Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-05 / 18. szám
4-IK OLDAL MAGYAR HÍRNÖK* Thursday, May 5, 1968 iVlagyar Hírnök MAGYAR HERALD Merged with MAGYAR HÍRLAP — Hungarian Journal) HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Előfizetési ára egy évre $6.00 — Subscription $6.00 per year Cülföldre $8.00 — Foreign countries $8.00 — Egyes szám ára 15> Szerkesztő LÁSZLÓ I. DIENES Editor Office Address — Irodánk cime: II6 Somerset S+reei Now Brunswick, N. J Office Manager: MRS. ANNA OSVATH, ügyvezető leieion: Vi 6-b/ii'l If answer, call: T Tu 0 , OCQ Ha nem kap választ, hivja. Liberty 0-1000 Mail Address — Postáéin. Oast Office Box 27, New Brunswick, N. J Second class postage paid at New Brunswick, N. J and at additional mailing office CASTRO ÉS A SÖR Fidel Castro, kubai diktátor, a május elsejei ünnepségeket felhasználta arra, hogy ismét hatalmas marathoni beszédet mondjon. Castro beszéde ez alkalommal szokatlan figyelemre tarthat számot. Annak ellenére, hogy a diktátor egyáltalában nincs jó viszonyban vörös Kinával, minden tekintetben a kinai gazdasági módszereket követi. Castro — merőben szakitva Kruscsev gulyás-szocializmusával — takarékosságra és a szűkös életszínvonalra intette a kubai népet. A felszólítás szinte kísértetiesen azonos volt vörös Kina közelmúltban elhangzott felszólításával. A diktátor — többek között — a sör árának drágulását is ígérte, majd közölte, hogy a kubai átlagpolgárnak ideológiailag jobban kell magát képeznie. Ha nem lennének olyan tragikusak, szinte komikusok lennének Castro szavai: — A jövőben a sörivók kevesebb sört fognak inni és több ideológiai könyvet fognak olvasni. Mindebben nem az tragikus, hogy a kubai átlagpolgár nem ihat elég sört. Az a tragikus ebben, hogy a kubai kommunista kormány — mint mindenfajta kommunizmus - - közszükségleti cikkek helyett ideológiával táplálja tagjait, az életszínvonal emelése helyett kénytelen az ideológiai könyvek áradatával elhalmozni az éhes polgárokat. A kommunizmus fejlődési fikától függően, hol erősebb, hol gyengébb ez az irányzat, az alapvető elv azonban mindig változatlan: a jó kommunista számára az életszínvonalat többé-kevésbbé pótolhatja az ideológia. S többek között, ez a rendszer csődje is. Semmiféle ideológia nem pótolhatja az élelmet, a ruhát és az emberhez méltó életet. Végezetül, nem kétséges, hogy Castro valóban belső bajokkal küzd, ez az oka váratlan gazdasági szigorúságnak. Személyeket tesznek ma felelőssé Kubában a gazdasági csődért, holott sohasem a végrehajtó személyeket terheli a felelősség. A felelősséget minden egyes esetben magának a belső ellentmondásokkal teljes rendszernek kell vállalnia. Ezen a körülményen Fidel Castro semmiféle távbeszéde nem változtathat, mint ahogyan a kommunizmus csődjén semmiféle személyi felelősségre vonás és semmiféle tanács a sörrel és az ideológiai könyvekkel kapcsolatban, nem segíthet. A MAO TSE-i'UNG TITOK Mao Tse-t’ung, vörös Kina diktátora, körülbelül félév óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt és a legutóbbi május elsejei ünnepségeken sem jelent meg. Márciusban hivatalos kormányjelentés közölte, hogy Mao kiíogástlan egészségnek örvend. Hosszú távolléte azonban azt a gyanút kelti a külföldi újságírókban, hogy a diktátor vagy súlyos beteg, vagy talán már halott. A május elsejei ünnepségeken ennek ellenére tovább folyt Mao istenné emelése. íme, az egyik jelszó: A kinai kommunizmus fejlődése bizonyítja, hogy Mao Tse-t’ung elmélete legyőzhetetlen és ha a nagy Mao vezet bennünket, senki sem tud ellenállni nekünk. Ugyanekkor, a kinai kommunista párt, nyilvános ésr megalázó önkritikára kényszeritette a napokban Kuo Mo-jot, aki a kinai intellektuális élet vezetője volt évekig. Kuo Mo~jo nyilvánosan jelentette ki, hogy mindaz, amit eddig irt, értéktelen és megérdemli, hogy megsemmisítsék és a lángok martaléka legyen. A harc a kinai értelmiség legcsekélyebb önálló gondolata ellen, tehát tovább folyik, függetlenül attól, hogy Mao él-e, vagy halott. Meg kell jegyeznünk: a kommunizmusban az istenné emelt uralkodó addig él, amig a körülötte levő uralkodó csoport akarja. Ha a legenda fenntartásához szükséges, akár alteregot is találnak, halála után. Ha Mao él, kétségtelen, hogy súlyos idegzavarokkal küzd és féltékenyebb, gyanakvóbb és irigyebb, mint valaha. Ha halott, kétségtelen, hogy a beteges és terhelt légkör, amelyet teremtett, beteges és terhelt, vagy karrierista utódaiban él tovább. A SZÉP MAGYAR SZÓ Irta: BAJOR GIZI BUDAPEST. — A 15 év slőtt elhunyt Bajor Gizi, a nagyar színművészet legnagyobbjainak egyike, 1940-ben i budapesti rádióban előadást .ártott a magyar nyelv szép légéről, rég feledésbe ment iörkszép magyar szavakról. Tnnek az előadásnak kéziraát most megtalálták a művésznő hagyatékában. Ebből közöljük a következő részle eket: Áhítattal és édes szívvel zámolok el maguknak a íyelvbeli pazar gazdagságunk ban való gyönyörűségemről. Arról a gyönyörűségről, ami vei a tanulás, próba, vagy ol ásás közben egy-egy szónál ifejezésnél megállók, megsi •nógatom, babusgatom, forgaom a nyelvem alatt olyan gesztussal, akár a gyerek 2 uborkát. A mesterségemmel jár, hogy 1, szót megbecsülöm, hogy beesem, válogatom, hogy a ma ramévá teszem, összeolvadok vele. Hiszen az a megtalált ’egkezesebb szó; segítség a eszedern könnyűségéhez, mu asikájáhöz, a gesztusomhoz, arckiíejezésemihez, az érzelmem legszabadabb, legtisz ább közléséhez. Beszéljünk legelőször arról ami édes, mindnyájunknak a legkívánatosabb: a vidámság ól. Fussunk végig derült han piláfunk árnyalatain. Első jele a derültségnek a mosoly. Az ember elmosolyodik, mb -olyog; ha csak átvillan a mo joly rajta, akkor mosoly int. Van egy huncut szavunk, azt mondja: somo'yog. Emlékez eet a lancsalogra, amely azt jelenti, ha valaki savanyu képet vág. A somolygásnál is kevésbé előkelőén hangzik, ha azt mondom valakire, hogy vigyorog, vigyorit, sőt vicso rit! Kedvesebb ugyebár, ha tuneog, vihog, ihog-vihog. A 'egtavaszibb jókedv, az: vitorász, viháncol. De az éret" kor is tud nevetgélni, nevet ni, s ha belemelegszik; ka vágni, kacarászni, hahotázni De ahhoz megint a legszebb ifjúság és a nem. legszebb fegyelmezetlenség kell, hogy •yeritsen az ipse! No és a rö hög! Nem szívesen idézem ezt a szót. Nagyon nem szeretem (ülönösen, ha nő mondja: rö högtem. ígérjék meg, hogy rém fogják használni. Bánat... ó, milyen szép, milyen gyengéd, milyen halk ez a szó: bánat. Nem is lehet hangosan kimondani. Bánko dik az ember és bánatoskodik, szomorkodik, busul, neki busul, megbusul, busong. Mily bársonyosak mind ezek a hangok, amelyek némaságunkat idják vissza. A bánat olyan, mint a felhő; eső lesz belőle. Könnybe lábad a szemünk, ami azt teszi, hogy a lábra áll a könny, mnt az elvetett palánta. De mielőtt a könny ellepné a szemünket, szepegünk, szipo gunk, azután nem tehetünk •óla, kipottyan a könnyünk, kiperdül, kicsordul, és köny nyezünk. Sírunk. Ha sírásra fakadtunk, potyog, pereg, fo lyi'k a könnyünk, folydogál. Sirunk-rivunk. Sirdogálunk, idogálunk. Zokogunk. Patakük a könny, ömlik, mint a záporeső. Ez már nem is sizás, hanem bőgés. Van, aki majd kisírja a kiét szemét olyan szerencsétlen. De szárítsuk fel a könnyet, jobb lesz danolni, ugye jobb lesz ? Danolni, dalolni, dalolgatni, danászni, nótázni, dúdolni. Vagy csak zümmögni egy melódiát, mielőtt énekel nénik. Csodaszép az énekszó, ha szép és csoda csúnya az, ha abajgat valaki, ha nyekereg, ha kornyikál, ha vonit. Táplálkozni is igen gazdagon tudunk, nemcsak jóféle levesekkel, hússal, tésztával, hanem szóval is. Tehát: eszik az ember. Már aki nem fal. Sőt, aki nem zabái. Szóval eszik az ember, eszeget, edde gél. Szép. De van az az éhes, az a vadember, aki két pofa ra eszik, az már nem szép. Se nem elragadó látvány, ugye, aki lapátolja befelé az ételt. Aki habzsol és majszol. íz is csak akkor kedves, ha kiskorú. Az innivalót az ember és asszony is a bárban szürcsö !i. ha igen jólesik: kortyolja. Kortyint egy gyüszünyit. lsen őrizze még az urakat is. hogy lefetyeljék, pláne, hogy vedeljék az italt. A bort a íorkedvelő lelhajtja (szabad a vizet is, aki nem bornem 'ssza!) kóstolgatja, aki türelmesebb; iddigálja, iszogatja, oyeldekeli, hallják? nyeldeke'i! Hanem aki nyakalja! az aztán felönt a garatra! Meg nem állhatom, hogy ne beszéljek még valamiről, ami talán hozzátartozik a mondanivalómhoz ; tudniillik az elfelejtett, elhagyott régi szép magyar szavakról. Régi magyar poétákat lapozgatok, valahol szép-anyáink leveleslálájába kukkantok belé; meg'epő, kedves, bájos, erősen kifejező, nemes zamatu, ódon szavakat találok. Úgy meg aj dúl érettük, szegény kis elhunytakért a szivem. Tessék csak figyelni. Azt mondja: ilitani. Azt teszi: sejteni, megsejteni. Régi kedves szavunk; apolgatni, azt jelentet e: csókolni. A kölyökkutyára ízt találtam valahol; kuszi. Vem aranyos? Azután ahe’yett, vagy amellett, hogy azt mondjuk: elszalasztok valakit a boltba, azt mondták; elillasztom. Elillasztani, igen, hogy illanjon, mint a szellő, egyik lábad itt legyen, másik ott! A barázdabillegetőt úgy hívták vagy száz éve, hogy ’.eánykamadár. Hát persze, mert illegeti-billegeti magát, 'kár a takaros kislány a háomfodros rokolyában. Egy elsárgult asszony! levélben ezt a tündérszép szót ilvastam: leány ton. Azt jeleni, hogy leánykoromban. Az iszi levél valaha, mikor hulani kezdett, akkor hullamolodtt. És őszön át szép lassan, teliden, hullározott a szép árga felevél. A dajna szóval a régiek a dámát fordították magyarra. A rátarti, előkelőstödő nőre azt mondták: dajnálkodik. Vajon hogy vesztek el, mért ejtették és felejtették el ezeket az egészséges és gyönyörű magyar szavakat? A szó, amely a lélekben terem, az is :sak olyan divat, mint a tiroli kalap? Én úgy szeretném, ha el támadna sok méltatlanul eldobott szépséges magyar szavunk; olyan nagy boldogság volna nekem azokat a nemzet színházában felfrissíteni, a számra venni, szerelmesein, a múlt hangjait és tovazengetni a jövendő felé. VEVŐ KERESTETIK MARKET DRAYTON, Anglia. — John Graves próbálja eladni a házát, sehogysem sikerül neki. Az a baj, hogy azt a házat, mely a Cemetry Rd.>n van, a nép sok év óta Tom- 3town Vies-nak nevezi. És a Graves név is gyászra emlékeztet. Azt mondja Mr. Siríő; “Az emberek olvassák az apróhirdetést és nevetnek.” SOK REGÉNYÍRÓ NEW YORK. — A Putman’s és Fawcett könyvkiadó vállalatok, a McCall’s magazin és az Embassy Pictures pályázatot hirdettek egy ‘legjobb’ regényre és a pályadijak öszesen 210,000 dollárt tettek ki. Beérkezett 3262 regény és — egy sem ütötte meg a mértéket. Tele van az ország rossz regényírókkal.. UÁMMFNTPQ KÁVÉ. kakaó. tea. szövet, vászon v fi mm i. 111 fc-u gyapjufonal, cipő. automobil, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területen elő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 245 East 80th St. BRACK MIKLÓS, igazgató t NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárat a 2nd Ave.-ről “Fizettem én elég adót — fizessen most más is!” NEW YORK. - Mrs. Mary Callagham 2500 dollár adóval idósa az adóhivatalnak, nem akar fizetni, ezért az adószedő rátette nehéz kezét a misszisz astoriai házára, árverésre bocsátotta azt és a legtöbbet — 20,000 dollárt — igéríj^megkapta a tulajdonosi papírt, de még nem kapta meg a házat, mert a makacs hölgy nem hajlandó kiköltözni onnan. Érdekes, hogy miképpen gyűlt az évek során ez a 2500 lollárnyi adó adósság. Mrs. Callaghannak az volt a szó kása, hogy minden év októberében megfizette az adó felét, aztán április 15-én meg agadta a másik fél adó megfizetését, mondván, hogy fizetett ő már elég adót. Valószínű, hogy csakugyan fizetett már elég adót, hiszen 1 103 éves. A történelmi hite 1 esség kedvéért meg kell 1 je gyezni, hogy ö ezt ezekkel a szavakkal 101 éves korában mondta. Mert nyilvánvalóan azt volt a nézete, hite és meg győződése, hogy az adókötelessség csak 100 évig kiséri az ember életútját... Mit szól ehhez az adószedő ? Azt mondja, hogy ő nem tekint, nem is tekinthet az adó alany korára, behajt adót akár egy óvodás gyermeken is, ha van jövedelme. Ezt ö igyeke zeit Mrs. Callaghannak megmagyarázni ; nemcsak neki, hanem a fiának, az unokatestvérének, a papjának, de mindhiába. És mit szól mindehhez Mrs. Callaghan? Csodálkozik. ‘Nem értem, mondja, hogy mit beszélnek ezek az emberek.’ HALÁSZTÖRTÉNET GREENE VIELE; Tenn. - Clarence McKay meséli, hogy tavaly a Dougias-tóban halászás közben elvesztette pénztárcáját, melyben 350 dollár volt, és most megint ott halászott és nem. hal, hanem a pénztárcája akadt a horgára. PICASSO KITÜNTETÉSE CANNES, Franciaország. — Pablo Picassot, a világhírű festőművészt, Lenin díjjal tüntette, ki a Szovjetunió. A Lenin dijat Ily a Ehrenburg, szovjet iró, nyújtotta át a spanyol származású francia festőművésznek. Megbeszélés a vietnami krízisben, Saigonban, Thich ThietV Minh (bal), a kormányellenes buddhisták vezetője és Rév. Hoáng Quynh katolikus vezető között. Telepedjék le a gyönyörű CATSKILL vidékén! Óriási üzleti lehetőségek minden szakmában! Speciálisan jól megalapozol! hotelek és motelek, bár, restaurant és lurislaházak, bungalowk, kolóniák, tóparti otthonok és jól berendezett farmok Komoly érdeklődők keressenek fel irodámban FRED HERZOG INGATLANFORGALMI IRODA 277 Broadway, Monticello, N. Y. — 914-794-7340 now switch to gas heat with low monthly bankfinancing!' Most módjában van, hogy a tiszta, zajtalan Gázfűtés minden előnyét élvezhesse mialatt azt alacsony, kényelmes havi részletfizetéssel törlesztheti. A berendezője elintézi ezt az olcsó finanszírozást — előre semmit sem kell lefizetnie cs 5 éven át Űzetheti — ami egcsz összegében fedezi a teljesen automatikus Gázfűtés beszerelését otthonába. □ Soha sem volt ily könnyű áttérni a modern Gázfűtésre, hivja fel tehát azonnal* fűtési berendezőjét vagy vízvezeték szerelőjét otthonára vonakozó ingyenes fűtési költségvetésért és a finanszírozást illető, részletes felvilágosításért. * Az egy- vagy kétcsa'ádos. saját háztan lakó Public Service fagyasztók számára 1966 április, május, junius és julius folyamán. ?E\ PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY 106-*«
