Magyar Hirnök, 1963. július-december (54. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-04 / 27. szám
1963 JULIUS 4 MAGYÁR HÍRNÖK 5. OLDAL A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND — És mi lenne az ? Tessék a kérdést föltenni! — Ugyanis én féltékenységi okra következtetek bizonyos jelekből, igy hát azt szeretném tudni, hogy az akkori időben nem volt-e valaki bejáratos a házhoz, a kastélyba . . . — Hogyan értsem e kérdést? Távol áll tőlem minden kényes föltevés, de úgy tudom, hogy akkortájt a kedves leánya menyasszony — Vagy úgy? Értem már, uram. Akkor Székácsy Dénes tényleg udvarolt a lányomnak, sőt eljegyezte is. Talán ott érdeklődne, Székácsyéknál . . . — Hálás köszönet, méltóságos uram! Nekem ennyi is elég . . . Még vagy félórát köznapi dolgokról elbeszélgettek, majd a legközelebbi állomáson előzékeny köszönéssel leszállt a kellemetlen utitárs. Gróf Borovszky megkönnyebbülten föllélegzett s lepihent. Mély álomba merült . . . Bányarobbanás. Röviddel Imre megérkezése után megkezdte üzemét a bánya. A bányát Zalka Imre és Joó Andris fölfedezése alapján — dúsgazdag amerikai tervezte s építtette, aki a bányának műszaki igazgatója, mig Imre s Andris művezetői lettek, utóbbi igazgatói címmel, minthogy a fölfedezés terén Andrisé volt a főérdem. A bánya meglehetős terjedelmű s olyan széntartalmu, hogy akadtak helyre, ahol ezer méternyi mélségben is szenet vélnek kiaknázhatni. A kifalazott s kiácsolt bányakapu, a bejáró egyik szép reggelen készen várta a munkásait, hogy azokat mély ölébe fogadja . . . Kora reggel fölvonultak a bányászok, hogy a bányakapun át a tárón, a bányafolyosón a bányamélybe jussanak s megkezdhessék áldásos munkájukat... Imre s Andris vezette őket. Csoportonként hataltak a mélységbe a táron, az aknám, a lejtaknán s a siklón. Ki-ki ahova beosztódott. Megindult a munka . . . Heteking minden zavar s baj nélkül dolgoztak, mig egyszer csak váratlan szerencsétlenség történt... Borzalmas, rémséges katasztrófa zudult a szegény (bányászokra, akik az emberiség jó voltáért, élhetéséért életüket is föláldozzák . . . Éjjel volt... Éjjelt a külszínen, a föld színén értsük, mert a bánya mélyében örök az éj és csak a bányalámpák elszórt csillogása világol itt-ott és a végtelen, messze mélyben, mintegy jelzőn, hogy odalenn is lobog az —• élet ... m‘'i A szerencsétlenséget robbanás okozta. Ugyanis a 15-ös számú tárnában, máig sem megállapított módon, tűz támadt s igy fölrobbant a bányalég. Bányarém ... így mondják . . . A bánya réme!... Rettenetes durranás, rabajlás hallatszott! A robbantó erő áttörte azt a bányafalat, amely válaszfalul szolgált a szomszédos tárnának, amely tulajdonképápen viztárna volt. Erre a robbanásokozta széles falrésen hatalmas zuhatagban ömlött alá a mélyebben fekvő aknába a viz. Pillanatok alatt a főszállitó folyosó s az akna megtelt vízzel, amely mindjobban, körülbelül tiz méter magasra emelkedett és ezzel teljesen elzárta a kijáratot. Mindjárt az első pillanatban az imént ott dolgozók ráeszméltek ,hogy az aknán keresztül a menekülés lehetetlen! Imre, aki éppen a külszínen tartózkodott, rögtön utasítást adott, mire több külszinmunkás egy beomlott légaknához rohant, amely a 15-ös aknához vezetett. A leszállás azonban a fojtó levegő miatt nem volt keresztülvihető, igy visszarohantak a szállítóaknához és kezdték a vizet szivattyúzni,, de több órai munka után a vig alig néhány centiméterrel apadt. Végre Imre, az időközben a veszedelem színhelyére ért Andrissal, nemtörődten a veszéllyel, derekuk körül kötelet kötöttek és leereszkedtek a régi légaknán és csodálatos módon leértek, a légakna fenekét áttörték és behatoltak abba a tárnába, ahol társaikat sejtették. Keserves, fáradságos munkájukat siker koronázta. A fekete viz tetején megpillantottak egy emberi fejet, fiatal bányamunkás fejét. Kiáltozásukra a már-már elaléló bányász kinyújtotta karját és sikerült őt az előbb áttört üregen át A HÓMEZŐK LAKÓI Az eszkimók az amerikai földrész északi partszegélyén, az Alaszka és Labrador között elterülő vidéken s számos szigeten, Grönlandon és Északkelet-Ázsia néhány vidékén élnek. A harmincas évek végén mintegy negyvenézren voltak. Elnevezésük az álgonkin indiánoktól, ered. Ők esquimantjiknak, azaz nyershúsevőknek titulálták őket. Az eszkimóik saját magukat inuitnak, azaz embereknek nevezik. Embertanilag a mongol faj egyik ágához tartoznak. Eredetüket még nem ismerjük kellőképp, de annyit biztosan tudunk, hogy akárcsak az indiánok, ők is Ázsiából vándoroltak Amerikába. Néhány kutató föltevése szerint eszkimó csoportok korábban valamivel délebbre, mérsékeltebb klimáju vidékeken éltek, s csupán a terjeszkedő indián törzsek nyomására kényszerültek mostani tenüetükre. A hómezők lakói Amerika legprimitivebb népei közé tartoznak. Rendkívüli elmaradottságuk miatt életmódjuk és kultúrájuk nagymértékben a természeti környezettől függ. Nagyszerű bizonyságot tettek az ember alkalmazkodó képességéről. Az örökké háborította terepen szüntelen küzdelmet kell vívniuk a mindennapi táplálékért: fókára, rozmárra, néha bálnára vadásznak, s ez a vizi vadászat szinte állandóan a tengerre szólítja őket. TENGERI VADÁSZOK Legfőbb foglalkozásuk a tengeri vadászat;, gyors iramú, fókabőrrel beyont kajakjaikon követni tudják a legsebesebb tengeri állatot vagy halat is, és bravúros ügyességgel ejtik el őket. Fővadászesközük a dráda s a szigony. Ezeket nagy hozzáértéssel készítik. A szigony vagy a dárda nyelét fából faragják, bár errefelé alig van erdő; a tengervíz odasodorta uszadékfát használják fel erre a célra. A fanyélre az elejtett állatok csontjából csiszolt hegyet erősítenek bőrszíjjal. A vadászat a férfiak dolga. Az asszonyok a háztartási teendőket látják el, s ők készítik a ruhákat. Ez a ruházat a földkerekség egyik legmelegebb viselete. Állatprémből készítenek nadrágot, vékonyabb és vastagabb fókavagy madárbőrből ingeket, prémes kesztyűket, csizmákat. ' ... HÓKUNYHÓK Az eszkimók legelterjedtebb, legjellegzetesebb hajléka az iglu: a félgömb alakú, hókocskákból épített kunyhó. A nagyméretű kockákat csont; késsel vágják ki. A késre időnként rálehelnek, hogy vékony jégréteg képződjék rajta, mért igy könnyebben vághatnak vele. Ablakot is készítenek jégtáblából. Néhány eszkimó csoportban keretre feszített állati bél az ablak. Az alaszkai eszkimók iglu ja részben a föld alá épül, s kifeszitett bélből készített ablaka a tetőn van. A kunyhó belső falát — ahol erre mód van — deszkákkal kipárnázzák. A fagyott földpadlóra kihúzni s igy az életnek megmenteni. Joó András a fölvonó csillére segítette s azon fölvonatta magával a felszínre. Imre folytonos kiáltozására a magas rés felé úsztak s özönlöttek a bányamunkások. Egymásután átsegítette őket a résen. így ötvénnél több bányászt a biztos haláltól megmentett. Csak egy bányász lelte ott hősi halálát. . . (Folytatjuk) Az apát előkészíti kislánya, hogy Apák Napján az Apák királyának koronázzák. gyékényt, állatbőröket terítenek. A fűtést és a világítást csupán egy kis loajmécses biztosítja. Az eszkimiük állatbőrök alatt töltik az éjszakát, s összebúj ba testükkel is melegítik egymást. FELESÉGCSERE Az eszkimók társadalma nem törzsi szervezeten alapul. A társadalmi egység: az egy .kunyhóban lakó család. Nem ritka náluk a többnejüség, s a többférj üségre is van példa. Sok útleírás számolt be az úgynevezett asszonycseréről: barátok olykor feleséget cserélnek. E szokásnak az a társadalmi rendeltetése, hogy a különben meglehetősen laza eszkimó csoportok összetartását segítse. A laza kapcsolatu csoportok csak, alkaímilag társulnak: közös ünnepségre vagy a közös ellenség elleni harcra. Ahol az életfenntartásnak a vadászat a fő tényezője, ott kimelkedő szerep ut a vadásznak. A csoportok vezetője a kiváló vadász, s ő egyben a legfőbb tanácsadó. Tartós főnökséget nem találunk náluk, hanem csupán ilyen alkalmi úgynevezett természeti főnököket. Hasonló tanácsadói szerepet töltenek be a település legidősebb, legtapasztaltab bemberei. KLUBOK Az eszkimóknak számos, tánccal, játékkal, énekkel tarkított ünnepük van. Ezeknek színhelye — mint más természeti népeknél is — a férfiház. Ez a “klub” a primitiv közösségi élet egyik fontos intézménye. Az alaszkai eszkimóknál a férfiház több funkciót tölt be: ott zajlanak le a település közös ünnepei; az a társalkodó, ahol a férfiak szabad idejük jó részét eltöltik, s ahol a nőtlen férfiak rendszerint éjszakai szállást kapnak; amellett izzasztófürdő és kajakkászitő műhely is. Ugyancsak a férfiház ünnepségei közé tartozik egy ajándékozási rítus: az eszkimó család ajándékokkal megrakodva belép a fiérfiházba, eljár egy táncot, majd magával viszi a mások hozta ajándékot. Az ünnepség győztese az a csoport, amelyik gazdagabb ajándékot ad a többieknek. Ehhez hasonló ajándékozási szertartás él az északnyugati indiánok körében is. A MÁSODIK ÉLET A primitiv vallási világkép az eszkimók mindennapi életének is tükörképe: a halottak a másvilágon is folytatják vadászéletüket, az alvilágban fókát szigonyoznak, az égben pedig madárra nyilaznak. Akárcsak más természeti népeknél, az eszkimóknál is él a varázserő képzete. Silónak hívják azt a láthatatlan hatalmat, amely a természeti erőkben, a tárgyakban és a különféle lényekben van. életének középpontjában a hólyagünnep áll. E rítusnak az a célja, hogy kiengesztelje az elejtett fókák szellemét, s varázslattá segítse uj fókák születését. Ilyenkor a vadászok a férfiházban a szigonyhoz erősítik a fólkahólyagot. nyolc napon át körültänco]ják és ráénekelnek. Végül a kilencedik rop hajnalán — szertartási dalok kíséretében — a hólyagot kiviszik a tengerre, és a jégen fúrt léken át a vízbe dobják. Megelőzőleg fckacsontokát is hajítanak a tengerbe. Az eszkimók hite szerint a hólyag és a csontok a vízben egyesülnek — és igy uj fókák születnek. Eózel a szertartással vélik biztosítani maguknak a következő évi zsákmányt. A VARÁZSLÓ A mágikus szertartások vezetője a sámán. Ő hosszú évekig készül hivatására. Varázslataihoz nléha dobot is ver, miközben extázisba kerül, és megkezdi sámánutazását. Ennek során érintkezésbe kerül a felsőbbrendő' hatalmakkal, a szellemekkel. Utazására többek között az éhségtől való félelem készteti: el kell érnie a szellemeknély, hogy több legyen a vadászható állat. Ezért meglátogatja a tengerfenéken él ő szellemet, az állatok úrnőjét. Megfésüli az úrnőt, s ami fésűjén marad, abból lesz az az állat, amelyben hiányt szenvednek. Az eszkimóik meséi is a mindennapi élelemért vívott nehéz küzdelmet tükrözik. A régi történeteket, hagyományokat ismételten elmondogatják, s igy a fiatalok is hamar megismerik őket. Egy-egy hoszszabb mese néha két-három napig is eltart. UJ IDŐK A HÓMEZŐKÖN A “régi időket” valójában már csak a mesevilág, ármúzeumok gyűjteményei s tudományos leírások őrzik. A réginél hatékonyabb fémeszközök és vadászpuskák kiszorították a csontszerszámokat, a radarok, meteorológiai állomások árnyékában megváltozik az eszkimó kultúrája a ősi hiedelemvilág. A civilizáció térj ed tével a hagyományos eszkimó élet átalakul. Ez az átalakulás egyik-másik csoportban nagyon lassú, > még alig-alig észrevehető folyamat. Van olyan hely — mint például Grönlandon —, ahol fölfelé ivei a változás iránya, javul a lakosság életszivonala. De van példa arra is -- ez különcsen az Alaszkában és Kanadában élő eszkimókba vonatkozik —, ahol az átálakulás tragikus iránt vet. 1961- ben három fiatal francia kutató járt az ottani eszkifnók között. Beszámolójukból kiderül. hogy ott az eszkimók “civilizálása” nem sok sikerrel járt. JÚLIUSI KALENDÁRIUM Julius 1 — életbelépett a Pay-as-you-go jövedelmi adó befizetés rendje. Julius 3 — száz év előtt az Észak csapatai Gettysburgnál visszaverték Pickett rohamát. Julius 4 — Függetlenség Napja. — 130 év előtt: Franciaország népe Párisban Amerika népének ajándékozta Libertyt, a később New York kikötőjében felállított Szabadságszobrot. Julius 10 — Az amerikaiangol cspatok inváziója Szicília szigetén, 1943-ban. Julius 13 — A polgárháború fekete napja 100 év előtt: New Yorkban zendülés tört ki a sorozás ellen, a tömeg három napig ura volt a City Halinak. 1000 halott maradt a város kövezetén. A sorozást beszüntették, de békés utón bevezették aztán augusztusban. Julius 14 — Európai Rabnemzetek Hete, országszerte megemlékezések, tüntetések a szovjet európai gyarmati uralma ellen. — Franciaországban: Bastille Nap, a Bastille államfogház 1789- ben történt lerombolása emlékezetére. Julius 16 — Lenin fegyveres legényei Jekaterinburgban agyonlőtték Miklós cárt, a cárnét és gyermekeiket 45 évvel ezelőtt. — 1945-ben: Alamogordo, N.M.-ban az első atombomba kísérleti felrobbantása. Julius 17 — Douglas Corrigan New Yorkból elrepült California felé, de hogy hogy nőm, ahol repülőgépe leszállt, az nem californiaia föld volt, hanem Dublin ir főváros repülőtere. Julius 20 — Teljes napfogyatkozás lesz látható Alaszkában, Kanadában és Maine államban. Julius 21 — Az angol flotta Drake admirális vezetéséi vei 375 év előtt tönkreverte a spanyol árrnádát s ezzel megindult a spanyol világhatalom hanyatlása. . Julius 26 —- 10 év előtt ismeretlen fiatal jogász,. Dr. Fidel Castro maroknyi híveivel támadást intézett Santiagoban a helyőrség ellen. A lázadók legtöbbjét lelőtték, Castro megszökött, később elfogták s két évet töltött Batista börtönében, majd amnesztia során kiszabadult. Julius 28 — Jacqueline Kennedy 34-ik születésnapja. — 1944-ben: Ferenc József, miután mindent meggondolt, de nem fontolt meg, háborút üzent Szerbiának és ezzel megindult milliók mészárlása, első világháború né-; ven. Julius 30 — Henry Ford. 100 év előtt született Green-. field, Mích.-ben. Szerkesztői üzenet M.V., Perth Amboy. — Kádárék legszívesebben öreg embereket engednek ki, akiknek már nem veszik hasznát a gyárakban és a kolhozokban, de ez nem jelenti azt, hogy csakis 60 éven felüliek kapnak útlevelet.. CSODALATOS FÓKATENYÉSZTÉS Az eszkimók szertartási A Baltimore-Ohio vasúttársaság alaputjában, mely beomlott, megmentik az életnek kettő közül az egyik munkást Parkersburg, W. if a. közelében. Görkorcsolyán járnak-kelnek az alabamai egyetem diákjai, mert az integrációs konfliktus idejére tilos a kerékpár és az autó az egyetem területén.
