Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-03 / 9. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) HUNGARIAN WEEKLY Marked with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 57. ÉVFOLYAM No. 9. SZÁM ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c mh:W HKIT'NSW ICK N .1 TViurcsrlmr Mairli 9 1966 A VÁLASZTÁSI TANÁCS TAGJA a New Brunswick-i Magyar Női Demokrata Kör elnöke, a New Brunswick-i magyarság közismert és minden érdemes ügyben elöljáró vezető egyé­nisége a megyei demokrata vezetőség ajánlatára a Middle­sex Megyei Választási Tanács­ba kapott kinevezést Richard D. Hughes kormányzótól. (A megyei Választási Tanács két tagjának, Biró Péternek és Henry Billemeyernek a ter­minusa most járt le s Mrs. Kára a Biró Péter helyére kálkodott ottani irodánkban, a Szent László egyházközség, valamint t PTA és az Oltár­egylet tagja, az Atléta Klub Női Osztláyának, a St. Peter Kórház Auxilliary-jának, a N. B. Speakers Clubnak tagja, a Middlesex Megyei Női De­mokrata Szervezetnek tiszti­karának volt tagja, a Szűz Mára Egylet brunswicki osz> tályának tisztviselője, az At­léta Klub Polgárosító Tan­folyamainak egyik volt okta­KÁRA PÉTERNÉ kapott kinevezést. Évtizedek óta ez a pozíció egy New Brunswick-i magyarszármazá­­su polgárt illet meg; Biró Pé­ter előtt Kosa Imre volt a megyei választási kommisz­­szionerünk, most pedig ugyan­ezt az állást Kára Péternével tötötték be a megyei demok­rata vezérek. A tanácsban két demokratapárti és két repub­likánus párti személy van mindig; a demokrata párt ré­széről a másik tanácstag Wal­ter Wawrczak perth amboyi ügyvéd). Mrs. Kára nevét a New Brunswick-i demokrata orga­nizáció terjesztette be ajánló­­lag David T. Wilentz megyei demokrata vezérhez, aki azt a kormányzó elé terjesztette. Mrs. Kára politikai “érdemei” közismertek: rosszu évtize­dek óta egyik leglelkesebb munkása a demokrata párt­nak, a magyarok között pe­dig nemcsak politikai téren, de társadalmi és jótékonycélu mozgalmainkban, egyházi té­ren és mindenképen mindig elől járt, hogy a magyarság ügyét segítse és előre vigye. Már kinevezése előtt a bruns­wicki angol napilap arcképes riport-cikkben számolt be Mrs. Kára várható kinevezé­séről, felsorolva aktivitásait és mindazt, ami a Választási Tanács tagjává való kinevezé­sét indokolttá tette. Mrs. Kára 14-ik évi termi­nusát tölti be a Magyar Női Demokrata Kör elnöki széké­ben; a Camp Kilmer-i mun­kák idején az Amerikai Ma­gyar Szövetség és Segélyak­ció kötelékében állt és mun­tója, az 1956-157 évi bruns­wicki magyar segélymozga­lom egyik kezdeményezője és vezetője, a Meyner kormány­zó újraválasztására alkalult magyar bizottság vezető tag­ja volt, a Magyar Tanulmányi Alapítvány egyetemi kurzu­sainak volt hallgatója, Dale Carnegie tanfolyamok vég­zettje, aki a Rutgers Egyete­men is esti tanfolyamokat hallgatott nyilvános beszéd­­mondási tudása elsajátítására, stb. A Megyei Választási Ta­nács tagjává történt kineve­zéséhez mi is gratulálunk, nem titkolva azonban azt a rossz érzésünket, hogy me­gyénkben egyik magyar em­berünk helyére egy másik ka­pott kinevezést, ami által az itteni magyarság politikai té­ren voltaképen nem nyert. Ez, természetesen, nem