Magyar Hirnök, 1964. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-02 / 1. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. 55. ÉVFOLYAM No. 1. SZÁM AKA 15c- oilNU-LJi: (JOKY 15c <*> tt'ih r'iirii'iiii iiiii ■ ...V.----­KKU INS WICK, N. J, Thursday, Jan. 2, 1964 JOHNSON EGYÜTT DOLGOZIK A HÁROM VOLT ELNÖKKEL AUSTIN, Tex. — Lyndon Johnson elnök közölte az új­ságírókkal, hogy utasította John A. McConet, a Central Intelligence Agency igazgató­ját: lépjen érintkezésbe Ei­senhower tábornokkal és tá­jékoztassa őt a jelenlegi bél­és külpolitikai problémákról. — Ugyancsak tájékoztatni akarom Harry Trumant és Hoovert is — jelentette ki az elnök a sajtó képviselői előtt. — Amerika három volt elnö-Egyesült Államok történeté­ben és oka nyilvánvalóan az, hogy az elnök biztosítani akar­ja az adminisztráció számára mindkét párt támogatását, a nemzeti egység megteremté­se jegyében. Lyndon Johnson, ugyanek­kor, két fontos bejelentést tett. Az egyik: leváltotta po­zíciójából Teodoro Moscosot, az Alliance for Progress prog­ram igazgatóját és helyébe Thomas Mannt, az uj külügy­iével állandó kapcsolatot aka- minisztériumi államtitkárt, a rok fenntartani, s meg aka­rom velük beszélni a felmerü­lő kül- és belpolitikai prob­lémákat. Az újságírók megjegyzik, hogy Mr. Johnson errevonat­­kozó kísérlete egyedülálló az latinamerikai ügyek szakértő­jét, nevezte ki. A másik: Adolfo Lopez, me­­xicoi elnökkel személyes meg­beszéléseket folytat majd 1964 február 22-ikén, Los an­­gelesben és Palm Springsen. KRUSCSEV SZERINT A US-T KIŰZIK DEL-VIETNAMRÓL MOSZKVA. — A Szovjet­unió fővárosába egy algir po­litikai küldöttség érkezett hi­vatalos megbeszélésre. A kül­döttséget Hajd Ben Bella, az algir nemzetgyűlés elnöke, ve­zeti. Nikita Kruscsev a Kremlin­­ben fogadta az algir küldött­séget. Üdvözlő beszédéből idézzük az alábbi kijelentése­ket: — Az algir nép szabadság­­harcában a Szovjetunió az el­ső pillanattól kezdve önök mellett állott. Mi mindig hit­tünk az önök győzelmében. CUSHING LÁTOGATÁSA PALM BEACH, Fla. — Ri­chard Cushing, bostoni érsek, meglátogatta Joseph P. Ken­­nedyt, a mártírhalált halt el­nök édesapját. Nem titok, hogy támogattuk az algir népet a függetlensé­gért és szabadságért vívott harcában. Néhány megelőző alkalomkor nyíltan beszéltünk erről. Nem titkoltuk ezt a francia küldöttekkel történt tárgyalásaink alkalmával tárgyalásaink alkalmával sem. — Meggyőződésem, hogy a vietnami helyzet ugyanúgy fog alakulni, mint az algíri helyzet. Algériából végülis kénytelenek voltak kivonulni a francia katonák. — Nem tudom, hány évbe telik majd, bizonyos vagyok azonban abban, hogy a dél­vietnami nép még kurtábban fogja kidobni az amerikai be­tolakodókat, Dél-Vietnamból, mint ahogyan az algir nép el­bánt a francia gyarmatosítók­kal. Dr. Wernher von Braun, az amerikai Űrrepülési kutatás és kísérletezés tudományos főigazgatója, mi­után átvette az első Satum kilövő szuper-rakétát, úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint az oroszok is egy szuper-kilövőn dolgoznak. Kruscsev uj problémája: Lyndon Baines Johnson A Legfelsőbb Szovjet Ta­nácsának értekezlete véget ért és Nikita Kruscsevet megerősítette pozíciójában. A nyugati megfigyelők kö­zül sokan úgy vélték, hogy a szovjet kommunista párt sztálinistái és a fiatalabb nemzedék tagjai, összpon­tosított támadást indítanak majd a szovjet miniszter­­elnök megbuktatására. Nem igy történt. Krus­csev hétéves gazdasági ter­hét elfogadták és az értekez­let mindenféle Kruscsev-ei­­lenes támadás nélkül fejező­dött be. Nem lehet kétséges, hogy a támadás ezért nem következett be, mert Kenne­dy elnök váratlan halálá­val uj helyzet következett be a Szovjetunió és Ameri­ka kapcsolataiban. Az uj helyzetet minde­nekelőtt az jellemzi, hogy senki sem tudja — mennyi­ben változtak meg ezek a BONN HAJLANDÓ “MEGNYÍLNI” A SZOVJET DIPLOMÁCIA FELÉ AUSTIN, Tex. — Johnson elnök és Dr. Ludwig Erhard, nyugatnémet kancellár, közös, hivatalos nyilatkozatot adtak ki kétnapos megbeszélésük­ről. A közös nyilatkozat a kö­vetkezőket szögezi le: Nyugat-Németország, ellen­tétben Adenauer hajlíthatat­lanságával, hajlandó “meg­nyílni” a Kelet, mindenekelőtt a Szovjetunió felé és készen áll arra, hogy a berlini és a német kérdés megoldása ügyé­ben közvetlen tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval. Johnson elnök megismétel­te 1961-ben tett nyilatkoza­tát, amely szerint az Egye­sült Államok hajlandó minden anyagi, stratégiai és ember­áldozatot meghozni Nyugat- Németország és Nyugat-Ber­­lin függetlensége és szabad­sága érdekében. Dr. Erhardt, egy rögtönzött sajtóértekezleten kijelentette, hogy az amerikai és a nyugat­német kormány “a megértés és közeledés útjaira szándé­kozik lépni a Kelettel szem­ben.” NEMZETKÜZI R0NY0DAL0M — KISKUTYÁK MIATT ALEX J. BENKŐ, épilész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló íamunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. WASHINGTON — Nem­zetközi bonyodalom sok min­den ok miatt törhet ki, álta­lában azonban ritkán tör­ténik meg, hogy két kiskutya miatta törjön ki nemzetközi bonyodalom. íme a történet: Maxwell C. Moulton, Sam nevű kis daxliját, be kellett szállítani egy itteni állator­vosi klinikára. Sam ugyanis megfázott. Ugyancsak erre a klinikára szállítottak be egy másik kis daxli kutyát, Evi­­cet. Eric gazdája James Loeb volt. Maxwell Moulton arra kér­te Mrs. Loebet, hogy amikor a kórházba megy, hozza ma­gával az ő kiskutyáját. Mrs. Loeb elhozta mindkét kis­kutyát. A kórház azonban véletlenül összecserélte a két kutyust és Eric helyett Samot adta Mrs. Loebnek. Mrs. Loeb férje Amerika guineai nagykövete. A téve­dést egyikük sem vette ész­re. A férj visszautazott Af­rikába, nem Eric-cel, hanem Sammel. Mrs. Loeb pedig Ericet átadta Mr. Moultonnak, mint Samet. Mr. Moulton azonban ismeri a saját kutyáját és nyomban észrevette, hogy — Sam, nem Sam, hanem Eric. Mit lehetett azonban tenni ? A Samnek vélt Eric már út­ban volt Afrikába, az ame­rikai nagykövettel. Ekkor az amerikai kül­ügyminisztérium vette ke­zébe a dolgot, tekintettel arra, hogy az Ericnek vélt kapcsolatok ? Sőt, ami a Szov­­jetunió számára a legnyug­talanítóbb : még az sem bi­­| zonyos, hogy a kapcsolatok megváltoztak. John Fitzgerald Kenne­dy hároméves adminisztrá­ciója idején a Szovjetunió megtanulta, hogy az ameri­kai elnök olyan messzire haj­landó elmenni az együttmű­ködés terén, ameddig az. Egyesült Államok érdekei egyáltalán engedik. Az Egye­sült Államok ’-'irmicötödik elnöke keményen reagált, ha kellett, (például a kubai válság idején) hajlékony­nak mutatkozott azonban ak­kor, ha úgy vélte, hogy egy egyezmény a két ország kö­zött a világbéke ügyét szol­gálja, (például a moszkvai részleges atombetiltási egyezmény.) Különleges álláspontot foglalt el Kennedy a Moszk­­va-Peking közötti ideológi ai vitában is. Számtalanszor hangsúlyozta, hogy a világ béke biztosítéka a Szovjet unió és Amerika között' együttműködés. Ezzel a meg­jegyzéssel erősítette Nikitr Kruscsev pozícióját a Szov jetunióban: a szovjet mi niszterelnök ugyanis a kom munista mozgalomban ke letkezett szakadásét lega lább a Nyugattal való jóvi szönnyal kárpótolhatta hi veit — és politikai ellenfele it is. Kennedy elnök volt az aki személyes befolyását és tekintélyét latbavetette annak érdekében, hogy a Szovjetunió és Amerika kö­zött búza és vetőmagvásárlá­si tárgyalások kezdődje­nek. Kennedy elnök volt az, aki ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. Sam már nemzetközi vizek felett volt. A géppel azonban valamilyen kideríthetetlen ok miatt, nem sikerült rádió­összeköttetést kapni. A nagykövet megérke­zett Conakryba, Guinea fő­városába és elfoglalta állo­máshelyét. A külügyminisz­térium most érintkezésbe lé­pett Mr. Loeb-bel és arra kérte: szállítsa vissza Sam-ot gazdájának. Sam már vissza is indult Amerikába, Eric pedig el­indult Afrikába. — Még szerencse, hogy nem lett diplomáciai bonyo­dalom a dologból! — jegyez­te meg Philip A. Heller, a kül­ügyminisztérium sajtóosz­tályának munkatársa. a berlini incidenseket nem élezte ki, egyszerűen azért, mert azok kiélezése Krus­csev ellenfeleit erősítette1 volna a Szovjetunióban, Ken­nedy pedig úgy vélte, hogy a Szovjetunió viszonylagos engedékenységének leg­főbb biztosítéka Nikita Kruscsev realitásokon ala­puló, külpolitikai irány­vonala. A Kremlin számára az iga­zi kérdés most: milyen lesz a viszony a Szovjetunió és a Johnson adminisztráció kö­zött, pontosabban megfo­galmazva: milyen lesz a vi­szony Nikita Kruscsev és Lyndon Johnson, az Egyesült Államok uj elnöke között? Amikor nemrégiben Urho Kekkonen, Finnország el­­íöke, a Szovjetunióban tar­tózkodott, Kruscsev, egyik beszéde alkalmával, a követ­kező kijelentést tette: — Rendkívül megelége­­léssel tölt el Mr. Johnson­­lak az a kijelentése, hogy folytatni fogja Kennedy kül­politikái irányvonalát és arra törekszik, hogy a Szovjetu­nió és America közötti vi­szonyt barátivá tegye. Nem kétséges, hogy ezek i szavak őszinték voltak. Ni­­iita Kruscsevnek, gazdasá­gi programja végrehajtásá­­loz, ma sokkal inkább szük­sége van a Nyugatra, mint valaha. A szovjet külügyminisz­térium egyes diplomatái at­tól tartanak, hogy Lyndon ■Johnson korántsem tanúsít majd olyan hajlékony és tü­relmes álláspontot a Szovjet­unió iránt, mint elődje, John F. Kennedy. Kennedy elnök még arra :s hajlandó volt a nemzetkö­zi feszültség enyhítése ér­iekében, hogy az amerikai megbízottakat végelátha­tatlan tárgyalásokra küld­je a Szovjetunióba. John Fitzgerald Kennedy állás­pontját ebben lehet össze­foglalni : — Minden erőfeszítés bő­séges gyümölcsöt terem ak­kor, ha a nemzetközi feszült­ség csak egy jottányival is csökken. A szovjet diplomatái úgy vélik, hogy Lyndon Johnson korántsem fog mindent el­követni Kruscsev hatalmon tartása érdekében. Kenne­dy elnök úgy gondolta, hogy a jelen körülmények között Kisgyermekek ciondozásái nap­pali órákban vállalom a saját házamnál. 1 Wellington Pl. New Brunswick. A világ folyása DETROIT — Bizonyos vagyok abban, hogy az el­következő 10 esztendőben megnövekszik azoknak a csa­ládoknak a száma, amelyeknek két autójuk és két TV készülékük lesz — mondotta Henry Ford II. MALTA — Egy maltai jótékonycélu egyesület alapítványt létesített John F. Kennedy emlékére. Az alapítványból szegénysorsu gyermekek kórházi keze­lését biztosítják. WASHINGTON — Malcolm Kilduff, a Fehér Ház sajtóosztályának helyettes vezetője, a következőket mondotta az újságíróknak: Lyndon Johnson véleménye az volt, hogy Kennedy meggyilkolása után, lehetséges egy világméretű összeesküvés ellene és Amerika más vezető személyiségei ellen. NEW YORK — A “Care” nevű nemzetközi jóté­konysági intézmény igazgatósága közli: Kennedy elnök emlékére összesen 10,000 dollár érkezett a szervezet­hez, amely a legközelebbi jövőben 10,000 élelmiszer­csomagot küld szét, szerte a világba. WASHINGTON — A honvédelmi minisztérium közli: január folyamán egy 900 főből álló gyalogsági zászlóaljat szállítanak repülőgépeken Nyugat-Német­­országba, hadgyakorlat céljából. TEHERAN, Iran — Az iráni sah és a császárné a téli olimpiász idején két hétre Innsbruckba (Ausztria) látogat. FT. KISH A. GYULA KÓRHÁZBAN Nemcsak Trenton és New Jersey magyarsága. hanem szerte Amerikában min­­! denfelé, amerre magyarok élnek jól ismerik Főt. Kish A. Gyula trentoni római ka­tolikus plébános nevét és ! személyét, aki az Amerikai ■ Magyar Katolikus Liga ügy­vezető alelnöke, az Amerikai Magyar Szövetség igazga­tósági tagja, és minden szép magyar ügy előharcosa és támogatója volt az elmúlt sok-sok évtizedeken át . . . Éppen ezért vettük elszomo­rodva és megrendüléssel a le­sújtó hirt, hogy Father Kish ! A. Gyulát közvetlenül ka­rácsony előtt, december 21- én súlyos szivattakkal szál­lították be a trentoni St. Francis Kórházba, aho­vá ágyához senki láto­gatót nem engednek be. Őszinte szívvel remény­kedünk, hogy Father Kish állapota jóra fordul s rövi­desen ismét visszatérhet Ge­­neseee Street-i papi reziden­ciájára, szerető hívei körébe s tovább vezetheti szor­galmas, odaadó munkával egyházközségét, az amerikai! magyarság országos mozgal­maiban pedig továbbra is értékes, áldozatos szivü ve­zetőemberünk marad sok-sok éven át! Kívánjuk mielőbbi teljes felépülését! az egyetlen megfelelő ember a Szovjetunió élén Kruscsev. Egyúttal tudta azt is, hogy1 Amerika kedvező magatar­tása megerősíti pozíciójá­ban a szovjet miniszterelnö­köt. Semmi jel nem mutat azon­ban arra, hogy Johnson elnök hasonló véleményen van. Kétségtelen, hogy Lyndon Johnson mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a feszültség a lehető leg­­messzebbmenően enyhüljön a Szovjetunió és Amerika kö­zött. Majdnem kétségtelen azonban, hogy Mr. Johnson nem túlságosan érdeklődik aziránt, hogy vájjon, Krus­csev továbbra is hatalmon marad-e, vagy pedig mással kell tárgyalnia. Bizonyos azonban, hogy legalábbis, az elkövetkezői közvetlen jövőben, a Krem­lin megpróbál barátságos ar­cot mutatni az uj amerikai elnök felé. Kruscev aligha meri próbára tenni a szálas “texasi fiú” türelmét, mert egyelőre nem tudja, hol van a türelem határa. Ha pedig Lyndon Johson türelmét veszti és egy eset­leges provokációra hasonló aggresszivitással reagál, új­ra kezdődik a hidegháború és ez Kruscsev számára nem előnyös, sem magában bent a Szovjetunióban, sem pe­dig a Kínával egyre élesedő, ideológiainak nevezett, de va­lójában hatalmi jellegű vi­szályában. Lyndon Johnson esetle­ges aggresszivitása rendkí­vül kényelmetlenné és veszé­lyessé válhat Nikita Krus­csev számára. Ebben az eset­ben, Peking nyilvánvalóan, diadalmasan mondaná: — Látjátok? Mi meg­mondottuk, hogy az imperi­alistákkal nem lehet együtt­működni ! Ki tudja, nem lenne-e en­nek a közvetlen következ­ménye az, hogy a nemzetkö­zi kommunizmuson belüli szakadék tovább mélyül­ne és többen csatlakoznának vörös Kina orthodox marxis­ta álláspontjához? Akármilyen furcsán hang­zik is, az igazság a követke­ző : most először tör­tént, hogy a két ország kap­csolatában a kezdeményezés a Szovjetunióból az Egye­sült Államokba csúszott át. Az uj amerikai elnök maga­tartásától sok minden függ1 és ez a körülmény az, ami Kruscsevet bizonytalanná teszi. Igaz az is, hogy Johsnon számára is sokat jelenthet a szovjet-amerikai kapcsola­tok fejlődése az 1964-es vá­lasztások szempontjából, nem lehet vitás azonban, hogy a két ország közötti jóviszony ezúttal sokkal töb­bet jelent Nikita Kruscsev szempontjából. S ez az oka annak, hogy Kruscsev elsőszámú prob­lémája: Lyndon Baines John­son. — Mindkét kormány készen áll arra, hogy a Nyugat és Kelet közötti feszültség eny­hítése érdekében megbeszélé­seket kezdjen a Szovjetunió­val — jelentette ki a nyugat­német kancellár. Mr. Johnson rövid nyilatko­zatot tett az újságírók előtt és ez alkalommal kijelentet­te: — Reméljük, hogy kezde­ményezésünk konstruktiv vá­laszt fog kiváltani a szovjet diplomatákból.

Next

/
Thumbnails
Contents