Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-05 / 18. szám

6-IK OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, May 5, 1806 Körséta az amerikai sajtöerdöben NEW YORK. - Három új­ságból egy — ez a newyorki sajtó válságának legújabb fe­jezete. Többévtizedes sorsfor­dulatok egyik, valószínűleg nem utolsó, példája. Az ame­rikai sajtó az utóbbi évtize­dekben különböző változásé kon ment át, amelyek az élet változásait tükrözik. A fő vál­tozások : A nagy városok szélein élénk építkezés folyik, az uj, mo dern külvárosok egyre népe-i sebbek. Ennek folytán a vá­rosi újság olvasóinak száma megcsappan, viszont a lokális újságot egyre többen olvas­sák. A városi sajtó zsugoro­dik, ugyanakkor a lokális új­ság erősbödik és végered­ményben több ujságpéldány fogy, mint azelőtt. A rádió lés televízió, de a hírközlő és hírmagyarázó n \ gazinok is, versenyeznek a na­pisajtóval, magukhoz ragad­nak bőséges hirdetési üzletet. Ha New Yorkban elmúlik a mostani krízis és megjelen­het a három újság helyett egy, lesz a nagy városnak 5 napilapja és 3 vasárnapi lap­ja. A 20-as években volt: 14 napilap és 8 vasárnapi újság. (Ezek a számok Manhattan­ra vonatkoznak, amely város­rész a tulajdonképpeni New York City.) * * * * A. második világháború a tiz legnagyobb metropolitan területén, ahol a lakosság szá­ma 2 és 11 millió közt válta­kozik, a városi napilapok szá­ma 49-ről 31-re szállt le. Eb­ben a háború utáni időszak­ban 18 nagy napilap megszűnt New Yorkban, Bostonban, Philadelphiában, Detroitban, Washingtonban, Pittsburgh­­ban, Chicagóban, San Fran­ciscóban, Los Angelesben. Az utolsó 50 évben az egész országban az újságok száma majdnem a félére csökkent. 1914-ben volt 2580 napilap, ez év elején volt 1751, most kettővel kevesesbb. Ezek a számok meggondolásra kész­tetik a sajtó embereit, mert ugyanakkor, amikor ez a zsu­gorodási folyamat lejátszó, dott, az ország népessége két­szeresére nőtt. De a napila­pok számának csökkenése el­lenére a lapok (nagyvárosi, külvárosi és vidéki lapok) példányszáma növekedett, és pedig: a napilapoknál 28 mil­lióról 60 millióra, a vasárnapi lapoknál 16 millióról 48 millió­ra. Vagyis: kevasebb újság és több olvasó .. . Tehát helyte­lenül ítélné meg a helyzet ala­kulását az, aki a sajtó alko­nyát emlegetné, * * * A sajtó hanyatalá-sát az utóbbi évtizedek során sok­szor megállapították, és még többször megjósolták. Három évtizeddel ezelőtt sötét felhők tornyosulták a sajtó felett, jött a rádió és sokan azt hit­léik, hogy — vége az írott új­ságnak, jön helyébe a fülbe­mászó újság. így törtéint? Nem, állapítja meg a szakma lapja, az Editor and Publi­sher; a 30-as években egy­másután “meghalták” újsá­gok, de a halál oka a legtöbb essetben nem a rádió volt, ha­nem a depresszió. Körülbelül másfél évtized előtt egy uj mumus jelentke­zett a láthatáron, fenyegető­en: a televízió. És ... ismé­teljük azt, amit fentebb mond­tunk: kevesebb újság, több újságolvasó! Hány olvasó? Ha a napi- és a vasárnapi lapokon kívül számításba vesszük a körül­belül 9000 heti vagy kétheten­ként megjelenő lapot, az ol­vasók száma 84 millió: 60 mil­lió olvasójuk van a napilapok­nak, 24 millió olvasójuk a he-i ti lapoknak. * * * óriási ipar a sajtó, egyike az amerikai nagy iparoknak. Évi bevétele előfizetésekből és hirdetésekből több mint 5000 millió dollár. És a fizeté­sek és munkabérek, amiket a lapok fizetnek, 1000 millió dollárnál többet tesznek ki. A napilapok számának csök­kenése több okra vezethető vissza, a feltebb említett kül­városalakulásokon kívül. Tud­ni kell, hogy a lapok ma álta­lában önfenntartóik, míg 50 vagy 70 év előtt nem üzleti alapra voltak felépítve, nem a kiadások és bevételek egyen­súlyára törekedtek a kiadók, hanem — támogatókra. Vas­úti cárok, sörbárók, nagy ban­­kárök, politikai boss-ok álltak a lapok mögött, azok pótolták a bevételi hiányt, a deficitet. És marakodtak. Szennyesben gázoltak és bizony sokszor ér­dekesebbek, izgatóbbak vol­tak, mint a mai lapok, pedig hát éppen eléggé izgalmas korban élünk ma is ... * * * A nagy lapok financiális ne­hézségeit a háború óta a foly ton növekvő költségek okoz­ták; főleg az óriási appará tussal dolgozni kénytelen nagyvárosi lapokat sújtotta érzékenyen a drágulás — a papír és más anyagok, a fel szereiéssek drágulása, az uni ők által úgyszólván évről-év ro kikényszisritett béremelé sek. Iskolapéldája az elvisel­hetetlen költségek gyilkos ha­tásának a newyorki Mirror halála. Ez az ország második legnagyobb példányszámban megjelenő lapja volt és még­is, az 1963. évi, 114 napos sztrájk után kénytelen volt megjelenését beszüntetni. (Az a sztrájk egyedül hirdetésben 108 millió dollár kárt oko­zott.) Az újságpapír drágulása nagy mértékben veszélyezteti az újságokat. A papir ára ton­nánként 78 dollárról 135 dol­lárra emelkedett 1945 és 1957 közt. Hogy ez milyen megter­helés, azt ijesztő világosság­gal mutatja a St. Louis Star- Times esete 1951-ben: a pa­pírnak akkor 10 dolláros drá­gulása miatt a lap kénytelen volt megjelenését felfüggesz­teni. A rádió és televizió nem oko­zott tömeghalált a sajtóerdő­ben, de alaposan megkurti­­totta a lapok hirdetési bévé-’ telét. A televizió 1950-ben a hírközlési üzlet hirdetéseiből 3 százalékot szippantott fel. 1965-ben a hirdetési üzlet 16 ás fél százalékát ragadta ma­gáihoz. Nem csoda, hiszen mái' 5—6 évvel ezelőtt kiszámítot­ták, hogy minden 100 otthon közül 90-ben volt televizió. És mégis, mégis, újság nél­kül nem tudnak, nem akarnak élni az emberek! Ma minden Itt a tavasz és Hollywood­ban feltűnt egy u jszőke szép­ség, January. Teljes nevén: January Jone. A “Tonight” TV-programon tűnt fel. Meg­előzte Tuesday Weidet, mert kedd a hét második napja, január pedig az egész évnek első napja ... Furcsa nevük van ezeknek az egyébként majdnem normális amerikai­aknak! Vannak köztük olya­nok, akik kisajátítanak ma­guknak egy egy egész álla­mot. Például: Tennessee Wil­liams, Tennessee Emié Ford, Tex McCrary, Nevada Smith (egy a sokmillió Smith közül), Vermont Connecticut Ryter, neves, illetőleg kétneves cikk­írója a Wall Street Journal­nak .. . Egy vetkőzőmüvésznő áhitatosan Norma Vincent Peel-nek nevezi magát.. . * * * Giovanni Martinéin opera­énekes, aki 1913-tól 1964-ig a newyorki Metropolitan Ope­ra tagja volt, mélabusan em­lékezik a régi í szép időkre, amikor előkelő dámáknak kö­telező voít a késés. Az első felvonás végén tartották ünne­pélyes bevonulásukat. Ezek nek az előkelő (pénzes) dá­máknak legelőkelőbb (legpén­zesebb je) a Vanderbilt ki­­ránynő, társasági királynő, volt. Ez az ásszonyság egy­szer társaságban hallott arról, hogy az “Aida” opera első fel­vonásában van egy nagy ária: “Celeste Aida”, nagyon szép lés nagyon nehéz. No, ezt hal-100 család közül 86 előfizet legalább egy újságra, és sokan példányonként vásárolják lap­jukat a standeken. * * * Érdekes összehasonlító ada tok: Oly városokban, amelyeknek lakossága 250,000-en alul van, az újságok példányszáma 28,6 százalékkal emelkedett 195C és 1965 közt. Ellenben a mii liós városokban 14,4 százalé­kos csökkenés volt. A milliós városok lapjai ebben az idő­szakiban napi két millió pél­dányt vesztettek. Floridában 1940 óta a lakos ság száma 1,9 mállóról 5 mii lió felé emelkedett; ott 75 ki­sebb helyen van most újság — 10 éve előtt egy sem volt. New Yoík Cityt valósággal ostromzár alatt tartják, kő töskörül, külvárosi napilapok. A Long Islandban 1940-ben megindult Newsday ma 400 ezer példányban jelenik meg. Los Angelesben a “belváro si” lapokkal 28 külvárosi na­pilap versenyez, azonkívül he­tilapok is, és több mint .100 shopping guide. Hasonló a helyzet más nagy városokban. Maurice Grau managernek, kérje meg Jean de Reszke hős­tenort, hogy a legközelebbi Aida-előadáson ismételje meg ezt az áriát a harmadik fel­vonásban. De E eszik e azt üzen­te vissza Mrs. Vanderbilt nek, hogy... (Az olvasó kitalál­ta...). ❖ * * Lapzárta után pár órával kaptuk Páriából a friss hirt, hogy Hargitay Miki szakított Maria Vincent szép szőke pá­risi énekesnővel s e percben Jane Waldo-t boldogítja. * * $ A Harvard Egyetemen nagy muri volt, kiosztották a diá­kok lapjának tréfás dijait. Az Ev legrosszabb Színésznő je­nek diját Natalie Wood fiilrn­­szinésznő nyerte el, a zsűri elnökének megállapítása sze­rint azért, mert állhatatoson, ie eredménytelenül igyeke­zett filmezését irodalmi ma­gaslatra emelni. Mit szól ehhez a kétes meg­tiszteltetéshez Natalie? “Re­mek — mondta —, el vagyok ragadtatva. Csak azt sajná­lom, hogy nincsenek jelen a stúdió vezetői és az a kiváló direktor, akinek elsősorban köszönhetem ezt az irodalmi értékelést.” A diákok megér­tették az iróniát s megtapsol­ták Nataliet. A Legrosszabb Színésznek Marion Brandot kiáltották ki a röhögő diákok. * * * Diane Dors, a szép szőke angol szexbomba, aki éveken át világhiresség volt, az utób­bi időkben nem kap szere­pet és alaposan lecsúszott. A minap elkeseredett nyilatko­zatot tett. Ezeket mondotta: “Én formáltam meg először Angliában a szexbombát. Pél­dát teremtettem arról a nő­ről, aki minkbundában látha­tó, csillogó gyémántokat vi­sel és gyönyörű autókon su­han. Volt is szép sikerem. Utá­noztak is. Ma azonban uj divat ütötte fel a fejét, a beatnikek kerültek az érdeklődés köz­pontjába. Julie Christie a beatnik tipusát adja és meg­nyerte vele az angolok szivét. Mig a franciák kitartóak és ragaszkodnak az ideáljaikhoz, addig a konzervatívnak dek­larált angolok nagyon gyor­san unnak rá bálványaikra. Ez lesz a sorsa Julie Christie­­nek is.” így nyilatkozott Diiane Dors. Julie Christie pedig Oscar di­jat pyert... Prohászka János, aki a gorilla szerepét játsza a TV “Gilligan’s Island”-jában, a CBS stúdióban Holly­woodban egy kutyát vezet pórázon. A PLETYKAFÉSZEKBŐL ütni kell! Irt tehát'*!896-ban Filmszínésznek, akiket a Vietnamban harcoló katonák leginkább kedvelnek: Fenn bal: Angie Dickin son, fenn jobbra: Lana Wood. Lenn bálra: Dorothy Provine és lenn jobbra: Ann-Margrét. Magyaros vendéglátás — magyar sör nélkül BUDAPEST. — A Magyar Nemzet emui lapban olvastuk, hát el kell hinnünk ezt a ked­ves históriát: A jóhirü étteremben telt ház volt. Az étterem előtt, az utcán, két bécsi autóbusz, az étteremben egyetlen óriási bé­csi asztaltársaság.' A cigány­­zenekar, a nótaénekes, a ha­lászlé, s a jó badacsonyi bo rok megtették a magukét. • Éjféltájban: a pihenő zene­kar helyére felállt egy bécsi fiatalember és gitárral kisér­ve önmagát, jódlizni kezdett. A magyar és osztrák vendégek egymásnak kedveskedtek régi magyar nótákkal és régi bécsi dalokkal. Éjfél után a még mindig pihenő zenekai helyé /re felpattant egy galambősz bécsi menyecske és a gitáros fiatalember kíséretével paj­zán heuriger nótákat * énekelt. A hangulat emelkedett. Újabb butéliák érkeztek ás i hangulat még' magasabbra emelkedett. A pihenő zenekai is abbahagyta a pihenést és beledöngícsélt a gitárral ki­dért bécsi daíkoszoruba. Egy lelkes magyar is felpattant i dobogóra s enyhe debrece­ni németséggel felköszöntötte i kedves vendégeket. Körül­­jelül ezt mondta: —, Jöjjenek el máskor is, hozzák el a dalaikat! — Elhozzuk — mondta a ■jalrrnbősz bécsi menyecske is pajzán mosollyal hozzátet­te: —; Sort ne hozzunk ? Mert az nem volt a jóhirü Deremben. PASADENA, Calif. - Bot­rányt okozó részegség miatt került Shatford városi biró elé Mr. X. Az aktában lapozgatva, a bi­ró a kihallgatást mellőzve, megszólalt: — Úgy látom, hogy magát ittasság miatt 50-szer tartóz­tatták le 1947 óta. Továbbá azt látom a régebbi feljegyzé­sekből, hogy a maga ittassá­gai az utolsó hat hónapban egyre gyakoribbak és egyre nehezebbek lettek. így hát megállapítom, hogy maga al­koholista és ez okból felmen­tem a vád alól.” A tárgyalóteremben az em­berek egymásra néztek. Nem értették a dolgot. Itt áll a bi­ró előtt egy vádlott, aki a jól eredményét, A rendőrségek kivé tél nélkül azt jelentették, hogy tapasztalásaik szerint a huligánizmusnak (így neve­zik a fiatalkorúak garázdái kodásait) fő oka az ittasság. Azt javasolják a rendőrségek hogy célravezető lenne, ha fel hatalmazúst kapnának, hogy részég embereken azonnyom ban behajthassák a bírságot. Nem helyes, hogy a tervező és a finánc hatóságok csak azzal törődnek, hogy minél több vodka fogyjon és a vodka el­adásból minél több profit szár­mazzon. Ezek a hatóságok nem veszik figyelembe, hogy ittasság folytán sok munka­óra megy veszendőbe. RÉGI ÁTOK FELOLDÁSA WOODWARD, Ok la, - Henry Pettyes Farkas, az Arapaiho indiánok törzsfőnö­­ke, fejedelmi díszbe 'öltözve megjelent Oklahoma City üz­­etembereinek egy csoportja előtt és ünnepélyesen felol­dotta' a város vízellátását az íltala 13 évvel ezelőtt kihir­­letett átok alól. Azért sújtot­ta akkor a várost átokkal, mert a North Canadian folyó vizének egy részét elvezették és emiatt az indiánok halász­­ís vadász-területei kárt szen­vedtek. Most a békés együtt­élés szellemében feloldotta az átkot. Most már biztosítva van a város vízellátása ... NEVESSÜNK A fiatalasszony ebéd köziben így szól a férjéihez: — Johnny, ha továbbra is ilyen rosszul főzöl, vendéglő­be fogunk járni. Űtvenegyedszer már nem bűn, ami bűn volt ötvenszer... ismert jogi kifejezés szerint visszaeső bűnös, és a biró ép­pen ezért, azért, mert vissza­eső, felmenti. Hát a vissza­esés enyhítő, illetőleg bűnös­séget kizáró ok. A biró folytatta: — Nemcsak magát mentem fel, hanem mostantól kezdve fel fogok menteni minden al­koholistát, aki elém kerül. A közösség feladata, hogy az al­koholizmus problémáját meg­oldja, nem a biró feladata. Shatford biró ezt a döntését egy fellebbezési bíróság dön­tésére alapította, amely ügy szólt, hogy a megrögzött al koholista nem vétkes, hanem beteg, * * * MOSZKVA. - A Pravda nagy cikkben foglalkozik az alkoholizmus kérdésével és is meneti a rendőrségek ezzel kapcsolatos vizsgálatainak az Átvizsgálják Thomas Stafford ürruháját, aki vezénylő pilóta lesz a Gemini 9-en, Cape Kennedyn,

Next

/
Thumbnails
Contents