Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)

1966-10-06 / 40. szám

6. OLDAL MJLGYAR HIRNÖT Thursday, October 6, 1966 EGY GYÁR. AHOI A MUNKÁSOK KORLÁTLAN IDEIG TEAZHATNAK DURHAM, Anglia. — A United Press International nevű amerikai hirügynökség jelentette: Angliában, minden gyár­ban s minden irodában a dol­gozók minden nap jogosultak tea-szünetre. A tea az ango­loknak olyan hagyományos, mindennapi üdítő itala, mely nélkül az élet nem képzelhe­tő el. A szakszervezeti kollektiv szerződéseknek — éppen ezért egyik leglényegesebb pa­ragrafusa a gyár, üzem, vagy iroda által fizetett tea-szünet. A teaszünet egyes helyeken húsz percig tart, egyes helye­ken azonban félóráig. Egy itteni müszövőgyár igazgatója, legutóbb, teljesen önkéntesen, minden kényszer nélkül, forradalmi újítást ve­zetett be. Ez az újítás a kö­vetkező: a munkásoknak nem kell lebélyegezniük időjelző kártyájukat a tea-szünet előtt és a tea-szünet után. . Ennek a gyárnak a munká­sai akkor tartanak tea-szüne­tet, amikor akarnak, olyan hosszú ideig tartják a tea-szü­netet, amilyen hosszú ideig az jólesik nekik, bármikor el­elhagyhatják a gyárat, kime­hetnek friss levegőt szippan­tani, vagy elszívni egy ciga­rettát. Idejüket senki sem ellenőr­zi. Ezekután, a gyár igazga-I Ne emeljünk fel cápát a farkánál! I KEY WEST, Fia. — Az As­sociated Press nevű hirügy­­pökség közölte: Egy David Redmond nevű, 14 esztendős kisfiú, a parton horgászott, amikor a part­menti vizekben, a közelben, hirtelen egy pihenő cápát pil­lantott meg. David közelebb men, megragadta a cápa far­kát és felemelte az állatot, a farkánál fogva. ■t A cápa erre indulatosan hátrafordult, fejével dönget­ni kezdte a gyerek hasát és többizben beleharapott az al­­hasi részbe. A gyerek kiabálni kezdett és ekkor már elengedte volna a megdühödött cápát, ekkor már azonban a cápa nem tá­gított. Végül is, egy Enrique Rod­riguez nevű, közelben tartóz­kodó halász, odaugrott és ki­mentette szorult helyzetéből á kisfiút. David Redmondot kórház­ba kellett szállítani, ahol nyomban elsősegélyben része­sítették. David már jól érzi magát — az orvosi jelentések sze­rint. tója, Kenneth Thomson, az időjelző kártyákat is teljes egészében megszüntette és a gyár munkásai akkor jönnek be a gyárba és kezdik el mun­kájukat, amikor kedvük tart­ja és akkor mennek haza, ami­kor éppen kedvük tartja. Mr. Thomson azonban cse­rében teljes és kielégítő 8 órai munkát követel munká­saitól, nyolc órai munkának megfelelő teljesítménnyel. A dolog különleges érde­kessége: amióta három héttel ezelőtt az igazgató az uj rendszert életbe léptette, a munkások egy személyre eső termelékenysége átlagosan 15- 20 százalékkal emelkedett. A munkások imádják az uj rendszert, a szabadságot, az igazgató pedig elégedett a ter­melékenység növekedésével — igy tehát, munkaadó és munkavállaló, egyaránt meg­találta boldogságát a minden­képpen merész, azonban rend­kívül emberies intézkedés­ben. Idomított kutyákkal a kapcabetyárok ellen DEWSBURY, Anglia. — A United Press International nevű hirügynökség itteni munkatársa jelentette: Egy Shirley Sands nevű ku­tyatenyésztő és idomító, a na­pokban, érdekes módon hir­dette az egyik helyi újságban idomított farkaskutya-kölyke­­it. íme, a nem mindennapi hirdetés szövege: — Hölgyeim: van-e közöt­tünk olyan, akit még nem pró­báltak megkörnyekezni az ut­cai kapcabetyárok? Nekem olyan különlegesen idomított fiatal farkaskutyáim vannak, amelyek nyomban megtámad­ják a kapcabetyárt és mind­addig fogva tartják, amig a rendőr megérkezik. — Harcoljunk idomított kutyákkal női tisztességünk­ért, a kapcabetyárok ellen! A különös hirdetés követ­kezménye: Shirley, aki maga is rendkívül csinos fiatal nő. két nap alatt 12 kutyakölyköt adott el. A kutyák mindegyikét — nő vásárolta meg. Félnek a fiatalságtól AMSTERDAM, Hollandia. —- A város lelkészei szószé­kükről hívták fel Amsterdam hivő és templomjáró lakossá­gát, hogy adjanak lakást egye­temi hallgatóknak. Az ok: mintegy 10,000 diák keres la­kást, az egyetemi tanítás meg­kezdésével és nehezen tudnak rá szert tenni, mert a szolid lakosság fél a diákok “modern kilengéseitől.” A “rövidszoknyások” részére kis festő-szerelvényt tervezett Fan­­berge New Yorkban, a megfelelő használati utasítással. A színek a körömlakk színével egyeznek. Mindennapi vajaskenyerünk zást űznek, a hivatalos mü-WASHINGTON. - Gazdag szegényekkel és szegény gaz­dagokkal van tele ez az ország. Az elválasztóvonal köztük: évi TO'0'O dollár családi jőve delem, mínusz adó. Ez az úgy nevezett median. Ami azt je lenti, hogy az amerikai csalá dóknak egyik fele 7000 dől ’árnál többet keres, másik fe >e kevesebbet. 48,300,000 ame rikai családnak van 'évi 700C dollár vagy több jövedelme' köztük akadnak ritka fehér IRKA-FIRKA — Mit csinálnál, ha nyerné! egymilliót ? — Szépen megkérném a fe leségemet, hogy adjon belőle egy húszast. * * * Z. bácsi olyan öreg, hogy már a Hamupipőkét is Mamu pipőkének nézi. :J; sj: sj« A tréfás kedvű S. lankadat lanul viccekkel traktál ja a tár saságot. N. epésen megjegy­zi : — Ezek a poénok olyan rósz­­szak, hogy talán még akikor sem tudnék nevetni rajtuk ha a főnökömtől hallanám őket! * * sis — Neked szokott fájni a fe jed? — Ugyan. Azt sem tudom hogy hol áll. * * * Fiatal korom ellenére már több mint harminc éves va­gyok ! (d-th) PHILADELPHIA ELECTRIC A Philadelphia Electric Company osztalékot fizet ’a oreferred részvények minden s ér iá ja számára, az október 7-i tulajdon alapján, novem­ber elsejei kifizetéssel. Az osztalékok összege: A 4,68 százalékos szériában $1,17, a 4.4 szériában 1,10, a 4.3 szé­riában 1,07 és fél, a 3.8 szé­riában 95 cent. hollóik, akiknek évi jövedelme egymillió dollár, vagy még ,öbb. Ha feljebb lépünk a láp csőn, lejjebb száll a gazdagod száma. A 10,000 dollárt vagy többet keresők száma — t 7000 dolláros median kereté ben — 12 millióra csökken. Ha még feljebb lépünk, a 15,000-plusz dollárosok biro dalmába, már csak egy pa lányi kisebbséggel találko zunk: az amerikai családod egy és fél százalékával. Ezekkel a számokkal és szá zal ék okkal a Népszámlálási Hivatal szórakoztatja azokat «kik szeretik tudni, hogy má sok (a szomszédok és az uj Ságban sokszor említett ipar mágnások és filmcsillagok) mennyit keresnek. Hogy mennyit keresnek? Azt nem csak a fenti számok mutat ják, hanem — ugyancsak a Népszámlálási Hivatal össze hasonlító táblázatainak tani sága szerint — többet, ni r ímennyiről ezek az amerikai saládok tíz évvel ezelőtt mét ílmodni sem mertek. Kár logy azóta 10 évvel öregebbek iettek... . •* ❖ Persze nem minden dollár aminek dollár a neve. Var olyan dollár is, aminek 71 cent a neve. Például a kenyér dollár. A kenyér 10 év óta '3«, alább 25 százalékkal lett a rá gább. A munkaügyi minisedé nium megélhetési költség-sta­tisztikája évente alig 1—2 percent drágulást mutat ki, dt íz ilyen drágulási statisztiká­ja felvesznek olyan szükség 'éti cikkeket is, amelyeknek ára leszállt és a fel és le egy­bevetése természetesen nem tükrözi a valóságot, külöirö sen oly családok esetében, amelyeknek van, például, tele­víziójuk. Ezeknek mi lsem mond, mitsem jelent az ala­csonyabb ára annak a TV-n \. amelyet nem vásárolnak min len évben. Mindenesetre tanulságos azonban a jövedelmek és az árak egymásíközti percentuáli:­­/iszonya. Például tavaly az át agos családi jövedelem a ta valyelőttivel szemben 5 szá lék kai növekedett, de a drá gulás ezt 3 százalékra zsugo ritotta. Maradt mégis 2 száza­ik plusz. Napjainkban a drá­gulás többet farag le a több­­jövedelemből. * * * Érdekes a jövedelem és az életkor közti összefüggés. Leg­nagyobb a jövedelem 45 és >4 közt. A keresőképesség az után folyamatosan csökken és a 65 éven felüli családfő átla­gos évi jövedelme már csal körülbelül 3500 dollár, mert ibben a korban milliók már nyugalomba vonulnak, az or szagos vagy privát nyugdíjból élnek. Eddig főleg olyanokat vet tünk számba, akiknek fizeté­­■ük, munkabérük a fő jöve­delmi forrásuk. De sokan van­nak, akik önálló foglal ko­nyelv szerint önalkalmazót lak. Ezeknek átlagos jövedel me éóvi 12,000 dollár. A lis ta élén az orvosok állnak, öl Amerika 1. sz. keresői. Köziép-E'urópának ri okbdr i bizonyos országaiban, ame 'yeket — mert ebben az írás­­ián a politikáról megfeledke ülik — nem említünk, diva tos, sőt majdnem úgy lehet ae mondani: szükségszerű a óérj feleség munkába állása gyüttes keresete, hogy meg ceressék kenyerüket. Itt ná unk is nagy számban vannai olgozó párok, de ezeket, ille őleg ezeknek feleség-felé nem a szükség kergeti ki i munkapiacra, egyáltalán, sen ri és semmi nem kergeti őket íanem azért igyekeznek töhl övedelemhez jutni, hogy mi léi nagyabb vajaskenyér-por iót ve h es síiének és, ami ta Ián még ennél is fontosabb íogy mutathassák a kedvei zom szádoknak: nézzétek, ne :ünk több van, mint nektek' A két keresőből álló családéi elének átlagos (median) jö /edelma 10,300 dollár. A családok jövedelme asze int is váltakozik, hogy az or­szágnak mely részében élnek. Legnagyobb az átlagos jőve lelem a nyugati államokban 'egalacsonyabb Délen. Amely saládban a nő a családfő, a jövedelem kisebb, mint a fér "i családfő házában. És per ze a bőrünk színe is szere pet játszik. A fehér ember átlagos családi jövedelme 7200 dollár, a színeseké 40ÖC tollár — nagy különbség! * * * Hogyan oszlik meg az ame­rikai fehér családok évi jöve­delme? íme, néhány szám­adat: 1000 dollárnál kisebb jövedelme van a lakosság (családok) 2,6 százalékának. 1000 és 2000 dollár közt: 5,2 százalék. 2000 és 3000 dollár közt; 6,6 százalék. Ezen a ponton álljunk meg, mert a 1000 dollárnál kisebb jövedel­mű családokat ma, hivatalo­san, de nem hivatalosan is, zegényeknek minősitjük. — Eszerint az amerikai népnek 14,4 százaléka szegény — a gazdag Amerika fogalmai sze rint. Sok ország van innen délre és túl a tengereken, ahol ezeket a szegény amerikaia­kat gazdagságukért irigyel­nék ! 3000 dollártól felfelé a la­kosságnak egyre nagyobb szá­zaléka kerül a listára és a 7000—8000 dolláros csoport­ban ezek már valamivel töb­bet tesznek ki 10 százaléknál. 10,000 dollárig keres a csa­­ádok 15,2 százaléka, 15,000 dollár maximális jövedelem­mel dicsekedhet 18,4 száza­lék. És ezen a ponton a lét­­án már nem felfelé, hanem lefelé kell lépnünk: a 15,000 dollárnál többet kereső csa­ládok már az összes családok­nak csak 8,2 százalékát teszik ki. A fák nem nőnek az égig. Még az amerikai paradicsom­­kertben sem. Előkészületek országszerte .! a szabadságharcos jubileumra1 WASHINGTON. - A Sza­badságharcos Szövetség or izágos intéző bizottsága a: ív-fordulót — október 23. — megelőző ülését tartotta a na lókban. Az értekezleten Dr Pogány András elnök és Pász tor László főtitkár vezetésé /el több fontos határozat jött étre az országos és helyi ün népségek elősegítésére. Az in ézőbizottság Geberen Istvánt i politikai bizottság elnöké íek választotta meg és meg erősítette Szigeti Pált a szer vezési bizottság elnöki tiszté ben. * * * PITTSBURGH. - Az év­fordulói emlékünnepségek elő készítésében rész tv esz vala mennyi magyar egyesület. A: emlékbizottság Dr. Kárpátihj Ián dór vezetésével jubileumi bankettet rendez a Hilton Ho felben. A jubileumi év ki emelkedő eseménye lesz e Pittsburgh Symphony ünnepi hangversenye december 4 én i szabadságharc elesett hősei' emlékének tiszteletére. * * * MIAMI. — A Szabadság harocs Szövetség helyi elnöké nek, Aradi Istvánnak vezetése alatt minden itteni magyar egyesület bekapcsolódott a ju­bileumi munkába. Külön ér­tékesség, hogy a magyar sza­­badságharc jubileumi ünnep­ségeiben kubai menekültek is résztvesznek., Eredményesen olyik a tagszerzés munkája is, a Hornyik-házaspár húsz >6 os menekültet szervezett >e. * * * EOCHETER, N. Y. - A izabadságharcos emlékünne­­>élyen az amerikai magyar enekultura kincseit is bemu­tatják, előadásra kerülnék Nt. Egyed Aladár és Dr. Nagy Frigyes szerzeményei. ❖ íJí * LOS ANGELES. - Dóm­­ián Árpád szobrászművész 45 láb magas obeli szk tetején álló turulmadár formájában örökíti meg a szabadságharc miékét. A talapzatot a har­cokat ábrázoló dombormű di­­ziti. A los angelesi magyar­ság Ecsedy Árpád, Borős Jó­séi, Czene Ferenc és Bqdócs László aláírásával ellátott fel­­íivásban kéri a magyarság .ámogatását. Pontozott rajzot készített a Digital Implement Plotter, a két módéi­ról, Sah Diago, Calif.-ban. Kanadai miniszter Rudapesten Robert H. Winters kanadai kereskedelem ügyi miniszter Biró József magyar külkeres kedelmi miniszter meghívásé ra szeptember 22-én néhánj napos hivatalos látogatása Budapestre érkezett. Nyilat kozatában tárgyalásait jelen tőisinek minősítette, hangsu lyozva, hogy elő kívánja segi leni a két ország gazdasági igyüttmükötíését. “Az első ka­­ladai miniszter vagyok — mondotta —, aki Magyaror­­zá-got felkeresi.” A látogatást megelőzően Darvas László külkereskedel­mi miniszterhelyettes, aki lemrég tért vissza Kanadá­iéi, sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy jövőre a két or­szág közötti áruforgalom 50 százalékos növekedésével le­nét számolni. Los Angelesben Anthony Shipp bokájára bilincset csatolt az öccse. Anthony már örült, hogy nem kell iskolába mennie, mikor egy rendőr leszedte lábáról a bilincset. Nagyarányú platina leletekre találtak Észak Colorádóban 324 négyzetmerföldnyi területen. A Suveyor 2 elindult útjára.

Next

/
Thumbnails
Contents