Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-17 / 11. szám
Thursday, March Í7, 1966 MAGYAR HÍRNÖK 7-IK OLDAL A rózsa és a szegfű bejutott a nemzeti VB-márkozás döntőjébe Egy hajó súlyosan megrongálta a Raritan folyó fölött átvezető vasúti hidat, melyen a Jersey Central és a Pennsylvania Railroad vonatjai mennek keresztül South Amboy, N. J.-ben. nye is van, hogy mind az öt' ven államban növeszthető ér amerikaiak. A szövetség or-1200 fehér elefántot hozott magával a látogató buddhista szerzetes WASHINGTON. - Amikor az első világháború vérzivatarja után Wilson elnök hoz zálátott élete nagy müvéhez a demokrácia örök időkre vált biztosításához, akkor indult meg Amerikában a harc í nemzeti virágért is. Múltak a: évek, az évtizedek, és Ameri kának még ma sincs nemzet virága. A kongresszus egyil bizottsága előtt fekszenek év tizedek óta javaslatok, a bi zottság időnként megtárgyal ja a nagy problémát, de : döntés még egyre késik. Méj csak ott tartunk, hogy sok se lejtezés után kát virág jutott be a Virág Bajnokság döntő jébe: a rózsa és a szegfű. Hogy a probléma komolysá gát megértsük, tudnunk kell hogy Amerika az egyedüli nagy ország, amelynek nin csen nemzeti virága. Ar.gliá ban a rózsa a nemzeti virág a napraforgó minden oroszol saját virága, a benszülött no pal kaktusz Mexico népének szimbolikus növénye, a kana daiak annyira büszkék a föld jükön termő sugar maple fá ra, hogy annak levelét nemrég felvették az uj nemzeti lobo góba. Legfőbb ideje, hogy ne künk is legyen nemzeti vhá gunk. Melyik legyen? Legtöbb hive a rózsának van amely az amerikaiak verse nyen kívül legkedveltebb vi rága. A texasiak a rózsa fő szurkolói, reménykedve tekin tenek a Fehér Ház felé. A li liofn1 (járt kétkedve tekint a rózsára. Azt mondja a párt szószólója: A rózsa, tisztesség ne essék szólván, nyomorék ha nem gondozzák nagy gond dal, elpusztul. Iowa népe tér mészetesen a kukoricaboj mellett tör lándzsát. “A kuko rica — Amerika!” — jelentette ki a kongreszusban a: egyik iowai honatya. A Little Flowernek elneve zett newyorki polgármester Fiorello LaGuardia, az északi középi és déli Amerikák szó lidaritásának jelképéül Ave nue of the Americas névre keresztelte át a nagy város egyik utcáját. Ilyesféle elgon dolás vezérli a poinsettia nevi szép virág híveit, akik ezt í versenyben benevezték. A po insettia Mexico szülötte, töbl mint száz év előtt J. R. Poin sett smexieói U. S. nagyköve; hozta onnan. Latinamerika4 virág, mint az Északamerika' Egyesült Államok nemzeti vi rága, sokat tenne az Észak Óriás népszerűsítéséért a1 dél szomszédok körében! Amerika virágszakértőinel táborában tábornoki rángó visel a Pennsylvania Burpec linasztia mindenkori feje. P mostani uralkodó, David Bur pee, a marigoldot tűzte ki í harci lobogóra. A legerősebl versenytársát, a rózsát, nen ócsárolja, csak azt veti eile le, hogy az American Beautj is több más rózsafajta mái :öbb államban hivatalosan ki íyilatkoztatott állami virág íem lehete gyben nemzeti vi rág is. A kukoricabojt? Óh akik benevezték, a naiv iowai ak, ha tudnák, hogy a kukori cabojt nem is virág, hanem csak fele, himje, egy virág nak! Marigold- Gyönyörű vi rág, aranysárga, de lesz an nak még fehér változata is 10,000 dollárt kap az, aki e’ lőnek kitermeszt egy felié marigoldot! ... A marigold ki válóan alkalmas nemzeti v: ágnak azért is, mert egyet len államnak sem állami vi rága! Nem hinné az ember: virá gokról, színes, illatos, szivde -itő természeti szépségekrő folyik a vita és a kongresz szusi bizottságban közgazda ági szempontokat is. mérle ge’nek. Mint a fenti példák el árulják, gazdasági érdekek i: fűződnek a Virág Lajnoksá eldöntéséhez. Kukoricatermesztők termé sztesen a kukoricát propagál ják. Pennsylvaniai és califor niai rózsakertészek saját gaz lasági érdeküket is védik imikor a rózsát propagálják Az ökörfark-kórónak nincse nek kongresszusi kereszteslo vagjai . . . Azt mondja tehá: Luther Burbank, aki 3000 u; növény- és virágfajtát terem tett meg a keresztezés mód szerével: válasszunk meg nemzeti virágnak egy olyar virágot, amelynek alig van ke eskedelmi jelentősége s igy s helyi önös érdekek nem érne! fel hozzá. Válasszuk meg i szebbnél szebb margarétát legszebikét, a Shasta daisy-t amely igazi amerikai virág ,Amerikai kertmüvész terem tette meg! Ha a nagy verseny ben végül a Shasta daisy győz, i nemzetnek egyetlen rétege egyetlen állama sem jut mej nem érdemelt előnyhöz. En nek az igazi amerikai virág íövér.ynek még az a nagy elő ncvénybetegségektől mentes ;ermesztése könnyű, hiszen ívelő, nem kel! minden évber. íjból ültetni. A Shasta daisy nek oly sok előnyös tulajdon sága van, hogy joggal lehet z “amerikai olvasztótégely hez” hasonlítani: nemzet:' egységbe olvasztja a legkü önbözőbb vi.ágok különlege: sajátságait. Az édesillatu szegfű, hogy úgy mondjuk, magabiztosai hallgat. Úgy érzi, nincs szűk sége lármás versenytéri ki kiáltóra, énekes TV-hirdetés e, kongresszusi védőügyvéd ■e. Ugyan ki mondhat valam' rosszat a szegfűről? Ki merni ízt mondani, hogy a szegfű nem is virág, hanem parfüm? . . A Florists’ Telegraphy De ivery Association, a virágkö «öntéseket közvetítő virág árusok országos szövetsége legjobban tudja, hogy mely virágokat szeretik legjobban szerető szivek, jó emberek, jc KÁNIKULA HAVAZÁSSAL Mária Terézia 1751 augusztusában meglátogatta Gödöllőn Grassalkovich Antal grófot. A nábob példátlan fénnyel fogadta a királynőt; a kastély tündéri fényben úszott, egymást érték a pazar tűzi játékok és az állatviadalok, melyekben — ama kor furcsa ízlése szerint — vitézeknek öltöztetett medvék viaskodtak egymással. Szökőkutak tiszta óbort löveltek, minden nap tiz ökör forgott s nyárson. A nép közé zsák számra szórták az aprópénzt. De a legnagyobb pompa, ? leghatalmasabb tékozlás mégiscsak az volt, hogy Grassalkovich Pesttől Gödöllőig sóval hinttette be az országutat, hogy a királynő a nyár derekán szánnal mehessen t kirándulásra. A lombos fák alatt, a vi rágós mezők közötti téli fehérben csillogott a négy mérföld hosszúságú országút; az ezüstcsörgőket rázó hat lótól vont aranyos szán szédítő szágos szavazást szervezeti meg s az eredmény ez volt: Az amerikaiak első számú kedvence a rózsa, második a szegfű. Az állítólag legameri kaibb Shasta daisy a 17-ik helyre szorult. A többiek': “Futottak még...” v A rózsa és a szegfű futót tak be a döntőbe. Ismerve a: amerikai demokratikus nem ceti. szellem egyik fő sajátos ságát, a kompromisszumra hajlamosságot, nem fogunk csodálkozni, hogy amikor el következik a döntő harc, at: utolsó nágy csata, az nem százszázalékos győzelemmé' és unconditionnal surrendei vereséggel fog végződni, ha nem kompromisszummal: nem egy virágot, hanem egy virág csokrot fognak a honatyák éí a haza bölcsei nemzeti virágnak proklamálni. Lesz abban a csokorban rózsa és szegfű de lesz marigold, margaréta (Shasta daisy) is, talán még olyan virág is,a mely csak fé’ virág. .. sebességgel csúszott a magas nyári havon; nyomában csakúgy porzott, szikrázott a kristályos hó. Forró nap volt, de Mária Terézia — mondják — mégis drága prémekkel takarózva ült a bíbor csigát ábrázoló szán-hintóban, mert a mesterséges hó látása azt képzeltette vele, hogy kemény tél van. Grassalkovich grófnak ez az elmés tréfa egész vagyonba került, mert a nyári hó fölemésztette a máramarosi sóbányák egész évi termését. . . . hogy a kátrányozást és tollazást nem a Ku Klux Klar találta ki, hanem Oroszlánszívű Richard. Rablók büntetése volt ez. . . . hogy a chicagói rendőrség 243 rendőrének és tisztjének college végzettsége van. . . . hogy az elefántoknak elég két óra alvás. Ezekk őzül többen, feletteseik engedélyével, mint kisegítő tanítók tanítanak chicagói is kólákban, legfeljebb heti 2C órát. .. . hogy az amerikai postának 340,000 alkalmazottja van s ezeknek 90 százaléka unióba van beszervezve. . . . hogy tornádó akkor kelet kezik, amikor különböző hő mérsékletü légtömegek talál koznak, összeolvadnak. . . . hogy Massachusetts első puritánjai 1659 és 1681 közt tiltották a karácsonyi ünnep lést. . . . hogy a moszkvai Krem’ első épületeit a 15. század vége felé építették. . . . hogy a liliom, a hagyma, és a spárga egy család sarjai . . . hogy egy kutyaév hét em berévnek felel meg. . . . hogy a régi világ Hét Cső Iája közül ma csak az egyip tömi piramisok és szfinkszek léteznek. . . . hogy Perzsia ősidők óta létező császárság nevét csak nemrég, három évtizeddel ez előtt választották hivatalosan frán-ra. Ez volt az ország ere deti neve, ä perzsa nép görög származású. De hiába a hiva talos névváltoztatás: a per .zsák, ha angolul vagy fran ciául beszélnek, hazájukat to vábbra is Perzsiának nevezik NŐI RUHAPROBLÉMÁK PÁRIS. — Egy francia szó •iológus véleménye: “Annak a nőnek, akinek csak két ru bája van, nincs problémája A nehézségek 12 ruhán felül egyre súlyosabbak. Akkor már a nő állandóan azt han gőzt at ja, hogy nincs mit fel vennie.” KELL A PÉNZ KOPENHÁGA, Dánia. -“Pénzre van szüksége? Jöj jön hozzánk-” — hirdette egy kopenhágai bank. Egyik reg gel a kifosztott pénztáron a következő felirásu papírlapot találták: “Eljöttem. A pénzt köszö nettel átvettem.” LUDD, Izrael. — A béke és a szeretet üdvözletét hozom Buddha és nagy tanitómeste rem, Mahatma. Gandhi névé ben — mondotta Kaman La1 buddhista szerzetes, amikor kiszállt a repülőgépből. A ko paszra borotvált, sárga csu hába öltözött 62 éves budd hista pap az utóbbi hetekben Londonban járt, a British Mu zeum könyvtárában kutatót4 az India és európai államok ókori kapcsolatait bizonyitf okmányok után. — 1200 fehér elefántot i; hoztam magammal — mondta mosolyogva a buddhista par — és remélem, hogy ezekke' az elefántokkal megajándé kozhatom itteni barátaimat 12 kis plasztikpoharat húzót: elő, amelyek vallása szerin fétisként szolgálnak: úgy hi CAMPTON, Ky. — Dr. Pau’ F. Maddox 40 éves orvosró ízt mondják, hogy ő Amerika legtöbbet dolgozó orvosa. A rendelője a városban valóságos kórház, ahová 25 mérföl des körzetből jönnek betegek — az Appalachia szegényei Kívüle nincs más orvos ilyen nagy körzetben. Dr. Maddox valósággal futószalagon vég :i valóságos tömegek vizsgá ’atát és kezelését. Kórházé nak egyedüli orvosa ő, de var kisegítő személyzete: ápoló