Magyar Hirnök, 1963. július-december (54. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-10 / 41. szám

8. OLDAL ' MAGYAR HÍRNÖK OCT. 10. 1963 Időtlen időben él a börtön rabja a múlt század utolsó éve óta CHESTER, 111. — Vasúti telegráfista, s 20 éves volt Richard Honeck. Egy napon felkereste lakásában volt ta­nítóját, odaállt háta mögé és agyonszurta. Elsárgult akták tanúsága szerint a bíróságon azzal védekezett, hogy ezt azért tette, mert egyik barát­ja rávette erre. És még mi­ért tette ezt? A további val­latásra hallgatással felelt. Életfogytiglani börtönre ítél­ték. 1899 óta Rudolf Honeck börtönben él. Időtlen időben él. Azt mondja a most 84 éves rab: “Már 1918-ben leszámol­tam mindennel. Hogy nincs más hátra, mint itt leélni az életemet. Ma és holnap, ma és holnap, ez az egész.” Hatvannégy börtönév után kiengednék, ha volna számá­ra hely az életben, ha lenne valaki, aki gondját viselje. De nincs senkije. Talán van egy fivére és négy nővére. Talán. Nem tudja biztosan, hogy élnek-e még. Az elején — mondja — irt egy vagy két levelet egyik nővérének, aztán nem irt többet. És csak egy levelet kapott ebben az évszázadban. Ez akkor lehe­tett, amikor ő már öt éve a börtön rabja volt. Rövid le­vélke volt ez, mindössze há­rom vagy négy sor, a fivére érdeklődött hogyléte iránt. Látogatója is csak kettő volt 1899 óta. Egy barátja lá­togatta meg 1904-ben, és nem­rég egy riporter, aki hirt hallott róla, felkereste a Me­nard fegyházban. Mintaszerű, nyugodt rab, mondják rekordjának őrzői. Csak egyszer vadult meg Rabságának 12-ik évében va­lahogyan hozzájutott egy kés­hez, azzal megszurkált egy börtönőrt, ezért kapott 20 na pi magáncellát, s 6 hónapon át megláncolva járt, a láncra ne héz vasgolyó volt akasztva. Nincs rá lehetőség, hogy kiengedjék a nagyvilágba, egy ismeretlen világba. Még­is, mi lenne, ha kiengednék? Erre a feltételes kérdésre az öreg igy felel: “Én azt hi­szem, az utcán nagyon kelle­ne vigyáznom, mert most sok­kal több kocsi van, mint ak­kor.” Sokkal több autó az ut­cákon — ennyi az egész, amit Richard Honeck századunk történetéből tud. HALÁLOZÁS GLENFIBLD, N. Y. — Rzenyák András farmer, aki 38 évvel ezelőtt költözött ide West Virginia államból, 70 éves korában meghalt. Egyik katonafia is a glenfieldi te­metőben nyugszik. Szerkesztői üzenet MRS. J. V., PERRY, Mich. Annak a hölgynek állapo­ta lényegesen javult, mozgá­si és beszélő képességét már régebben visszanyerte. . . . hogy Cincinnati a világ játékkártya fővárosa . . . hogy a 100 proof whis­ky alkoholtartalma körül­belül 50 százalék. Az Aberdeen Kereskedelmi Kamara egyik szobáj a tele van Fischer ötösikrek részére küldött aján­dékokkal. Fiilientők dáriilója a Bükkösben Az aberdeeni Fischer ötösikreket hazavárják a nagy testvérkék •— ők is öten vannak. Felelős-e a parkolóhely__ha az autóból valami hiányzik? NEW YORK. — Mrs Flo­rence Swarth az autóját be­állította egy Seventh Ave.-i nőiruhatizlet parkolóhelyére s amikor, bevásárlását elvégez­ve, újra beült a kocsijába, nem találta véletlnül ott­felejtette pénztárcáját, mely­ben 350 dollár volt. Perelte az üzlet és a par­kolóhely tulajdonosát és meg­nyerte a pert. De a fellebezési bíróságon vesztett. A biróság egyhan­gú döntéssel kimondta, hogy a parkolóhely tulajdonosa vagy intézője ily veszteségért nem vonható felelősségre, ha az automobilista nem közölte vele, hogy értékes tárgyakat hagyott a kocsiban. A felleb­bezési biróság figyelmen kí­vül hagyta azt a Mrs. Flo­rence által hangsúlyozott tényt, hogy a parkolóhely al­kalmazottja a kocsit odébb helyezte s hogy ezt tehesse, felnyitotta a csukott ajtót. Döntésében kimondta a biró­ság, hogy a parkolóhely tulaj­donosa csak az autóért fele­lős, de nem felelős oly bent­hagyott értékért, amelynek benthagyásáról nem tettek neki említést. Minden automobilista ré­szére érdekes tanulság rejlik ebben a felsőbb bíró­sági elvi döntésben, de hoz­zá kell tenni, hogy ez a dön­tés nem tisztátáz minden eshe tőséget: nem mondja meg, hogy mi a jogi helyzet az esetben, ha az automobilista jelenti a parkolóhely kezelő­jének, hogy értékes tárgya­kat hagyott a kocsiban, mely nek ajtaját becsukta, és a kulcsát átadta. A fellebbezé­si biróság csak azt mondta ki, hogy mily esetben nem felelős a parkolóhely tulajdo­nosa, de nem nyilatkozott kifejezetten arról, hogy mily körülmények közt felelős. Jogászi gyakorlatból tudjuk, hogy negativ döntés sokszor nem jelent egyben pozitív döntést is. Európába és vissza WASHINGTON. — A vám hivatal közli, hogy a múlt év­ben 1,767,000 amerikai láto­gatott el külföldre — 12 szá­zalékkal több, mint az azelőt­ti években. Továbbá, ami a vámhivatalt elsősorban ér­dekli, a külföldre utazott amerikaiak, hazatérve, ke­vesebb vámmentes holmit hoznak magukkal, mint. aze­lőtt, mert 1961 szeptembe­rében uj előírás lépett élet­be, amely szerint csak 100 dollár értékig vámmentesek a magukkal hozott portékák, ellentétben a korábbi 500 dol­lár értékhatárral. Csak 300 millió dollár értékű árut hoztak be vámmentesen, 30 százalékkal kevesebbet, mint azelőtti években. Minthogy továbbá több elvámolás alá eső holmit hoztak magukkal a turisták, Uncle Sam vámbe­vétele a korábbi 3 miiló dol­lárról 4 millió dollárra emel­kedett. WEIMAR. — A németek legnagyobb költőjének Goe­thének városa Weimar és ar­ról is nevezetes, hogy a köze­lében van a bükkös, amely ép­pen úgy felejthetetlen, mint halhatatlan a weimari költő­fejedelem. Azt a bükköst — bükkfákkal benőtt dombot — Buchenwald néven isme­ri a világ s a borzalmak er­dejeképpen fogják emlegetni jövő nemzedékek. Hozzáve­tőleges számítás szerint Hit­ler élenjáró S.S. terroristái a buchenwaldi koncentrá­ciós táborban 56,000 embert pusztítottak el. Arról is neve­zetes ez az átkozott hely, hogy ott született meg, hitle­ri recept szerint elkészítve, a nácik első Nagy Hazugsága Dr. Göbbels, a sánta ördög kotyvasztotta ezt a hazugsá­got. Amikor, 1934 tavaszán, elkezdetek szállingózni a hí­rek a bucshenwaldi koncent­rációs tábor borzalmairól, Göbbels, a propaganda mi­niszter, röhögve cáfolta a a rémhíreket s tudtul adta mindenkinek, aki hinni tu­dót náci hazugságokban, hogy azon a helyen, amelyet a hírhozók emlegetnek, az Ettersberg nevű hegy van — Buchenwald csak a rémhir­­terjesztok képzeletében léte­zik. Ennek a hazugságnak — mint minden hazugságnak — csakugyan volt igaz magva: ahnak a magas dombnak föld­rajzi elnevezése csakugyan Ettersberg . . . A kommunisták tanulé­kony tanítványai a náciknak. Amint a sánta ördög dicstele­nül kezdett, azt otromba mó­don folytatják most a buchen­waldi “múzeum” idegenve­zetői. Ezek a betanított hazu­gok végigvezetik a turistákat a barakkok utján, a fejszám­lálás terén, a kinzókamrák­­ban és a hullaégető kemen­cék körül és lelassítanak, meg állnak a tábor egyes helyein álló szobrok előtt, amelyek arra emlékeztetnek, hogy eb­ben a koncentrációs táborban nagy számban pusztultak el német kommunista hősök és orosz hadifoglyok. Kérdi egy nyugatról jött turista: És az amerikai ka­tonáknak, akik ott az utolsó harcokban életük árán fel­szabadították Buchenwald rabjait, nem emeltek emlék­oszlopot? “Óh, feleli gúnyos hanglejtéssel a kommunis­ta idegenvezető, az már csak jelentéktelen hátvéd akció volt; amikor az amik (ameri­kaiak) ide besétáltak, akkor már a foglyok maguk végez­tek az S.S. banditákkal.” É-s hozzáteszi: “Mi kommu­nisták Buchenwald történél mi jelentőségét abban lát­juk, hogy egyik színhelye volt azoknak a hősies har­coknak, amelyeket a munkás­­osztály folytatott a kizsákmá­nyoló kapitalista-fasiszta hor­dák ellen!” A nyugati látogatók nem azért jöttek ide, hogy vitat­kozzanak kommunista pro­pagandistákkal. Nem is emlé­keztet az- előbb szólt turis­ta arra, hogy akkor, amikor Buchenwaldban füstölögtek Erzsébet angol királynő negye­dik gyermekét várja. a krematórium kéményei, a tömeggyilkos Sztálin ' össze­ölelkezett a tömegyilkos Hit­lerrel. Kiállítási terem is van a buchenwaldi múzeumban. A- mi hazugság-propagandát há­borúban és békében kiagyal­tak a kommunisták, azt egy rakásban meg lehet találni itt, karrikaturák, fényké­pek és plakátok formájában. Hogy csak egy példát említ­sünk a rágalom szemetjéből: Itt láthatók azok a hamisit­­ványok, amelyekkel a koreai háború idején kinai kommu­­jnisták “bizonyították.” hogy 1 a gonosz amerikaiak bacil­­lushordozó legyeket és fér­geket dobtak le repülőgépek­ből kinai területre, hogy kole­rával és pestissel irtsák az ártatlan kinai népet. “Lám, jegyzi meg a német alapos­sággal betanitott szajkó.; az. amerikaiak éppen olyan bar­bárok, mint voltak a nácik." És mindjárt hozzáteszi: “Az amerikaiaknak mostani fegy­verbarátai azok soraiból kerültek ki, akik Hitler ide­jében ezt a buchenwaldi pok­lot igazgatták.” “Paulus tábornok ...” — jegyzi meg egy látogató. És nem betanitott szajkót, ha­nem a körülálló turista cso­portot emlékezteti arra, hogy Paulus német tábornok volt az első nevezetes náci át­­álló, aki keletnémet kommu­nisták szolgálatába állt és se­gített megszervezni a kelet­német vörös hadsereget, és emlékeztet arra is, hogy nem­csak a keletnémet kommu­nista katonaságot, hanem a kommunista kormányza­tot és közigazgatást is ki­szolgált, színváltozáson át­ment nácik közreműködésé­vel szervezték meg. Ez a vád nem éri felkészü­letlenül az idegenvezetőt. Né­met alapossággal előkészí­tették őt arra, hogy lecáfol­ja az igazságot. “Igen, mond­ja, ez igaz, de ezek mind je­lentéktelen figurák voltak Hitler rendszerében ...” Hazudnak rendületlenül. Az aberdeeni (S. D.) Fischer ötösikrek mindedike részére ajándéklevelet adományozott az Aberdeen Development Corporation, örül ennek a Fiscltr papa, immár 10 gyermek apja ... És gyönyörköd­nek az öt legújabb unoka, illetőleg dédunoka flny képeiben: az 50 éves nagymama és a 80 éves déd­­mama. * . _____________. MAGYAROKRÓL MAGYAROKNAK írja: HOMOKI ERZSÉBET Ha nem volna elkoptatott közhely ez a jelző, azt írnám, “illusztris vendége” van New Yorknak. így csak azt jelen­tem, hogy rövid időre megjött Párisból DR. AUER PÁL a neves jogász, jogtudós, köziró, Magyarország egyik legmű­veltebb és legszerényebb embere. Auer Pál a budapesti francia követség jogtanácsosa volt. Annakidején a hírhedt frankhamisitási bünperben ő képviselte a törvényszéken a francia államot és elsősorban neki köszönhető, hogy a fran­ciáik mindössze egy aranyfrank jelképes kártérítést kértek. A fasiszmus bukása után, a koalíciós kormány alatt párisi követté nevezték ki. Mikor a hatalom egyre jobban a kom­munisták kezébe csúszott át, Rákosiék külügyminiszterré akarták tenni. Jól jött volna nekik cégérnek a nyugati vi­lág előtt. Auer Pált azonban nem szédítette meg a bár­sonyszék látomása. Nem kért a megtiszteltetésből, a követi pozícióval együtt faképnél hagyta őket. Azóta Párisban él, a Nemzeti Bizottság ottani főmegbizotja. És még valamit a hevenyészett portréhoz. Auer Pál az egyik a három magyar jogász közül, aki ügyvédként működhet a francia biróság előtt. * * * KÁLLAY MIKLÓS visszaérkezett európai utazásáról. Rövid pihenő után dologhoz lát. “The premier” cimü köny­vének uj kiadását készíti elő. Az induló zenei szezonban amerre nézek, mindenütt magyar nevek. A Metropolitan Opera Verdi Aidájával nyit. Vezényel SOLTI GYÖRGY. Másnap Wagner Mester­­da Ínok ja kerül sorra. Basszbariton KÓNYA SÁNDOR — Az Opera Koncert Társaság megnyitója, Wagner Rienzijé­­ben LÁSZLÓ MAGDA énekli a szopránt. — VARGA LÁSZ­LÓT első cellistának szerződtették a New Yorki Filharmoni­kusokhoz. — Három lemezre vették Mozart szonátáit és va­riációit. Hegedűs: PAUK GYÖRGY, zongorista: FRANKL PÉTER. — Mozart mégy koncertjéről két lemez készült. A Philadelphiai Zenekart ORMÁNDY JENŐ vezényelte. * * ❖ Egyhetes látogatáson New Yorkban volt BEDE ISTVÁN a müncheni Radio Free Europe magyar osztályának főszer­kesztője. New York idei egyik társasági eseménye lesz a magyar spcrtvilág október 26-i táncos gálaestélye. VÉDNÖKÖK SZÁPÁRY ANTAL, VÉGVÁRI NEUMAN FERENC, FRANK CHASE, CSORDÁS GÁBOR esperes, LENGYEL GYÖRGY, STRASSER RUDOLF, BÉDI JENŐ. JACK ROTTENBERG, TELEGDY GYÖRGY, BENKŐ PÁL sakk-nagymester vala­mint olimpiai bajnokunk KOCSIS ANTAL. A gálaest a New Yorki Hungária további megsegítését szolgálja. Jegyet és meghívót a Nemzeti Sportszövetségtől lehet kérni. Tele­fon: JU 2-3634. * * # BARANKOVICS ISTVÁN a Középeurópai Keresztény Demokrata Unió elnöke Rómában van a vatikáni zsinat al­kalmából. Megalakult a New Yorki Magyar Müvésszinház. A Barbizon Plaza Theatreben mutatkozik be Molnár Ferenc Játék a kastélyban cimü müvével, DÉKÁNY LÁSZLÓ ren­dezésiében. Az uj színház nagy felelősséget vesz a válóra. Itt az ideje, hogy az amerikai magyar közönség az egyébként igen szórakoztató és kellemes műsoros estekben túlmenően igazi színvonalas, magyar színházat lásson. A szó nemes értelmében vett színházat. Olyat, amelyik valóban színház és valóban művészet, úgy amint az együttes büszkén Mü­­vésszinháznak nevezi magát. Márpedig nemcsak a nemesség kötelez, a név is. Biztató jel, hogy már gondosan próbálnak a november 23-i bemutatóra. De nem előlegezünk dicsére­tet az igyekezetért. Jászai Mari mondotta, hogy a színház­ban nincs ámítás, este nyolckor szétmegy a függöny és minden kiderül. A jó színház után vágyakozó igényes pub­likumai kíváncsian várja, hogy szétlebbenjen a függöny az uj színház művészei előtt. A siker rajtuk áll! ❖ ❖ ❖ Rövid hír két magyar könyvről. Münchenben megjelent OBERSCHALL MAGDA, a kiváló műtörténész munkája a magyar Szent Koronáról. New Yorkban'kiadták DÓMJÁN JÓZSEFNEK, a Budai Nagy Antal és a Hunyady János fa­metszet-sorozatok alkotójának Hungarian Heroes and Le­gends cimü uj müvét, amelyet 130 fametszet és tusr^jz diszit. * * * Az Insel Galériában megnyílt VARGA ISTVÁN első amerikai tárlata. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélik az impresszionista művész tájképeit. Kevés olyan világjárt piktor van mint Varga István. Tizennpolc évvel ezelőtt jött el Magyarországról. Megjárta Ausztriát, Svájcot, Olaszorszá­got, Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát, aztán Ausz­trália, majd Délafrika következett. Legutóbb Abesszíniában élt. Onnan érkezett ide az idén májusban. Igaz, hogy New Yorkban csak most mutatkozik be, de négy képe már az auburni Cayuga múzeumban van. A muzeum anyagát most viszik bemutató körútra egész Amerikába. ❖ ❖ * Nem mindenki tudja, hogy EDNA FERBER magyar szülők gyermeke. A Pulizer-dijas írónő, akinek Vacsora este nyolckor cimü darabját annakidején Budapesten is nagy sikerrel játszották, most uj könyvén dolgozik. A regény egy magyarországi kisvárosban játszódik. Ott, ahol Edna Ferber szülei éltek valaha. * ❖ H: Az egyik TV állomást hallgattam — néztem a minap. Zenei feladatok szerepeltek a találóskérdés-sorozatban. A 10,000 doláros nagydijat Dr. CSONKA PÁL vitte el. Utána másik állomásra kapcsoltam. Itt két college diákjai mér­kőztek vegyes kérdésekben. Az egyik csapatban Mr. HOR­­VÁT, a másikban Mr. PONGRÁC volt a “sztár” a felelés­ben. Szerettem volna odakiáltani a két TV állomás közön­ségének: halló emberek, ezek mind magyarok! De ezt nem lehet. így aztán csak ültem a készülék mellett és csak magamban voltam büszke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents