Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-27 / 4. szám

Délvietnamban a “Vasháromszögben” végzett hadműveletek során az amerikai ejtőernyős kis kutyát visz magával a zubbonyában. 6-IK OLDAL Erdélyi Múlt és Erdélyi Jövő TÍZ ÉV MÚLVA... Egy rotterdami újságban jelent meg egy házasságköz­­vetítő iroda következő hirde­tése: “Azok a házasfelek, akik bárjukat irodánk segítségével találták meg, tiz éven belül ngyen vehetik igénybe köz­reműködésünket válás eseté­ben.” KÉT HÍRESSÉG Mielőtt a sztrájkot nyugvópontra hozták, a unió 5000 munkása vette körül a városházát New York­ban. Dr. Eckhardt Tibor 1966. január 15-én az Amerikai Ma­gyar Szövetség newyorki osz­tályának történelmi és irodal­mi előadássorozatában nagy­sikerű előadást tartott “Mi­ként került Erdély kétszer is román kézre” címmel, mely­nek kivonatos szövegét az alábbiakban közöljük: Ma esti előadásommal célom történelmi perspektívába he­lyezni a magyar—román kér­dést. Ez a probléma újkeletű, az első világháborút megelő­zően Románia szövetségese volt az osztrák—magyar mo­narchiának és csak Károly ki­rály halála után ingott meg a szövetségi hűségében, mi­kor Utóda Ferdinánd király engedni kezdett az orosz nyo­másnak^ 1916 augusztusában került törésre sor. Júniusban meg kezdődött az orosz offenzív» Brussilov tábornok vezetésé alatt, mely népi tudta ugyan Lemberget visszafoglalni, de Bukovina fővárosát, Cserno vitzot újból orosz megszállás alá juttatta. Junius óta foly tak az orosz—román tárgya lások is, s az oroszok elérték angol—francia szövetségeseik­nél azt is, hogy nemcsak Bu kovinát és Erdélyt, de a Bá nátot és a Tiszántúl legna gyobb részét is odaígérték a románoknak. Ferdinánd király viszont kikötötte azt, hogy Románia nem lép háborúba addig, mig a román határon legalább 200,000 orosz, és a Balkán déli részein 500,000 antant katona nem vonul fel. Ez 1916 nyarán megtörtént, s augusztus 27-én összeült a román koronatanács, mely után közhírré tették, hogy Románia hű marad az oszt­rák-magyar monarchiához őt fűző szövetséghez. Másnap hajnalban, hadüzenet nélkül, a románok átlépték Erdély határát. Ekkor született meg a magyar—román ellentét, mely ma is változatlanul fennáll. Az Osztrák—Magyar Mo­narchiának ebben a pillanat­ban semmiféle hadereje Er­délyben nem volt. Egyetlen fegyveres erő a határőrség, és a kórházakban ápolt sebesül­tek voltak. Az erdélyi 16. had­testparancsnokság, amelyhez mint összekötő voltam a bel­ügyminisztérium részéről be­osztva, joggal tartott attól, hogy a románok elérik a Ma­ros vonalát és a Délkeleti Kárpátok védelmét kétségessé fogják tenni. A rendkivül óva­tos román előnyomulás lehető­vé tette azonban, hogy ko­moly német erők vonulhattak lel Erdély védelmében. Fal­­kenhayn tábornok, a német hadsereg volt vezérkari főnö­ke nyü^at felől a Maros völ­gyében ■ vonult előre, és döntő módon megverte a románokat. A ; menekülő román hadsére get viszont a Vöröstoronyi Szorosban Kraft von Delmen­­tingen tábornok alpesi lóvé szei fogadták srapheltüzzel, s ,az Erdélybe benyomult román hadsereg a következő brassói csatában úgyszólván teljesen megsemmisült. Egyidejűleg Dobrudzsából Mackensen né met tábornagy harapófogóba szorította a maradék román sereget, s december elején be­vonult Bukarestbe. A román hadsereg csak a Duna-deltá tói északra tudott megállni miközben a kormány székhe­lyét Jassiba tette át. A románok itt, az orosz had­sereg védelmében megálltak mindaddig, mig a bolsevista forradalom hatalomátvétel? következtében ez a támogatás számukra kérdésessé vált. Uj szövetségesüket ugyancsak cserben hagyva, 1918. márci­us 5-én a románok megkötöt­ték Bukarestben a békét a Központi Hatalmakkal. Dacá­ra kétszeri szószegésüknek, a trianoni békeszerződésben Ma­gyarország területének 31,7 százalékát kapták meg, mig Magyarországnak az antant abból a földből, melyet ma gyár vér védett és magyar verejték termékenyített meg csak 28,6 százalékot hagytak meg. A háboruvesztés nem mé lyült volna ki olyan tragédiá­vá, ha a hazatérő magyar had sereget az akkori magyai hadügyminiszter nem fogad ta volna azzal a jelszóval, hogy “Nem akarok többé ka tonát látni!” Komoly követ kezménye volt annak is, hogy a sokkal méltányosabb Diaz­­féle fegyverszüneti szerződés helyében Károlyi Mihály Béig rádban újabb szerződést kö tött, mely nem Magyarország határát,, hanem a Maros fo lyót nevezte meg demarkáci ós vonal gyanánt. Románia teljesen.készületlen volt arra hogy Erdélyt fegyverrel fog halja el. December 24-én Dósa Endre kolozsvári alispán meg hívására a havasok román ve zetői 'magyar zászlókkal vo­nultak fel személyes vezeté­sem alatt. Másnap Abahidá­­ról Mardarescu román-tábor nők 30Q0—4000 szedett-vedett katonával bevonult Kolozsvár­ra ; én a kiadott elfogatási pa rancs elől lovaimmal és fegy­vereimmel Aradra mentem. Szilveszterkor érkeztem meg Aradra. Éppen jókor, mert hallhattam, amint Berthelot francia tábornok megérkezte­kor biztosította a román kül­döttséget, hogy örömmel lép latin földre. Erre az öszegyült magyarok harminc percen be­lül kiverték Aradról a román küldöttséget, s igy a latin föld újra magyar földdé vál­tozott, de sajnos csak rövid időre. A trianoni katasztrófa szer­telensége kétségtelenül onnan származik, hogy 1919 márciu­sától augusztusig Magyaror­szág kommunista uralom alatt állott, melyet az antant gyen­gíteni, sőt büntetni akart. A trianoni békeszerződés végle­ges szövege 1919 májusában készült el, s azt egy magyar ember, mig 1920 januárjában aláírás végett ultimátum for­májában a magyar megbízot­taknak át nem adtak, nem is láthatta. Azonban az első világhábo­rúból néhány tanulságot is le lehet és le kell vonnunk: 1. Tisza István valóban sza­badelvű kormányelnök volt Nem egyszer komoly konflik tusa támadt az osztrák—ma­gyar hadvezetőséggel. Pl. Nyegovan tábornokot elhe­­lyéztette Erdélyből, mert gya nus románokat internáltatni akart. Emlékszem Tisza Ist­ván levelére, melyet Betegh Miklós kormánybiztoshoz irt Erdélybe, kérve őt a legmesz­­szebbmenő méltányosságra a románokkal szemben, akiket nem akarunk elveszteni. Meg kell mondanom, az erdélyi ro-A jacóbin-galamb ilyen tollazattal figyeli a madárkiállitást Lon­donban, melynek maga is részese. MAGYAR KIRNÖK Thursday, January 27, 1966 mánok nem voltak hálátlanok. A román egységek nem álltak át az ellenséghez, árulók nem akadtak köztük. Egyedül a gyulafehérvári háziezredről tudom, hogy gyámolatlanul vi­selkedett a fronton. 2. A Királyhágón túli Er dély (14 vármegye és 2 váro­si törvényhatóság) élelem és általában gazdasági szükség­letei tekintetében teljesen ön ellátó volt, csupán kukorica­­importra szorult. Ez fontos abból a szempontból, hogy az önálló Erdélynek feltétlenül meg van a gazdasági életlehe­tősége, nem úgy mint néhány mesterséges afrikai államnak 3. Az összeomlást az első vi lágháboru végén nem lehetett elkerülni. Ez a háború többet rakott a nép vállára, mint amennyit el lehetett viselni. A lakosság 20 százaléka volt katonának besorozva, s ehhez jöttek még a hadiszolgálato­sok. A bevonultak 17 százalé­ka halt hősi halált (661,000). s az összes veszteség 58 szá­zalékra rúgott sebesültekkel és hadifoglyokkal együtt. Munkaerőhiány következtében a békebeli termés lecsökkent 58 százalékra, s azonkívül 1915 óta csak rekvirálással és ármaximálással lehetett a hadba kelt sereg és a városok szükségleteit ellátm. Ez a te her több volt, mint amennyit bármely nemzet képes volna elviselni. Amikor 1940 májusában Roosevelt elnök hosszabb ki­hallgatáson fogadott, ő ko moly hangsúllyal foglalt ál­lást egy dunai föderáció mel­lett, mely pótolni tudná az Osztrák—Magyar Monarchia összefogó erejét. Amerika a második világháború alatt nem volt hajlandó terület' kérdésekben egyezményt köt­ni, de a washingtoni külügy­minisztérium komolyan ké­szült egy föderációs dunai megoldás megvalósítására. 1943. május 23-án Chur­chill angol miniszterelnök az amerikai külpolitika vezetői vei tanácskozott Washington­ban és iegmesszebbmenőleg egy dunai föderáció mellett foglalt állást, mely azután más csoportokkal együtt ké­pezte volna az európai regio nális uniót. 1943. októberé ben a moszkvai konferenciá ra Hull külügyminiszter a du nai föderáció teljes program­ját vitte el, melynek kidolgo­zásában magam is résztvet tem. A programot Moszkvá ban Molotov dühös ellenzése buktatta meg, minden föderá ciós kísérletet bekeritési poli­tikának minősített, s miután Eden külügyminiszter nem tá mogatta Hullt, az amerikai külügyminiszter a kész tér vét nem is merte előterjesz­teni. Egy hónapppal később a teheráni konferencián Roose­velt elnök véglegesítette Eu­rópának érdekszférákra való felosztását. Marshall tábornok javaslatára elhatározták, hogy nem szállnak partra a Bal­kánon, s az oroszok ezzel sza­bad kezet nyertek, hogy az orosz birodalom határát ad­digi erjesszék ki, ameddig ka­tonáik eljutnak a háború vé gén. A második párisi békeszer ződés nem volt egyéb, mint a teheráni határozatok logikus végrehajtása. Én a magam részéről ebből a szomorú történetből két kö­vetkeztetést vonok le a jövőre 1. Akár román, akár ma gyár uralom legyen Erdély­ben, a magyar—román kér dést nem lehet nyugvópontra vinni. Csak egy önálló Erdé­lyen belül a régi erdélyi al kotmány felujitásával lehet az erdélyi helyzetet kielégítő módon megoldani. 2. A románok ismételten be bizonyították, miszerint nem alkalmasak arra, hogy idegen nép felett méltányos uralmat gyakoroljanak. Az erdélyi ma­gyarság önrendelkezési jogát nem lehet és nem szabad sem­mibe venni. Ez a szempont a tartós béke egyik fontos kö­vetkezménye. Mit lehet tanulni j az orosz farmerektől? WASHINGTON. - Roude-j bush indianai képviselő kifo­gást emelt az ellen, hogy az Országos Tudományos Alapit- j vány 52,000 dollárt költött a szovjet mezőgazdaságot is­mertető könyv angol fordítás- j ban való kiadására. Mi haszna ilyen könyvnek ? — kérdezte és mindjárt megfelelt saját kérdésére: Szovjetuniónak226 miliő lakosa van, több mint 32 millió a mezőgazdaságban dolgozik, de nem tudnak any- ' nyit termelni, amennyire a j népnek szüksége lenne. Ná­lunk a lakosság száma 1921 millió körül van, az amerikai j farmokon csak 5 millió ember dolgozik, és ezek annyit ter­melnek, hogy el tudják látni élelemmel nemcsak az ország népét, hanem idegen népek millióit is. Mit tanulhatunk te­hát az orosz farmerektől ? Azt; hogy miképpen lehetne a me­zőgazdaságban és az állatte nyésztésben rosszabbul dolgoz­ni, rosszabbul gazdálkodni. Szerelmi dráma és baleset VIENTIANE, Laos. - 18 éves katona és 14 éves babája nagyon szerették egymást, de a szülők nem engedték meg nekik, hogy összeházasodhas­sanak, igy hát nem tehettek egyebet, elhatározták, hogy a halálban fognak egyesülni mindörökre. Elmentek a szin házba, a fiú felrobbantott egy kézigránátot, meghaltak ők mindketten, de életüket vesz­tették még öten és 21 sérül­tet is felszedtek a nézőtérről. ELPÁHOLT PRÓFÉTA PÁRIS. — Megverték “az ég követét’’ Ároné francia vá­rosban. A követ Robert Broü le, uj Krisztusnak adta ki magát és öt hűséges tanít­ványt is szervezett maga kö ré. A próféta azonban pórul­­iárt. Amikor a közeledő