Magyar Hirnök, 1964. július-december (55. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-30 / 31. szám

6. OLDAL WAOYAR TTTRNöK Thursday, July 30, 1964 A SZOVJET AEROFLOT ÉS A HOLLAND KLM , L-la: KIRÁLY BÉLA tábornok Amerikából jövet Amszter­damban több órát kellett vár­nom amig a genfi gép indult. Végignéztem minden látvá­nyosságot, a vámmentes bol­tokat, elolvastam a főbb eu­rópai újságokat de még min­dig nem jött el a gép indulási ideje. A váróteremben sétál­gatva megakadt ia szemem egy menetrendekkel telt áll­ványon, köztük meglepeté­semre néhány vasfüggöny mö­götti ország menetrendjét is megtaláltam. Kivettem a Szovjetunió lé­­gi vállalatának a AEROFLOT- nak a menetrendjét. Kényel­mes fotelbe telepedtem és gondosan tanulmányozni kezdtem. Rikitó sárga, kék és vörcs színekben nyomták a menetrend első oldalát. Kel­lemesen érintett azonban, hegy sem a vörös szin, sem a sarló és kalapács nem domi­nálja a nyomtatványt. Termé­szetesen az első oldalon van sarló is, kalapács is, csillagos vörös zászló is, de mindez a kommerciális Ízlés határain belül mozog és nincs semmi tár.ltóan propaganda ize. Megtudni a menetrendből, hogy az AEROFLOT légi-kap­csolatot tart egyrészről az USSR, másrészről Európa, Ázsia, Afrika és Latin Ameri­ka között. Azt is megtudjuk a menetrendből, hogy az AERFLOT az USSR polgári légiflottája és egyenesen a Szovj etunió Minisztertanácsá­nak van alárendelve. Ez már bizcr[yOs gondolatokat ébreszt olyan szeméiben aki a vas­­függönyn mögül jött. Ez any­­nyit jelent, hogy az AERO­FLOT elnöke miniszteri fize­tést kap. Évente két öltözet ruhát és két pár cipőt kap kedvezmérlyes áron, felesége olcsón vásárolhat a speciális boltokban és ingyen 24 órás személyautó szolgálat áll a maga és családja rendelkezé­sére. Az AEROFLOT elnöke legalább is tagjelölt a Kom­munista Párt Központi Bi­zottságában s mint ilyent csakis a Párt Első Titkára en­gedélyével lehet letartóztatni. Ennél nagyobb kedvezményt a szovjet nem adnak, ez azon­ban igen nagy privilegium.Az AEROFLOT igen befolyásos kezekben van. Rengeteg bürokrata aprólé­kossággal összeállított más adat is van a menetrendben. Nem volna érdemes ezeket mind felsorolni itt. A lényeges az, hogy hány repülőtérről, mennyi gép indul, milyen idő­közökben és hova. Ezeket az adatokat igyekeztem kihá­mozni a menetrendből. Fckozotcsan megtaláltam a kérdésekre a feleletet. Úgy. éreztem azonban, hogy valami i baj van a Szovjetunió nem­zetközi légiforgalmával. Ma, amikor a Szovjetunió a békés együttélés gondolatát propa­gálja arra számítottam, hogy ennek vetületeként élénk és sürü légikapcsolatot fogok fel­fedezni a Szovjetunió és a szabad világ között. Tudjuk azt is hogy Kruscsev 1970-re túl akarja szárnyalni Ameri­­ikát a termelésben. Ebből vi­szont arra van jogunk követ­keztetni, hogy a Szovjetunió­ban duzzadó, fejlődő, tömény­telen javat termelő olyan ipar van, amelynek hatalmas feles­legei várják a világ miden ré­szére való elszállítást. A szov­jet készárunak ilyen áradata viszont élénk idegenforgalmi repülőhálózatot követelné. A menetrend első ránézésre nem árul el ilyen életerős,duz­zadó, élénk forgalmat. Nem kívántam azonban elsietni az Ítéletet. Az összehasonlítás az egyedüli mód mely megmu­tathatja vájjon a Szovjetunió tényleg olyan fölényben van-e más országok felett mint amit hirdetnek. Az Egyesült Államok nemzetkö­zi légiforgalmával nem lehet összehasonlitanli a szovje­tét, mert Amerikának sok olyan repülővállalata van melyek nemzetközi forgalmat bonyolítanak le. Minden ilyen vállalat menetrendjét nehéz lenne összeszedni. Úgy hatá­roztam tehát, hogy összeha­sonlítom az AEROFLOT ide­genforgalmát a kis, földműve­lő Hollandiáéval. Persze gon­doltam, ez nem lesz reális összehasonlítás. Az USSR­­•ndk 200 milliónál több lakosa van, Hollandia pedig csak 11 millió, azaz 18-ad része a szovjet népességnek. Arra gondoltam, hogy a KLM ada­tait majd beszorozom 18-al s ezt a számot fogom majd a tényleges szovjet adatokhoz viszonyítani. Ez adja majd meg a két ország nemzetközi légif or gal m á nlaik relativ nagy­ságát. A következő meglepő adatokat találtam: Az AEROFLOT-nak heti 97 járata indul külföldre s tér vissza a Szovjetunióba. Hol­landiának, a két ország né­pessége arányában 18-szor ke­vesebb, az az heti 5-6 külföldi járattal kellene rendelkeznie. Ezzel szemben x a KLM-nek 675 külföldi légijárata van, hetenként. Abszolút számok­ban ez hétszer több mint a Szovjetunióé. Ha pedig a la­kosság számarányát is figye­lembevesszük, Hollandia ot­­ezerötszázszor fejletteb nem­zetközi repülőszolgálatot tart fenn mint az USSR. A S7 szovjet nemzetközi já­ratból azonban 53 csak a vas­függönyön belül közlekedik, ebből 22 ázsiai kommunista országokkal és 31 európai csatlós országdkkal. Csak 44 szovjet járat repül a vasfüg­gönyön kívüli területre. A KLM is berepül azonban a vasfüggöny mögé és pedig 30 járat indul és tér onnan visz­­sza hetenként. Ez csak egyet­len egy járattal kevesebb mint amit AEROFLOT indit az európai csatlós országok­ba. A Szovjetunió a szabad világba — mint láttuk — 44 járatot indit, a KLM pedig 645-öt. Az USSR-nak 5 nemzetközi repülőtere van, a szegény Hollandiának csak 1. Moszk­va a legnagyobb légikikötő. A 97 külföldi járatból 71 in­dul Moszkvából és tér oda vissza, s csupán 26 indul a többi négyről. Kievből indul­nak a járatok Bukarestbe, Szófiába és Bécsbe. Taskent­­ből Afganisztánba, Pakistán­­ba, Indiába, Burmába és In­donéziába. Irkutszkból induló gépek kötik össze a Szovjet­uniót Külső- Mongoliával, Pe­­kinggel és Észak-Koreával. A szovj et légiközlekedés­nek különös fursasága az, hogy nem tudta még megol­dani a Tokióba való repülést. Az AEROFLOT menetrendje azt a hihetetlen ajánlatot te­szi az olvasónak, hogy ha Moszkvából Tokióba ákarna jutni, akkor repüljön először Khabarovszkba. Ott száljon vasútra, hogy' elérje Vladi­­vosztcktól délre a kiniai hatá­ron fekvő Nakhodka városát. Itt igyekezzék elérni a mo­toros hajó járatot, amely Yo­­fcaihámába viszi majd. Csak többszöri elolvasás után ad­tam hitelt a szovjet nemzet­közi repülőforgalmáról tájé­koztató menetrend ez Írásban és rajzban adott tanácsának. Arra nem adott a menetrend tanácsot, hogy mittetgyen az utas Yokohamában. így lei kell egésziteniaz AEROFLOT