nők, technikusok, gépirónők, összesen 2 személy. A váró szoba oly tágas, mint egy au tóbusz állomás, onnan három ajtó nyílik a rendelőszobákba. Dr. Maddox nem megy házhoz, arra nem ér rá. A nagy váróterembe kora reggel kezdenek özönleni a betegek s (' senkitsem küld el megvizs gálás nélkül. Ha szükséges, akár éjfélig is a betegeivel foglalkozik. Reggel 8 tói éjjeli NEVESSÜNK A gazdag ember felbontja a táviratot,a mely úgy szól, hogy lump unokaöccse meghalt. így morfondírozik: — Most meg a temetésre akar pénzt kicsikarni tőlem... * * * — Az én apukám nagyon fé lős ember — meséli az egyik gyerek a másiknak. — Mitől fél? — Azt nem tudom. De akár hányszor az anyuka nincs itt hon este, ő átmegy a szom ezédasszonyhoz aludni, mert fél egyedül lefeküdni. * * * A társaság tulajdonosa4 azon vitatkoznak, hogyan kel. betanítani az uj szép titkár nőt. — Mindenekelőtt meg kel’ őt arra tanitani, hogy fiatalsá gával és szépségével könnyén visszaélhetnek az emberek tehát azt kell neki megmászik, hogy minden pohérkában száz elefánt szelleme- húzódik meg. A buddhista vallás fontosságot tulajdonit a fehér elefántoknak, am lyeket szentekként tisztelnek, mert a hagyományok szerint Buddha édesanyja azt álmodta, hogy egy fehér elefánt költözött testébe, mielőtt vallásalapító fiát megszülte. Kaman Lal tiz évvel ezelőtt magára a buddhista szerzetesek csuháját és a tibeti határon, a Himalája hegyláncaiban eldugott kis faluban lakik. A kolostorban töltött tiz ív óta 38 könyvet irt, közöttük filozófiai müveket, valamint ipari és mezőgazdasági szakkönyveket. Izráeli utján főleg a mezőgazdaságot és a különböző települési formákat tanulmányozza. 12-ig! A hétnek minden napán ! Honoráriumát appalachiai mértékben szabta meg: 2 dol'd.•, injekcióval 3 dollár. Az egyedüli orvos, aki 1 dollárért njekciót ad! Gyakorló orvos és specialista egy személyben. Minden bajt, betegséget kezel; gyermek lábából szilánk kiszedését, fejfájást és gyomorrákot, uj állampolgárok világrahozását is. Szülés orvosi dija 30 dollár. Házának emeleti részében van a lakása. Oda megy -fel •ovid pihenőre, feleségéhez és 5 és 13 közti négy fiához. A múlt évben Dr. Maddox körülbelül 40,000 pácienst kezelt. Azt hinné az ember, hogy ez több mint foglalatosság. Nem. Dr. Madoxnak jut ráérő ideje egyébre is: tagja a megyei iskolaszéknek, titkára a Kiwanis klubnak, seoutmas- I ter, egyideig a város polgár- I mestere is volt. gyarázni, hogy mit szabad és nit nem — mondja az idősebbik főnök. A fiatal ezt feleli: , — Rendben van. Te tanítsd meg őt arra, hogy mit szabad tenni... tje 5|C ' — Látom uj titkárnőd van, i régit elbocsátottad?. — Dehogy bocsátottam el. Elment. — Miért? — Rajta kapott, amint megcsókoltam a feleségemet. * * * A penzió halijában mindig i zongoránál ül az egyik veniég. Hozzálép egy másik veniég: — Úgy látom, őn nagyon muzikális. , — Én? Nem is tudok zongorázni. , : — Hát akkor miért ül ide mindig a zongora mellé? — Nehogy más üljön ide. A jet-kiképzőgép, mely a két Gemini űrrepülőt vitte, Charlas A. Bassett-et (lenn( balra) és Elliot M. See., Jr.-t. A gép lezuhant St. Louisban. Gatlinburg, Tenn.-ben az autó áttörte a hid karfáját és felefuródott egy vendéglő tetőzetébe. A vezetőnek csak a kisujja sérült meg. Gerald R. Ford republikánus kongresszusi képviselő Washingtonban bemutat egy paradicsom konzervet, melynek ára 5 év alatt 20 centről 39 centre ment fel. 1 Egy orvos — egy kórház
