Magyar Hirnök, 1964. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-21 / 21. szám
6. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, May 21, 1964. PELL SZENÁTOR AMNESZTIÁT KÖVETEL AZ ERDÉLYI MAGYAR POLITIKAI FOGLYOKNAK WASHINGTON.— Clai. borne Pell szenátor (Rhode Island) május 12jén a szenátusban azt fejtegette,hogy az Egyesült Államoknak ki kellene használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a kommunista tömb államain belüli nagyobb önállóság nyújt, ösztönözve a függetlenség szellemét. Tovább, mielőtt kereskedelmi egyezményeket kötne egy kommunista állammal, az Egyesült Államok azt bizonyos feltételekhez köthetné, amelyek az országon belül elősegítenének bizonyos fokú társadalmi és politikai liberalizálódást. Egy román kereskedelmi küldöttséggel való kö. zelgő tárgyalásokról szóflva, Pell szenátor azt mondotta, hogy Romániában a magyar kisebbség tagjai közül sokan még mindig be vannak börtönözve politikai okok miatt. Az Egyesült Államok az amerikai-román tárgyalásokat jó alkalomnak használhatná fel, hogy a kiviteli engedélyek megadását ahhoz a minimális feltételhez kösse, hogy adjanak általános amnesztiát mindén politikai fogolynak. Pell szenátor igy folytatta: A szovjet tömb iránti felmelegedő hangulatban nem szabad szem elől téveszteni a kemény sztálinista múlt meglévő maradványait. Ezúttal például a kommunista Románia a gazdasági barátkozás kezét nyújtja felénk, míg ugyanakkor ugyanez az ország a másik kezét arra használja, hogy elnyomjon egy kisebbséget, amelynek egyes tagjai politikai rabokként hosszú évek óta román börtönökben sínylődnek. . . Számos jel mutat arra,hogy mi olyan boldogok vagyunk a csatlós államok uj politikája láttán, hogy hajlandóknak látszunk elfelejteni, mi történik a barátkozás látszata mögött. Úgy hiszem, hogy a jelenlegi helyzet nyújtotta lehetőségeket nekünk itt a nyugaton ki kelle. ne használnunk, kezdeményeznünk kellene ahelyett,— hogy csupán diplomáciai ellenlépéseket tennénk. Romániától el kellene vámunk azt. hogy emelje fel súlyos kezét, . amellyel elnyom, mielőtt megszorítjuk azt, amelyet barátságra nyújtott. Korábbi ujságbeszámolókból tudjuk, hogy a románok most speciális küldöttséget menenesztettek ide, hogy meg1- próbáljanak egy szintetikus gumigyár megvásárlásáról tárgyalni és az amerikai kormány jelezte, hogy ezt az óhajt barátságosabb megfontolás tárgyává hajlandó tenni, mint más hasonlókat a múltban. A sajtó szerint megértőbb álláspontot foglalunk el Románia azon elhatározása iránt, hogy eltávolodik a Szovjetuniótól. Ez jól van és helyes, a külügyminisztérium ilyen irányú politikáját támogatom, — mondta a szenátor. Üdvözlöm a szovjet tömbön belüli autonómia jelentkezését és azt hiszem hogy az Egyesült Államoknak fogékonynak kell lennie ezen jelenlegi irányzattá’ szemben. A függetlenség eme uj szellemét ösztönözni kell a csatlós nemzeteknél. Egyik ut erre az, hogy segítjük őket a gazdasági függetlenségre való törekvésben.— Ugyanakkor azonban — és most úgy beszélek, mint korábbi külügyi tisztviselő, aki szolgált a vasfüggöny mögött és több hétre Romániába is ellátogatott — sürgetnem kel lanna kaz elvnek megismétlését, hogy ne adjunk semmit anélkül, hogy kapnánk érte valamit. Ebben az esetben Romániá. nak szüksége van rá és óhajtja a kivitelünket azért, hogy önálló gazdasági pozíciót érhessen el. Hiszem, most kiváló alkalmunk van arra, hogy elősegítsük Románián belül egy szociális és politkai liberalizálódóst, mely összhangban lenne ennek a nemzetnek uj, szabadabb magatartásával és a gazdasági életben való terjeszkedésével. Nem lehet jobb ut Románia számára, hogy bizonyítsa, ezt az uj, liberális szellemet, mint az, hogy lépéseket tesz belpolitikájának megreformálására a politikai kisebbségek, különösen a magyar népi kisebbség irányában, amely Románia nyugati részében, Erdélyben lakik. Állandóan ismétlődő, aggasztó jelentések jöttek arról, hogy a románok még mindig leplezetlen elnyomást gyakorolnak Erdély magyarjaival szemben “politikai büncselekmények”-kel kapcsolatban, amelyeket azok állítólag elkövettek vagy félő volt, hogy elkövetnek a szomszédos Magyarországban lefolyt 1956-os forradalom idején. Abban az időben felkelések voltak Erdélyben, fiatal magyar diákok aktiv részvételével. A román kormány bebörtönzött sok más magyart is Erdélyben, attól való félel-A baltimorei gyermekkórházban a kis betegek telefonálnak a mamájuknak, de hiába, a mama nincs otthon, nem tud felelni. Ártatlan játék . . . “Ismét a Cleveland Stádiumban leszek, még ebben az évadban”, mondta Birdie Tebbetts, az Indians managere, a Tucson, Ariz—i kórházból való elbocsátása előtt. A szívrohamot szenvedett Tebbetts először a Mayo klinikán vizsgáltatja meg magát, Rochester, Minn'.-ban. méhen, hogy a forradalom | tovább terjed. Nem ismeretes pontosan, hogy mennyi embert érintett ez, valószinüleg százakra rug a számuk, de lehetséges, hogy ezrekre. Értesültem arról, hogy sok közülük még mindig börtönben van, 1,5 éves kényszermunka Ítéleteket töltve az 1956-os felkelésben való részvételükért. Különös iróniája a román helyzetnek, hogy Magyarországon, ahol az 1956-os felkelés elkezdődött, már volt általános amnesztia.. Miért nem látja helyesnek Románia, hogy hasonlóképpen cselekedjék? Az Egyesült Államok a közelgő kereskedelmi tárgyalásokat arra használhatná fel, hogy a humanitárius reformok legalább bizonyos fokát, feltételként! megkövetelje. Feltételeink j világosak, egyszerűek lehetnek: Sürgetem, hogy akik amerikai részről tárgyalnak a Romániával való kereskedelmi tárgyalások során, ragaszkodjanak egy általános amnesztia rendelethez minden politikai fogoly számára. A 62 éves Arnulfo Ariast, aki már kétszer volt Panama elnöke és kétszer űzte el a Nemzeti Gárda, most ismét elnökjelölt volt és fiatal tisztelői szeretettel vették közül. magasfoku képzettséget és tudást követelő foglalkozásban van üresedés, de a munkanélküliség problémáját sulyosbbitja a fiatal generáció nagymérvű megnövekedése. I960 és 1953 között több mint kilenc millió ifjú érte el a munkás-kort és a legközelebbi 6 év alatt még 18 millió fiatal ember fog elhelyezkedést kérni. A földművelés terén az automatizálás olyan haladást ért el, hogy az ország összes földművelő munkáját a munkásság 7 százaléka elvégezheti, a farmokon élő lakosságnak tehát csak egy tizede fog tudni a földművelésben boldogulni. A munkanélküliség megoldásának egyik módja volna természetesen az, ha az embereknek több időt engednének szórakozásra és pihenésre. A nyugalombavonulás határidejének előretolása is segíthet. Ha 65 vagy 62 évről csak 60-ra szállítanák le a Social Security jogosítványait, sok állás szabadulna fel. Ha pedig a fiataloknak egy részét két évvel tovább tartjuk vissza az iskolai padok között, a munkanélküliség kisebb, a képzettség nagyobb lesz. Másfelől attól kell tartani, hogy ha a termelő munkások számát mesterségesen korlátozzuk, az amerikai életszínvonal lehanyatlik. ACNS. EGY POLGÁR: EGY SZAVAZAT A MUNKANÉLKÜLISÉG- SOKRÉTŰ PROBLÉMA Johnson elnök a kongresz-j szushoz szóló üzenetében j hangsúlyozta, hogy az ame- j rikai közgazdaság az elmúlt j esztendőben sikeresebb volt, mint bármikor azelőtt. Soha ^ nem állott még munkában annyi amerikai és 70 millióra rúgott a dolgozók száma. Az j elnök szerint azonban ennél is többet kellene elérnünk.1 Az a tény, hogy négymillió amerikai állástalan maradt, gondolkodásra és újabb akciókra serkent mindnyájunkat. A munkanélküliek közt sokan élnek elszigetelt vidékeken, ahol az ipar vagy a, bányászat hanyatlóban van; az állástalanok közül sokan alacsonyabb képzettségűek, akik nehezen kapcsolhatók át uj iparokba, vagy nehesen bízhatók meg nagyobb ] felelősséget kívánó munkával. Általában véve, a technika haladása sok alacsonyabb rendű kézimun- j kát feleslegessé tett. Géppel végzik ez azt a feladatot,; amelyet azelőtt iskolázatlan vagy kiképzetlen mun-| kaerők végeztek el. Bizonyos minimális képzettséget kell nyújtani mindenkinek, hogyj a még megmaradó állásokat betölthessék. A United States Office of Manpower, a 12 évi] iskoláztatást (Magyarországon 4 elemi és 8 középiskolai osztálynak felel meg) tartja minimumnak. De megindult a mozgalom, hogy mindenkinek legalább 14 éven át tartó oktatását közköltségen végezzék el. A mai fiatalság két-harmadrésze tényleg legalább 12 évig járt iskolába, a problémát tehát a maradék egyharmadrész képviseli. Az idősebb munkások nagyrésze még kevesebbet tanult és h aazok meglevő állásukat elvesztik, nem kaphatnak újabbat, mert nincs elegendő iskolázottságuk,— hogy át lehessen őket képezni. Ennek a problémának a csökkentésére, a kormány most újabb, nyolc héttől egy évig tartó ingyenes tanfolyamokat tart fenn, idősebb emberek részére; a tanulók csekély fizetést is kapnak a tanulás ideje alatt. Körülbelül százezren már igénybe vették ezt a segítséget és további százezer rövidesen meg fogja kapni. A tanfolyamot elvégzők három-negyedrésze el is helyezkedett. Az amerikai technológia gyors fejlődése az állások természetét is lényegesen megváltoztatta. Sokkal több NÉGY tonna diák LONDON.— “ötven diák egy ágyban”. — ez volt a program a Wakefiéld technikai főiskolában. Az eddigi világrekord 42 diák egy ágyban volt s a Wakefield diákok elhatározták, hogy lepipálják ezt a világrekordot, ötvenen feküsznek egy ágyba. Rá is feküdtek sorra egymás hátára és sikerült a nagy próba, együtt volt egy rakáson 50 ifjú.” A hősies teljesítményt, legalul fgjevést, öten vállalták magukra s ezek egyike a 16 éves Frazer Cartwright, egyszerre kétségbeesetten elkiáltotta magát: “Másszatok le rólam! Én. . . ” Tovább nem tudott beszélni, elájult, Vér folyt az orrából s a rekorderek egymásután lemásztak róla. Amikor mesterséges lélekzésssel magához térítették, a fiú megkönnyebbülten kiáltott fel: “Négy tonnányi ember, ez sok volt a jóból!” Alfred Buckley, az iskolaigazgató, pedig igy nyilatkozott: “Örülök, hogy nagyobb baj nem történt és örülök annak is, hogy sikerült uj világrekordot felállítani.” A demokrácia lényegét ez a mondat fejezi ki a legvilágosabban. A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja azonban, hogy ennek az alapelvnek teljes érvényesülését követelje mindenütt, az Egyesült Államokban. Itt, ahol a politikai demokráciát régóta természetesnek tartjuk,; meglepőnek látszik, hogy a Legfelsőbb Bíróság közbelépésére volt szükség. Tény az, hogy az “Egy polgár: egy szavazat” elve sok helyen elhomályosul t és elmosódott. Az eredetileg elsősorban földművelő nemzetnek egyenletesen megosztó népessége idővel a városokban tömörülő ipari társadalommá alakult át, a városok lakossága erősen megszaporodott, a vidéké csökkent. Ez a változás azonban nem történt meg a törvényhozó testületekben, — sem az állami, sem a szövetségi vonalon. A kongresszus k':|;>viselőházának tagjait a népesség arányában kellene megválasztani az amerikai alkotmány értelmében, de a vidéki területek a régi, beosztásnak megfelelően,— eddig több képviselethez jutottak, mint a városiak. Az állami törvényhozások és a kongresszus is elhanyagolták a választói kerületeknek uj beosztását, a népesség eltolódásának megfelelően. így megtörténik az, hogy a városokban élő szavazók is csak annyi képviselőt választanak, mint a vidéki kerületek, ahol pedig sokkal kevesebben laknak. A vidéki szavazónak tehát többet ér a szavazata, mint a városinak. Ezt az igazságtalan helyzetet orvosolni lehetne, ha a tízévenként megtartott népszámlálás adatai nak megfelelően a választói kerüléteket újra osztanák be. Ez azonban nem mindig; történt meg és a városok szavazóinak gyakran nem állott módjukban változtatni a helyzeten, mert kisebbségben voltak az állami képviselőházban. Két évvel ezelőtt azonban a Legfelsőbb Bíróság már' kimondotta, hogy a szövetségi bíróságokhoz panasszal fordulhatnak a választók, állami képviselőik számának felemelése végett. E hatá- j rozat logikus következménye volt a jelen döntés, mely szerint az összes választói j kerületek lehetőleg egyfor-: számú szavazót foglaljanak magukba. Minden polgár szavazata egyforma értékű legyen: . tehát a választások alkalmával. A döntés szerint az alkotmány szövegezői már eredetileg is leszögetzék az “Egy,, polgár: egy szavazat” elvét. Ennek az elvnek érvényesülnie kell akkor is, ha a vi-.' dóki kerületből időközben városi kerület lett. Az amerikai alkotmány nem szavakhoz rögzött papírdarab, hanem a demokratikus ideálok kifejezője. Ha az idők változása megkívánja, alkalmilag ismét körűikéi] bástyázni a demokratikus eszmék uralmát. CSAK A LÁNYOK BŰNÖSEK MADRID.— Egy forró júliusi éjszakán egy éjjeli őr az erkölcsöt és a szemérmet súlyosan sértő jelenetnek volt tanúja: Egy kapu alatt két ifjú két leánnyal csókolózott. Az éjjeli őr pisztolyt szegzett az ifjak és a leányzók mellének és bekísérte őket a közeli rendőr őrszobába. Aztán a bíró elé került a két leány. A két ifjút, amerikai pilótákat, nem helyezték vád alá. A lányok azt vallották, hogy ők ne m csináltak semmi rosszat, csak Good night csókkal búcsúztak udvarlóiktól, amint az Angliában általános szokás. Az ügyész ezt a védekezést elfogadta és nyilvános botrányokozás helyett csak a közrend háboritásával vádolta a két angol lányt. A biró a lányokat öt napi fogságra ítélte, de az Ítélet végrehajtását felfüggesztette, azonkívül 500 peseta (8 dollár) pénzbírsággal sújtotta őket. Kathryn Crosby színésznő, Bing* Crosby felesége, a jólöltözött apá-i cát alakítja egy divatbemutató; ebéden, Santa Barbara, Calif.-ban, melyet az Immaculate Heart* College tanulmányi alapja javára rendeztek. ' ' SZIVÁRVÁNY j FRIZURÁK LONDON.— A fodrászok, parókakészitők és illatszeresek céhének nagy m este; re, Leslie Simpson, a , céh évi közgyűlésén panaszosan jelentette, hogy a föd; rászok a szivárvány minden színárnyalatában ragyogó haj díszt készítenek a höU gyek részére, de — ezt á művészi díszt csak kevés asszony veszi igénybe. Minek okát a nagymester abban látja, hogy az asszonyok fél-] nek férjük haragjától, azért idegenkednek a gyönyörű hajszínektől. Asszonyaink példát vehetnének az euró; pai kontinentális és az amel rikai nőktől, akik szeretik á szines hajat, mondta a nagy; mester. Dr. Jose Reposo, 40 éves kubai menekült leugrik a hídról, egyenesen a mentőosztag hálójába, Albany N. Y.-ban. A kórházban, ahol .bennlakó orvos volt, később egy orvosi operáló kést ragadott és szivenszurta magát.
