Magyar Hirnök, 1964. július-december (55. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-10 / 37. szám

6. OLDAL MAGYAR FTTRNftK Thursday, September 10, 1964 AMÍG a búzából kenyér lesz Mi történik, amig a búzából kenyér lesz, hogyan alakul ki a kenyér mai formája ? Az ősember a gabonamag­vakat egy lapos kőre szórta, s egy hengeralaku kővel m'eg­­őrölte. Az igy nyert lisztet vízzel összekeverte, s meget­te. Hosszú ideig ez volt a ke­nyér. Egyszer a tűz mellett felejtették, s megsült. Lepény lett belőle. Már jobban hason­lított a kenyérre, s jobban is Ízlett a kásánál. Ezért hama­rosan sütőeszközt is készítet­tek. A lapos kőre parazsat szórtak, majd amikor az át­forrósodott, a lesöpört hamu helyére öntötték a kását. Meg­született a malom és a ke­mence őse, vele pedig az em­beriség legfőbb tápláléka: a kenyér. A lapos kőből idővel örlőtál, majd mozsár lett, az ókorban pedig megjelent az első ma­lom. Az egyik lapos kő fölé egy hasonló nagyságú kerek követ tettek, amit tengelyen forgattak. A munka a család nőtagjainak, később a házi rabszolgáknak adott örökös elfoglaltságot. A középkorban már kevés volt a kis kézimalom. Na­gyobb kellett, ezért megszer­kesztették az első valódi őrlő­müvet. Szárazmalomnak ne­vezték, állatok hajtották. De ezek a kövek még min­dig lassan forogtak. Ezért a természet erőit, a szelet, a vi-1 zet hívták segítségül az em­berek. A vízimalmokat sebes1 folyású patakok, folyók part­ján építették fel. * Az ügyes szerkezet nemcsak több, ha­nem jobb lisztet is őrölt, mint elődei. Ahol nem volt viz, a szelet fogták munkába. Az első szél- j malom úgy ezer éve kezdett kelepelni, s néhány századdal később már a magyar Alföld síkságain is megjelent ez a kü- { Ionos építmény. Ez is, akár vizi testvére, gyorsan terjedt, bár korántsem dolgozott olyan jól, mint amaz. Legnagyobb! baj az volt, hogy a szél ere-J jét nem tudták szabályozni, j Sokszor a vihartól sebesen forgó kövek szikrát vetettek, s leégett az egész fából épült malom. A gőzmalom feltalálásával még szebb lisztet őröltek, mint azelőtt, s szebb lisztből szebb kenyér is sült a kemencékben. Az ősember lapos kövét az őskorban a sütőharang vált­ja fel. A kenyeret ekkor már nem a szabad ég alatt, hanem a harang alatt sütötték, amit ráborítottak. A középkorban A Demokrata konvenció egyes államok jelképeit. színhelyén, az Atlantic City, N. J.-i Convention Az egyik legérdekesebb jelkép: a texasi torony. Hallban beszerelik az SÁROSPATAK ŐSI DICSŐSÉGE Alig van Magyarországnak még egy városa, ahol a tör­ténelmi levegő olyan sürü len­ne, mint Sárospatakon, Patak már az Árpádok alatt királyi, majd királynői város; várát IV. Béla emeltette, itt szüle­tett Árpádházi Erzsébet. A későbbi időből a templomban megmaradt — most a várká­polnában van — Pálóczy An­tal síremléke, aki, gondos em­ber lévén, előre kifaragtatta a hatalmas kőlapot, rajta sa­ját képmását, de soha nem ke­rült a síremlék alá, mert ott­maradt sokakkal együtt a mo­hácsi csatamezőn. A látogató, amint végigha­lad a városon, lépten-nyomon a magyar múlt emlékeibe üt­közik: Ebben a földszintes házban, a filozófia tanárának hajlékában lakott Erdélyi Já­nos, ebben a másikban 1847- ben Petőfi szállt meg, a har­madik épület a fiatal Kossu­thot mondhatta lakójának. — Innen a vártemplomból ragad­ta el egy baljóslatú napon Ba­lassa Bálint Dobó Krisztinát; itt fogadta Bocskay a török szultán követeit. A várnak ebben a szárnyá­ban élt, ott kertészkedett na­ponta a szigorú Lórántffy Zsuzsanna, aki hozományul vitte Patakot a Rákóczinknak. Ebben a szobában szövöget­ték, az asztalra könyökölve, összeesküvésük szálait Wes­­selényiék. Patak környékén lobbantak fel a 17-ik század végén a né­pi felkelések lángjai is. Itt ne­velkedik a kis Rákóczi Ferenc, ide tér mindig vissza ; ebben a teremben ülésezett 1708-ban az országgyűlés, amely sza­badságot ígért győzelem ese­am lassanként háttérbe szo­ruló emberhez hasonló, aki ritka kincsek birtokában van, múltja drága emlékeit melen­geti, de ruhája kopottas, az inge ujját szemérmesen hú­zogatja vissza a kabátujjba, mert kézelői kissé foszladoz­nak. A vár előtti nagy kert pá­zsitja perzselt, az utakon sze­metet kerget a szél, a város­ban a magyar paraszt-barokk korszak nevezetes emlékei kö­zül nem egy düledezik. A csa­tornázás elmaradott. Az ide­vetődött igen poros utakon halad végig, a két vendéglő színvonala is bizony elég kí­vánnivalót hagy maga után. A vár termei, bútor-, viselet-, szőttes-, cserépedény-kiállitá­­sai ugyan valóságos iskolái lehetnének a magyar ifjúság­nak —, az iskolán kívüli nép­művelés, a könyvtár azonban albérletben tengődik és á régi gimnázium sem tölti be való­ban. országra, szóló hivatását. Minderről a patakiak csen­desen, tartózkodással, szégye­­lősen beszélnek, de lehetetlen észre nem venni azt a lassú hanyatlást, amelyből Sáros­patak most. kezd csak felemel­kedni. Pamlényi E. Budapest "Bűn és bünhődés” légi recept szerint a Szovjetunióban MOSZKVA. — Ludmilla Petrunina, 21 éves áruházi ki­szolgáló lány epedve várako­zott a Bolsoj-Színház oszlopok­kal díszített bejárata előtt, mely a moszkvai “ aranyit ju­­ság” kedvenc találkozó helye. Nem sokáig kellett várakoz­nia — lovag közeledett: Mon­sieur Gérard, a fess autótu­lajdonos, egy NATO hatalom diplomatája. Egy hosszú és lágy pillantás a hosszupilláju lányszemekből és Ludmilla boldogan sülijedt a kényelmes autó párnáiba. Amint Ludmilla másnap reggel elhagyta a diplomata fényűző lakását a Kutushow­­ski Prospect-en, egész sereg tapasztalattal volt gazdagabb: A világ legjobb pezsgőjébe kóstolt bele, a legfinomabb tortákkal ismerkedett meg, megtanult twistet táncolni és . .. mint később a “Leninsko­­je Snamja” (Lenin Lobogó) elítélően megállapította, “el­adta egy fiatal orosz lány eré­nyét, egy külföldi nylonsá­lért.” Ludmilla moszkvai éjszaká­inak egyenes folytatása volt egy népbirósági tárgyalás a fővárostól 50 mérföldnyire északra eső kisvárosban, Kim­ben. A vád igy hangzott: — Társadalomellenes, élős­­di élet. — A tárgyalás 1000 néző előtt Kiin üveggyárában zajlott le, azért az üveggyár­ban, mert csak ide fért be, az elriasztó példának szánt 1000 néző. Shatalin népbiró először is hátborzongató erkölcsi képet festett, a közeli fővárosról, Moszkváról, elmondta, hogy nyaklónélküli partik játszód­nak le külföldi diplomaták la­kásain, ahol a gonosz külföldi­ek kiskorúak becsületébe gá­zolnak s kihangsúlyozta, hogy Ludmilla egyik barátnője 16 éves volt, amikor megismer­kedett egy bizonyos Monsieur Michellel, azonkívül, hogy ho­gyan vettek fel róla pornogra­fikus felvételeket egy külföl­di magazin számára. Majd rátért a biró a még ennél is súlyosabb vádra: Lud­milla és barátnői coctailt szűr­ésűitek és kölcsönösen orrhan­gon Marta, Lucy és Yvonne­­nak nevezték egymást, a dip­lomaták lakásán. Ludmilla közelebbről meg nem határozott nyugati bará­tai Gerard és Michel a ható­ságok részéről békében ma­radtak. Ö maga Ludmilla azonban hosszú útra indult: öt évi kényszermunkára — Szibériába!... Pazarlásban nem maradnak hátra a takarékos angolok sem LONDON. — Az alsóház­ban vita kerekedett egy jelen­tés körül, amelyet egy parla­menti vizsgáló bizottság ter­jesztett elő a katonaság kö­rében mutatkozó pénzpocsé­­kolásról. A 297 oldal terjedel­mű jelentés bővelkedik ijesz­tően tanulságos részletekben. Több külföldi katonai bá­zist rövidesen bezárnak s még­is, ezeken változatlan hévvel folyik a költekezés. Singapo­­reban az angol kutyaállomás 115 kutyának viseli a gondját évi 110,000 font sterling (300 ezer dollár) költséggel, köny­­nyü kiszámítani, hogy egy­­egy kutya eltartása évi 1000 fontba kerül. Hong Kongban az angol katonaság egy nagy telket nagylelkűen átengedett a városi kormányzatnak s ez nemsokára egy akert egymil­lió font sterlingért eladott a Hilton Hotel vállalatnak. Gib­raltárban, amely bázis a mai világhelyzetben alig ér vala­mit, csak egy légi osztag van készenlétben, mégis 1200 re­pülőt tartanak ott Malájor­szágban az angol légierő ka­tonabandájának évi kiadásai 85,000 font sterlinget tesznek ki. Az angol hadihajókon fe­les számú személyzetet tar­tanak, túlsók tengerész újon­cot toboroznak. A hadihajók sokszor befutnak, — kisebb javítás üt ügye alatt — Hong Kong kikötőjébe, mert ott a tengerészek jól kimulathatják magukat. Most már csak az a kérdés, — írja a Daily Mirror -—, hogy mindezekért kiket fog­nak felelőssé tenni. FINOM CSEMETÉK SMITHTOWN, L. I., N.Y. — A rendőrség elcsípett egy betörőbandát, amelynek tag­jai közt volt 12 éves fiú és a legidősebb 15 éves volt. Mind “jó családok” gyermekei, a szüleik igazgatók, mérnökök, tanárok. Családi otthonaik a 30,000 dolláros osztályba tar­toznak. Kihallgatásuk során kiderült, hogy azért követtek el heteken át betöréseket, hogy egymásközt dicseked­hessenek hőstetteikkel. A pénzt, amit szereztek, baráti összejövetelek rendezésére fordították. A 60 éves Samuel Halvern Long Island, City, N. Y.-ból, parkoló­helynek nézte a Presidential Motor Lodge úszómedencéjét Hyan­­nis, Mass.-ben és belehajtott a 12 láb mély vizbe. A BÖRTÖN SZABAD LAKÓJA NEW YORK. — Alabamá­­ban történt két évvel ezelőtt. Edmund L. Elliot 22 éves festősegédet forgalmi kihá­gás miatt 60 napra a megyei börtönbe csukták. De nem so­káig maradt becsukva, nemso­kára mint jóviseletü fogoly rövid időre kimehetett. Egy ilyen rövid kimenőt arra hasz­nált fel, hogy egy fogolytár­sa címére jött kormánycsek­ket a név meghamisitásával beváltott a közeli bankban. 61 dollár 80 cent ütötte a mar­kát. Elég volt az útiköltségre, s amikor letelt a 60 nap, Elliott New Yorkba jött. Itt most megtalálta őt a posta egyik nyomozója és bíróság elé állí­totta a két év előtti levéllopás és csekkhamisitás miatt. A szövetségi biró megértő volt: tekintettel arra, hogy két év óta becsületes életet élt, csak feltételes büntetést szabott ki rá, egyévi próbaidővel. BIBLIAS BETÖRŐ LONDON. — Egy garázs­ban betörő járt, elvitt annyi pénzt, amennyit talált és ott­hagyott egy medáliát, amelybe ez a parancsolat volt belevés­ve : Ne lopj! Ez volt a felülnézete a teljes és Cityben. delegátusokkal megtöltött demokrata konvenciós halinak, Aatlantic KONGÓ-TAKTIKA LEOPOLDVILLE, Kongó. — Megoldódott a kérdés, hogy mi volt az oka a kongói kor­mánycsapatok, rebellisek el­leni első sikertelenségének. Kiderült az, hogy a láza­dó csapatok vezére, a Lumum­­ba-utód, Gaston Soumialot ki­tűnő üzleti érzékkel rendelke­zett. Mielőtt egy-egy várost megtámadott, követeket kül­dött az egyes városok helyőr­ségeihez, akik felajánlották, hogy a kormánycsapatok fegy­vereit jó áron megvásárolják. Azonkívül párhuzamosan meg­ígérték. hogy a város elfogla­lása után rádióbejelentéseik­ben rendkívül nehéz ütköze­tekről fognak beszámolni, — hogy kiemeljék a kormány­csapatok “hősiességét”. , Lloyd Cuff-ot Jamaicából, deportálták Miami, Fla.-ból. Mikor meg­bilincselve a repülőtérre vitték, hirtelen kirántotta az egyik rendőr | táskájából annak revolverét és mindkét kísérőjét agyonlőtte. Vad I revolvercsata után fogták el. A gyilkos a főidői fekszik. téré a felkelt jobbágykatonák­nak. Ebből az ablakból nézi Rákóczi a kezdetben hűséges, de később hűtlenné vált Be­­zerédi Imre kivégzését, aki bilineses kezét felemelve hiá­ba kiáltott érdemeiről, mielőtt feje lehullott volna. A magyar művelődésnek mi­csoda kohója izzott itt száza­dokon keresztül, s Patak mi­lyen készségesen fogadta be a leghaladóbb kulturális áram­latokat ! A templom gót csúcs­­ivei, a Perényi család rene­szánsz-építkezéseinek csodás emlékei, Coméniusnak itt tar­tózkodása alatt irt tanköny­vei, Simándi professzor fizi­kai kísérletező eszközei, Ka­zinczy levelei, Móricz Zsig­­mond diákkorának emlékei éppúgy erről vallanak, mint a kollégium nagy könyvtár­terme, amely Pollack Mihály terve szerint épült és könyv­anyagát még Erdélyi János.ál­lította rendbe. Mint a fák. év­gyűrűiből, úgy olvosiható ki Patak emlékeiből a haladó magyar müyelődés egész me­nete. De csak a múlt ilyen fényes, Patak ma . inkább egy régeb­ben nevezetes szerepet játszó, már találkozhattunk a valódi kemencével is. A múlt században nagy len­dülettel fejlődött tovább a ke­­menceépités..Ebből gőzkemen­cét, majd gázkemencét építet­tek a régiek helyett. Legújab­ban elektromos kemencékben sülnek a ropogós kenyerek. A kemencékkel együtt megvál­tozott a kenyérgyártás is. Nem is olyan régen még emberi erővel készítették a kenyeret. Kézzel szitálták a lisztet, dagasztották a tész­tát, tették kemencébe, gyjtot­­tak tüzet benne. A nágyváro­­sokban a kenyér ma ugyan­úgy gépek segítségével készül mint bármelyik más ipari ter­mék. Gépek szállítják és szi­tálják a lisztet, dagasztják a kenyeret, adagolják a vizet, formázzák a tésztát, s végül teszik a kemencébe. Az ember csak irányítja, ellenőrzi mun­kájukat, Ezekben a kenyér­gyárakban már hiába keres­sük a hosszunyelü péklapátot. Munkáját az örökké mozgó szállítószalag végzi el, ame­lyen szép sorjában fekszenek a kenyerek és ott is sülnek meg.. Az ilyen mindent-tudó gépek között 40 percig utazik a kenyér a kemencében, s két­percesként érkezik egy-egy megsült cipó a végállomásra. De ez még nem az igazi végállomás. Hátra van még a kenyér hűtése. A forró kenye­reket csempézett falu alagút­ba viszik s itt ventillátorok szívják el a kiáramló gőzt. Két óra múlva azután előáll­hatnak az autók, hogy elszál­lítsák a friss kenyeret. Vájjon mindenütt búzából készül a kenyér? A világ sok helyén fogyasztanak buzake­­nyeret, de nem mindenütt. Sok országban a kenyér árpá­ból, zabból, kukoricából készül legtöbbször azért, mert ott a búza nem terem meg. Sok he­lyen egyáltalán nincs kenyér. Az emberiség nagy része rizst eszik helyette, s vannak olyan részei földünknek, ahol a kü­lönböző pálmák gyümölcséből készítenek valami kenyérfélét. Máshol egy-egy növény gumó­ját termelik, abból sütnek vagy éppen főznek valami ke­nyérfélét. Az uj kenyér születése min­dig és mindenütt ünnep. Azt jelképezi, hogy az emberek nehéz munkája nem volt hiá­bavaló. De az ünnep emléke­zés is. Olyan időkre,, amikor kisebb is, feketébb is volt ez a mai, szép, fehér mosolygó cipó. Nóber I. Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents