Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-06 / 1. szám

8-IK OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday. January 6, 1966 KLAR ZOLTÁN TEMETÉSE NEW YORK. — Dr. Kiár Zoltánt, Az Ember hetilap ki­adó szerkesztőjét, az. Önképző Egylet, melynek sok éven át tevékeny tagja volt, saját ha­lottjának tekinti és kegyelete jeléül az egylet temetőrész­legében díszsírhelyet jelölt ki részére, amelyben csütörtökön nagyszámú magyar és ameri­kai barátok és tisztelők rész­vételével helyezték örök nyu­galomra. Gyászolják: özvegye, fia Tibor, aki a U. S. hadsere­gének kötelékében Németor­szágban teljesít szolgálatot, és leánya. Kiár Zoltán orvosi hivatása mellett már az óhazában élénk politikai és újságírói tévé kenységet fejtett ki, harcos újságíró és szerkesztő volt valóságos irtóhadjáratot foly­tatott úgy a kommunista, mint a nyilas szélsőségesek, de még a “felszabadító” oro szók terroruralma ellen is. A nyilas-náci borzalmakat a mauthauseni koncentrációs táborban vészelte át, ahol or­vosi beosztást kapott és sok politikai fogolytársának éle­tét sikerült megmentenie. A háború után Parison át érke­zett New Yorkba, itt nem­sokára átvette Az Ember szer­kesztését. Harcos közéleti fér­fiú volt egész életében, az ma­radt utolsó percéig. Jó éviik volt az ital kedvelőinek WASHINGTON. — Még nincs készen az 1965. évi ital­statisztika, de illetékes helye­ken már tudnak annyit, hogy egy kis beszámolót adhatnak az ital barátainak múlt évi teljesítményükről; 1965. Újév napjától Szilveszter éjjeléig amerikai férfiak és nők (és gyerekek...) 290 millió gal­lonszeszesitalt fogyasztottak; körülbelül 15 millió gallonnal többet, mint 1964-ben. 1964 rekord év volt, 1965-ben az amerikai italbarátok túlhalad­ták minden korábbi rekordot. És ez hat és fél billió dollár­jukba került. Tíz év óta min­den évben többet és többet ittunk és a statisztikusok rá­mutatnak arra, hogy a sze­szesital fogyasztás tiz év alatt háromszorosan meghaladta a népszaporulatot. A statisztika itallapjának élén állnak: a vodka, az 50-es évek óta 700 százalékos emel­kedéssel, és a Scotch, melynek fogyasztása 130 százalékkal emelkedett. Egyre több bort és sört, magasabb (gazda­gabb) társadalmi körökben egyre több pezsgőt isznak az amerikaiak. És sok alkoholt esznek is, mert sokféle inyenct falatot jókora adag alkohollal tesznek élvezetesebbé... * * '* Miért ez az ivási rekord ? A statisztikusok átadják a szót a szociális és gazdasági szak­értőknek: feleljenek ők erre a kérdésre! íme, ezt felelik sorjában: 1. A fő okot mindenesetre a mostani gazdasági fellendü­lésben, meglehetősen általános pénzbőségben kell keresni. Az ital pénzbe kerül, kinek ke­vés pénzbe, kinek sok pénzbe, kinek minden pénzébe... Köz­­bevetőleg megjegyzi a statisz­tikus : Megbízható becslés sze­rint a 10,000 dollárnál több jövedelemmel rendelkező csa­ládok 87 százaléka iszik, köny­­nyebb vagy nehezebb italt. 2. A farmok elnéptelened­nek, a városok és különösen a külvárosok népessége egy­re növekszik. És a városi élet­nek tipikus jelensége az italo­zás. Városi otthonokban a va­csora szinte törvényszerűen itallal kezdődik, külvárosi ott­honokban szabály a hétvégi party, mely cocktaillel kezdő­dik és olykor rosszul végző­dik. Kérdéses, hogy a városi élet erősebb üteme hozzájárul-e az alkoholfogyasztás növekedé­séhez. Azt mindenesetre bizo­nyosra lehet venni, hogy a mozi és a televízió szerepet játszik ebben; az emberek utánozzák azokat, akikre tisz­telettel vagy rokonszenvvel tekintenek fel. És azok a jó­képű urak és hölgyek, akiket a filmen és a TV tükrében látunk, nem vetik meg a finom italt. Ámbár sokszor az a be­nyomásunk, az a gyanúnk tá­mad, hogy az italozó színját­szók vizet isznak ... Tény az, hogy a városi nép közt több italos akad, mint a farmokon. 3. Egyre több szabad ide­jük van az embereknek, főleg a nagy iparok szervezett mun­kásainak, és több idő jut szó­rakozásra, mozira, zenei és művészeti élvezetre, sport­mérkőzések látogatására, ki­rándulásra és — italozásra. 4. Az erősebb és a gyengébb nem közé emelt sorompók las­­san-lassan ledőlnek. Egyenjo­gúság minden téren a kor uj törvénye, parancsa. Régebben az ivás, főleg az erős szeszes­italok ivása valósággal férfi előjog volt, ma — a második világháború óta — a nők nem sokkal maradnak el a férfiak mögött. Azt mondja a statisz­tikus: Húsz év előtt a felnőtt nőknek fele ivott, most há­romnegyedük iszik. 5. Uj életforma, uj szokás honosodik meg mindinkább: szórakozás, party otthon, ét­kezés házon kívül. És otthoni party ital nélkül elképzelhe­tetlen. Persze az éttermekben is cocktail a vacsora beveze­tője. Ezt a franciáktól tanul­tuk; ők apéritifnek nevezik az étkezésre előkészítő italt. 6. A légi forgalom növeke­dése is szerepet játszik az ita­lozásban. Az első osztály uta­sainak cocktaillel kedvesked­nek a csinos kisérőhölgyek — sokszor már a reggeli órák­ban. ^fHiajara^t?iijara;irere^j?.jTV:7-JWZjararajar;r^~irararararaiaja^;r.?jBrejarajEiHjar^^^ d.pjEfHrarejgmfar'^JHjaiEíajM OLCSÓBBAN ÉS GYORSABBAN MEGYÜNK A KLM LEGMODERNEBB JET GÉPJÉN Amikor legszebb MAGYARORSZÁG, akkor leszünk mi ott! CSATLAKOZZÉK HOZZÁNK! DONO ANDRÁS Páratlanul szépnek ígérkező 21 napos Good Will Ambassador társasutazása Magyarországra JUNIUS (»-tol JUNIUS 27-ig REPÜLŐGÉP VITELDÍJ NEW YORK - BUDAPEST ÉS VISSZA $426.00 REPÜLŐGÉP VITELDÍJ CLEVELAND - BUD/ PEST ÉS VISSZA ...... $480.50 A LEGGYORSABB JET REPÜLŐGÉPPEL UTAZUNK. A KLM TÁRSASÁGGAL. AMSZTERDAMBÓL IS JET GÉPEN FOLYTATJUK UTUNKAT, RÖVID 45 PERC PIHENŐ UTÁN. KÉSŐ ESTE VAGY HARMADNAP HELYETT, MÁR MÁSNAP DÉLBEN BUDAPESTEN LESZÜNK. A TÁRSASUTAZÁSUNKON RÉSZTVEVŐK MAGYARORSZÁGBÓL ELLÁTOGATHATNAK MAS ORSZÁGOKBA. PÉLDÁUL CSEHSZLOVÁKIÁBA. ERDÉLY-ROMANIÁBA, STB. MAGYARORSZÁGON UTASAINK SZÁMÁRA VIDÉKI KIRÁNDULÁSOKAT IS RENDEZÜNK. ÚTKÖZBEN RÖVID KIRÁNDULÁSOKAT LEHET TENNI EURÓPAI NAGYVÁROSOKBA, MINT: RÓMA, FRANKURT. BÉCS, PARIS, BRÜSSZEL, LONDON, AMSTERDAM, STB.—KÜLÖN VITEL díj nélkül és onnan hazarepülésért sem kell külön fizetni. VISSZAUTAZÁSRA VÁLOGATHATNAK A KÖVETKEZŐ NAPOK KÖZÖTT: JUNIUS 20, 21, 22, 23 és 27. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ VAGJA KI ÉS KÜLDJE BE EZT A SZELVÉNYT SEMMIFÉLE EGYLETI TAGSÁG NEM SZÜKSÉGES AJEGYMELLETTSEMMITSEM KELL VÁSÁROLNI ♦ ♦ ♦ MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street Cleveland, Ohio 44120 Telefon: LO 1-0824 Én csatlakozni óhajtok a 21 napos Good Will társasutazáshoz Magyar­­országra és kérek részletes felvilágosítást. Név: Cim: Város: ...................................................................... Zip Code szám:....... jaiBniajHjajBn.cL.TUBJHnfHjaiHr?,pjajB^rajHrajare.T: araja-aiajEizrerirarerajéni areiaizr1 tahUHiirjaizr Többe kerül, de nem drágább?... HALLOTTA... . . . hogy a New