Magyar Hirnök, 1964. július-december (55. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-03 / 49. szám
6. OLDAL — — ■ ■ MAGYAR HÍRNÖK Thursday, December 3, 1964 Körséta a Paradicsomban Bronz szobor a taipeii templomban * Négyszáz húsz évvel ezelőtt portugál- hajósok az Indiaióceán vizein cirkálva egyszerre megpillantottak egy nagy szigetet. Áhítattal felkiáltottak: Hh a Formosa — Szép sziget! Azóta is Formosa a neve' ennek a dohánylevélformáju szigetnek, bár a kínaiak inkább Taiwannak nevezik. Erre a szigetre vonult vissza megvert hadával Chiáng Kai-sek a kínai kommunisták győzelme után és ott szövi a már 80-ik éve felé járó generalissimo terveit, inkább álmait a 700 milliós százarföldi Kina visszahóditására. Egyelőre és előre láthatólag még hosszú időre a Szép Sziget csak turista látványosság. Évről-évre többen keresik fel külföldiek, főleg amerikaiak. Tavaly 70,000 volt a látogatók száma, az idei évet 100,000 turistával remélik lezárni. Sok érdekesség van a szigeten és főleg Taipei fővárosban a régi és az uj kínai élet együttesen különös varázzsal bir. A főváros utcáin még látni lehet az emberhuzta sétakocsikat s mellettük amerikai gyártmányú taxik robognak. Ősrégi templomok szomszédságában ultramodern épületek. És mindenütt kertek. Oly sok amerikai katona és civil van a szigeten, és a városlakók, főleg azok, akik idegenekkel érintkezésbe jutnak, jól-rosszul beszélik az angol nyelvét. Ellentétben az amerikai recept szerint készített chow meinnel, a taipeii vendéglőkben valódi kinai ételeket szolgálnak fel, pekingi és cantoni, szecsuáni és hunani specialitásokat. Sok érdekes kirándulóhely van a Szép szigeten, de ezeknél sokkal érdekesebbbek a kirándulások a két kinai partmenti szigetre — Kimoj és Macui —, amelyet a kommunisták parti ütegeikből időnkint ágyúsnak, emlékeztetőül arra, hogy háború van Mao Ce-tung kommunistái és Chiang Kai-sek nacionalistái kö- j zött. Az ágyúzások menetrend szerint folynak (régebben páros napokon dörögtek a parti ágyuk), igy hát nem veszélyes ez a tüzérségi játék. A Szép Sziget jövője bi-; zonytalan. A kommunistákat j távol tartja a szigettől az; amerikai hadiflotta, az Egye- i sült Nemzetek Szervezetében még nem dőlt el a ‘Kinai Közt társaság’ (Formosa hivatalos neve) sorsa és még nem lehet [ tudni, hogy végül a sziget egy darab független, szabad Kina 1 lesz, vagy pedig Taiwan néven önálló állam. DECEMBERI KALENDÁRIUM December 3, 1639. Jonas Bronck, ravasz hollandus, az indiánoktól megvásárolt egy nagy darab földet s vételárként adott nekik két puskát, két üstöt, két télikabátot, egy hordó erős almabort, két inget és hat darab aprópénzt. •Az a nagy darab föld ma “Bronck után a Bronx nevet viseli és egyik borója New York városnak. December 6. Egyetemes Biblia Hét kezdete ... Az Emberi Jogok Hete kezdődik 10- én az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Napja, 15-én az amerikai Bill of Rights Napja ... 1941 december 6-án Roosevelt elnök utolsó béke- Tizenetét küldte Hirolhito j a■pán császárnak. December 7, 1941. Roosevelt békeüzenete süket fülekére talált, a japánok Pearl Harbor bombázásával háborút indítottak az Egyesült Államok elen. 1 December 11, 1936. Vili. .Edward angol király lemondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy amerikai elvált asszonyt... 1941: Németország és Olaszország hadat üzent Amerikának. December 16, 1835. New York város történetében legnagyobb tűzvész elpusztította a keleti városrész alsó részét, összeomlott, leégett 674 épület, 20 millió dolláros kártérítési igények miatt csődbe mentek a niewyorki biztosító intézetek .. . 1916: Rasputint, az “őrült szerzetest”, a cári család kegyencét egy orosz főur meggyilkolta, holttestét egy csatornába dobták. 1944: Battle of the Bulge, az utolsó német offenziva Hitler ezeréves birodalmának j összeomlása előtt. December 18. Teljes Hold- j fogyatkozás este 9 óra 7 perc- ■ kor (Eastern Standard Time). Deciember 21. Megjön a tél, hivatalosan, délután 2 óra 50 perckor ... 1620: a pligrimek j partrüszálltak ott, ahol ma Plymouth, Mass. van. December 25. Karácsony... 1818: A “Csendes éj” — Franz Gruber osztrák zenész szerzeménye — első eléneklése Oberdorf ausztriai falu templomában. 1776: George: Washington tábornok átkelt csapatával a Delaware folyón,! Trentonnál, meglepetésszerü j támadást intézett a hesseni j zsoldosok tábora ellen. December 31. Szilveszteri j táncmulatságok napja. RÓMA, — Capri é.szakoiaszországi városban textilgyára van Ranato Crotti kapitalistáinak. És sok kommunista munkása is van. Ezen nem lehrt csodálkozni, mert É szak-0 laszországban, ahol magasabbak a munkabérek, mint az ország bármely más részében, divat a kommunizmus, a párttagság . .. Renato Crotti a zsebébe nyúlt és ingyenes szovjet látogatáfsra küldte a kommunistáit, hadd lássák saját szemükkel, milyen a paradicsom, amelyről vezéreik oly sokat és oly szépeket szónokolnak. A kapitalista költségén kommunista munkásai ellátogattak a szovjet anyaországba és annak középeurópai tartományaiba. És amikor visszatértek, kevesebben voltak a kommunista párttagok. Nem mintha egyik vagy másik ott maradt volna az orosz, vagy más paradicsomiban, inkább azt lehetne mondani: ellenkezőleg. Tudniillik többen viszsz at érésük után visszaadták a párttagsági igazolványukat a helyi pártvezetőségnek. F.enato Crottinak van egy üzemi újságja, amolyan párdarabja a párttagok faliújságának. “Tuttocapri” a neve a kapitalista magazinjának. — Amikor paradicsomi kőrútjukról visszatértek, a munkások a “Tuttoeapri”-ban nyilatkoztak az oroszországi és a csatlósországi utjukról, tapasztalataikról, élményeikről és az ott szerzett tanulságokról. íme, mutatóba egy pár munkás vélemény: Franco Rossi, kőműves: “Őszintén szólva, jobbat vártam. Tulnagy az életszinvomil különbözősége. Az orosz farmok nagyon szegényesek.” Leonardo Tónin, acélöntő: “Abban a percben, amint magyar földre léptem, a kiábrándulás érzése vett erőt rajtam. Milyen más ez az ország, mint a mi gyönyörüTtáliánk ! A körutazás végén mondhatom, a kommunista országok közt legrosszabb Magyarország. A Szovjetunióban a közoktatás rendszere tette rám a legnagyobb hatást. Mindenki olvas. A könyvtárak jól vannak felszerelve. Sokan vannak, akik egy idegen nyelvet is beszélnek ... Hihetetlen, milyen nehéz munkákat végeztetnek a nőkkel... Az üzletek kirakataiban rossz, kócos holmilkat lát az ember. Viszont az árak borzasztóan magasak. És a munkabérek alacsonyak. .. Lengyelországban és Csehszlovákiában a viszonyok valamivel jobbak, mint Oroszországban. de persze, még mindig sokkal rosszabbak, mint akármelyik nyugati országban. Varsóban és Prágában nem láttam annyi nehéz munkába fogott nőt, mint a Szovjetunióban. Lengyelországban Van némi privát vállalkozás.” Sante Trevisan, villanyszerelő: “Nem is hittem volna, hogy olyan sok ember foglalkozik adásvétellel a feketepiacokon.” Zeno Chieie, szövőmunkás: “Moszkvában figyeltem a textilmunkásokat. A munkájuk termelékenysége nem nagy. Heti 41 órát dolgoznak. A legtöbben nők ... Az üzemi konyhában és elárusítóban az árak Moszkvában magasabbak, mint a mi üzemünkben.” Valentino Send, acélöntő: “Jó a szociális és orvosi szolgálat, rosszak a lakások, a munkaviszonyok, stb. Nem tu- j dóm megérteni, miért kell oly í sok nőnek az utcákon dolgozni. Az is újdonság volt számomra, hogy kőműves nők vannak ott.” Mara Buligarelli, gyári munkás : “Oroszországban a farmházak rossz karban vannak. Az egyik állami farmhoz alig tudtunk eljutni, mert sártengeren át kellett gázolni... Győr magyarországi város nagyon rossz benyomást tett rám, hogy a gyerekek megrohanták minket és golyóstollat, meg miegyebet kéregettek. A gyerekek nagyon roszszul néznek ki és nagyon rosz’ szül vannak öltözve.” Mario Bernini, textilmunkás: “Beszéltem sok magyar munkással és azt a benyomást tették rám, hogy ők ellensél gei a kommunizmusnak ... Minálunk sok falusi házban van televízió, hűtőszekrény es sok mezogazdasagi munkásnak van motorkerékpárja, sőt autója. Oroszországban ilyen nincs!” Giuseppe Trevisi, segédmunkás:' Mindenütt, amerre jártunk, azt láttam, hogy az emberek rossz hangulatban vr innak, lemondás van az arcukra irva. Én bizony nem cserélnék velük. Jobb az élet minálunk Olaszországban ... Amikor Moszkva felé utaztunk, aztán Moszkva és Kiev között csupa fából és szalmából készített falusi házakat láttunk és az emberek öltözködése egyenesen siralmas. A farmok nagyon elmaradottaknak látszanak. Két farmon a vezetőink számadatokat közöltek velünk a farmok termeléséről és könnyű volt nekünk megállapitani, hogy az orosz farmok sóikkal kevésbbó termékenyek, mint a mieink. Úgy látszik, nagy a hiány mezőgazdasági gépi felszerelésekben ... A városokban az életszinvonal magasabb, de egyáltalán nem lehet összehason! itani az olaszországi városi nép életszinvonalával. . . Nekik ott csak egy pártjuk van és ezért náluk nincs igazi szabadság. Nálunk Itáliában van!” Rodolfo Marinohel villanyszerelő arra a kérdésre, hogy szeretne-e a Szovjetunióban élni, dupla nemmel felelt, igy: “Abszolúte nem!” Egy farmer Mulkeytown. 111.-ban arra használja traktor-ekéjét, iiogy árkot vonjon a közeledő erdőtűz előtt. nem a börtön javára, hanem a személy javára Írandó. A normális életet élő ember fő támasza az életben az emberi méltóság, és éppen ez az, amitől az embert a börtön megfosztja. * * * OSSINING, N. Y. — A Sing Sing börtön árnyékában a Jó Polgár Nevelés Tanácsa tiz éven át tanulmányozta a fiatalkorúak bűnözésének megelőzése problémáját és négy évi előkészítés után Ossining öt elemi iskolájában 1700 növendék részére speciális erkölcsi tanfolyamokat rendeztek, jó polgárokká való előkészítésül. A tanítás lényege az, hogy a gyermekeket együttműködésre, udvariasságra, önálló gondolkodásra és cselekvésre nevelik, ily módon igyekeznek őket kedvezőtlen környezeti befolyástól megóvni. Dr. Herbert C. Mayer, a Tar ács igazgatója, a minap saj tókonf er enciána számolt be erről az érdekes programról. Az elmúlt tiz év alatt, miközben a fiatalkorúak bűnözését tanulmányoztuk mondta — arra a felismerésre jutottunk, hogy nincsen vagy csak nagyon kis mértékben van összefüggés a fiatalok bűnözése és a család jövedelme, a lakásviszonyok, a népi eredet közt; a jellem kialakulására nem a környezet gyakorol döntő hatást, hanem a személy magatartása környezetével szemben határozza meg ideáljait és magatartását. Kétszáz évvel ezelőtt született a verbunkos zene csodahegedüse Hajdiszek külömböző viseletekben, David and David “hajstilizáló” kreációja New Yorkban. Leopold véleménye Leopoldról SAN JUAN, Puerto Rico. — Nathan Leopold, chicagói milliomos szülök gyermeke, aki fiatal korában kiváncsi volt, hogy milyen érzést vált ki a gyilkosság és «végből meggyilkolt egy kisfiút, 33 és fél esztendő után pár évvel ezelőtt kiszabadult a börtönből, s ahogy mondani szokás, a társadalom hasznos tagja lett. A puerto-ricoi egyetemen tanit, orvosi kutatást végez és feleségével példás házaséletet él. Mi tette öt újra hasznos emberré? A börtön? Nem, mondja ő a San Juan Review nevű havi folyóiratba irt cikkében ; nem a börtön javította meg őt, hanem ő a börtön ellenére megjavította magát. Akármilyen különösek a nézetei, érdekesek, mert 33 és fél évi tapasztalás alapján Ítélkezik a börtön felett. Azt irja, hogy a börtönbüntetés nincsen hasznára, előnyére a társadalomnak, mert, először mint megtorlás, nem méltó egy fel világosodott társadalomhoz és másodszor, mint bűnös tettől vissziaretentés, nem hatások. A börtöntől való félelem nem rettenti vissza a bűnös tervet forraló embert gonosz tette végrehajtásától? Nem, mondja Leopold; aki bűnös tettre készül, nem számol azzal, hogy tettenérik, máskülönben elállna terve végrehajtásától. Leopold szerint'1 csak nagyon kevesen vannak olyan bűnözők, akiket a börtönben jó útra térítenek, de ezekben az esetekben is a jó eredmény Tizenöt éve a legnagyobb hóvihar akadályozta a mentőakciót, hogy elérjék a Bonanza utasszállitó repülőgép lezuhanásának helyét. Kétszáz esztendeje, a Pozsony megyei Nagyabomyban született a művész, kinek neve a múlt század első két évtizedében szinte eggyé vált Magyarhonban a muzsika fogalmával; Bihari János cigányprímás, hegedüvirutóz, verbunkoskomponista. Egyszerű emberek és koronás fők rajongtak játékáért. Mert Biharinak, a kottához nem értő virtuóznak megadatott a legnagyobbak dicsőssége: művészetével egy egész nemzethez fordulhatott, zenéje egy ország szívéiben visszhangzott, hegedűjének gyújtó hangja sokat szenvedett, szebb, s igazabb jövőre vágyó százezrek és milliók álmait szőtte tovább. Olyan korban élt, amelyben nemzetének nagyon is szüksége volt éltető, utat mutató lángoszlopokra. Az idők méhében ott érett -már a reformkori Magyarország, ott formálódott az a szellemiség, amely utóbb 1848 eszméiben öltött testet. Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty mellett muzsikusok voltak a nemzeti öntudat legnagyobb hatású óbrenztői: Lavotta, Csermák — s valamennyiük közt a legnevesebb a már-már legendáshírű Bihari. Kisfaludy Sándor önmaga művészi képmására ismert benne. Berzsenyi, Széchenyi rajongott érte. Liszt Ferenc tőle tanulta, hogy mit jelent a magyar zene — több évtizeddel azután, hogy hallhatta Biharit, ilyen elragadtatott szavakkal emlékezett rá: — “Amikor ezt a cigányvirtuzek közt is nagy embert 1822- ben hallottuk, nem voltunk már olyan kicsiny gyermek korban, hogy ne tudtuk volna az általa keltett benyomást k itörölhetetlenül rögzíteni. Lelkünk úgy itta, mint valami nagyhatású életnedvet. Mikor később néha emlékezetünkbe idéztük a halottakat, azt gondoltuk, hogy az, amit éreztünk, hasonlatos a középkor merész alkimistái, a démoni mágusok titdkzatos szereinek, titkos laboratóriumokban főzött elixirjeinek hatásához. Olyan erőt adó ital volt ez, ami ereinkbe életet, erőt csepegtetett, bátorságot, büszkeséget keltett, a szeplőtlenság, a sebezhetetlenség érzését támasztotta.” De Liszt Ferenc nemcsak a “tüzet”, az “elixirt” örökölte Biharitól: számos dallamát is remekművű keretbe foglalta “Magyar Dalok” cimü zongoramü-sorozatában, majd a Magyar Rapszódiákban. Káldy Gyula megállapítása' szerint azonban nem Liszt volt az első világhírű művész, aki Bihari-dallamot dolgozott fel: szerinte Bihari a szerzője an- * * nak a verbunkcsmelódiánák is, amely Beethoven ’’István . király” nyitányában szerepel. Ám bizonyos, hogy nem Liszt volt az utolsó a Bihari muzsikáját világszerte ismertté tevő művészek sorában. Századunkban Kodály Zoltán adó-’ zott zenével Bihari emlékének: egyik pompás, lendületes dallamát a Háry János toborzójába foglalta bele. Bihari emlékét őrzik már az első hazai operakisérleitek magyar számai is. Egyes források pedig őt jelölik meg a- Rákóczi-induló szerzőj eként.. Ezt a kérdést máig sem tisztázta a zenetudomány; tény azonban, hogy műsorán már a 19-ik század első éveiben ott szerepelt a Rákóczi-nóta, utóbb pedig lelkes és nagyhatású terjesztője, propagálója volt az indulónak is. De nem a Rákóczi-nóta volt az egyetlen régi magyar dallam, melyet Bihari játszott: kuruc nóták, népdalok maradtak fenn nyomán, ő maga tudniillik nem értett a kottához, teremtő és ujjáteremtő művészetéből csak annyi maradt ránk, amennyit muzsikusok és műkedvelőik részben emlékezetből, papírra vetettek: gyakran nem több, mint egy-egy dallam csontváz. Művészetének igazi ereje elenyészett tehát a múló idővel. Életútja nem kevésbbé tragikus. 1824-ben balesetet szenvedett, karja eltört, s közönsége, amely egykor bálványozta, gyorsan elfelejtette. Magárahagyottan, koldusszegényen halt meg Pesten 1827-ben. Századunkra várt, hogy igazságot szolgáltasson ennek a jelentékeny művésznek, akinek neve nélkül nem lenne teljes a magyar szellemi élet krónikája. Bónis Ferenc (Budapest) A Szép Sziget - turista látványosság
