Magyar Hirnök, 1963. július-december (54. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-03 / 40. szám

6-IK OLDAL MAGYAR RIRNttK Oct. 3, 1963. WINKLER BÁCSI / Irta: FÁBIÁN BÉLA A régi világban Budapesten a Teleki-téren volt az ócskapiac. Ifjú képviselő koromban Winkler bá­csi volt az ószeresek elnöke a Teleki-téren s egyszers­mind elnöke a Telekitéri Demokrata Kornak. Mind a kettő külön-külön is nagy rang, a kettő együtt nagy megtiszteltetés. Winkler bácsi ekkor már nem járt házról házra a Józsefvárosban hadiét kiáltva, nem kérdezte a nagyságáktól és a cselédlányoktól, mi van eladó? Mi­kor a nagy választási hadjárat alkalmával közelebbi kapcsolatba kerültem vele, Winkler bácsinak már saját háza volt a Teleki-téren és üzletében a sok ócska holmi között olykor kincsekre is lehetett buk­kanni. Nemcsak Winkler bácsi üzletének, de lelkének is voltak kincsei. S ezeket a kincseket nem rejtegette. Történeteivel mindig fején találta a szöget, s nem is volt senkinek annyi hallgatója a Teleki-téren, mint neki. íme, az egyik eredeti Winkler példázat: Valamikor régen a bölcs rabbi tanítványa kísé­retében egy keleti bazárban sétált. Az ilyen bazárban suszter, szabó, aranymives, fazekas, mind ajtó nél­küli üzletekben, műhelyekben dolgozik. Amint el­mentek a kovácsmühely előtt, olyan nagy volt a zaj, hogy nem hallották egymás szavát. Az aranymives műhelye előtt megállották s figyelték, milyen apró hangokat ad az arany, mikor üti a vaskalapács. Azt kérdezte az egyik tanítvány a bölcs rabbitól: — Mondd meg nekem, bölcs rabbi, hogy lehet az, hogy a vas olyan erős hangot ad, amikor rásujt a kalapács, az arany meg alig ad hangot? — A vas üti a vasat, testvér üti a testvért, hogy­ne sírna keservesen a vas. Az arany csak nyöszörög, neki nem testvére a vas. — Szép történet, Winkler bácsi — mondottam —, meg is értem, mire céloz a példázat, hogy ilyen keserves időkben, miért üti magyar a magyart? — Éppen erről van szó. Ilyen magamfajta egy­szerű ember bizony elgondolkozik néha, hogy miért is nem tudnak a magyarok összefogni? Nem elég ne­künk a sok külső ellenség, Hitler is, Sztálin is, még egymást is ütjük. Magyar a magyar pusztulására tör, hát elment az eszük? Én ezt a történetet, úgy ahogy most itt leírtam, elmondottam Nagykanizsán, a Nyugat-Magyaror­­szágról egyfbegyült kisiparosok nagygyűlésén. Igen nagy sikerem is volt vele, nemcsak Nagykanizsán, de még Budapesten is, ahogy a “Magyarország” cimü délutáni napilap is leközölte. Ha jól emlékszem, a lap Winkler bácsi fényképét is hozta. így lett Winkler bácsiból hires ember, a vásárlók megtiszteltetésnek tekintették, ha Winkler bácsi maga szolgálta ki őket. — Maga az a hires Winkler? — kérdezték. Winkler bácsi szerényen elhárította a jelzőt. — Én vagyok az a Winkler, akiről Fábián kép­visel őur beszélt az újságoknak. Azóta is sokszor mondottam el ezt a történetet. Nem mondhatnám, hogy nagy sikerrel. Az emberek szeretnek veszekedni, kis csoportokra szakadozni s akinek kezében a kalapács, nem igen veszi észre, hogy sokszor nemcsak annak folyik a vére akit épp fejbeüt, :le az egész népnek, melyhez tartozik. Ebben a tragikus korszakban, amikor Budapes­ten mindent elkövetnek, hogy a külföldön élő magyar­ságot darabokra tépjék, tömegeiből a lelket kilopják, íelekezeteit, csoportjait egymás ellen uszítsák, jó len­ne, ha elgondolkoznánk Winkler bácsi példázatán. Hátha még okulnánk is rajta és az októberi forrada­lom hetedik évfordulóján Amerika egész magyarsá­ga egy emberként követelne szabadságot és kenyeret a magyar nép számára. Milyen szép lenne, ha október 20-án, a Huntei College dísztermében egy szivvel-lélekkel hallhat­nánk meg Dodd szenátort, a magyarok nagy barátját, (Külön köszönet az ohioi Lausche szenátornak, aki olyan derekasan harcol ügyünkért. Sajnáljuk, hogy nem lehet velünk október 20-án a Hunter Collegeban. mert ugyanakkor Clevelandban beszél.) Szeretném, ha október 20-án annyian volnánk a Hunter Collegeban, mint még soha nem voltunk. Meg kell mutatnunk a zottani magyarságnak, hogy sziv­­vel-lélekkal velük vagyunk abban a harcban, melyet uj eszközökkel, nagyszerű sikerrel folytatnak az el­nyomó hatalom ellen, mely fühöz-fához kapkod se­gítségért, hogy megmeneküljön a szabotázs követ­kezményeitől. Kedves magyarom, még a New York Times is azt írja szeptember 22-iki számában, hogy inog Krucsev trónusa. Rúgj bele te is egyet! Rév. Martin Luther King néger vezér a birminghami baptista temp­lomban prédikált. “A bombamerénylet következtében életüket vesz­tett fiatal lányok kiontott vére talán felébreszti a Dél fehér népé­nek leliismeretét.” Gábor Zsázsát cigányzenével várták a clevelandi repülőtéren Cleveland, 0. Gábor Zsazsa vasárnap este Clevelandba érkezett. A KYW Westingho­use TV állomás és a hálózat nappali Mike Duoglas műso­rán fog szerepelni egész hé­ten át. A repülőtéren több mint ezer főnyi tömeg várta a népszerű magyar művész­nőt. Amikor a repülőgépről le­szállt, egy hatalmas “Isten hozta!” üdvözlő felírás vár­ta és Király Ernő és a Sett­lers Tavern cigányzeneka­ra a legszebb magyar nótákat húzta. A város nevében Jack P. Russell, a városi tanács elnöke, a KYW állomás nevé­ben pedig Mike Douglas, a műsor véztője üdvözölte Zsá­zsát, akit pillanatok alatt a riporterek, fotográfusok se rege vett körül. Valaki egy hat hónapos baby leopárddal ajándékozta meg és reklám kedvéért a Rrinks Express Company páncélkocsiján vit­ték be a Zsazsa vagyontérö ékszereit tartalmazó ékszer dobozt. Zsazsa a férjével, Herbert Hutner mil'iomos iparmág­nással New Yorkból jött Cle­velandba. Tudósítónknak ki jelentette, hogy örömmel fo­gadta el Mike Douglas meg­hívását Clevelandba, ahol ta­valy édesanyjával együtt oly szép fogadtatásban volt ré­sze, mint a “Night in Buda­pest” díszvendége. A hét vé­gén Clevelandból visszatér­nek New Yorkba és ohnan pár napi tartózkodás után hazarepülne^ Los Angelesbe, ott gyönyörű uj villa várja őket, amit férje Herbert Hut­ner vásárolt Zsazsának né­hány h ónappal ezelőtt. Zsazsa másik holly woody villája, amit még Cönrad Hilton, a hotelkirály, Zsazsa máso­dik férje építtetett, két évvel ezelőtt porráégett. Cleve­landi tartózkodásuk alatt a Sheraton Cleveland Hotel “Presidential” lakosztályát fogadják el. Az ügyész szerelmi zsarolása MINEOLA, L.I., N.Y. — Joseph I. Heneghan. Nas­sau megyei helyettes ügyész kitűnő jogász. Hivatali szo­bájának falán bekeretezve függ Earl Warren főbíró le­vele, melyben elismeréssel nyilatkozik Heneghan kivá­ló ügyészi szerepléséről egy gyilkossági ügyben a Legfel­sőbb Bíróság előtt. Szinte hihetetlen, hogy ilyen kiváló­an képzett jogász nem tudná, hogy a zsarolás büntetendő cselekmény! De történnek hi­hetetlen dolgok . . . Heneghan ügyésznek csi­nos felesége és négy szép gyermeke van. Es volt egy ■szeretője is: Margaret Mi­rabella .31 éves özvegy asz­­szonv, aki a múlt év decem­berében úgy jutott özvegy­ségre, hogy a férjével és Heneghan ügyésszel és féle­ségével autóztak és miután Mr. Mirabella Hsneghanékat i házuk előtt letette és to­vábbhajtott, baleset történt s Mr. Mirabella életet vesz­tette. Heneghan ügyész bele­szeretett a szép özvegyasz­­szonyba és ez viszonozta a szerelmet. (Jogászi nyelven íz ilyesmit házasságtörés­iek nevezik.) Az volt a szán­­léka az ügyésznek, hogy el­válik a feleségétől és felesé­gül veszi a szeretőjét. De Margaret Mirabelle nemet mondott. Sőt még többet is mondott. Azt mondta, hogy mindenféle szerelemnek vé­ge szokott lenni és bizony az ő szerelmének is vége. Ekkor bősz haragjában Jo­seph I. Heneghan helyettes megyei ügyész elárult hűtlen kedvesének egy édes titkot: Azt, hogy amikor mint gerii­­cék szerelmeskedtek a háló­szobában, az ágy alatt csen­desen hangszalagra vette egy tape recorder szerelmes sza­vaikat, szent fogadalmaikat mély sóhajaikat és egyéb különféle neszeket. És, egészítette ki az édes tikok fellebbentését, a szerel­mes ügyész: Ha nem akarsz a feleségem lenni, én ezt a hangszalagot odaadom a fele­ségemnek. És az én felesé­gem aztán majd ellátja a ba­jodat. A már nem szerelmes öz vegy nem tágított, a fenye­getéstől nem ijedt meg. Pár nappal utóbb az ügyész felesége odaállt a házasságtö­­vő asszony elé és alkut aján­lott neki: “Vagy ideadja ne­kem minden pénzét, vagy botrány lesz!” Mrs. Margaret Mirabella a férje baleseti halálá­ért 40,000 dollár kártérítést kapott a maga és a három gyermeke részére. Ebből a pénzből most még megvolt, két losangelesi bankban 27,000 dollár. Mr. Mirabella elkísérte az ügyész feleségét a két bankba, kivette az egész pénzt és átadta vetély­­társnőjének. Heneghan ügyész és felesé­ge a 27,000 dollárt elhelyez­te egy longislandi bankban James és Patricia Brady név alatt. Heneghan ügyész ta­pasztalásból tudta, hogy bű­nös utón szerzett pénzt ily módon kell kezelni, elrejteni. . . .. . Aztán Mrs. Margaret Mii’abella feljelentést tett Cahn ügyésznél, Heneghan helyettes ügyész felettesé­nél, mire az ügyész elrendel­te helyettese és annak fele­sége letartóztatását. Joseph I. Heneghan 35 éves helyettes ügyésznek 12,000 dollár évi fizetése volt s a büntetést, amit kaphat, lehet 7 év, de lehet 15 év is. Hogy a felesége enyhébb vagy szigorúbb büntetést fog-e kapni, az majd elválik. Magyar nyelv és kultúra a Rutgers egyetemen NEW BRUNSWICK, N.J. —- Az American Hungarian Studies Foundation pénztár­noka Kukor William 10,000 dolláros csekket adott át a Rutgers Egyetem elnökhe­lyettesének az egyetemi m a­­gyar tanítási program ki­bővítésére. A korábbi három évben is a magyar alapítvány hozzájárult a magyar tan­szék fenntartásához s mint Molnár Ágoston, az egyete­mi előadó hangsúlyozta, a magyar nyelv, irodalom és kultúra iránti érdeklődés az egyetemen egyre nő. A ma­gyar tanításon kívül a Rut­gers Egyetem minden évben rendez Magyar Hetet, Ma­gyar Szemináriumot és egyéb programokat. HALLOTTA MÁR... . . . hogy a tenger vizének arany tartalma: egy millió gallon vízben egy cent érté- 1kü arany. HUMOR A PESTI TÁRGYALÓTERMEKBEN Ahol nincs, ott ne szeress ... Ezt a jelmondatot vallotta R.G. többszörös házasság­­szédelgő, aki 'meséivel sok hiszékeny nő megtakarított forintjait szerezte meg. Tárgyalásán ott ülnek a sértették, akik maguk is mu­latnak már azon, hogy bíztak a gyors házassági Ígéretben. Önmagukat is gúnyolva, igy mutatkoznak be egymásnak: — Maga is R. G.-né? Csak egyetlen nő nem en­ged felháborodásából, s a szembesitésnél tagadja az ut­cai ismeretséget, mire a vád­lott megjegyzi: — Nem emlékszik, az autó­buszon közeledtem magához, s amikor leszállás közben a lépcsőhöz ütődött a lába, meg kérdeztem, hogy nagyon meg ütötte-e a bokáját? — Hát én valóban nagyon megütöttem a bokámat, de nem az> autóbuszon, hanem a négyezer forint átadásánál -— feleli lemondóan a sértett. * Válóperes bíró előtt. Szem­besítik a házastársakat: —• Bolond voltam, amikor hozzád' mentem feleségül — mondja az asszony., — Most már én is látom — igy a férj —, de, sajnos, akkor nem vettem észre . . . A különös ismerieiőjel Elfogató parancsot kell ki­adni a szökésben levő vádlott kozása szabó, akinek megtet­szett a ruhája, s csupán ar­ra akart engedelmet kérni, hogy mintát vehessen. A bölcselkedő zsebmetsző A tisztességtelenségben megőszült zsebmetsző a vád­lottak padján. Az utolsó szó jogán beszél: — Kérem tekintetbe ven­ni a büntetés kiszabásánál, hogy a zsebmetszés nagy koc­kázattal jár. Sok-sok próbál­kozásra van szükség, amig az ember pénzt talál, mert a pénztelenség, tetszik tudni, olyan valami, amivel igen sok üres zseb tele van . . . — Szép-szép ez a szójáték — jegyzi meg a tanácsveze­­tő —, csak az a baj, hogy nem magától ered. A zsebes megsértődik. Kérem, ha én a közön­séges pénzt lophattam, miért ne lophatnám az aranymon-, dásokat is? . .. A United States Air Force 16-ik évfordulóján James Vaughn őrna­gyot; az észak-ohioi sorozási hivatal parancsnokát, repülőgéppel dí­szített tortával kínálja meg Kaye Ballard színésznő Clevelandban. ellen. A biró a sértettől az után érdeklődik, hogy a szö­kött bűnösnek van-e valami­lyen különös ismertető jele. — Hogyne lenne — feleli. — Dadog és selypit. Ezt ha­tározottan tudom, mert ami­kor a rendőrségen megkér­dezték tőlünk lakcímünket, a Leonardo Vince utcát Leo­nardo, da Vincsinek mond­ta . .- . Csaiianó félreértés Becsületsértési per. A fel­peres alacsony, kopasz férfi. Az alperes csinos, fiatal hölgy. A vád: a nő nyílt ut­cán pofon vágta a férfit. A tényállás: A férfi a buszon szemezte a nőt. Beszállnak. A férfi a nő után siet és megszólítja: — Bocsánat, szabó va­gyok . . . — Én pedig Manci — igy a nő és hatalmas pofont ad az elképedt férfinek. A harcias hölgy pedig csak itt a tár­gyaláson tudja meg, hogy az “aszfaltbetyár”-nak a foglal-KUNSÁGI TÁNC FRANCIA FÖLDÖN A franciaországi Annecy fürdővárosból v aló ez a tör­ténet . . . Miág simogatott a lenyu­godni készülő nap, amikor a város szép parkjának szabad­téri színpadán nekilendü’t a kunsági friss, úgy, olyan tüzzel-lobbal, hogy a nézők szeme szinte belekáprázott. S a kunsági után kirobbant mindjárt a csikós páros­tánc, ha lehet, még elevenebb férfiasabb hevüléssel. , Aztán belibbentek a lányok I fején a borosflaskák, s a kö­zönség felszisszent. Mert a sokszoknyák nem maradtak mozdulatlan, harang alakú­ra formálta őket a sebes pör­gés, egyedül az üvegek áll­tak feszes vigvázzban . . . Ezer és ezer torokból röp pent fel a “bravo”, csak ép­pen a nyári zápor nem tisztel­te a magyarok vendégszerep­lését, mert a műsor köze­pén hirtelen sötét felhőt te­j ritett a szél a színpad fölé és vigasztalanul zuhogni kez­dett. — Vége az előadásnak! — keseregtek a táncos vendé­gek, de mást mondani már nem volt idejük, mert a kö­zönség szinte kézbe kapva őket, esernyőt tartva minde­gyikük feje fölé, megindult velük futva a város másik végébe, s pár perc múlva az anneeyi kőszinház színpa­dán felragyogtak a lámpák és zúgott tovább, mintha a dör­gés el sem nérnitotta volna: Bravo, bravo . . . A Duna Művészegyüttes tánckara immár két hónapja járja Franciaországot fer­geteges sikerrel. Az októbert és novembert Párában és környéken táncolják végig megint. Tízezer kilométert utaznak, s mindennap mást hol lépnek fel. Akár fénye­sen ragyog a nap, akárha vil* lámot vet is az ég és zuhog az eső. Kockajátékban gyakorolja magát Tom, az eszes és ügyes macska, chicagói otthonában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents