Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-30 / 26. szám

Thursday, June 30, I960 MAGYAR HÍRNÖK 3=IK OLDAL Tlßy fest, mintha Paris minden dolgozója úszni menne a déli szünetben, a város közepén. “Hulla a hulla” a vadnyugati film típus olaszországi változataiban RÓMA, Olaszország. — Az első filmben amerikai erede­tűek — mondotta a 39 éves Sergio Leone, olasz filmren­dező — csak az egyenruhák, a puskák és a Kodalk-film vol­tak. — A mozi darab, amerikai részletekkel, egy olasz “wes­tern” volt. Az európai Vad nyugati film délfelé húzódott el . . . Olaszországba. Miután a né­metek tiz Kari May filmmel a Vadnyugatot Jugoszláviába és Spanyolországba helyezték át, most Latium és Kampania olasz tartományok hegyeit és völgyeit is kanyonokként és prairie-ként használják fel. Az ott forgatott olasz vad DIAL AGENCY Real Estate & Insurance 466 New Brunswick Ave. FORDS, N. J. Tel. HI 2-7890 Házak, telkek vétele és el­adása. Általános biztosítás a mi specialitásunk SZILLER KÁROLY a cég magyar embere készség­gel áll az önök szolgálatára. HÁZVEZETŐNŐT KERES IDŐSEBB MAGYAR HÁZASPÁR Szép otthon, saját szoba, egy­szerű főzés, 2 személy van a családban. $50 heti fizetést és barátságos otthont ajánlha­tunk. írjon vagy telefonáljon: Mr .J. Rottenberg, 2798 Larch­­mond Rd., Union, N. J. Tele­fon: MU 8-7149. BH-7 nyugati filmek, mint a “Egy m'arék dollárért”, “Néhány dollárral többért”, “Pisztolyt Ringonak”, “Ringó visszatér”, “Hét pisztolyt MacGregor­­nak” és “Revolverkéz”, a “Corriere della Sera” szerint, a “007 filmek olasz változatai és még sikeresbbek. mint a Bond-féle brutális revük és több Urát hoztak be az olasz közönség által kedvelt sze­relmi limonádéknál is. A siker, körülbelül egy tu­cat olcsó vadnyugati utánzat után köszöntött be az “Egy marék dollárért” című színes filmmel. Két család háborús­kodása, melyeknek tagjai ki­lövik egymást a vadnyugati világból. A film producere az ismeretlen nevű Bob Robert­son volt, akinek a neve gyet­­len film-kézikönyvben sem szerepelt. Meg lett volna azonban ta­lálható egy frissen nyomott álnév-lexikonban, ahol ponto­san le volt írva, hogy Bob Ro­bertson név alatt Sergio Leo­ne olasz producert kell érteni. Nyilvánosan Leone ezt csak akkor jelentette be ,amikor a sajtó “az olasz vadnyugati filmlek királyának” kezdte ne­vezni. Az “Egy marék dollárért” időközben számos markot megtöltött lírával, mintegy 2.3 billió lírát hozott, többet, mint Fellini “Dolce Vitája” három év leforgása alatt. A filmkölcsönző Olaszor­szágban, a “United Artists”, Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN, N. Y.-ban A Calskíll hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében iev<5 HIRES magyar nyaralóhely Tölíse nálunk weekendjét és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyu­galmán — Minél előbb Írjon, vagy telefonáljon nekünk; Telefcnszámunk: (914) 254-5609 Posta címünk: CASMIR/S LODGE. BIG INDIAN, N. Y, FOURTH OF JULY HÉTVÉGÉN SPECIÁLIS SZEZON-NYITÓ ÁRAK: Péntek estétől (vacsorával) hétfő délig (ebéddel) $29.00 — $32.50. FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! nyomban megbízta Leonét és filmcsoportját, — a Kodak felvevőn, egyenruhákon és puskákon kívül két valódi amerikai szereplője is volt a filmnek — hogy kidolgozza és mieigffilmezze a folytatást, a “Néhány dollárral többért”­­et. És nem-sokára Leone a harmadik vadnyugati filmjét fogja forgatni, ezúttal az iga­zi vadnyugaton, Henry Fon­da, amérifcai főszereplővel. Időközben a vadnyugatot utánzó Sergio Leonenek ma­gának is akadtak utánzói. Ezek közül az ismertebbek a gyors Sergio Corbucci, aki három hónap alatt három vad­nyugati filmet forgatott le és Duccio Tessari, aki a,“Pisz­tolyt Ringónak” és ennek folytatását a “Ringó vissza­tér”-! filmezte meg. A “Piszolyt Ringonak” igy hirdettek be: — Egy vadnyu­gati film, amely talán az ön szomszédját félelmetes revol­ver-hőssé teszi. A “Ringó visszatér”-t igy magyar-angol, vagy angol-magyar HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENES N. J. ÁLLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÖTARAK, STB. nagy vá­­lasztékban kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT eredetiekben. Tessari produ­cer papíron ceruzával kiszá­mította és büszkén tette köz­zé: — Mi egy évben több lő­szert használtunk el mint John Ford harminc év alatt. (John ío-rd az amerikai vad­nyugati filmek producere.) Marii Soldati filmbiráló ezt igy fejezte ki — Nálunk a vadnyugati filmekben olyan módszeres szak értelemmel ölik az embereket, hogy úgy hullana!;, mint az egerek és férgek. A vadnyugati film Olaszor­szágban megrontotta a jelle­meket. Az öreg sheriff — mint Gary Cooper a “Délben 12 órakorában — aiki a colt-ot csak a törvény és igazság vé­dőimében huzza elő, az olasz filmekben “fekete hőssé” szi­­nesedik át. Nincsenek elvei és meggyőződésíei, melyekhez tartsa magát, kedve telik a gyilkolásban és ellenfeleit ak­kor is lelövi hátulról, amikor az szükségtelen, ami Ameri­kában lehetetlen volna. — Az erőszak a vadnyugati filmekben, kiirtott belőle, minden lélektani és hazafias romantikát — mondotta Cor­bucci. Más nyugati minta hiányát pedig még egysze­rűbb szavakkal fejezte ki: — Marhacso r d á k Olaszország­ban egyszerűen nem léteznek. A “fekete hőstettekre” Leo­ne első fimje, az “Egy marék ddllárért” nyújt példákat. Benne férfiakat és nőket tö­megszámra mészárolnak le, a foglyokat kínozzák és puska­­tussal a hasúikat ütik, egy fiatal lánynak ököllel kivág­ják a fogsorát, egy elfogott bűnözőnek pedig csimasarok­­kai széttapossák kezeinek uj­jait, amint megkötözve fek­szik. Leone: — Az én filmjeim­ben az oroszaik ártatlan ahhoz képest, ami valóságban törté­nik. Versenytársa Corbucci, akit időközben meghívtak Holly­woodba, kjjelentette: — A mi olasz ffimj edk abszolúte sza­­disztiíkusaU és reméltem, hogy ennek csak hamar véSe lesz' Ez a vé;? -------­lentkezik Táth rom tucat ál-y bői, melye !'v gyártottak Európa m; ciaországc az élen a lárért”-al. Olaszor filmeknek misem gá tore Rom: ja, mely ; mü hurno lendők kő marék db] felnőttek gásolta. Művész zik Leone Carlo Pon részéről. 1 gyalások, phia Lore jében “C reklámozták be: — Egy vad­nyugati film, melyben nem takarékoskodnak a holttestek­kel. i A sok halott egyébként ti­pikus az olasz vadnyugati filmekre, a holttestek utóke­zelése is. A hullákat — mondja nagy elvhüséggél. Tessari — még tele kell szivattyzni ólommal, ezt élvezi legjobban a nézőközönség. A házikészitésü vadnyugati filmek Olaszországban nem­sokára érdekelni kezdték az intelléktuelleket is. Alberto Moravia filmkritikus egyene­sen filozófiai bírálatot talált az olasz “westernekre”: — Manapság mindenki ret­teg a túlnépesedéstől. Nagy vonzóereje van annak, végig­nézni, hogyan ölik egymást az emberek tömegszámra. Az olasz vadnyugati film­­ban 15-20-szor annyi ember hall meg, mint az amerikai A BUDAI VARHEGY BARLANGJAI Intim Pista: NÉG YSZEMK, Magyarországon is fejcsóválással fog hírünket, hogy Brownfield József az Magyar Zsidók Szövetségének elnöke é usomagok egyik főügynöke lóversenyi Zenn New Yorkban. Állítólag Kádár köztudomásúan nagyon szerény körük zött él és szabadságát is egyik prolet üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón tölti fel következő megjegyzést tette: “Ha már i magyarok által küldött IKiKA-csomag; kát is etetnek, miért nem a magyar lov; d zabbal, nem pedig a newyorki gebéket ként Brownfield lovai még egyetlen vei nyertek, tehát nagy szükség van arra, nól több amerikai magyar Brownfield i jön IKKA-csomagot. * * * A nemzetközi színházi diszlettervez berek körében jchamgzásu név ez; Jev gejenevics Jenej. Leningrádban él, tér Hires filmek diszlettervezése fűződik a Csajkovszkij film, Gogol Köpeny című filmváltozata, Don Quijote-film. Az utó siker volt, ráadásul még politikai affér "Mindössze három évtizede tárták fel a közönség számára azt az érdekes barlangrend­szert, amely a Várhegy alatt 13 méterig lehatóan, három szintben terpeszkedik és ága­­zódik 10 kilométernyi hosz­­szuságbain. Régen több várbeli házból is lejárat vezetett ide, ám ezeket befalazták s jelen­leg csak az Úri utca 9-es szá­mú házból lehet megközeliteni és csakis hivatásois vezetővel szabad megtekinteni. Szükség volt erre az óvintézkedésre, mert előfordult, hogy kaland­vágyé gyermekek beléje (ha­toltak, eltévedtek a barlang­rendszer tekervényes labirin­tusában s két nap is beletel­­lettt, mig rájuk akadtak. A Várhegy, mint tudjuk, a tatárjárás után népesült be. Egy vaskos tartóoszlop arról tanúskodik, hogy már ebben az időben védekeztek az eset­­’eges beomlás ellen. De akko­riban még csak békés célokra, házi pincékul használták a kétmillió éves barlang-ürege­ket és folyosókat. A barlangok viszontagságos történelmi ideje a török hó­doltság korában érkezett el. Kezdetben a lakosság búvó­helyéül szolgálhatott, de a hó­dítók hamar felfedezték őket és ide is befészkelték magu­kat. A leigázott keresztény magyarság csendes tragédiái játszódtak le az akkoriban csak fáklyákkal megvilágítha­tó sötét, komor boltozatok alatt. Az egyik vaksötét szik­­laodu kétségtelenül börtönül szolgált, ezt bizonyítják a fa­lába mélyesztett bilincstartó vaskarikák, valamint az a csontváz, amelyet felfedezé­sekor lebilincselve találtak meg. A sziklaodu tágasabb előcsarnoka pedig nyilvánva­lóan kinzókamrául szolgált. Egy másik bariangrészber női csontokat találtak töme­gesen. A hagyomány szerint egy hárem pincéje volt itt, s a női becsületüket védelmező rabnőket taszították ide. Az innen a mélységből könnyeb­ben tudtak vízhez jutni. A ku­tak, szögletes kokáváikkial és kerek aknáikkal, mindmáig slég jó állapotban vannak. Buda visszafoglalása után évszázadokig megint békés korszak következett a bar­langrendszer életében: a felet­tes házak pincéiül szolgált. Ám századunk derekán újból betört ide a történelem. A vi­lágháború idején természetes óvóhelyül kínálkozott, 1944- ben pedig az országot meg­szálló németek fészkelték be magukat ide, még épitkeztek is, hogy minél kényelmeseb­bé tegyék maguk számára az itt tartózkodást. Mindennek ma is megvannak a nyomai. A háború után ismét újabb békés, nyugalmas időszak in­dult el. Ma már a várbeli bar­­langrenszer csak “nagy idők tanúja” — idegenforgalmi ér­dekesség. Háromnapos Nagybazár az Első Magyar Református Egyházban CLEVELAND, O. — Pt. Dr. Szabó István, az Első Magyar Református Egyház lelkipász­tora jelenti, hogy az egyház az ezévi Nagy Bazárt junius 24, 24 és 26-án, péntek, szom­bat és vasárnap tartja, az épü­lettömb tágas térségeiben, nagyszabású keretek között. A vezetőség több újszerű formával igyekszik az ezévi bazárt rendkívülivé és előző­nél hatbatósabbá tenni. Senki se mulassza el ezt az alkalmat. Hozzuk el csalá­dunk minden tagját. Hivjuk összes barátainkat és ismerő­seinket. Tegyük ezévi Bazá­runkat minden időik rekordjá­vá. Kiváló ételek és italok a Bazár egész tartama alatt. A Bazár pénteken este 6 órakor nyílik, szombaton d.u. 4 órakor, Vasárnap déli 12-kor. A Bazár mind a három nap­ján a Templomsegélyző asszo­nyai frissen sült fánkot és kávét fognak felszolgálni. A Loránltffy asszonyai laci-pe­­csenyét, töltött káposztát és házilag készült kolbászt ké­szítenek és árusítanak. Vasár­nap délben 12-<tal 1 óráig pe­dig a Women’s Guild asszo­nyai $1.50 árban teljes dél­­ebédet szolgának fel a Beth­len Teremben. Amíg önmagunk és gyer­­mékeink számára felejthetet­len szórakozást biztosítunk ugyanakkor rendkívüli tár­gyak tulajdonosává lehetünk és közben Egyházunk nagy célkitűzését segítjük. Lehetőleg minden egyház­­tagunk vásároljon meg maga számára egy bazár-könyvet és helyezzen el barátai között egy második könyvet; mint ahogy más vaTlásu szomszé­daink minden évben megte­szik. Ilyen együtt munkálko­dással bevételünket meg tud­nánk duplázni. Ezévi Bazá­runk bevétele parkolási te­rületünk megnagyobbitását és urvarunk megszépítését fog­ja szolgálni. EZT A PÉLDÁT KÖVESSÉTEK! PÁRIS. — Megszigoritják a gépkocsivezetői vizsgákat és évente orvosi vizsgálatra kö­telezik a 65 éven felüli veze­tőket Franciaországban. A francia kormány ezekkel az intézkedésekkel csökkenteni akarja a balesetek számát. A múlt évben ugyanis 12,000 ember halt meg a francia or­szágutakon.

Next

/
Thumbnails
Contents