Magyar Hirnök, 1965. július-december (56. évfolyam, 27-51. szám)
1965-07-08 / 27. szám
6. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, July 8, 1965 NEW YORK BETEG - ORVOST KERES NEW YORK. — Száz-egynéhány baja van a nagy városnak és most, miután Wagner polgármester a TV utján könnyes búcsúbeszédet intézett a nyolc milliónyi newyorki néphez, uj orvost kell választani, aki a 100-egynéhány betegség közül legalább egyet-kettőt talán orvosolni tud. November 2-án választ a város népe próbaorvost. Mik a nagy város bajai? Kezdj ük akárhol, egyre megy. A nagyobb jövedelmű, magasabb műveltségű réteg szinte menekülésszerüen elhagyja a várost, a külvárosokba költözik. Ugyanakkor a kisebbkeresetű és a nem-kereső népesség — mely egyben az alacsonyabb műveltségi fokon álló réteg — egyre növekszik. És az egyre nagyobbszámu szegényebbek és tanulatlanabbak politikai jelentősége nőttön nő. A faji probléma súlyos. Fehérek, négerek, puertoricóiak, bé'kétleh együttélésben, időnként konfliktusokba keverednek, enyhén szólva. A bűnözés ijesztő mértékben nő. Az esthomály beállásával nincsen biztonság az utcákon, a parkokban, a földalattin. A nyolc millió newyorki közül félmillió szegénysegélyen él. Az utcai kocsiforgalom krízisbe jutott. Éppen a csúcsforgalom óráiban sokhelyütt leáll a forgalom. Az adók magasak, mert rengeteg feladata van a városi kormányzatnak. És a magas adó egyik oka annak, hogy nem elég adópénz folyik be a városi kincstár kasszájába, amennyiben a magas adók miatt sok ipari vállalat elköltözik New Yorkból. És akármilyen magasak az adók, nem elegendők, a real estate adókat valószínűleg újra emelni kell. A város költségvetése már közel van a 4000 millió dollárhoz. Hogy ez mennyi pénz? Több, mint az Egyesült Államok költségvetése volt 1931-ben! * * * Ilyen, főbb vonásokban, annak a városnak képe, amelynek bajain nemsokára egy uj polgármester fog vagy nem fog segíteni. Ilyen? Nem csak ilyen. A New York városi éremnek van másik, ragyogó oldala is. . . . hogy téves sokaknak a nézete, hogy vasárnap kiállított esek nem lenne érvényes. Igenis érvényes. . . . hogy az amerikai vasúttársaságok bevételének 15%-a szénszállításból ered. . . . hogy az autóban a legveszedelmesebb helye: a vezető melletti ülés. . . . hogy Szudán afrikai ország egyharmada az Egyesült Államok területének, de lakossága nem több mint Ohio Nagy, nagyszerű, nagystílű csodaváros, nincs párja a földkerekségen. Manhattan-sziget felhőkarcolói minden idők legfelségesebb városképével ejtik ámulatba a látogatót. Manhattan amerikai és külföldi legnagyobb vállalatok főhadiszállása, Amerika financiális fővárosa, a világ pénzgazdálkodásának központja. New York hidjai világcsodák. New York kikötője a legnagyobb és legforgalmasabb Amerikában. A Fifth Avenue az üzleti világ pazar szépségű és gazdagságú kirakata - nem egész hosszában... New York az amerikai kultúra és a szórakozási “ipar” centruma. Fény és árnyék kergetőznek a Hudson-menti metropolisban. * * * Hideg és rideg a népességi statisztika. Tiz év alatt, 1950- től 1960-ig ,New oYrk fehér lakossága 837,000-rel csökkent, ugyanakkor újonnan érkezett 360,000 néger és 367 ezer puertoricói — legtöbbjük nincstelen. _____ Ma 1,1 millió a város négereinek száma, 850,000 puertoricói él a városban. A statisztikusok nemcsak számlálnak, hanem jövendölnek is. Azt jósolják, hogy 1970-ben a néger és puertoricói népesség 30 százaléknál több lesz. Jobbmóduak mennek a (külvárosokba), szegények és szegénysegélyesek jönnek, a város “mérsékelt égövében” lakó középső réteg elveszti korábbi erős politikai pozícióját. A dolgok alakulása a több és egyre több népjóléti kormányzat felé billenti a megingott egyensúlyt. Egyre többen vannak (főleg Puerto Rieóból beözönlő) nincstelenek, akik — sok esetben mindjárt megérkezésükkor kiny u j t ják a kezüket és kérik azt, ami régebben Amerikában tabu volt: valamit semmiért. A statisztikusok feltérképezték a várost és megrajzoltak 16 színes körzetet, amelyekben a nem-fehér lakosságnak háromnegyed része van összezsúfolva. Nevet adtak ezeknek a körzeteknek: “A szegénység szigetei.” A szegénység-szigetek néger és puertoricói lakói olyan magas lakbért fizetnek nyomorúságos hajlékukért, amely jóval meghaladja az általános városi lakbérnivót. Egy szoba bére (közös fürdőszobával és konyhával) eléri a havi 130 dollárt is. A Harlem városrész néger gettó, de nem az egyedüli gettó : van ilyen az alsó keleti városrészben s egyebütt, Brooklynban is. A slum (romház) probléma megoldatlan, bármennyi uj nagy tömeglakóházakat építenek is. A “régitörvény” lakóházak száma 43,000 körül van. Ezek azok a lakóházak, amelyeket már 1901- ben hivatalosan emberi lakásra alkalmatlannak nyilvánítottak. Több mint egymillió newyorki lakik régitörvény lakásokban. szó. De nincs elég pénz. Legalább 20 évbe fog telni, mondják a városházán, amíg a rozoga házak utolsóját is le lehet rombolni. Mondani sem kell, hogy a régitörvény odúkban húzódnak meg a banditák, az utonállók, a vandálok, a késelők és lövöldözők, a kábítószer üzérek és a kábítószer rabjai. * * * A félelem városa. “City of fear”. Nincsen talpalatnyi föld, ahol az emberek teljesen biztonságban érezhetnék magukat. Még a Világkiállítás területén is történt nemrég egy halálos szurkálás. Julius 1-re a newyorki rendőrség létszámának 28,228-ra való emelését rendelte el Wagner polgármester. A földalatti után most már az autóbuszokra esti rendőri védelmet követel a nép. A taxisoffőrök fegyverviselési engedélyt kérnek. Az üzletek a szokásos idő előtt zárnak. Sok nagyobb lakóházban a lakók felújították a pionír idők rettegett intézményét : a vigilant őrszolgálatot: privát rendfenntartás. * * * Az ipari elvándorlás a legnagyobb bajok egyike. Gyárak százai elvándoroltak, 1947 és 1964 közt 204,000 munkás vált ezáltal számonfelülivé. Az újonnan jöttek legtöbbje tanulatlan, képzetlen és gyakorlottság hijján nem tudnak munkához jutni, a munkanélküliek száma jelenleg 225 ezer. Pedig bizony lenne elég munkaalkalom: 50,000 jó állás betöltetlen, nem lehet megfelelő képzettséggel biró munkaerőket találni, akik heti 100—200 dolláros fizetést megérdemelnének. * * * Manhattan középső szakaszán minden hétköznapon két millió autó és truck halad át, gyalogjáró lassúsággal. Pár év előtt Wagner polgármester Baltimore városálról importált egy forgalmi varázslót, akiről azt susogta a fáma, hogy megoldhatatlan forgalmi problémákat is meg tud oldani. Mr. Barnes, a varázsló, megpróbált, kipróbált egyet-mást és ... már nem nevezik varázslónak. A legújabb csodavárás: Fifth és Madison legyenek egyirányú utcák, a forgalom gyorsítása érdekében. Jaj, csak ezt nem! — kiáltják kétségbeesetten a Fifth üzletesei. A földalatti a munkanapokon több mint négy és fél millió dollárt szed be az utasoktól, mégis több mint 30 millió dollár deficittel zárja az évet. A 15 cent viteldijat nem lehet felemelni, mert az politikailag szent és sérthetetlen — polgármester vagy akárki más, aki 20 vagy 25 centet javasolna, ezzel politikai öngyilkosságot követne el. * * H< Mi baj van még? Van elég, több, mint elég. Három évi szárazság végső következményeként vízhiány van a nagy városban. A város levegője mérgezett. A módosabb családok elvándorlása a szomszédos megyékbe azzal a következménnyel is jár, hogy ritkábban látogatják a színházakat, a szórakozóhelyeket, a koncerttermeket s mindezek a vállalkozások financiális veszteséget szenvednek. A Világkiállítás első éve financiális balsiker volt, a mostani második év még az elsőnél is rosszabb. Az iskolák faji problémája megoldhatatlannak látszik. A város évente 900 millió dollárt költ a nyilvános iskolák fenntartására — tanulónként 752 dollárt. És mi a nagy financiális áldozat haszna? A tanulási eredmény meszze alatta marad New York állam többi iskoláinak. Egy igazgató, akinek iskolájában 900 néger és puertoricói tanuló van, igy nyilatkozott: -‘Ezeknek a gyerekeknek a fele soha az államé. Építeni! Építeni! Ez a jelA U.N. fennállásának 20-ik évfordulóján, San Franciscóban a cserkészek felvonták a U.N. zászlaját. életben rendes munkára nem képes.” * * * Mi lesz mégis? Nincs lehetőség ? A városvezetőség körében végzetszerűen elfogadott tantétel az, hogy akárki kerül a város igazgatás élére, a város problémáival megbirkózni nem lesz képes. Csak egy megoldástól lehet eredményt várni : közös kormányzat alá venni. New York központtal, egy “nagyobbvárosi” körzetet, metropolisba egyesíteni három szomszédos állam részeivel. Ennek a metropolisnak több mint 16 millió lakosa lenne, 551 várossal és községgel. * Jfí * Nincs már nagyon messze november 2. Többen pályáznak egy állásra, amelyet senkisem tud betölteni. VOLT EZ IGY MÁR RÉGEN IS Egy 1694. évi naptárból: Julius. “Ezekben a hetekben voltának az egész országban példa nélkül való hallatlan nagy árvizek, melyek mindenfelé az széna réteken, vetésekben nagy megbecsülhetetlen károkat tettének, sőt falukat ise elvittenek.” HALLOTTA MAR... . . . hogy Észak-Amerika három legnépesebb városa: New York, Chicago és Mexico City. . . . hogy kígyók nincsenek ezekben az országokban: Írország, Izland, Ujzéland. Az Egyesült Államokban csak nagyritkán találnak kígyókat Hawaiiban és Alaszkában. . . . hogy 15,000 borfajta van a világon. . .. hogy az angol uralkodó koronájában 3092 drágakő van. . , . hogy a Hiipalája és az Alpok a legmagasabb hegyek. . . . hogy Gharíres francia város hirés katedrálisának egy gót iés egy román stilusu tornya van. . . . hogy Texasban már 14 éves korban lehet automobil hajtási engedélyt kapni. Az uj Nemzeti Színház terveit elbíráló bizottság dr. Reischl Antal egyetemi tanár vezetésével a két német államban a legújabb szinházépitési módszereket és a korszerű színpadtechnikai berendezéseket tanulmányozza. DOLGOS SZTRÁJKOLOK RÓMA. — Az olasz vámtisztviselők a napokban bérköveteléseik alátámasztására A bostoni teherpályaudvar égésénél 14 teherkocsi és 15 trailer-truck elpusztult és a kár több, mint • 1 millió dollár. HÉT PAPOK NEVELŐ ANYJA Vas megye nyugati részén, Körmend szomszédságában fekszik Horvátnádalja, Nevében a Vasi Hegyhát alatti lapály nádrengetegének emlékét őrzi. Az idegen, aki itt megfordul és végigsétál a főutcán, nem kerülheti el a kis helység hangulatos, fenyőligetes temetőkertjét, amely a falu középső részén a kis templomot veszi körül. Itt talál rá egy régi, kőből faragott sírkeresztre. E kereszt felirata: Itt fekszik Henits Anna, Hét Papok Nevelő Anyja, Kik közül 4-nek édes Szülője, 3-nak pedig igaz Nevelője. Meg holtt 1796 31 Január, élt 72 észt. Ki volt ez a Henits Anna? Horváth Imre, a község llekésze megmondja: — A hét papot nevelő édesanya emlékét őrizzük. A lelkészségen található egy kéziratos füzet, amelyet néhai Németh János, buzgó lelkű szentpéterfai tanító állított össze Henits Annáról., Megtudjuk ebből, hogy Anna a közeli Szentpéterfán született 1724-ben. Családi neve ismeretlen, házasságkötésekor fel‘tulbuzgósági sztrájkot’ kezdtek : a legaprólókosabban megtartják a szabályokat, minden rakományt, csomagolást gondosan, hosszan átvizsgálnak. A furcsa sztrájk eredménye: többszáz vasúti kocsi és teherautó zsúfolódott össze a határállomásokon, és sok kilométernyi közlekedési dugók keletkeztek az országutakon. vette férje, Henits Miklós nevét és csak ezt őrizték meg számunkra az anyakönyv adatai. — A templom sekrestyéjében egy régi kimutatást őrizünk, amelyen a községből származó lelkipásztorok fontosabb adatai találhatók. E képkeretben, üveg alatt őrzött lapon 3 pap neve szerepel, köztük Henits Anna 7 papfia is. A nevelt fiuk családi neve Spaits volt. György ferences szerzetes lett, és rendi tartományfőnök volt Budán. Péter a jezsuita rendbe lépett és gimnáziumi igazgató volt Fe hérváron. István szintén jezsuita lett, bölcseleti doktorátust szerzett és Henits Anna négy vérszerinti gyermeke közül János a közeli Nádasdon volt plébános, ő előbb meghalt, mint édesanyja. Jó zs$f Pápán, György Pössén (ma Gyöngyösfalu), Miklós pedig Buzsákon volt plébános a helyi feljegyzések szerint.. Az emléksorokat ők vésték édesanyjuk sírkeresztjére? — Nagyon valószínű- E kőbevésett sorokon kívül van azonban egy szerény irodaipap anyjának neve is Spaics volt, mint a felfogadott gyermekeké. Talán e névből formálta Gárdonyi a magyarosabb Paizs nevet. Ez azonban csak feltevés. A költeményben Gárdonyi Géza népies szemlélettel adja elő, hogy miképpen választja a papi hivatást a számadó juhász hét gyermeke, A költeményt ezzel a gondolattal zárja: Mikor meghalt Paizs Anna, Hét fiatal pap siratta, S heten mondtak misét érte, Fel is jutott a menny-égbe! Super-liberálisok WASHINGTON. — Komoly vicc a Fehér Házból: Johnson elnök leberális, de vannak nála liberálisabb elemek is a honatyák és a haza bölcsei körében. Ha Johnson javasolná, . hogy a kongresszus erősítse meg a Tízparancsolatot, szenátorok még 15 parancsolat «' hozzáadását javasolnák. Ha Johnson 25 parancsolatot dek- í '.arálna, a liberálisabbak és ) bölescbbek 35-öt ajánlanának. SPAGETTI-MUZEUM PCNTEDASSIO, Olaszország. — Vincenzo Agnesi spagattigyárorn k támadt az az ötlete, hogy Olaszország nemzeti ételét, a spagetti különféle fajtáit múzeumban gyűjtse össze. Az olasz Riviérán, Pontedassioban látható a furcsa muzeurn, amelyben üveg alatt nemcsak a tésztafélék tekinthetők meg, de az olasz nemzeti eledellel foglalkozó okmányok, sőt pápai ediktumok is. mi emléke is Henits Annának Gárdonyi Géza egyik versé ben feldolgozta a hét papot nevelő édesanya történetét Ezt a költeményt — tudtunk kai — idegen nye1 vekre is lefordították. Angliában és Belgiumban az ujsmisék köszöntésén szokták elszavalni. A költemény cime Paizs Anna. Említettem, hogy a hét pap édesanyjának családi nevét nem ismerjük. Gárdonyi vagy költött nevet örökített meg. vagy úgy tudhatta, hogy a 7 Helen Keller of the age of 75. Birthplace in Tuscumbia, Ala., now is a state shrine Helen learned first word — water—at the pump in yard Anne started to teach her when she was 7. Typing her biography of her teacher, Anne Sullivan. A graduate cum laude from Raddiffe College. White House visit with President Eisenhower in 1953 Helen Keller 85 éves. Élettörténete képekben.