von le semmit Mrs. Kára érdemeiből és azon a tényen sem változ­tat, hogy személyileg minden joga és oka meg volt arra, hogy sok-sok évi lelkes mun­kásságát a párt egy napon ilyen kinevezéssel jutalmaz­za. Neve és személye jól is­mert az egész megyében; ő maga Perth Amboyban szü­letett s amikor férjhez ment Kára Péterhez, akkor költöz­tek New Brunswickra. Férje, Kára Péter a New Bruns­­wick-i tűzoltóság helyettes pa­rancsnoka, a közismert Kára- Németh zenekar vezetője és cimbalmosa. Bizonyos, hogy ebben a me­gyében a magyarság Kára Pé­­ternéval is kitűnő képvisele­tet nyert megyei politikai A VORONYEZSI VÉSZ ÉVFORDULÓJA BUDAPEST. - A világhá­ború nagy orosz krónikájának harmadik kötete most jelent meg magyar fordításban. En­nek a kötetnek magyar szem­pontból legérdekesebb, legszo­­morubb fejezete a voronyezsi csatáról szól. Ennek a nagy ütközetnek döntő jelentősége volt a keleti fronton folyt há­borúban; az orosz haderők nagy győzelmével és a magyar hadosztályok szörnyű vérvesz­tésével végződött. Ismerjük a szovjet történetírást, amely­nek lényeges ismérvei közé tartozik a történelemhamisi­­tás is. Elég említeni, hogy az egyik könyvben Kruscsev Sztálingrád hőse volt, a kö­vetkező kiadásban nem-sze­méllyé zsugorodott. Fenntar­tással mégis közöljük a követ­kező orosz ismertetést a nagy csata lefolyásáról, amely is­mertetés tisztán katonai tech­nikai beszámoló benyomását kelti s olyan haditettekről szól, amelyek diszitö jelzők nélkül is mély benyomást tesznek az olvasóra. A könyv a keleti arcvonal hadműveletei mellett részle­tesen ismerteti az észak-af­rikai front eseményeit, majd pedig az angol-amerikai csa­patok támadását Szicília és Olaszország ellen. A hadműve­letek eredményeként szeptem­ber 8-án Olaszország fegyver­szüneti egyezményt irt alá. A Csendes-óceán térségében az Egyesült Államok rohamos ütemben növelte erőit. 1948 nyarától kezdve átlag havon­ta egy uj repülőgépanyahaj ó érkezett a Csendes-óceánon működő hetedik flottához. E győzelmek hatása alatt ült össze 1943 őszén a moszk­vai, majd a teheráni konferen­cia, amelyeken a három szö­vetséges megvitatta a háború mielőbbi befejezésének és a háború utáni világ demokra­tikus berendezésének kérdé­seit. Ezeken a konferenciákon, éppen úgy, mint a yaltai és a potsdami konferenciákon Sztálin “Da”-t mondott a jö­vő demokratikus elrendezésé­re, azután, amikor a háború győzelmesen véget ért, ‘Nyet’­­re váltotta a szót és erőszak­kal szovjetizálta Közép-E uró­­pa százmilliónyi népét, de Ki­na és Japán megrablásáról sem feledkezett meg. * * * Huszonhárom esztendővel ezelőtt a februári napokban érkeztek az első részletes je­lentések a 2. magyar hadse­reg katasztrófájáról és egy­ben arról is, hogy a német “szövetségesek” milyen felhá­borító magatartást tanúsítot­tak a doni fronton harcoló magyar egységekkel szemben. Ez az időszak az akkori ma­szinvonalon, mert ő az a sze­mély, akihez akárki akármi­lyen ügyesbajos dolgában for­dul, nem nyugszik addig, amig nem nyújt kellő segítsé­get . . . Tartsa meg a jó Isten sokáig közöttünk, ugyanazzal a dinamikus energiával és ak­tivitási hajlammal, amivel ne­vét és személyét ismertté és szeretetté tette sok-sok ma­gyar honfitársa és sok-sok amerikai előtt! gyár politikában is forduló­pontot jelentett, szerveződtek a békét követelő erők, az ural­kodó osztály előbbrelátó része pedig igyekezett lazítani a szá­lakat Németországgal és fel­venni a titkos összeköttetést az angol—amerikai -vezetés­sel. Még nem fejeződött be a 6. pémet hadsereg teljes meg­semmisítése Sztálingrádnál, amikor az orosz Voronyezsi Front csapatai parancsot kap­tak, hogy készítsenek elő tá­madást a velük szemben álló német “B” hadseregcsoport ellen. E csoport két részre osz­lott: a voronyezs—kasztorno­­jei térségben a 2. német had­sereg, az osztrogozsszk—rosz­­szosi térségben pedig a 2. ma­gyar és a 3. olasz hadsereg folytatott védelmi harcot. A védelem harcászati mélysége két védőővből állt, a 6—8 kilo­méter mély fő vétöővben szá­mos támpont vök, amelyeket lövészárkok és futóárkok kö­töttek össze egymissal. A má­sodik védőőv a ptremvonaltól 12—20 kilométernyire nyuga­tabbra húzódott. A szovjet hadvezetés tervei szerint a szemben álló német, magyar és olasz csapatokra a főcsapást a 40. hadseregnek és a 3. harckocsiezrednek kel­lett mérnie. Ezt a támadást a Délnyugati Front jobbszár­nyán levő 6. hadsereg támo­gatta. A Voronyezsi Front pa­rancsnoka a terveket úgy dol­gozta ki, hogy csapatai a fő csapást a “B” hadseregcsoport közepére, a 2. magyar hadse­regre mérik. Ezzel szétzúzzák a tengelyhatalmak felső doni arcvonalát és megteremtik a feltételeket a 2. német had­sereg ellen indítandó hadmű­veletekhez. A támadás előkészítése mint­egy három hétig tartott. A hadtestek és hadosztályok éj­szakánként rejtve 100—200 kilométert meneteltek a beha­vazott sztyeppéi utakon, amig elérték a kiindulási állásokat. A támadást nagy titokban ké­szítették elő olyannyira, hogy Kovács vezérőrnagy január 7- én még ezt jelentette Buda­pestre : “ .. .nem tartom való­színűnek, hogy az ellenség a hadműveletek ezen szakaszá­ban a magyar hadsereg ellen nagyszabású támadást indít­son.” Január 11-én, vagyis úgyszólván a támadás előes­téjén, a vezérkari főnök ismét azt jelentette, hogy a légifel­­derités nem fedezett fel ak­tiv harctevékenységre készü­lő szovjet csapatösszpontosi­­tást. A doni arcvonalon álló né­met, magyar és olasz csapa­tok létszáma meghaladta a Vo­ronyezsi Front csapatainak erejét. A huszonkét hadosz­tály (hét német, tiz magyar és öt olasz) összesen 270,000 aknavetővel, valamint több főből állt, 2000 löveggel és mint háromszáz harckocsival rendelkezett. A szovjet csapa­tok viszont, bár csak tizenöt hadosztálynyi erőt számláltak harckocsik és tüzérség tekin­tetében túlerőben voltak. A tervek kidolgozásánál a szov­jet vezetés igen merészen járt el. A másodrendű arcvonala­­kon rendkívül megritkitóttá a csapatokat és ily módon si­került a fő csapások irányá­ban jelentős fölényt létrehoz­nia. A 40. hadsereg csapás­mérő csoportosítása tüzérség és harckocsik tekintetében négyszeres, gyalogság tekin­tetében pedig háromszoros túl­erőben volt. Az áttörésre ki­szemelt 12 kolométeres arcvo­nalszakasz minden kilométeré­re 118 ágyucső jutott. A 3. harckocsi-hadsereg áttörési szakaszán kétszeres volt az élő erő és a tüzérség aránya és döntő fölényben voltak a harckocsik. Az arcvonal egy kilométerére 30 harminc harc­kocsi jutott. Sürü hóvihar, hófúvás kö­zepette kezdődött meg január 13ián hajnalban a tüzérségi előkészítés. A kétórás pergő­tűz szörnyű pusztítást vitt véghez az első vonalakban be­ásott csapatok között. Ennek és a harckocsik nagyarányú alkalmazásának volt a követ­kezménye, hogy a támadó csa­patok már az első nap nagy­részt áttörték a védelmi vona­lat. A szovjet harckocsik-had­­testek 25 kilométer mélyen ékelődtek be a német-ma­gyar arcvonalba. A 3. harc­­kocsi-hadserég egy nappal ké­sőbb, január 14-én lendült tá­­madásba. Három nap múlva a magyar arcvonalon katasztro­fális helyzet alakult ki, a szov­jet haderők északról és dél­ről átkarolták az osztro­gozsszk—rosszoni német—ma­gyar csoportosítást. A vissza­vonulás tervszerűtlen mene­küléssé változott. A csapatok útját elhányt harceszközök, kilőtt és felgyújtott harcko­csik és gépkocsik, lövegron­­csok és tetemek jelezték. A 2. német hadseregparancsnokság visszavonuló csapatainak fe­dezésére a magyar III. had­test hadosztályait vetette be. A magyar törzstisztek ké­sőbb jelentésükben megállapí­tották, hogy a németek a III. hadtest amúgy is rosszul fel­szerelt és kifáradt csapatait utóvédként használták fel. Ez volt az óriási veszteség oka. A hitlerista parancsnokság ez­úttal sem törődött “szövetsé­gesei” érdekeivel. Igyekezett a vereség bűnét a magyarok­ra kenni. A saját bőrüket mentő hitleristák elvettek a magyar katonáktól minden jármüvet, élelmiszert, meleg ruhát, a házakból kidobálták a sebesülteket, megtiltották a magyaroknak, hogy azokat az utakat használják, amelye­ken a német csapatok vonul­tak visza. A magyar katonák egyre jobban kezdték gyűlöl­ni a hitleristákat s egyes hely­ségekben — Sztarij Oszkol­­ban, Manturovóban és másutt — még fegyeverse öszetüzé­­sekre is sor került. A második magyar hadse­regre egymásután két Ízben zudult a Voronyezsi Front NEM TITOK! Az "AVON" KOZ­METIKAI CÉG nőket keres, akik meglátogatják a vevőket ottho­nuk közelében. Otthonában tör­ténő megbeszélés végett telefonál­jon: New Brunswick környékén KI 5-1345, Perth Amboy környé­kén Hl 2-2462,^ Allentown-Beth­lehem környékén 432-0916 szám­ra,- - - ----­Megérkezve San Franciscoba, Mrs. Beverly Reilly, aki 19 napot töltött vörös Kínában, elmondja az újságíróknak, hogy Hong Gong­ban mindent elmondott már s ehhez nincs hozzátenni valója. Ellis Island—nemzeti zarándokhely NEW YORK. — Ellis Island, millió sóhajok szigete, Ame­rika milliói számára nemzeti zarándokhely lesz. Miután Johnson elnök a múlt év má­jusában a szigetet Nemzeti Emlékműnek deklarálta és a kongresszus, ugyancsak a múlt évben, hat millió dollárt megajánlott a sziget muzeá­lis átalakítására és egyidejű­leg a közeli jersey kopár part­vidéken Liberty State Park állami szabadságpark létesí­tésére, az évek óta vajúdott tervek a megvalósulás stádiu­mába léptek. Udall belügymi­niszter vezetésével történt meg az első kapavágás. A sziget, amely 1892 és 1954 közt körülbelül 16 mil­lió bevándorló első amerikai állomása volt, több mint tiz év óta teljesen elhanyagolt állapotban várta újjászületé­sét. A most elkezdett munka 8—10 évig fog tartani és költsége