Magyar Hirnök, 1965. július-december (56. évfolyam, 27-51. szám)

1965-07-08 / 27. szám

4-IK OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, July 8, 1965 Magyar Hírnök MAGYAR HERALD (Merged with MAGYAR HÍRLAP — Hungarian Journal) HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Előfizetési ára egy évre $6.00 — Subscription $6.00 per year Külföldre $8.00 — Foreign countries $8.00 — Egyes szám ára 15c Szerkesztő LÁSZLÓ I. DIENES Editor Office Address — Irodánk cime: 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. Office Manager: MRS. ANNA OSVATH, ügyvezető Telefon: VI 6-9707 If no answer, call: _ T, . » inea Ha nem kap választ, hivja: Liberty 0-1003 Mail Address — Postacím: Post Office Box 27, New Brunswick, N. J. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office A COMMONWEALTH BIZOTTSÁG Annak ellenére’ hogy a British Commonwealth vietnami közvetitő bizottságának szándékai minden­­rold Wilson, angol miniszterelnök, helyesen cseleke­dett-e politikai taktikai szempontból, amikor a bizott­ságot életrehivta. Nem lehetett kétséges, hogy a bizottság közvetíté­sét Amerika elfogadja, valamint az sem lehetett két­séges’ hogy a bizottság közvetítését a kommunisták el­utasítják. Mindkét oldalon pontosan az történt, amit vár­tunk, pontosan az történt, amit várni lehetett. A Commonwealth bizottság kudarca (mert hiszen, mi másnak tekinthetnék?) semmiképpen sem erősítette Harold Wilson és az angol Labor Party amugyis ingó és bizonytalan helyzetét. Óhatatlanul is arra kell gondolnunk, hogy Mr. Wilson ezúttal kevésbé bizonyult előrelátónak mint az európai közös piac esetében. Angliának az európai közös piachoz való csatlakozásának kérdését Harold Wilson nem vette elő, mert nagyon helyesen, úgy vél­te: a majdnem bizonyos kudarc véglegesen letaglóz­hatná a Labor Partyt. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból azonban’ Wilson vállalta a vietnami ügyben a Commonwealth bizottság előrelátható kudarcát. A Labor Party balszárnya amugyis majdnem nyíl­tan Amerika-ellenes a vietnami kérdésben. A Labor Party jobbszárnya viszont egyre határozottabban han­goztatja- hogy a Commonwealth közvetitő bizottság életrehivása mindenképpen taktikai hiba volt. Sajnálatos körülmény, hogy Mr. Wilson — jó­szándéka ellenére sem — segítette az amerikai érde­keket’ viszont saját magának és pártjának okozott feles­leges és szükségtelen problémát. KÜLÖNÖS TELEFON-HATÁROZAT A napokban Los Angelesben egy Arthur Garrett nevű férfi egy utcai telefonfülkéből akart telefonálni, a telefon azonban nem működött és Garrett tizcentese bennmaradt a készülékben. Arthur Garrett pontos ember, ezért hát elment a telefonvállalat igazgatóságához és visszakövetelte a tiz­­centest. (mellesleg megjegyezve: az odamenetelte pon­tosan 29 cent értékű gazolinba került.) Mr. Garrett végülis visszakapta tizcentesét, ezután azonban beperelte a telefonvállalatot. Keresetében azt állította, hogy a vállalat tisztviselői gorombák voltak vele. A bíróság a következő mulatságos döntést hozta: — A gorombáskodás kétségkívül úgy felizgatta a felperest, hogy eszmei károsodását 1,500,000 dollárban állapíthatjuk meg. Ebből pontosan egy dollár a gya­korlati károsodás- amelynek megfizetésére kötelezzük a telefonvállalatot. A telefonvállalat ügyvédje “megnyugodott” az Íté­letben és mindjárt személyesen, nyugta ellenében, ki is fizette az egy dollárt a felperesnek. A különös esettel kapcsolatban szeretnők megje­gyezni, hogy Mr. Garrett magatartása semmiképpen sem rokonszenves. Tapasztalatunk az, hogy az Egyesült Államok mindegyik városában a telefonvállalatok al­kalmazottai a világ legudvariasabb tisztviselői. Olyan udvariasak, hogy az gyakorta már kínos. Őszintén szeretnők’ ha az egyéb vállalatok alkal­mazottai legalább félannyira lennének udvariasak. Le­hetséges, hogy a telefonvállalat tisztviselői kifejezést adtak csodálkozásuknak, hogy Mr. Garrett egy tizcen­­tes érdekében pénzt költ és időt pazarol. Mellesleg: Arthur Garett’ aki ilyen (enyhén kife­jezve) jelentéktelen dologgal zaklatta a bíróságot’ bün­tetést érdemelne. U. S. - RÉSZVÉNYTÁRSASAI] Egyszer volt, régen volt, az Osztrák—Magyar Monarchia fénykorában, Lemberg váro­sában, az egyetemen, volt egy szemtelen fiatal jogász, aki elkezdett politizálni, népgyü­­léseken szónokolt és egyik be­szédében a dicsőséges és ha­talmas Monarchiát részvény­­társaságnak csúfolta. Kapott ezért négyhónapi fogházat. A jogászból idővel ügyvéd lett, Dr. Korkes — ez volt a neve — Bécs egyik kéteshirü neveze­tessége lett s a bolondházban zárult le változatos karrierje. Itt bezzeg nem zárják du­tyiba azt, aki az Egyesült Ál­lamokat egy nagy részvény­­társaságnak nevezi. Mert sza­bad országban élünk, itt az igazat éppen úgy szabad mon­dani és írni, mint a hamissá­got. Amerikának most valamivel több, mint 190 millió lakosa van s valamivel több, mint 20 milliónak vannak részvé­nyei. Ez jóval több, mint 20 százalék, mert hiszen a gyer­mekek millióit és a lakosság­nak egyik-másik csoportját számításon kívül kell hagyni. Húsz millió részvénytulaj­donos — sok ? Háromszor any­­nyi, mint volt 1952-ben. Egyre több amerikai vásá­rol részvényeket. A részvény­­tulajdonosok száma leginkább Nyugat és Dél államaiból nő évről évre. Minden ötödik részvénytulajdonos déli ál­lamban él. Államok szerint: California van az élen, második helyre szorította vissza New York államot. Több mint két és fél millió részvényes van Califor­­niában. Rétegeződ és jelei világosan mutatkoznak. A részvénypia­cot újabban azok árasztják el, akik részesednek a mostani nagy ipari és üzleti fellendü­lés dollárokban kifejezhető áldásaiban; igazgatók és mun­kások, és akik közbenső ál­­ásban vannak. * * * A newyorki tőzsde vezető­sége vizsgálódásai során a kö­vetkező érdekes adatokat gyűjtötte össze: Ma minden felnőtt amerikai közül egy­nek vannak részvényei; 1952- ben csak minden 16 közül egy volt részvénytulajdonos. A mai részvényesek birtokában átlag 3—4 vállalat részvényei vannak. A részvényeket a leg­több esetben a családfő, a fér­fi vásárolja, de nagyon sok­szor a felesége nevében és ré­szére. A részvénytulajdonosok legtöbbje középkorú, 45—54 közt. Jobbmódu családokban — természetesen — több rész­vénytulajdonos van. De — nem több részvény. Mert a ki­sebb jövedelműek sokszorta számosabbak és összességük­ben több részvénnyel bírnak, mint a kisebbszámu gazda­gok. A részvényesek három­­negyedrésze a 3—15 ezer dol­lár évi jövedelműek birtoká­ban van. Foglalkozások szerint: Or­vosok és más diplomások van­nak az élen. (Tudvalevő, hi­vatalos statisztikákban kimu­tatott tény, hogy az orvosak átlagos keresete a legmaga­sabb az országban.) Főleg városi emberek fek­tetik fölös pénzüket értékpa­pírokba. A vidéki lakosság­nak mindössze 3,4 százaléka bir részvényekkel. A lakosság legnagyobb szá­zalékának vannak részvényei a következő államokban, a fel­sorolás rendjében: Connecti­cut, Delaware, New Jersey, Vermont, New York, New Hamshire, Massachusetts, Ca­lifornia. A newyorki tőzsde jóstehet­séggel is megáldott elnöke, Keith Funston, azt jósolja, hogy 1970-ben már 25 millió lesz az amerikai részvénytu­lajdonosok száma. amerikai gazdasági élet irá­nyításában. Az igazság az, hogy az egyes részvényesek­nek, a részvényesek milliói­nak semmi beleszólásuk nin­csen az ipari és üzleti vállala­tok vezetésébe. A részvénye­sek közgyűlésén ugyan bár­melyik felszólalhat s aki a ve-) zetőséghez kérdéseket intéz, többnyire feleletet kap. Pél» dául; Az egyik ipari nagyvál­lalat közgyűlésén egy részvé­nyes ezt kérdezte az elnök­től, MacArthur tábornoktól: “Igaz-e, elnök ur, hogy önnek 100,000 dollár a fizetése?” MacArthur ezt felelte: “Ah­hoz magának semmi köze sincs, hogy nekem mennyi a fizetésem.” Van egy hires hölgy — ne­ve itt ne említessék —, aki a részvényesek közgyűlésein az­zal szórakozik, hogy az igaz­gatók idegeit tépdesi. A játék sokszor azzal végződik, hogy a hölgyet két markos teremőr megmarkolja és kiteszi az előszobába. * * * A részvénytársaságok (kor­porációk) ügyeit az igazgató­ság intézi. Az igazgatói állá­sokat az a néhány személy, tfAMIUlENTEQ KÁVÉ' kakaó, tea, szövet, vászon VHmill dl I Lm O GYAPJUFONAL. CIPŐ, ÉPÍTŐANYAG KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80lh St. UJ CÍM NEW YORK 21. N.Y. Bejárat a 2nd Ave.-ről vagy cég osztogatja, akiknek és amelyeknek birtokában annyi részvény van, hogy a közgyűlésen a szavazattöbb­ségük biztosítva van; a rész­vényesek igazi többsége az or­szág minden részében széjjel­szórva él, a közgyűlésen nem képviseltetik magukat, áten­gedik a “többséget” a kisebb­ségnek. Csakis a profitból való ré­szesedésre, az osztalékra van jogosultságuk a részvénye­seknek. Annyi osztalékot kap­nak, amennyit az igazgatóság szétosztani jónak lát. öt szá­zalékot, vagy többet, vagy ke­vesebbet, vagy — semmit. A részvényeseknek van égy előjoguk, amellyel a gazdasá­gi élet más elemei nem ren­delkeznek: nincsen financiá­lis felelősségük. Ha a válla­lat csődbe megy, az adóssá­gokat nem lehet a részvénye­seken behajtani. A jó részvény jó pénzbefek­tetés, mert a dollár vásárló­erejének lassú, de fel nem tar­tóztatható csökkenése nem érinti az értéket; ha kisebb a dollár, többe kerül, többet ér a részvény. Ez az értékállan­dóság vonzza, leginkább az em­bereket a tőzsdeügynökségek irodáiba. A General Motors vagy DuPont vagy IBM rész­vény jobb befektetés, mint háztulajdon, amely az évek folyamán sokat vészit érté­kéből. VELENCE ALKONYA Közgazdasági mese az, hogy a tömeges részvénytulajdon a tömegek részvételét jelenti az Velence költözködik. Mest­­rében, a hosszú Szabadsághid túlsó oldalán uj nagyváros születik, Velence életének súlypontja a történelmi vá­rosrészből, a lagúnák Velen­céjéből egyre inkább ide he­lyeződik át. A velenceiek, főleg a fiata­lok, tömegesen költöznek át Mestrébe. 1951-ben a lagúnák Velencéjének még 174,000 la­kosa volt, 1963-ban már csak 134,0000. 1950-ben a velen­cei iskolás gyermekek száma 13.000 volt, tiz évvel későb­ben már icSak 6000. Sokan már arra gondolnak, hogy a várost “nyugdíjba kel­lene küldeni” — persze tisztes nyugdíjjal. E szerint az elkép­zelés szerint a régi Velence muzeum lenne. Mások szerint szállodai várossá kellene át­alakítani, esetleg lehetne iro­daváros vagy az “agytrösz­tök” városa. A tenger már legalább 50 éve veszélyezteti Velencét, öt­ven év alatt a városban alig javítottak bármit is. A Lido főbejáratánál egy szigeten állt a Szent András-erőd. Sanmi­­oheli hires alkotása, amely még a 16. század derekán épült; ez 1950. junius 25-én összeomlott, belezuhant a ten­gerbe, pedig ott volt a tenger felől Velence főkapuja. Velence szomorú arca üd­vözli mindazokat, akik a ten­ger felől közelitik meg. Ha nem sikerül mielőbb pénzt biztosítani a város megmen­tésére, akkor a lagúnák Ve­lencéje néhány év múlva a Szent András-erőd sorsára juthat. A Rabszolgák Partja 1930- ban a tengerfenék kotrása kö­vetkeztében csúszni kezdett. 15 év alatt teljesen újjá kel­lett építeni. Az alapozást he­lyenként 11—12 méterrel a tengerszint alá helyezték. Po­­veglia szigetét a Szent And­­rás-erődéhez hasonló veszély fenyegeti. Az elmúlt harminc év alatt a Canale Grande part­ján 32 épület alapozását kel­lett nagyrészben újjáépíteni. De ezeken kívül is sok a veszélyes hely. Senki sem tud­ja pontosan, hogy tulajdon­képpen mi is történik a lagú­nák városában. A lakások fe­le sürgős tatarozásra szorul, 22.000 helyiség életveszélyes álapotban van, 4200-at sür­gősen le kell bontani, 14,000 lakhatatlannak nyilvánított házban még mindig élnek csa­ládok. És még ez sem minden. Ve­lence lassan-lassan a tenger­be süllyed, erózió rombolja “külső védőfalait” és a lagú­nák szigeteinek egy részét, a tengerszint pedig egyre emel­kedik. Kiváló tudósokból álló bi­zottság látott muknához, hogy a baj okát megállapítsa, és sürgős megoldást javasoljon. A bizottság 1962-ben kezdett dolgozni, de egy év múlva a pénz elfogyott és a kutatást abbahagyták. LUCI FELNŐTT - í WASHINGTON Én már felnőtt vagyok és már nem vagyok serdülőkorú —- mon­dotta tizennyolcadik születés­napja alkalmából Luci Baines Johnson, az elnök leánya, Terjessze lapunkat Magyaros vendégszeretettel várja régi és uj vendégeit a CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN. N. Y.-ban A Catskill hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében tevő HIRES MAGYAR NYARALÓHELY Töltse nálunk weekendjél és vakációját! Jöjjön hozzánk e földi paradicsomba, élvezze a természet szépségét, vakációja örömeit, csörgedező hegyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyu­galmát! — Minél előbb írjon, vagy telefonáljon nekünk: Teleíonszámunk: Pine Hill 2401 Posta címünk: CASMIR'S LODGE, BIG INDIAN, N. Y, GYÖNYÖRŰ ÚSZÓMEDENCE! Mérsékeli heti és hétvégi árak! FINOM MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! Már most szerezze be nyári SZANDÁLCIPŐIT! BUDAPESTRŐL IMPORTALT KÉZZEL VARROTT FÉRFI CIPÓK ÁLLANDÓ RAKTÁRA GEORGE GROSS 431 East 86ih Street New York, N. Y. 10028 ( A York és First A ve. között) Telefon TRafalgar 6-9250 you save 5 I big ways with a frost-free refrigerator^ freezer 1. KEVESEBBET KELL VÁSÁROLNI JÁRNI! A jégszekrényben sokkal több tér el, igy egyszerre sokkal többet vásárolhat. 2. IDŐT TAKARÍT MEG. Dupla adagokat főzhet egyszerre. Felét feltálalja, másik felét lefagyasztja és elteszi máskorra. 3. NEM JÖN KELLEMETLEN HELYZETBE! Mindig jó házi­asszony lesz . . . váratlan vendégek számára a legkülön­bözőbb ételek állnak rendelkezésére. 4. PÉNZT TAKARÍT MEG! Kihasználhatja az alkalmi vételek lehetőségeit. ,_X1I . 5. MEGKÍMÉLI MAGÁT SOK BABRA-MUNKÁTÓL! A jég­szekrényt soha sem kell kifagyasztani, a ráfagyott jégdarabo­kat lefeszegetni, kiolvasztani. Legyen snpermarket-ja konyhájában! Tekintse meg a legújabb Fagymentes Jégszekrény - Fagyasztó moaeleket ismerős szaküzletében vagy Department Store-ban. Buya , Refrigerator freezer ELECTRIC AND GAS COMPANY Taxpaying Sarvant of a Oraat Statt , 176-63

Next

/
Thumbnails
Contents