menetrendjét. Meg kell mind­azokat nyugtatni, hogy aki a menetrend tanácsait követve jut Yokohamába, ott helyiér­dekű villamos vasutat talál majd amely beviszi Tokio szi­vébe. Ez már kellemes sima ut lesz, a tapasztalatom sze­rint. Van egy ötödik nemzet­közi repülőtere is a Szovjet­uniónak: Leningrad, a máso­­di főváros. Erről a nemzetkö­zi repülőtérről egyetlen repü­lőjárat indul hetente Helzin­­fcibe. A menetrend itt nem utal arra, hogy ha valáki leké­­si ezt az egyetlen járatot ak­kor gyalog is — nem beszélve arról, hogy lóháton napokkal előbb érne Helzinkibe mint-Ringo Starr (bal) nem titkolja, hogy első nevét onnan kapta, hogy egyszerre több gyűrűt visel az uj­­jain. Jobbra Paul McCartney, egy másik Beatles-sztár, utánozza partnernője hajviseletét a “A Hard Days Night” című filmben. John Bart tengerész kadett megerősít egy kötelet a U. S. parti őr­ség Eagle nevű háromárbócos brigg-jén Brooklyn, N. Y. előtt. Hát­térben a csilei vitorlás Emeralda. A 13 nemzet 23 hajója között vannak, melyek New Yorkban adtak találkozót. ha megvárná a következő AEROFLOT járatot. Ilyen és hasonló adatokat talál az olvasó az AEROFLOT nemzetközi járatainak menet­rendjében. Ha az adatokat és a belőlük vont következteté­seket végig gondolja az em­ber, rém érzi a kiértékelést teljesnek addig ,amig az ame­rikai légi idegenforgalmi já­ratoknak legalább egy részé­vel ősszé nem veti a szovjet l adatekt. Felhiüvtuk tehát a Federal Aviation Agency-t a Kennedy repülőtéren. Ada­taik szerint naponta külföld­re 225 repülőgép indul és uglrar. [annyi tér vissza erre az egyetlen amerikai repülő­térre. Ez 1575 járatot jelent hetenként, a szovjet heti jára­tainak tizenihatszorosát. De ez csa kegyetlen egy repülőtér. Közel ilyen erős forgalmat bonyolit le a Dallas re­pülőtér Washington, D. C.­­ben, a Los Angelesi és né­hány más amerikai repültőtér is. De számtalan kisebb nem­zetközi forgalmú repülőtér is működik az USA-ban, úgy mint: Miami, Fia., Newaark, N.J., Boston Mass., Detroit Mich., Chicago, 111., San Francisco, Calif., Seattle Wash., New Orleans, La., Dallas és Houston Texas., stb., stb. Ha ezekre csak a Kenne­dy repülőtér idegenforgalmá­­nek negyedét számítjuk is kb. 8000 heti nemzetközi járatra lehet az USA légiforgalmát becsülni. Ezt kell öszevetni a szovjet heti 97 járatával. Ha pedig ezt megtesszük, akikor arra is kell godolnunk, hogy Kruscsev 1970-ben felül akarja múlni Amerikát. Ha Amerika egyetlen uj repülő­járatot sem indítana 1964 és 1970 között, vájjon a szovjet fel tudná-e duzzasztani a heti 97 nemzetközi repülőjáratát 8000-re, Ha az a válaszunk, hogy nem akikor ez azt jelentheti, hegy Kruscsev nem mindig mond igazat. Mi legyen a vá­laszunk annak a tudatában, hogy az amerikai fejlődés pe­dig nem áll meg ott ahol má van? DE GAULLE ELNÖK POLITIKAI ELŐRETÖRÉSE A RALKÁN0N 'PÁRIS — Charles de Gaul­le, francia államelnök tekin­tete általában kelet felé irá­nyul. Öt napon keresztül pu­hatolózott de Gaulle egyik legbizalmasabb hive, Louis Joxe, Titónál, Jugoszlávia el­nökénél. Hét napon keresztül fog julius végén Párásban időzni Románia miniszterel­nöke, Jon- Gheorge Maurer. A Titónál tett látogatás és Maurer meghívása Franciaor­szágba, de Gaulle elnök átfo­gó világpolitikájában a leg­újabb fejlemény, hogy a két nagy hatalmi tömböt Nyuga­tén és Keleten fellazítsa és mir.|t harmadik nagyhatalom jelenjék meg a nemzetközi szinpadon. Hogy ezt elérje, de Gaulle a következő előzetes sakkhu­­zásekat tette: Elismerte Vö­rös Kínát, propagandát fej­tett ki Délkelet Ázsia semle­gesítésére, segélyprogramot dolgozott ki Afrika és Latin­­amerika talpraállitására, ma­gúra vette 1984-ben 10 latin­­amerikai ország meglátoga­tását és végül mindezek által Párist az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikájával szembenálló népek Mekkájá­vá tette. így törtéri':, hogy csak jú­nius utolsó és julius első 10 napjában a következő kor­mányfők látogatták meg Pá­risban, Görögország, Izrael és Törökország miniszterelnö­kei, Norodom Sihanouk, Cambodia miniszterelnöke és mindazért, hogy megértést, tanácsot és segítséget kapja­­r|;.k de Gauil-tól. így kezdte el a francia ál­lamelnök egy uj Keleteuró­­pa-i politika szövését, hogy teresztülugorhassa a Vas­függönyt és lépésről-lépésre felpitse az áltála kivárni hatal­mi tömböt, az Atlanti Óceán­ól az Uraiig. Ezrt küldte politikai elő­őrseit a Balkánra, ahol Fran­ciaország már az elmúlt szá­zadtól kezdve, állandóan szö­vetségeseket keresett Német­ország és Oroszország ellen. Jugoszlávia elnöke, Tito, mélyen megsértette de Gaulle táborridkot, mikor 1961-ben, a franciajalgeriai szerződések * 1 Evianban váló aláírása előtt 6 hónappal, elismerte az aleg­­riai lázadókat. Mégis türtőz­tette magát de Gaulle és nem foganatosított megtorló in­tézkedéseket Jugoszlávia el­len. A jóviszony akkoriban csák befagyott Franciaország és Jugoszlávia közöitt, és most könnyen volt újból felolvaszt­ható. De Gaulle Louis Joxe-t küldte Jugoszláviába, azt a mindennemű politikában já­­•atcs történelem professzort, aki már 1952-ben világfeltü­­aést keltett, mint Franciaor­szág moszkvai nagykövete: Sztálin, aki akkor már évek óta nem fogadott nyugati dip­lomatát, őt mégis kihallgatá­son. fogadta. Joxe 1956-ban a francia kül­ügyminisztérium külpolitikai eszű.' j 1’önci'.ce lett, J962-ben pedig de Gaulle első diplomá­ciai tanácsadója. Ő vezette a francia fürdő­helyen Evianban a tárgyalá­sikat az algériai lázadókkal és ő irta alá a szerződést, mely az egykori francia gyarmat­nak teljes függetlenséget biz­tosított Franlciaországtóíl. Valamivel több, mint három héttel ezelőtt Joxe egy köl­csönös kulturegyezményt irt alá Belgrádban, amely fil­­meik, könyvek és művészek cseréjét célozza és amely sze­rint a francia nyelvet nemso- Ijira, mint választható tár­gyat bevezetik a jugoszláv kö­zépiskolákba. Joxe professzor az Adriai tenger szigetén Brionban tár­gyat Titoval, annak ottani kéjlakában és éppen jókor ér­kezett vissza Fámba, hogy nyilvánosságra adja: Jón Gheorge Maurer román mi­­niszterelrPk — akinek fran­cia anyja van —■* helyettese Birlandeanu és külügyminisz­tere Maneseu, julius 26-án ér­keznek hivatalos látogatásra Parisba. De Gaulle francia-román flirtelését pontosan 8 hóna­pon keresztül készítették ©lő és 8 hónapig tartották titok­ban. Már 1963 novemberé­ben, amikor de Gaulle meg­bízottja Edgar Faure volt francia miniszterelnök Vörös Kínában, anrjak diplomáciai elismerését készítette elő, Franciaország bukarest köve­te Pierre Bouffanais letette meghívását a román minisz­terelnök asztaliára. Aromán elvtársak kaptak a meghíváson, arJnáll is in­kább, mivel politikai, gazda­sági és kulturkérdésekben szembehelyezkedtek a Szov­jetunióval és voltáképen azt teszik, amit de Gaulle poli­tikai “depolarizációknak” ne­vez. Mialatt még Bukarest és Párás a látogatás pontos dátu­máról tanácskozott, Wash­ington tudomást szerzett er­ről, hirtelen és azonnali ha­tállyal gazdasági tárgyalások­ra hivta meg a románokat. Sőt az amerikai részről tár­gyaló A ver éli Har rimán, Gas­­ton-Marin helyettes román külügyminiszternek, két nagyteljesítményű atomreak­tort is Ígért, egyenkint 500 megawatt teljesitménnyel. Párás nem tud természete­sen annyit Ígérni a románok­nak, mint az Egyesült Álla­méit, de a francia román áru­csere, egy 1954-ben aláirt gazdasági szerződés értelmé­ben, azóta szépen fellendült és még 1954-ben a román áru­csere évente 4 millió frankra rúgott, 1863-ban már 102 mil­lió frank veit. Mig a franciák 1954-ben 15 millió frank ér­tükben vettek át román árut, 1663-ban már 169 millió frank értékben. Egy francia-angol nagyvál­lalat egy hatalmas vashenger­­müvet szerel fel éppen a ro­mániai Galatz-ban mintegy 40 millió dollár értékben. Fran­cia cégek több teljesen felsze­relt cukorgyárat és egy olaj­­finomitót szállítanak Romá­niának. Ezzel szemben Fran­ciaország egyik legjobb vá­­sáulíja ,a román nyersolaj­nak. Kulturexportjával is sikere van de Gaullemak. Miután nemrégen Romániában elve­tették az orosz nyelv hivata­los tanítását, a román diák­ság 65 százalékban úgy dön­tött, hogy hagyományosan a francia nyelvet akarják ta­buink Mielőtt az Erdélyből szár­mazó Maurer, román minisz­terelnök podgyászát csoma­golta volna, — még hamar kénytelen volt Moszkvába menni Krußcssv születésnap­jára. Annak ellenére azonban, hogy a szovjetben már tisztá­ban voltak az újabb, elmé­lyült francia-román kapcsola­tokkal, Maurer — bár bizo­nyos feltűnést kelt egy csat­­lóscrszág vezetőjénék, első és önálló utazása egy nagy nyugati crszágba — Moszk­vában egy szót sem említett róla. Nem kérdezték és ő hallgatott. Egy a 11 közül, akik Kubából való menekülésük közben harcoltak Castro militia katonáival. Sebeit Miamiban kötözték be. VESZÉLYES AUTOMATÁK NEW YORK — U.S. repü­­lűvállalatok mérlegelik a bal­esetbiztosító automaták eltá­volítását a repülőterekről, mely automaták segitségévsl ércpénz bedobásával az uta­sok még az utolsó percekben is biztosíthatják magukat. A repülőtársaságok attól félnek, hogy biztosításnak ez a kömyü módja, a gépek el­leni szabotázsoknak lehet a forrása. Tizenhárom repülő­gép-katasztrófánál. melyeket 1949 óta szabotázs okozott, 6 esetben volt a szerencsétlen­ség oka biztosítási csalás kí­sérlete. Lord Snowdon, megcsípi lányának Lady Sarah-nak orcáját, akit anyja, Margaret hercegnő tart karjaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents