Magyar Hirnök, 1964. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-05 / 10. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 55. ÉVFOLYAM — No. 10. SZÁM AKA 15c—biiNULL COHY 15c <riW BRUNSWICK, N. J. Thursday, 1964 March 5 KRÓNIKA Hiszem és tudom, hogy aem könnyű dolog történel­mi időkben élni. Hiszem és tudom ezt, mert sorsom — kortársaimmal együtt — ar­ra kényszeritett, hogy törté­nelmi időkben éljek. Rendíthetetlen meggyőző­désem, hogy ennél csupán egyetlen terhesebb dolog van: ha az átlagember törté­nelmi személyiséggé válik. Alig van terhesebb dolog az átlagpolgár számára, mint annak a biztos tudata, hogy valamikor majd tankönyvfe­jezet válik belőle és az utó­kor fog ítélni tettei felől. Mindezen tények tudatá­ban, őszinte és mély megren­düléssel gondolok Joseph Brantley Brownra, aki Jack Ruby ügyének tárgyalásveze­tő bírája. Brown Biró hirte­len került reflektor-fénybe. Ki kételkednék abban, hogy Joseph Brantley Brownból Dallas város körzeti birájá­­ból, egyszer majd tankönyv­fejezet lesz? A tettes, aki megölte John Fitzgerald Kennedyt — óriást gyilkolt meg és bízvást állíthatjuk, hogy tettének felmérhetetlen következményeit kései korok történészei láthatják csak tisztán és torzítás nélkül. S az események sodrában hirtelen jelent meg Brown biró. Ki kételkednék abban, hogy felelőssége óriási? Igaz, hogy a bűnösség kérdésében az esküdtek döntenek majd, mielőtt azonban visszavonul­nak megbeszélésükre, Joseph Brantley Brown jogi magya­rázatát és értékelését hall­gatják majd végig. Ezenkívül a biró számos, döntő jelentő­ségű határozatot hozott már eddig is: nem helyezte példá­ul szabadlábra Jack Rubyt és nem tette át a tárgyalás szín­helyét Texas állam egy má­sik városába. Mélységes megrendüléssel, rokonszenvvel és együttér­zéssel gondolok Brown bíró­ra, akiből hirtelen, akarata el­lenétre, történelmi személyi­ség lett. Magányos éjszaká­kon gyötrődve kérdem önma­gámtól: vájjon, mi az ő véle­ménye? Hogyan látja ő Jack Ruby bűnösségének kérdését és beszámithatóságát, vagy beszámithatatlanságát? Tudom, halálos bizonyos­sággal tudom, hogy Joseph Brantley Brownnak, Dallas város körzeti birájának is van véleménye a kérdésről — mint mindenkinek. Nem lehet másként. Brown nem­csak biró ember is. Látom és érzem, hogy szelíd és tár­gyilagos mosolya mögött meghúzódik az ember. Hiszem és tudom, hogy Brown biró — válságban van. Válságban van, mert átlag­ember, akiből tankönyv-feje­zet lett. Válságban van, mert történelmi jelentőségű tár­gyalást vezet. Válságban van, mert a Ruby-ügyet egy egész kiábrándult és az elnökgyil­kosságtól megdöbbeni világ figyeli. Gyakorta gondolok arra, hogy repülőgépre ülők, Dal­lasba utazom, elmegyek Jo­seph Brantley Brown lakásá­ra és csendesen, kínlódva és ezernyi bizonytalansággal szivemben és agyamban ezt Gyakorlott asztalost, állandó munkára keresünk. Érdeklődni: Bennett Cabinets, 242 Cleveland Ave. Highland Park. CH 7 3200 Sargent Shriver, a Peace Corps és a szegénység elleni hadjárat vezetője, szivarokat osztogat a kabinet ülésén. Harmadik fia — negyedik gyermeke született. Magyar műsort közvetít minden vasárnap1 a new brunswicki WCTC rádióállomás! Hetekkel ezelőtt foglalkoz­tunk lapunkban a New Brunswick-i WCTC rádió­állomás magyarzenés vasár­napi műsorával és az ekörül támadt bonyodalmakkal. Időközben a rádióállomást magyarok tömegei keresték fel leveleikkel, telefonhívá­sokkal, különböző óhajok ki­fejezéséivel. A rádióállomás vezetősége, illetve a magyar­­zenés műsor vezetője pedig kapcsolatba lépett többek kö­zött Molnár Ágostonnal, a Rutgers Egyetemi Magyar Intézet elnökével is, a műsor minél megfelelőbbé tétele ér­dekében. Végül is a kérdés oda ju­tott, hogy a rádióállomás ma­gyar műsorának vezetőjével a múlt héten beható tárgya- Jáisit folytatott egy bizottság amely rögtönzötten alakub. brunswicki magyar lelká­­szisíklből és világi repre­zentánsokból s ennek a tár­gyalásnak eredményeké­­pen a magyar műsor össze állítását a WCTC rádió vezetősége valósággal az it­teni magyarságra bizta. A WCTC vasárnapi Magyar' Órájának feljavítását és va­lóban magyar órává tételét’ szivén viselő csoport tárgya­lásai odáig vezettek, hogy a rádióállomás hozzájárult ah­hoz, hogy minden vasárnap a műsor keretében egy-egy helybeli magyar lekészünk mond majd beszédet magya­rul a rádión s a válogatott zeneszámok és más- érdekes ujitűsek folytán a vasárnapi magyar óra a brumswicki rá­dión fokozatosan olyanná formálódhat, amelynek mű­sorát a magyarság minden, rétege érdeklődéssel és élve­zettel hallgathatja. A rádió veztőisiégéhez szólói és aiz említett küldöttség ál­tal benyújtott Memorandum legelőször is leszögezte azt, hogy a Közép-New Jreseybsn élő soik-sokezernyi magyar­ság óriási lelkesedéssel és örömmel fogadta a Magyar mondom: — Your honor: ne feledje el mi együfférsünk önnel. Mi, a tömegek, akiken végigszá­guldolt a történelem. Mi, a tömegek, akik a magunk kín­lódó, verejtékes munkájával — alakítjuk is a történelmet. — Your honor: szeretettel és aggodalommal üdvözöljük önt, a válságban levő emberi és jövendő tankönyv-fejeze­tet. Szeretettel üdvözöljük önt, mi, a válságban levő em­berek, azok, akik jövendő tan­könyvek fejezetei leszünk majd. KÜRTHY MIKLÓS Óra irányitóinak azt az előre­látó és időszerű elhatározá­sát, hogy ezentúl a magyar nyelv használatát is megen­gedi az éter hullámain, amit ezideig nem engedélyezett. “A magyar nyelv használa­tának a szükségessége egy ilyen műsor keretében ma sóikkal nagyobb, mint eddig volt, — hangoztatta a Memo­randum, — mert az öregedő magyarok száma egyre na­gyobb, akiknek nyelve a ma­gyar és akiknek számára a magyarnyelvű rádióadás egyike azoknak a lehetősé­geknek, amelyek révén e nyelvvel és kultúrával köz­vetlenül és rendszeresen is kapcsolatban maradhat­nak. Más szempontból pedig: az itt született, második ge­nerációs magyarok körében az utóbbi időben egyre foko­zottabb mértékben mutat­kozik az érdeklődés a ma­gyar nyelv és kultúra iránt, mig a közelmúltban érkezett magyar menekülték és az ő gyermekeik pedig valósággal áhítozzak a magyar hagyo­mányokkal, magyar zenével, (kultúrával, irodalommal és történelemmel való rend­szeres foglalatoskodást, an­nak tanulását és ápolását.” • “Feli kell hívnunk a rádióállo­más vezetőségének figyel­mét .arra, hogy egy oktató, magyarságismeretet fejesztő és egyben szórakoztató mű­sor fokozatos kiépítése mennyire fontos lenne. Ma­gyar népdalok, fél-klasszikus- és klasszikus zene, magyar egyházi- egyleti- és társadal­mi hírek magyarul beolvasá­sa lenne az első komoly lé­pés ezirányban. A magyar műsor kifejlesztése során be lehetnie vezetni azután ven­dég-művészek szerepelteté­séit, beszélgetést hires sze­mélyekkel, valamint alkalmi és ünnepi műsorok és egy­­fontasiabb magyar történel­mi eseménnyel kapcsolatos emlék-műsor állítható ösz­­sze és tanácsos volna a ma­gyar műsor (keretében beve­zetni a vallásos percek rend­szeresítését is, különböző helybeli lelkipásztorok pre­zentálásában”. Körülbelül ezek vpltak a pontjai a Memorandumnak1, amely a tárgyalások alapját képezte. A rádió magyar órá­jának vezetője a legnagyobb megértéssel és rendkívüli jó­akarattal hallgatta végig az előadottakat és kijelentette, hogy a felajánlott segítséget ALEX. J. BENKŐ, építész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. a legnagyobb örömmel fo­gadja és a legteljesebb mér­tékben kész minden kooperá­cióra. A New Brunswick-i vasár­napi magyar rádióműsor kérdése ezzel tehát igazán jó irányba terelődött, amit min­denki csak örömmel vehet tudomásul. Az itt élő 20-30 ezernyi magyarság a jövőben olyan magyar műsort élvez­het a brunswicki rádión, ami mindenkinek az igényét ki tudja elégíteni. Az a tény, hogy a rádióállomás vezető­sége megváltoztatta eddigi .merev magatartástt és ezen­túl engedélyezi a magyar szó használatát és a magyar be­szédet a rádión, egymagában véve is óriási jelentőségű s bizonyosra vesszük, hogy ennek hirét örömmel fogadja minden magyar. A min­denkori műsor összeállítá­sát' egy olyan bizottság vet­te kezébe, amely minden el­lenszolgáltatás nélkül, pusz­tán- csak jó magyar érzéstől és jóakarattól indíttatva, a miagyar lelkészi kar véd­nöksége alatt kivánja vé­gezni munkáját. A magyar műsort1 olyanok bevonásával fogják esetről-esetre össze­állítani, akik úgy zenében, minit irodalomban, szöveg!'o­­galimiaziálsban, stb. hozzáér­tőknek és arra alkalmasnak vannak elismerve. A magyar rádióműsor­ral kapcsolatban megtett lé­pés, — őszintén reméljük — oda vezethet, hogy meg­alakítható lesz New Bruns­­wickon is a már régen szük­ségesnek mutatkozó Magyar Egyházak és Egyletek Nagy­­bizottsága, amely végső fo­kon hivatva lesz ilyen és ha­sonló kérdések és ügyek in­tézéséire. A magyar apákhoz,,. Emlékezzetek gyermek­korotokra, emlékezzetek a, szülői házra, emlékezzetek március havára. . ! Ahogy a tavasz első hónap­ja közeledett, egyre többet hallottál március idusáról, —- ez ern yo 1 esz ázó egy ve r. nyolcról, Petőfi, Sándorról, a Nemzeti Dalról, a Muzeum lépcsőjéről, a tüntető pesti fiatalságról, a 12 pontról. Gyermeklelkedben életre kelt a márciusi ifjak emlé­kezete. Szinte hallottad kiál­tásaikat : — Követeljük a cenzúra eltörlését! Sajtószabadságot' Felelős minisztériumot! Or­szággyűlést Pesten! A job­bágyság eltörlését! Törvény' előtti egyenlőséget! Köve­teljük a nemzetőrséget a ha­za védelmére! Egyre többet tudtál meg március 15-e eszméiről. Egy­re jobban vártad a dicső (napot, amikor minderről ü nrcpél yeeem megem 1 köz­nek. Édesanyád megvarrta már a nemzeti kokárdát, el­mondta neked, hogy Szend­­rey Júlia is éppen ilyet varrt férjének, Petőfi Sándornak. És eljött a várva-várt nap. Édesanyád a legszebb ruhá­dat adta read s a szived föllé tűzte a háromszinü ko­kárdát. — Megtanultad édes fiam? — Meg, édesanyám! És amikor édesapád belé­pett a szobába, megálltai élőt te s megcsendült a hangod: — Nemzeti Dal. Irta: Pe­tőfi Sándor. Édesanyád segítségévei! vé­gigmondtád a márciusi ver-i siet. Az esküszünknél a szi­ved felé, a kis háromszinü, kokárdára tetted a kezedet, kipirosodott az arcod, mert valami jóleső érzés játszott benned. Kicsit te is Petőfi1 Sándornak érezted magad s úgy értél el ( a vers utolsó soráig, mintha minden szatva belőled fakadt volna. . . Édesapád lehajolt hozzád, megcsókolt s megköszönte a. meglepetést, a “Talpra Ma­gyart”. Akkor tudtad meg, hogy kiskorában ő is így szavalta el nagyapádnak ezt a szép, lelkesítő verset. . . És jutalmul — mindez oda­haza, Magyarországon tör­tént — szüleid elvittek téged niemzetiszinü kokárdával a. szived felett, a Március Ün­nepélyre. . . Emlékezzetek erre!. . . 30.000 DOLLÁRT S KÖNYVTÁRÁT HAGYTA MAGYAR INTÉZETRE DR. KÁRMÁN TÚDOR Ugy-e ti is elhozzátok gyer­mekeiteket az amerikai ma­gyarok márciusi Ünnepé­lyére. . . !? (S.P.) A Middlesex megyei Választási Tanács tagja New Jersey államban a, Middlesex megyei szavazóik, die különösen a magyar­­származású polgárok nagy' örömmel vették tudomásul, hogy Richard A. Hughes Id. Biró Péter kormányzó, a megyei demok­rata politikai vezérek aján­­latáira újabb két évre Id. Biró Pétert nevezte ki a Middlesex Megyei Választá­si Tanács egyik tagjának. Id. Biró Péter a közismert “Biró Péter és Fiai” utazási iroda elnök-tulajdoaiosa New Brunswickon, akit még 1955- ben nevezett ki ebbe a fontos pozícióba Robert B. Meyner kormányzó, a leköszönt Kosa. Imre helyére. Több mint 50 esztendeje lakik Biró Péter New Brunswickon, ahol iro­dája a legrégebbi utazási iroda a. városban. Számos ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak épitéséf és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484, A világhírű magyar­­sziármazásu tudós, Dr. Kár­mán Tódor, aki a múlt év má­juséban európai útja során Aachen, Németországban', halt meg, vagyonának egy részét, 30,000 dollárt és szép számú értékes magyar könyvgyűjteményét a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen működő Ameri­kai Magyar Intézetre, illetve’ az Amerikai Magyar Tanul­mányi Alapra hagyta. Amint Molnár Ágoston, a Magyar Intézet elnöke közli, hogy már életében említette, hogy ha meghal, erre a komolycélu miagyar intézményre hagyja könyvtárát és azokat a ma­gyar könyveket, amelyeket még édesapjától, néhai Kár­mán Mórtól örökölt . . . Kár­mán Tódor, az aero-dinami­­ka világhírű szaktudósa, aki­nek értékes szolgálatait már a világháború alatt igénybe, vette az Egyesült Államok: kormánya ,s azóta is a leg­főbb tanácsadói pozíciót töl­tötte be az amerikai légierő­nél, jótevője volt az Ameri­kai Magyar Intézetnek életé­ben is s ezért és a magyar névnek becsületet szerző ki­váló munkásságáért ő volt aiz első, akit az Alapítvány a George Washington Award­­jával 1961-ben kitüntetett. Dr. Kármán hagyatéka a legjelentősebb, amit az utób­bi évek során a 'Tanulmányi. Alap kapott. A pár évvel ez­előtt elhunyt Végh Imre is megemlékezett végrendele­tében az Intézetről, valamint Dr. Bartók László, Id. Báró Ullmann György, Nagy Ber­­talanmié, Id. Molnár Ágoston és Balázs Jenő állítottak még emlékeket véigirendeletük­­keil a Magyar Intézetnél. Kármán Tódor 1881-ben! született Budapesten, Büsz­kén vallotta magát mindig magyarnak. Az Aeronautical Research and Development; of NATO Parisban, székelő tanácsadó csoportjának az el­nöke volt, az Egyesült Álla­mok Légi Hadereje vezérka­rához beosztott Tudomá­nyos Tanácsadó Bizottság nak pedig tiszteletbeli elnö­ke, a califoiniai Aerojet Cörp. alapitója. Az Amerikai Magyar Inté­zet Tanulmányi Alapítványa egy olyan letét, amelynek ho­­ziád'ékából a magyarságnak, Amerikában örök idgkre em­léket állító magasvonalu, ér­tékes munka végezhető egye­temi színvonalon. Az Intézet múzeuma és könyvtár-épü­lete ma már nem puszta, állom, hanem — a különböző1 h agyatékoikka 1, amelyeket áldott emlékű jó magyarok végrendeletileg az Intézet­re hagynak, — hovatovább megvalósulás előtt álló ko­moly terv. Az aki végrende­letében' bármi módon meg­em,Mlkezik az Intézetről, (American Hungarian Stu­dies Foundation) nemcsak sa­ját nevét és emlékét örökiti meg s tartja kegyeletben, ha­nem az egész amerikai ma­gyarságnak emléket állít. A felállítandó múzeum- és könyvtárépület falán, feltűnő helyen egy bronztábla fogja hirdetni a hagyakozek nevét, maga az épület pedig talán, évszázadokig büszkén hirde­ti majd, hogy éltek ebben azi országban magyarok ez-; révei, százezrével, akik nem: felejtették el őseik hagyomá­nyait, kultúráját, nyelvét, magyarságát - . . AFRIKA $845 MILLIÓT KÖLT FEGYVERKEZESRE WASHINGTON. — A kül­ügyminisztérium nemrégiben nemhivatalos jelentést adott ki az afrikai államok helyze­téről. A jelentésből számtalan érdekes adatot tudtunk meg és ezért a közlemény néhány részletét idézzük, különös te­kintettel arra, hogy a “béke­szerető” afrikai országok számtalan problémát okoznak a Nyugatnak. íme, a State Department jelentésének néhány figye­lemreméltó részlete: Az afrikai államok össze­sen, átlagosan évi 845.5 mil­lió amerikai dollárnak meg­felelő összeget költenek fegy­verkezésre^ illetőleg, hadsere­gük fenntartására és fejlesz­tésére. Ez a szám azonban volta­képpen nem egészen pontos, amerikai és magyar politikai, társadalmi és szociális egye-, sütetnek és intézménynek ér­demes tagja, a Magyar Sa­vings bank egyik igazgatója és pénztárosa, aki fiaival együtt vezeti a j ólmenő French St-i Biró irodát. Gratulálunk és kívánunk, Biró Péter barátunknak sok, sikert és jó egészséget, hogy még sokáig megelégedéssel végezhesse munkáját a vá­lasztási comimissioner-i ál­lásban, mint tette azt már 8 éven keresztül! . Kiadó négyszobás lakás, fűtés­sel és világítással. 2063 Wood­­bridge Ave. Nixon, N. J. Telefon: KI 5-6770. mivel nem foglalja magában például a portugálok afrikai katonai hadműveleteit, ame­lyek az elmúlt esztendőben több, mint 200 millió dollárt emésztettek fel. A nyugati hatalmak afrikai katonai akcióit is figyelembe­­véve, az Afrikában, katonai célokra elköltött összeg jóval meghaladja az egybillió dol­lárt. Figyelemreméltó adat, hogy Togo az elmúlt esztendőben 500,000 dollárt költött fegy­verkezésre, Kenya pedig még ennél is százezerrel többet. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezeknek az orszá­goknak a katonai létszáma általában rendkívül kicsi, gyakran az 1000 főt sem éri el, sok esetben csak néhány­­száz, mint például Gabonban, az általuk fegyverkezésre for­dított össze tehát, arányosan számítva, sokszorosa anak, mint például az Egyesült Ál­lamok költ honvédelmi célok­ra, beleértve az atomfegyve­rek gyártását is. A 450 katonát számláló Ga­bon az elmúlt esztendőben 2.5 millió dollárt költött “hadse­regére” és senkisem tagadhat­ja, hogy a “hadsereg” nevet­ségesen kicsiny létszámát te­kintve, ez egyenesen félelme­tes összeg. Háromszobás földszinti lakás, fűtéssel, április 1-íől kiadó. Ér­deklődni szerdán és vasárnap, 39 Plum St. emeleten..........................

Next

/
Thumbnails
Contents