valószínűleg duplája lesz a kongresszus által meg­szavazott 6 millió dollár ösz­­s^egnek. Philip Johnson mérnök ter­vezi Ellis Island felújítását és a jersey szabadságparkot. A sziget 27 és fél akernyi terűi létén a régi épületek közül csak kettő marad meg, kipu­colva, restaurálva; a többi térségen uj épületek fognak emelkedni: Egy hatalmas, stádiumszerü épület, melynek külső fala körbe-körbe baráz­dákkal lesz befutva, amely barázdákba acél névjegyeket fognak beállítani, azoknak ne­veit, akik 1892 óta a szigeten léptek először amerikai föld­re. A neveket régi listákról, Cunard hajók utaslistáiról fogják venni. “The Wall of the 16 Millions” neve lesz en­nek a körépületnek, és ami­kor megindul majd a látoga­tók, zarándokok özöne, sokan csapatainak fő csapása. A had­sereg az óriási erejű csapá­sok alatt összeroppant. Tíz hadosztálya 150,000 katonát és tiszte vesztett, megsemml sült egész tüzérsége és felsze­relése. Ez olyan vereség volt, amely még az osztrák—ma­gyar hadseregnek az I. világ­háborúban az olasz fronton elszenvedett vereségét is felül­múlta. Akkor negyvenhét had­osztályból 143,000 ember pusz­tult el s úgy vélekedtek, hogy ez volt a legsúlyosabb vereség a magyar hadsereg történeté­ben. — ha sokáig keresgélnek a nagy névgyüjteményben — ta­lán rá fognak" bukkanni sa­ját nevükre, vagy szüleik, elő­deik neveire. Egy másik uj épület egy várszerüen építendő vendéglő lesz, kilátóval, amelyről Man­hattan nagy részét fogják lát­ni az étkező vendégek. Alig 1700 lábnyira a sziget­től a Szabadságszobor áll. A megújuló Ellis Island nem akar konkurrenciát csinálni a Szabadságszobornak, ezért a Milliók Fala nem lesz maga­sabb, mint a szobor talapzata. A Milliók Fala mellett egy nagy terület beépítetlen ma­rad: ott pázsitot ültetnek el s a hely alkalmas lesz pikni­­kezőknek, zenei ünnepségek­re. Idővel a sziget több ré­szén szórakozóhelyeket, tenisz és football pályákat, hangver­senytermet, tengerészeti mú­zeumot, stb. fognak létesíte­ni. A dudvával ellepett föld megtisztítását, az ócska há­zak lerombolását, a romok el­takarítását a Job Corps ki­képzésben részesülő fiatalok fogják ellátni, akiknek részé­re rendelnek egy igazgatási és iskolai épületet. A program másik része: a Liberty State Park létesítése a szigettől átellenben, New Jersey partján, 400 akernyi területen. Talán eljön a nap, amikor Jersey City népe azzal büszkélkedhet, hogy nekik is van, mint New York városá­nak, Central Parkjuk — zöld erdő, ha nem is a város szivé­ben, de a város szélén. DOLGOS NÉP WASHINGTON. - A mun­kaügyi minisztérium statisz­tikai osztálya közli, hogy Amerikában minden 20 mun­kás közül egynek extra job ja van. Elől járnak a postások, levélhordók, akiknek egész délutánjuk és estéjük szabad, utánukk övetkeznek a sorban a rendőrök és tűzoltók, akik­nek sokszor napokon át sem­mi tennivalójuk nem akad. Legtöbben családfenntartók s átlag 13 óra különmunkát végeznek hetenként. A biztos jövedelemmel biró és jövő* jükre is biztosított közalkal­mazottak “mellékese” növeli a munkanélküliséget. LANDSCAPING és kertészeti munkákhoz segilö munkaerői ke­resünk. Telefonáljon: KI 5-5341« vagy CH 6-1598 számra.

Next

/
Thumbnails
Contents