vi­lágvégével rémitgette a lakos ságot, alaposan elpáholták. Je lenleg a kórházi ágyon pré­dikál szobatársainak. MAGYAR SPORTHÍREK A hagyományokhoz hiven ezúttal is szavaztak a sport­újságírók arról, hogy kik vol­tak az 1965-ös esztendő leg­eredményesebb női és férfi sportolói és melyek voltak az év legjobb csapatai? A. szavazás eredménye: A legeredményesebb női sportolók: 1. Dr. Kleiberné, Koncsek Jolán (diszkoszvető­nő) atléta, 2. Turóczy Judit uszónő, 3. Rothermel Anna ké­zilabdázó. A legeredményesebb férfi sportolók: 1. Zsivótzky Gyula (kalapácsvető atléta), 2. Föl­­dy Imre súlyemelő, 3. Balczó András öttusázó. A legeredményesebb csapa­tok: 1. Női kézilabda váloga­tott, 2. Öttusa válogatott, 3. Vízilabda válogatott. * * * Eredményes évet zártak 1965 végén a magyar sporto­lók. Az elmúlt esztendőben öt felnőtt és három ifjúsági világbajnoki címet, továbbá 15 felnőtt Európa-bajnoki arany­érmet nyertek. Hét világ-, 15 Európa- és 111"országos re­­ordot értek el. 1965 magyar világrekordé­ra: Zsivótzky Gyula, kala­pácsvetés 73,74 m. Földy Im­re, súlyemelés, pehelysúlyú nyomás 128 kg., légsulyu ösz­­szetett 360, 362,5, 365 kg. Máthé János, ifjúsági súly­emelés, könnyűsúlyú nybmás 121,5 kg. Tessényi Éva íjá­szat 60 méteren, 313 kör. 1965 magyar világbajnokai: Földy Imre (légsulyu súly­emelés), Maróth Pétér (ifjú­sági kardvívás), Nemere Zol­tán (párbajtőr), Balczó And­rás (öttusa egyéni), Bodnár János (ifjúsági öttusa egyé ni), öttusa csapat, ifjúsági csapat, női teremkézilabda vá­logatott. Befejezte túráját a magyíy labdarugó válogatott. A nyu­gat-európai és dél-amerikai portya nem valami jól sike­rült. A magyar együttes .mér­lege: 8 találkozóból 2 győze­lem, 3 vereség, 3 döntetlen. A gólarány is passzív: 20:22! A kedvezőtlen sorsolás elle­nére is bíznak a magyar válo­gatott továbbjutásában a ma­gyar szakvezetők a londoni VB 3. csoportjában. Barcs Sándor, az UEFA alelnöke és Baróti Lajos szövetségi kapi­tány is úgy nyilatkozott, hogy a magyar 11 ott lesz a leg­jobb nyolc között. A magya­rok csoportjában van — mint ismeretes — a kétszeres világ­bajnok Brazília, továbbá Por­tugália és Bulgária. Érdekes, hogy Barcs Sándor nem várja a legjobb nyolc közé a brazi­lokat. * * Portisch Lajos nyerte a 2ítik .magyar sakkbajnoksá­got Honfi és. Bárczay előtt, ’őrtüsch nagymesternek ez a hatodik bajnoksága. *l»í ' "if: :»t A Honvéd férfi csapata a legjobb nyolc közé-jutott a Kosárlabda Bajnokcsapatok Európa Kupájában. A decem­ber 22-i madridi első mérkő­zésen 17:16 (6:9) arányban nyert az Atletico Madrid el­len. A január 9-i budapesti visszavágón is a magyar csa­pat diadalmaskodott: 28 Hő­re verte a spanyol bajnokot. A párbaj tőrvivók hagyomá­nyos találkozóján, a Monal Kupáért vívott versenyen Pá­­risban Kulcsár Győző és Bá­rány Árpád bejutottak a leg­jobb nyolc közé, majd, onnan mindketten veretlenül folytat­ták útjukat a döntőig. A dön­tőben Kulcsár legyőzte Bá­rányt. A Magyar Labdarugó Szö­vetség Londonban járt veze­tői már lefoglalták a csapat VB-szállásheiyét, Southport­­ban, amely Manchester és Li­verpool között fekszik. A szál­láshely a város szélén, köz­vetlenül a tengerpart mentén, nyugodt, csendes, kétemeletes •égi szállóban lesz. Ev Cooper, a Life Extension Society elnöke elmondotta Washingtonban, hogy állatorvosi segédlettel elaltattak és megfagyasztottak egy Labrador nőstény-kutyát, melyet egy idő múltán újból életre keltenek. így akarja bizonyítani, hogy az emberekkel is megtehető. MONTREAL. - A most megnyílt Wax Museumban ko­runk két hírességének viasz­ból készült szobrai állnak az érdeklődés középpontjában. Az egyik Einsteint ábrázolja, a másik Brigitte Bardot élet­­hü mása.

Next

/
Thumbnails
Contents