Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-13 / 2. szám

8 IK OLDAL Magyar Hin::rK Thursday, January 13, 196S Bolondok a bolondorvosok ? Monsieur Dupont, a józal józan ésszel logikusan gondol­kodó francia kispolgár husból­­vérből való szobra, amikor egy párisi montmartrei kocs­mában ugratták, amiért ő is, mint oly sok millió francia, hisz a csillag jósok és kuruzs­­lók csalhatatlanságában, á csufolkodó yankeeknek alapo­san odamondott: “Na, és ti amerikánusok, ti tisztelitek és kemény dollárokkal pénzelitek a bolondorvosokat, akik talán még bolondabbak, mint az ő egészséges pácienseik!” Tény az, hogy Amerika a pszichiáterek paradicsoma. Az elmegyógyászat statisztikai adatai, úgy látszik, valamiféle Parkinson-törvényt követnek, amely inkább igy szól: jósok száma egyre növekszik, hogy elérje azoknak a pszichiáte­reknek a számát, akik azt ál­lítják, hogy meg fogják gyó­gyítani őket. Dr. Ernest Dichter, neves pszichiológus, az indíték-ku­tatás atyja és néhány nagy amerikai társaság tanácsadó­ja, egyik kliensének kijelen­tette: “A férfi számára egy uj kocsi állítólag nemi szim­bólum. A férfinek valójában barátnőre van szüksége. Az autó jelképezi a barátnőt, akit nem tud megszerezni és elfoglalja annak a helyét.” “Egyes asszonyok állítólag OSSINING, N. Y. - Ugyan­akkor, amikor New York vá­rosában a földalatti vasút és az autóbuszok személyzete bí­rói megállapítás szerint ille­gális sztrájkban áll, az itteni Sing Sing börtönben is sztrájk tört ki. Az 1821 bennlakó nagy többsége, több mint 1700 rab, megtagadta a mun­kát a börtön műhelyeiben. A sztrájkoló rabok a ke­­gyelmezési (parole) előírások liberális alkalmazását követe­lik,; azt hogy kifogástalan ma­gatartás címén a büntetések­nek egyharmadát engedjék el, nem pedig, mint régóta szo­kásos, csak egyhatodrészét. A rabok követelése jogos, fcaul D. D.Ginnis, az állami börtönök főigazgatója, elis­meri, hogy méltánytalan bá­násmódban volt részük rég­óta; a legtöbb államban a pa­role szabályok enyhébbek, mint a Sing Singben. De nem­csak a börtön-igazgató isme­ri el ezt az igazságtalanságot, hanem elismerte a New York állami törvényhozó testület is és ezért a múlt évben tör­vényt hozott, amely a Sing Sing rendkívüli szigorát eny­híti a parole rendszabályzatot összhangba hozza a többi ál­lamok gyakorlatával. Az olvasó ezen a ponton el­csodálkozva kérdezi: Hát ha teljesítették a követelésüket, miért duzzognak, miért sztráj­kolnak a rabok? Azért, mert az uj törvény egyebek közt úgy rendelkezik, hogy kedve­zőbb parole feltételek csak 1967. szeptember 1-én fognak életbelépni. Sing Sing rabjai megszokták a várakozást, so­kan közülük megnyugodtak nemcsak azért sütnek kalá­csot, hogy megegyék. A ka­lácssütés egyszerűen a gyer­mekszülés lejátszása. Érzelmi levezetés, amellyel kiélik ki­­elégületlen anyai ösztöneiket. De mi a helyzet azokkal a fér­fiakkal, akiknek van barátnő­jük és mégis vásárolnak au­tót, mert szeretnek autót ve­zetni? Mi a helyzet a nagy­nénivel, aki buzgó kalácssütő és távolról sem kielégítetlen anya, hiszen hét gyermeke van. Olykor nyilván arra gon­dol, hogy bárcsak több időt töltött volna sütéssel és ke­vesebbet — mással.” Számos pszichológiai elmé-OSLO, Norvégia. — Egy svéd hölgy olvasott stockhol­mi újságban egy szokatlan hirt Amerikából: Louisiana állam börtönében, a “siralom­házban” több mint 12 év óta várja sorsa eldöltét egy Ed­gar Lábát nevű néger, akit egy fehér nőn elkövetett erő­szak tettesének nyújtott se­gítség miatt halálra Ítéltek. Több mint 12 év óta egyedül ül ez a szerencsétlen ember egy sivár börtöncellában. Bor­zalmas lehet az egyedüllét ilytn helyzetben! A svéd nő a felebaráti szeretet parancsá­nak vélt eleget tenni, levelez­­getni kezdett az amerikai rab­abban, hogy évekig, évtizede­kig kell várniuk a szabadulás napjára, de — ez a két évi vá­rakozási idő,a mit az uj állami törvény előír, mégiscsak sok! A sztrájk célja világos; A rabok a munka megtagadásá­val nyomást akarnak gyako­rolni az állami törvényhozók­ra, hogy a törvény életbelépé­sének dátumát hozzák köze­lebb az ő reménykedésükhöz. A Sing Sing rabok sztrájk­ja nem százszázalékos: az ét­teremben és a kórházban a be­osztottak ellátják a szolgála­tukat. Elvégre enniük kell a sztrájkólóknak is, és amelyi­kük beteg, azt nem hagyhat­ják orvosi kezelés nélkül. STORMVILLE, N. Y. - Az itteni Green Haven börtönben a karácsony—újévi ünnepi hé­ten éhségsztrájkot rendezett több száz rab. Mindenféle pa­naszaik voltak, többek közt azt nehezményezték, hogy a börtönigazgatóság nem bocsát rendelkezésükre .tökéletes» hi­bátlan labdarugó felszerelést. Az éhségsztrájk csak a hi­vatalos börtönkoszt ellen irá­nyult. A rabok nem maradtak éhesen, a kantinban vásárolt élelmet fogyasztották, no meg a karácsonyi csomagokban is találtak jobbnál jobb enniva­lókat, inyencfalatokat is. Harold V. Follette börtön­igazgató az éhségsztrájkban állt nem-éhezők összes követe­léseit jogosulatlanoknak ta­­láta, egyetlen ponton sem tett engedményt. Amilyen békésen kezdődött, olyan békésen ért véget hat nap után a jóllakott rabok éhségsztrájkja. let olyan nevetséges, hogy tré­fának kellene tekinteni és nem kellene törődni vele. De nem tréfa, ha tévtanok befolyásol­ják az oktatási módszereket és például, arra késztetik a bírákat és az esküdteket, hogy azzal mentegessenek fiatal gengsztereket, akik halálra ütlegeljek ártatlan lányokat vagy idős asszonyokat, hogy “Ödipusz-komplexumuk” van vagy “elfojtották nemi ösztö­neiket”. Szükség van a pszichiátriá­ra a modern orvostudomány­ban. De annak a sok badarság­nak, ami a pszichiáter nevé­ben elhangzik, nincs több ér­telme, mint a középkori feke­te mágiának. bal; vigasztalta, érdekes kis históriákkal szórakoztatta.. Ennek a levelezési idillnek azonban egy napon véget ve­tett a börtönigazgató: meg­tiltotta a nő leveleinek kikéz­besítését azon a címen, hogy fehér és fekete közti meghitt viszony Louisiana állam tör­vényei szerint megengedhe­tetlen. Azóta már 13-ik éve ül Ed­gar Lábát a siralomházban. Fellebbezéseit egyre-másra el­utasították ; most is szövetsé­gi bíróság előtt fekszik egy fellebbezése. Itt semmisem történt a 13 év óta élet és halál közt bi­zonytalanul remegő ember ér­dekében. De történt Skandi­náviában. Ott a levelezés be­tiltása, amelyről a sajtóban bíráló, elitélő cikkek jelentek meg, valósággal társadalmi mozgalmat indított el. A Stockholm Expressen cimü lap, Svédország legnagyobb lapja, felhívta a város és az ország népét, hogy petícióval forduljanak Johnson elnökhöz és McKeithen louisianai kor­mányzóhoz, kérjék Lábát ügyének kedvező elintézését, a halálos Ítélet enyhítését. Az Expressen szerkesztőségébe befutott 12,760 aláírás. Körül­belül ugyanannyian írták alá a petíciót a másik skandináv országban, Norvégiában, ahol az akciót Oslo főváros nagy napilapja, a Dagbladet vezet­te. Most itt is, ott is lezár­ták a mozgalmat és a hatal­mas petíciókat elküldték Johnson elnök és a kormányzó címére. Hányán vannak? HOLLYWOOD. — Frank Nugent filmíró egyszer vélet­lenül rábukkant egy califor­­niai telefonkünyvben egy rit­ka-szép névre: Gizella Zwer­­gely-Turff. Mindjárt felhív­ta: “Gizella, emlékszel rám? Együtt jártunk iskolába Kan­sas Cityben.” Gizella azt fe­lelte, hogy ő sohasem volt Kansas Cityben. “Hát akkor — jegyezte meg Nugent — az egy másik Gizella Zwergely- Turff volt.” És ki tudja, hány Gizella Zwergely-Turff van még eb­ben a nagy országban? Még neki áll! feljebb JOHANNESBURG, Dél-Af­­rika. — Jack Soll 57 éves üz­letember a vörös lámpa jelzé­sével mitsem törődve tovább­hajtott, egy nő kénytelen volt autóját hirtelen lefékezni, csi­korogva megállt az autója és — Mr. Soll alaposan leszidta, csúnya káromló szavakkal ok­tatta ki, hogyan kell autót hajtani. Kapott ezért a gorom­ba leckéért 20 font ($56) pénzbírságot. BANDITÁK UTCÁJA PRÁIS. — Cache-le-Roy kis­város megváltoztatja annak az utcának nevét, amelyben áz adóhivatal épülete áll. A névváltoztatás indokolt: az utca régi elnevezése “Rue des Brigands”. Belmont Park New Yorkban uj 30,700,000 dolláros lóversenypályát építenek, mely 1968-ban nyílik meg. RABOK IGAZA FEHÉR-FEKETE LEVELEZÉS Ez maradt a “drive-in theater”-ből a vihar után, Arcata, Calif-ban. Hétezer templom Magyarországon BUDAPEST. — Magyaror­szág lakóinak száma valami­vel több mint tízmillió. A val­lás szerinti utolsó, 1947-ben történt felmérés szerint az or­szág lakóinak 65 százaléka volt katolikus, 20 százaléka református, 5 százaléka evan­gélikus, 10 százaléka egyéb vallásu, vagy felekezeten kí­vüli. Frisebb adat azért nincs, mert azóta a törvényeknek megfelelően mindenfajta ál­lami nyomtatványról, kérdő­ívről hiányzik a vallási hova­tartozásra vonatkozó kérdés. Magyarországon több mint hétezer templom, imaház, val­lási összejövetel céljára fenn­tartott imaterem van. A leg­utóbbi adatok szerint a kato­likus templomok és imaházak száma 4757, ezek közül 3500 önálló: plébánia, ahol tehát a katolikus egyház önálló ad­minisztratív tevékenységet, anyakönyvvezetést, stb, foly­tathat, a többi lelkészség. A református templomok; imaházak száma mintegy 1300-ra tehető, az evangélikus templomok és imaházak szá­ma pedig 474. Ezenkívül 100 izraelita templomot tartanak számon, ezek azonban nem mind működnek, többségük­ben csak jelentékenyebb val­lási ünnepeken tartanak össze­jövetelt. A kisebb egyházak szám­arányuknak megfelelően szin­tén rendelkeznek imatermek­kel, templomokkal, az unitári­us egyház például, amelynek Magyarországon 10 gyüleke­zete van, 8 templomot, illetve imaházat, a görögkeleti or­thodox egyházközségek pedig 87 templomot, illetve imahá­zat mondhatnak magukénak. A baptista egyház kereken 450 imateremmel, az adventis­ták pedig 135 hasonló helyi­séggel rendelkeznek. RÓMA. — Az igazságügy­miniszter kijelentette, hogy szorgalmazni fogja a módosí­tásokat annak a büntetőtör­vényben foglalt rendelkezés­nek, amely különbséget tesz közönséges gyilkosság és oly gyilkosság közt, amelyben a tett inditóoka a család vagy valamely családtag becsületé­nek védelme. Olyasféle parag­rafus ez, mint volt régebben sok országban a párbajban el­követett emberölés enyhébb megítélése. Az olasz törvény szerint a becsületes gyilkos­ság büntetése 3 évtől 7 évig terjedő börtön A becsiiletvédö gyilkosság enyhébb büntetése nagyon népszerű Olaszország déli ré­szeiben, főleg Szicíliában, ahol még ma is eleven valóság a vérbosszú hagyománya. Nem­rég Szicíliában mindössze há­rom évi börtönbüntetést ka­pott egy férfi, aki agyonlőtte 20 éves leányának csábító­ját. Az északi országrészek­ben a csábítást nem ítélik meg ilyen szigorúan, sőt sok­szor azt gyanítják, hogy a lány nemet mondott, de igent gondolt. A miniszter úgy véli, hogy az olasz törvényt összhangba kell hozni más országok tör­vényeivel: A törvény ne te­gyen különbséget becstelen és becsületes indokból elkövetett gyilkosság közt, a bíróság fel­adata legyen annak megálla pitása, hogy enyhitő körül­mény indokolttá teszik-e eny­hébb büntetés kiszabását. GENF. —• A demokratikus hagyományok fellegvárában, Svájcban, évek óta tart és előreláthatólag még sok éven át fog tartani a harc a nők szavazati jogáért. A harcos suffragettek sehogysem tud­ják megtörni a férfinép ma­kacsságát. 1919 óta a férfiak 23-szor mondtak nemet, meg­tagadták tőlük a szavazójo­got. Csak kisebb csatákban a 22 kanton közül háromban tudtak a nők annyit elérni, hogy helyi választásokon hal­lathassák a szavukat. Orszá­gos szavazójogról a férfiak hallani sem akarnak —■ leg­alábbis mindmáig leszavazták. A férfiak fő érvei a nők szavazati joga ellen a követ­kezők : Politikai ellentétek férj és feleség közt méghasonlásra vezethetnek a családi élet­ben. A nők úgy szavaznának, ahogy a papjuk ajánlja ne­kik. Inkább csak baloldali beál­lítottságú nők szavaznának, a legtöbb nő otthon maradna és idővel kommunista hullám árasztaná el Svájcot. így a férfiak. És mit mon­danak a nők — nem a kevés számú suffragettek, hanem a nők általában, a többség? A svájci nép alapos ismerői azt állítják, hogy a nők legtöbb­je nem óhajtja a szavazati jo­got. Nevetnek azon a suffra­gette jelszón, -hogy a szava­zásból való kizárással a nőket alapvető emberi jogaik egyi­kétől fosztják meg. Mint az elégedetlenek, úgy az elége­dettek is szervezkednek. Az elégedettek szervezetének ez a neve: “Svájci Nők Szövet­sége a Női Szavazati Jog El­len”. A Szövetség elnöke Frau Gertrud Haldimann-Weiss, a női szavazó jogot ártalmas kül­földi importnak mondja, mely­ből nem kérnek a svájci nők. A nők szavazó joga ártalmára lenne a svájci demokráciá­nak, mert a legtöbb nő poli­tikával nem foglalkozik, poli­tikailag közömbös s követke­zésképpen a nők részvétele a szavazásban hátráltatná a köz­vetlen demokrácia hagyomá­nyos működését. Az elnöknő véleménye szerint a nőknek a közéletben olyan szerepet kell juttatni, amely természeti adottságaiknak jobban megfe­lel : Legyen a nőknek több be­leszólásuk a nevelési és a népjóléti problémák megoldá­sába és az ezzel kapcsolatos hivatali ténykedésekbe. Az ‘aktivisták” természete­sen hangosabbak. A “Svájci Szövetség a Nők Szavazójo­gáért” elnöke Frau Gertrud Heinzelmann, kinyilatkoztat­ta : “Meg vagyok győződve ar­ról, hogy mi előbb-utóbb győz­ni fogunk, talán már 1970 előtt.” Hallotta már...? . . . hogy jelenleg a világ min­den részében, a kövekező he­lyeken állomásoznak amerikai katonák, repülők, tengeré­szek: Észak- és Dél-Ameriká­­ban: Kanada, Kuba (Guanta­namo), Dominika, Panama. Európában: Anglia, Nyugat- Németország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Gö­rögország, Olaszország, Cip­rus, Földközi-tenger (Sixth Fleet), Izland, Grönland. At­lanti-óceán : Azori szigetek. Afrikában: Marokkó, Libia. Ázsiában: Törökország, Per­zsia. Kelet-Ázsiában: Japán, Dél-Korea, Sziárn, Dél-Viet­­nam, Fülöp Szigetek. Csendes­óceán: Midway, Guam, Kwa­­jáléin, Johnston Island, F<>?­­mosa, Okinawa szigetek. . . . hogy régebben egy keres­kedelmi és munkaügyi minisz­térium volt, a két minisztériu­mot a kongresszus 1913-ban különválasztotta. . . . hogy Galliában, a mai Franciaországban, miután azt az országot Julius Caesar meghódította, 500 évig Róma uralkodott. . . . hogy a titkos szavazás ausztráliai eredetű. . . . hogy Arkansas az Algon­quin indián törzs neve. Állami törvény előírja, hogy az ál­lam nevét Arkanszau-nak kell ejteni. De az Arkansas folyó nevét szabad igy is, úgy is kimondani. . . . hogy az amerikai egyete­meken 1955-ben 2,500,000 di­ák tanult, 1965-ben a diákok száma 5,570,000 volt, az év­ben számuk előreláthatólag 5,924,000-re fog emelkedni. MÁR MEGINT: SZOVJET REKORD! Örményország egyik szov­­hozában a napokban ünnepel­te 153. születésnapját Aszmar Szalahova. Az 1812-ben szü­letett asszony gyermekei már nem élnek, nyolc unokája, húsz dédunokája és tizenhá­rom szépunokája ünnepelt vele. -Ez a hat U.S. űrjármű csinált történelmet 1965-ben, mondja a National Aeronautics and Space Admi­­nisztration. “Nekünk nem kell szavazójog!” Gyilkosság a becsület védelmében

Next

/
Thumbnails
Contents