York kikötő­jében álló Szabadságszobor — a francia nemzet ajándéka az amerikai nemzetnek — nem eredeti szoboralkotás, hanem nagyobbitott mása annak a Szabadságszobornak, amely a Pont de Passy párisi Szájna­­hidon áll. Az utcának, amely ehhez a hidhoz vezet, uj neve van két év óta: Avenue du Président Kennedy. . . . hogy Margaret angol her­cegnő megvallotta Leonard Bernsteinnek, hogy ő a szim­fonikus zenét azért nem sze­reti, mert annak ütemére nem lehet táncolni . . . hogy ha üzletben nemzeti lobogót vásárolunk, az éppen úgy, mint minden más áru, forgalmi adó alá esik. Csak New York államban és New York városban van forgalmi adó mentesség. WASHINGTON. — Minde­nért, vagy legalábbis majd­nem mindenért, amit szükség­leteink fedezésére vásárolunk, dolgoznunk kell. Ezért a muri' kaügyi minisztériumnak az árak alakulását figyelő osz­tálya s annak vezetője Mrs. Ethel D. Hoover nem azt fi­gyeli, a múltban, a jelenben és a jövő előrevetett árnyéká­ban, hogy bizonyos portéka mennyi dollárba és centbe ke­rült régen, menyibe kerül ma és mennyibe fog kerülni hol­nap, hanem azt figyeli, hogy mennyi munka annak az ára. Helyes módszer ez, hiszen a dollár-cent ár nem mindig párhuzamos a munka-árral. Példaképpen a minisztériumi figyelők a vaj árát követik régtől máig. íme, igy alakul­tak a cent-árak: Egy font vaj ára 1800-ban 13 cent volt, 1851-ben 15 cent, 1865-ben (polgárháború) 40 cent, 1880-ban 21 cent, 1913- ban 38 cent, 1918-ban (hábo­rú) 58 cent, 1922-ben 50 cent, 1948-ban (háború után sza­badpiacon) 87 cent, ma 78 cent. Ma pontosan hatszor­­annyiba kerül, mint került 165 évvel ezelőtt. Csakugyan ennyivel, ennyire drágult? — kérdi a hivatalos figyelő és mindjárt felel is: A vaj ma nem drágább, mint volt 1800- ban, mert ma kevesebb mun­ka az ára. 1800-tól mostanáig a munkabérek és a fizetések és egyéb jövedelmek (nem mind.. .) nagyobb mértékben emelkedtek, mint a vaj cen­tekben kifejezett ára. Ez az összehasonlító ár-soro­zat még egyebet is elárul. Első tekintetre mutatja, hogy az árak állandó lassú emelkedés­ben vannak s az emelkedés üteme csak rendkívüli, hábo­rús időben ver viharosabban, emlékeztetve a földrengésjel­ző készülék görbéjének ma­gasugrására. így a megélhe­tés költségei, dollárban és centben, örökösen emelked­nek, a dollárok és centek vá­sárlóereje zsugorodik. Ha min­denki jövedelme mindenkor kiegyenlítené az árdráguláso­kat, ezt a folyamatot termé­szetesnek, normálisnak vagy akármi más szóval elfogadha­tónak kellene mondanunk. De Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése utolsó ülését tartotta New Yorkban. nem igy van. Milliókra megy azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek munkajöve­delme vagy nyugdija nem kö­veti az áremelkedéseket s ezért a drágulást komoly gaz­dasági, nemzeti problémának kell tekinteni. A folytonos — 35 év óta át­lag évi 1,4 százalékos — drá­gulás érzékenyen sújtja a ki­sebb jövedelmű, hivatalosan szegénynek minősített csalá­dokat, minden tiz család kö­zül kettőt (az 1963. évi ada­tok szerint). Ez nyugtalanító számadat, annak ellenére, hogy a korábbi évekkel szem­ben javulást mutat: 1949-ben a hivatalosan szegény csalá­dok számaránya nagyobb volt, minden három család közül egy ebbe a kategóriába tarto­zott. A szegénynek minősíthető család háztartásában, költség­­vetésében minden cent számit. Villámszerűén megvilágítja ezt a most