gondoskodik, a bázisok rendelkezésre fognak állni, amikor amerikai katonai erő jelenléte ott szükségessé válik. * * * McNamara honvédelmi miniszterről tudjuk, hogy ért az autóiparhoz is, hiszen a Ford Motor Company elnöke volt. És ért máshoz is: alapos kopaszember-ismerete van. íme Amerika első civil katonájának kopasz-elmélete: “Akinek koponyáját homloktáji kopaszság ékesíti, az jeles gondolkodó. Akinek hátul ritkul a haja, az nők kedvence. És akinek kopaszsága hátulról egészen a homlokáig ér, az nőhódi tónak képzeli magát. EDISON-ALBUMRA BUKKANTAK BUDAPEST. — Edison magyarországi látogatásáról ismeretlen emlékalbumra bukkantak a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai. A nagy feltaláló ötvenöt esztendeje, 1911 szeptember közepén járt Magyarországon. A látogatásra európai körútja közben került sor. elutazása előtt az Amerikai Magyar Egyletek Szövetsége kérte fel, hogy vigye le üdvözletüket az óhazába. Az emlékalbum képei egyrészt Edison budapesti és pozsonyi látogatásának eseményeit, másrészt a két város nevezetes látnivalóit örökítik meg. A könyvtár munkatársai szerint mindössze kiét példány készülhetett belőle, az eredetit feltehetően Edison kapta meg, magával vitte, s yalószinüleg valamelyik amerikai könyvtár vagy muzeum tulajdonát képezi. A Budapesten most előkerült album bizonyára úgynevezett köteles másodpéldány. A bőrbe kötött, fedőlapján aranyozott betűkkel “Edison in Hungary” feliratú album súlya mintegy 15 kilogramm. A könyvtárnak eddig egyetlen katalógusában sem szerepelt. Az egyik raktárban bukkantak rá állományrevizió köz ben. NÉGYLÁBÚ DIÁKOK LONDON. — West-Suff óikban a kutyatulajdonosokat felszólítják, hogy vigyék el kutyáikat a közlekedési tanfolyamokra. ahol megtanulják kikerülni a jármüveket és tiszteletben tartani a közlekedési lámpákat. Az uj Metropolitan Opera, a new yorki Lincoln Centerben. Paróka terem, ahol a parókákat készítik férfiaknak és nőknek. Egy hegesztő előkészíti a fémkulisszákat az “Anthony and Cleopatra” darabra. A festő teremben Emié Scott, 1920 óta az operánál, tanulmányozza a “La Gioconda” rajzait, a színfalak festése előtt. Gondot okoznak a gondozó otthonok Lépcsőház haliból a külömböző emeletekre
