Magyar Hirnök, 1966. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-14 / 15. szám

Thursday, April 14, 1966 ______________MAGYAR HÍRNÖK_______________________________ .... ' . _______________________________7-IK OLDAL

Elsöprő győzelme után Harold Wilson angol munkáspárti miniszterelnök sugárzó arccal emeli ícl karjait Huyton, Lancashireben.

Teller Amerika szövetségesei, nukleáris védelmi rendszeréről

WASHINGTON — Edward Teller, a kiváló fizikus, akinek főrésze volt a hidrogénbomba létrehozásában elmondotta az Egyesült Államok vezető köreinek, legyen segitségére szövetségeseinek, hogy felépítse védelmi rendszerét ballistikus rakéták ellen.

Teller azonban kihangsúlyozta, hogy a nukleáris védelmi rendszernek teljes egészében a védelmet kell szolgálnia és nem használható fel offenziv, vagyis támadó célokra.

Jelenleg az a helyzet, hogy bárhol a világon, ahol az Egyesült Államokban atomfegyverei vannak, egyedül maga ellenőrzi azokat.

— Azt hiszem, hogy nem lehetséges, hogy bárki is ellenőrizzen védelmi fegyvereket, atomrakéták ellen — mondotta Edward Teller a CBS televízió-rádió programon, a “Face the Nation” programján.

— Egyrészt nincs arra idő, hogy a szóbanforgó ország felhívja telefonon Washingtont, azonkívül egyetlen egy sem fogja kívánni más legyen országa területén, mely megkísérli, hogy megvédje jogaikat. És mi nem is akarunk ilyenfajta felelősséget.

— Mindenkinek saját magának kell megvédenie magát — mondotta Teller, aki jelenleg professzora a California

University-nek. — És a védelmi fegyvereket csak az indíthatja útjára, aki saját népét védi meg és nem másnak.

Kijelentette Teller, hogy korántsem arra gondol, hogy az Egyesült Államok adjon nukleáris fegyvereket szövetségeseinek azzal a joggal, hogy korlátlanul használhatják azokat, Azt kívánja, hogy Amerika adjon rakéta-ellenes védelmi fegyvereket szövetségeseinek, akik azokat szükség esetén használják.

Ezek a fegyverek úgy használhatók, hogy kizárólag védelemre szolgálnák és csák a megvédett ország légterében robbanak fel.

Ezek a védelmi fegyverek egyébként olyan jellegűek, hogy könnyen ellenőrizhetők, nehezén szerelhetők le és vihetők máshová és ha ez mégis megtörténnék, az azonnal meg lesz állapítható.

Száz shilíngért és négy kecskééit Pintó megvásárolta Apát

NAIROBI, Kenya. — Pin ót szerda estére várták. Ajoma minden lépésére vigyá :ott ezen a napon. Mert a lou törzs ősi szokásai szerint ezer. íz estén elrabolja őt a vőle gény. Pintó négy nappal ko rábban járt Ajoma szüleinél és átadta az ajándékokat: száz drillinget és négy kecskét. Ebből mindenki tudta, hogy í negyedik napon eljön majd r vőlegény a menyasszonyért.

... Ajoma ápolónő volt, Pin tó pedig tisztviselő az egészségügyi 'hivatalban. így kerültek közel egymáshoz. Szerelem szövődött, esténként együtt rótták Kisumu, a Victoria-tó menti kisváros sötét utcáit, azután Pintót Nairobiba helyezték. Akkor született az elhatározás: Ajoma is a kenyai fővárosba költözik, de előbb összeházasodnak.

A leány a legcsinosabb luó lányok közé tartozott, s különösen hófehér ápolónői fej kötőjében csavarta el a férfiak fejét. De amióta együtt járt Pintóval, sohasem látták más fiúval. Mindketten iskolát járt, modern embernek számítottak. Ajoma el sem tudta képzelni, hogy őt valaki feleségül “vásárolja”, de idős szülei ragaszkodtak az ősi szokásokhoz. S eihhez hozzátartozott, hogy a vőlegény meghálálja nekik Ajoma felnevelését és ‘'kártérítést’ fizessen azért, mert elyiszi a háztól a dolgos is jól kereső leányt. Hiába tiltakoztak, Pintónak, ha jelképesen is, vallania kellett a “mékó” — a lányrablás szertartását és ami ezzel járt, a szülők megajándékozását.

Egy szombati napon azután Pintó átadta az ajándékokat 5 a család szerdára várta Ajoma elrablását.

Ajoma azon a napon nem ö1 tötte magára a hófehér áp'lónői öltözetet. A ház körül segített anyjának, bizonygatta, hogy nem akar elkerülni a szülői háztól. Még sirt is, aho gyan ilyenkor illik, de közben állandóan az utcát és a ház körüli kertet leste, vajon mikor jön érte vőlegénye a barátaival? Kis húgát a szón szádba küldözgette, hátha iát ták a vőlegényt, talán ott leselkednek rá, mikor megy az utcára — hogy elraboljak ...

A’ szomszédból az asszonyok, lányok, mind felkeres ték Ajomát és búcsúzva biztatták: milyen jó dolga lesz majd, ha férjhez megy! A család férfi tagjai pedig őrködtek Ajoma felett, bár egyikük sem akarta megakadályozni a lány elrablását. D; felkészültek arra, hogy játé kos harcot kezdeményezzenek

és megismerjék a jövendő ro konok erejét;

Ajoma hiába várta Pintót. Már sötétedett, a vőlegény azonban még mindig nem adott hirt magáról. Későn fc küdt le a család, ám alig oltották el a petróleumlámpái — csendben kinyílt a kis hájajtaja. Azután három férfi surrant be és Ajomát felkap va szaladtak ki a házból.

Amire a férfiak felkeltek; Ajoma az udvaron magára kapta ruháit és vőlegényével együtt sietett a városka má sik végébe ... A régi szoká sok szerint Ajoma barátnői nek követniük kellett volna őket, s az éjszakát az uj házaspár háza, kunyhója kezeiében tölteni, hogy másnap hozzák a hirt — elégedett-e férj a feleségével? A “meke”-nak ezt a részét azonban < c elhagyták. És három nap r. ulva Ajoma szüleinek házában bőséges lakomával ünnepelték az uj házaspárt...

Ajoma és Pintó a föv. rosea kerültek, lakást béreltek és mindketten nagyon boldogok. Együtt járnak moziba, az esti sétára — egymásba karolva. Nem úgy, mint ahogy-'n az Kenyában általában ■ szokás, hogy a férfiak külön az asszonyoktól ... Ők már a huszadik századot képviselik az ősi hagyományok földjén.

Fiútestvérei figyelik, amint a 13 éves Brenda Sharp kegyelmi kérvényt ir Henry Bellmon, Oklahoma kormányzójának. Atyjukat, a ‘34 éves Dallas Sharpot halálra ítélték, mivel ittas állapotban agyonverte feleségét.

WASHINGTONI LEVÉL

Dr. Possony a kommunizmus vali arcinak ismertetéséről

STANFORD, Calif. — Dr. Stefan Possony, a “lélektani hadviselés” specialistája kijelentette, hogy különösen a főiskoláikon a kommunizmus behatóbb és részletesebb tanulmányozására van szükség, hogy csökkenteni lehessen a kommunista párt befolyását az amerikai egyetemi hallgatók körében.

Dr. Stefan Possony, a Sanford University Hoover-intézetének professzora elmondotta, hogy szervezett kommunisták a maguk javára használják fel a fiatalság idealizmusát.-— Fiataljaink, közülük pedig különösen azok, akiket a kommunisták már a “bűvkörükbe” vontak, azt hiszik, hogy ők az első, akik észrevették, hogy nem minden halad a helyes irányban és ők az elsők, akiket aggaszt a háború — mondotta Possony professzor.

— A kommunista ügyekkel

foglalkozó jelenlegi tanulmányok és adatok felsorolása nem elegendő, vagy kielégítő. Mindez rendszerint a szovjet ideológiáról szól és az affeletti vitáról, szigorúan akadémikus meghatározásban, de sehol sem tanítanak ismereteket a szovjet titkos rendőrség tevékenységéről, a tisztogatásokról, politikai gyilkosságokról, földalatti tevékenységről, a kommunisták össze piszkos trükkjeinek alkalmazásáról, a kommunizmus embertelenségéről és általában a kommunizmus gyakorlatáról és külön mint egy elvonatkoztatott ideológiáról.

Elmondotta Dr. Possony, hogy a kommunizmus számos területen tan ulmányozható, mint a politikai tudományok, összehasonlító korm ányzás, nemzetközi kapcsolatok és történelem keretében.

— A fontos dolog az volna — mondotta— hogy a valóban lényeges tényeket tanítsák és hogy senki se féljen részletekbe bocsátkozni a kommunizmus felől, melyek közül sok — bevallom — olyan hátborzongató, hogy nem teljesen alkalmas iskolai tanteremben való előadásra.

Kijelentette Possony, hogy a diákoknak tudomásul kell venniük, hogy a Vietnam háború nem egy “kis nemzeti véletlen eset”, hanem a viliágforrada'lmi mozgalom egy szerves része, melynek végső célja a világ meghódítása és diktatúrák felállítása az egész világon, melyet kiterjesztenének az Egyesült Államokra is.

— A problémának ez utóbbi vonatkozását igen ritkán tanítják — mondotta Dr. Possony.

NEVESSÜNK

Évike szőke, kékszemü és kilenc éves. Egy nap gyönyörű képeslapot kap Rómából, István aláírással.

— Ki ez az István? — kérdezi az anyukája.

— Az osztálytársam. A Fekete Pista — feleli Évike. — Az udvarlóm.

Republikánus berkekben sut-: Lógnak: A műit sok példája tanúsítja, hogy az amerikai nép, a szavazópolgár nem tud dlenállni egy győzelmes had vezér egyénisége varázsának Ha Westmoreland tábornok ép bőrrel ésv,.J^es rekorddal tér vissza Vietnam ős,erdeiből és rizsrrtocsaráibol, miért ne ő legyen a republikánus párt zászlóvivője a következő, vagy az utánakövetkező elnökvá lasztási kampányban ? Mién ne? Talán elfelejtették már az emberek, hogy — nem is olyan régen — egy győzelmes hadvezér kétszer is legyő zött egy jelöltet, akinek negy— Az udvarlód? — csodálkozik az anyukája. — Sose láttam veled.

— Csak a sarkig szokott kisérni. Nem akarom, hogy azt mondják a házban, hogy ko rán kezdem.

Pistike rossz fát tesz a tűzre, a papája jól elveri. Pistike egy darabig tűri, de aztán kétségbeesetten feljajdul:

— Megverhetsz, papa, de a saját unokáidon fogom ezt megbosszult! i-Vadlibak elsötétítik az eget a Forney Lake felett, Thurman, Iowa-ban, amint innen Kanadába repülnek.

írja: SPECTATOR

yenszer annyi esze volt, mint neki? ,,

A’ -fi

Mr. Walter Teilier newyorki tőzsdei ügynök részvénycsalásokat követett el, négy és fél évi 'börtönre és 18,000 dollár pénzbírságra ítélték. Hiábavaló volt a -23,000 dollár ügyvédi költség, amit a védőjének fizetett.

Mr. Tellier a kárbaveszeti 23,000 dollár ügyvédi költséget jövedelmi adó bevallásánál levonásba hozta, mint “rendes és szükséges üzleti kiadást”. Az adóhivatal ezt a levonást nem ismerte el jogosnak. A közérdek megsértése lenne ilyen levonás elismerése, mondotta Sheldon Cohen országos adóhivatali főnök.

Most azonban a Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntéssel kimondta, hogy a levonás jo gosult, a közérdek sérelmének nem tekinthető, mert a védelemről való gondoskodás az alkotmányban biztosított jog.

❖ * *

Még az éber, jó szimatu washingtoni riporterek figyel mát is elkerülte egy csendes kis ceremánia: Johnson elnök átnyújtotta az Országos Biztonsági Érem kitüntetést egy ősz, nyugalomba vonult kormányhivatalnoknak. Frank B. Rowlett — a riporterek sohasem hallották a nevét. Biztosan sok évi hü szolgálatáért kaptaa kitüntetést... kapta a kitüntetést. ..

F. B. Rowlett 25 évvel ezelőtt megfejtette a japán titkos Írást, igy az amerikai hadvezetőség a háború idején “ol vasni tudta a japán hadvezetőség üzeneteit, utasításait és parancsait s ez az amerikai flottának megkönnyítette hadműveletek tervezését, kri tikus pontokra nagy tengeri haderő összpontosítását. A japán “code” ismerete nagyban hozzájárult győzelmes tenge ri ütközetek, igy a japán ten geri fölényt megtörő Midway ütközet megvívását. Amit ez az ember adott a hazájának, az megért egy tucat csatahajót.

* *

Elhamarkodott, szükségte len, jogtalan volt egy évvel ezelőtt az intervenció Dominikában? Soká, de néni későn, a dominikai kommunisták kp vették Castro példáját: őszin tén megmondták az igazat. A World Marxist Review című nemzetközi kommunista sajtó orgánum két dominikai elv társ, Quello és -Gondé, ily es miket irt:

“A dominikai forradalom újabb fegyverrel gazdagitot ta a forradalmi szellem arze bálját... Csak külsőségekben különbözik a kubai forrada lomtól, de teljesen egyezik an nak szellemével.- értelmével és tanulságaival... Tapasztala taink apra tanítanak bennünket, hogy fegyveres felkelés esetén a mi feladatunk annak irányítása. Evégből a domini kai felkelőkhöz csatlakoztak fegyveres kommunisták Csak az Egyesült Államok fegyveres beavatkozása tudta megakadályozni a forradalom kifejlődését... További fegyveres harcra való felkészülés a kommunisták legközelebbi feladata ... A közvetlen cél: az Egyesült Államok kiűzése az országból...”

Ezek szószerint fordított mondatok a két dominikai

kommunista vezér cikkeiből.

* * *

Bizalmas értesítés Havanából. .. Castro ellen oly hangosan tüntettek az egyetem diákjai, hogy a körszakállas nagyvezér kénytelen volt katonaságot kivezényelni a rend és csend helyreállítására... A diákok uj becenevet adtak Castrónak: a Ló. És egy üres telken felállítottak egy Ló-plakátot, ezzel a vén gebe szájába adott írással: “Ne tolj ingem, én magamtól le fogok oukni!”

❖ * ❖

Johnson elnök postájából... Az arizonai Pima megyei börtön egyik bennlakója levelet irt az elnöknek; azt panaszolta, hogy a cellájának nincsen ablaka és levelét ezekkel a szavakkal fejezte be:

“Én még soha életemben nem éreztem magamat annyira elzárva, mint most. Ha Elnök ur nem tesz ez ellen semmit, ón lemondok amerikai állampolgárságomról.”

VERDUNI CSATA

PÁRIS. — A legvéresebb csatát az első világháborúban a franciaországi Verdiin, mellett vívták: 11 hónapig tartott és 2 millió áldozata volt. A csata 50. évfordulóján Franciaországban ünnepségeket és megemlékezéseket tartottak.

Ezt a képet egy repülő tárgyról — melyet gyanúsnak tartanak —• egy helyettes sheriff készítette, Ann Arbor, Mich.-ben egy farmon.