sokmillió otthon­ban szóbeszéd és megvitatás tárgyát képező “Medicare B” biztosítás. Ez az önkéntes or­vosi biztosítás, amelynek di­ja havi 3 dollár. Olcsósága el­lenére milliók nem veszik igénybe és sokan közülük megmondták, hogy miért nem állnak be ebbe a rendkívül kedvező biztosításba: Azért, mert a havi 3 dollárt nem nél­külözhetik! A hivatalos sze­gényekről nem szabad meg­feledkezni, amikor teljes jog­gal rámutathatunk arra, hogy a UAW és a USW és a többi nagy uniók tagjainak nincsen okuk panaszra, ők a 78 centes vajat kevesebb munkáért kap­ják, mint régmúlt idők mun­kásai a 13 centes vajat. j* ❖ * ❖ És hogyan vélekedjünk az állandó áremelkedésekről — magasabb szempontból, széle­sebb távlatból? IgenN érdekes kérdés, hogy a nemzeti gazda­ság szempontjából mi a drá­gulás jelentősége. Korunk egyik kiemelkedő gazdasági tudósa, a nemrég elhunyt Sumner Slichter, a Harvard Egyetem tanára, azt hirdette, hogy mérsékelt drágulás szük­séges és hasznos, amennyiben ez az ára a nemzeti gazdaság növekedésének. Persze nem mindegyik elismert gazdasági szakértő vallja ezt az elvet. Mindenesetre ismételni kell e szavakat: “mérsékelt drágu­lás”. Mértéktelen drágulás nemcsak a hivatalos szegénye­ket sújtja, hanem egyre szé­lesebb rétegeket, a módosabb családokat is. Az amerikai drágulási tem­pót (évi 1,4 százalék) hason­lítsuk össze más országokban mutatkozó áralakulásokkal. A drágulás mértéke az újabb években 2,1 százalék volt Nyugat-Németországban, 2,9 százalék Japánban, 3 százalék Angliában, 4,4 százalék Fran­ciaországban, 22,4 százalék Argentínában és — 27,6 szá­zalék Brazíliában. Az ameri­kai helyzetnél kedvezőbbet csak kisebb országokban je­gyeztek fel: Guatemala, Ve­nezuela, El Salvador, Luxem­burg. A nyugtalanító vonalat a francia 4,4 százalék és az argentínai 22,4 százalék közt kell megvonni. * * , * Amerikában a helyzet négy év óta, legalábbis mostanig, nagyjában változatlan. Ez a szótári mértékkel mérve szür­ke szó a gazdasági életben valósággal varázslatos erejű: azt jelenti, hogy a terr>4ő, a fogyasztó, a vevő, az eladó bé­kés együttélésben vannak, egyik sem gazdagodik másik rovására. Csak a legutóbb" napokban mutatkozott j.tmi idegesség, bizonytalanság a piacon,' egyes szükségleti cik­kek (marha- és sertéshús, ké­nyéi', stb.) árai ágaskodni kezdtek. Sokan, szakértők itt, politikusok ott, a négy éves nagy fellendülés elernyedésé­től tartanak s az Amerika pénzforgalmát szabályozó Fe­deral Reserve Board ezért jó­nak látta a dollárözön lecsapo­­lását a kamatláb felemelése utján. Drágább hitel, kevesebb pénz kevesebb termelést és kevesebb fogyasztást jelent, érthető tehát, hogy úgy poli­tikai körökben (a Fehér Ház­ban is), mint gazdasági kö­rökben erőteljes pro és kont­ra nyilatkozatok hangzottak el, de — a Federal Reserve Board megmaradt álláspont­jánál és megmaradt álláspont­jának és rendelkezésének kö­vetkezménye : a magasabb ka­matláb, mint fékező financiá­lis erő. Hogy a pro vagy a kontra apostolainak van-e iga­zuk, azt ma még nem lehet eldönteni, de tény az, hogy a gazdasági élet változhatat­­lan törvénye szerint (prospe­rity mindig inflációs veszély magvát hordja magában) az uj évben a dollár vásárlóere­jének csekély mértékű lemor­zsolódásával kell számolni. December 28-án, 900 éves lesz, a hires angliai Westminster Abbey. DONÓ ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents