Magyar Hirnök, 1963. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-02 / 18. szám
8. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK 1963 MÁJUS 2 A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND Örömmel tudatom, hogy a jövő héten hajóra ülök és néhány hétre hazautazom látogatásukra. Eleonórának is válaszolok szívélyes levelére, ami végtelen örömet okozott nekem. Szép terveim vannak és ha kedves szüléimét rábírhatnám a hosszú tengeri útra, úgy örömem, boldogságom teljes volna! Majd megbeszéljük. A viszontlátás boldogságos reményében szívvel, szeretettel üdvözli magukat szerető, hü fiuk Imre” János bátyánk örömtől s meglepetéstől vegyes érzéssel olvasta fennhangon a levelet. Hitestársa sem birta teljesen megérteni fia levelét: — Hát apjuk, ha má végre valahára meggyün a gyerek, akkor minek menne megest csak vissza? — Úgy írja, — felelte az öreg — hogy velemennénk mink is Amerikába. —Mi a csudának, öregségünkre ? ! — Hát mer azt akarná, hogy együtt legyünk, odakünn letelepednénk! — Nagy ut az nekünk, de meg tán nem is bírnánk azt a fene hosszú utazást. — Más is bírja, mi is kibírnánk . . . — De meg hamarosan amúgy se mehetnénk . . . Amig nem tudjuk, hogyan leszünk az urasággal. — Avval csak vénánk majd valahogyan, merhát megmondta, hogy, amikor rászánjuk magunkat, akkorra szívesen megvenné a házat a földdel együtt. — Majd meghalljuk, miket mond Imre . . . — Az hát, anyjuk! — Nem igen szeretnék má másutt meghalni se, merhát nagyon ideszoktunk má! — Igaz, igaz, de ott is csak megszoknánk idővel... — Vagy ki tudja? — Hát majd megtudjuk hogyan leszünk no! Ha Imre jobbnak látja úgy, akkor hagy legyék a szive szándéka szerint... — Ha nagyon akarna, úgy isten neki apjuk! — Magam is úgy gondolom ... • 'r Elhallgattak, de csak addig, amig szóba hozták a dolgot. Sehogyan sem bírtak elhatározásra jutni..'. Számolgatták a múló napokat es várták azt a napot, amikor majd Imre fiukat végre viszontláthatják. És áz az idő közeledett... v’f’ ;' '’K ! i í:' Hajnalné ez időtől fogva minden igyekezetét latbaVetette, hogy Cilikét mihamarabb férjhéz ädjä. E terve keresztülvitetlében segítségére volt a közeli Városban tervbevett megyei bál, amelyet a rákövetkező héten tartottak. ' - ",)t' Ezen a bálon ismerkedett meg Cilka Erdős Jenővel, egy ottani jómódú kereskedővel. Cilka vele Láncolt a legtöbbet, mert jó táncos és csinos ifjú volt. És az ifjú halálosan beleszeretett a lányba. Néhány nappal a bál után Jenő váratlanul beállított Hajnalékhoz. S attól kezdve mindennapos vendég lett a háznál. Cilka szivében lassan elhalványult Dénes képe, s helyébe Jenőé költözött. Egy nap aztán Jenő — hosszas habozás után — erőt vett magán és megkérte Cilka kezét. — Igazán szeret? — kérdezte Cilka, mire Erdős hévvel válaszolta: — Szivemből — nagyon . . .! Megölelték, megcsókolták egymást. Ezzel megpecsételték jövőjüket, boldogságukat. Ugyanebben az időben Verebély Peti Teleltessek Kairóból éjnek idején szerencsésen elmenekült. Budapesten elváltak egymástól, mert Peti visszavágyott oda, ahol a haldokló Mara bucsucsókját ajkára lehelte. Felkereste Mara sírját majd gróf Borovszky kastélyába sietett. A vajda nem sokat kertelt. Elmondta a grófnak, hogy fia eljegyezte a grófkisasszonyt. A gróf — meglepetésszerűen tudomásul vette a tényt, csak azt kérte, hogy Eleonora mielőbb látogassa meg anyját, mert felesége hosszú ideje betege annak, hogy lányát, olyan hosszú idő nem láthatta. — Ez az óhaja könnyen teljesülhet a méltóságos asszonynak — válaszolt a vajda. Ekkor lépett be gróf Borovszkyné; amint Petit megpillantotta ijedt sikollyal a szivéhez kapott és a padlóra hanyatlott. A gróf ijedten futott nejéhez. — Vizet ,ecetet —kiáltotta, mire a cselédség a terembe rohant. Peti a hirtelen támadt zűrzavart felhasználva, észrevétlenül kiosont a teremből. Kókay Arabellát a fegyházban nagy szerencse érte. A börtönigazgató Lucien Bonard beleszeretett és megkérte a kezét. A művésznő meghatottan hallgatott. Bonard sürgette a választ: — Nos — nem felel? — Mit feleljek én a rabnő? — Megszabadítom. — Ó, de mikor? — Két héten belül. Arabella boldogon adta beleegyezését — egy feltétellel. Ha rabtársnője Csiga^Panni is szabadul. Sandusky, O. közelében egy Greyhound autóbusz belészaladt egy tractor-trailer hátsó részébe.. Egy asszony meghalt 46 személy megesebesült. Milyen szerepet játszik a pénz a házasságban? — Sokat idegeskedik pénzkérdések miatt? Gyakran veszekszik házastársával pénz miatt? Melyikük gazdái kodík jobban a pénzzel? Hibásnak érzi magát, amiért feleslegesen ad ki pénzt ? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel egy amerikai magazin ötszáz amerikai és kanadai polgárnak — férjnek és feleségnek. A kérdőívekre adott válaszokból érdekes kép bontakozik ki. A megkérdezet tek többsége 35 éven alul volt háromnegyedrészük több mint 12 éve házas. A körkérdés alanyainak fele évenként 6t9QOO> dollár jövedelemmel rendelkezett. A feleségek egy harmada házon kívül is dolgozq tt. Az első összegezhető tény ez volt: a megkérdezett házaspárok hatvan százaléka gyakran veszekedett pénzkérdések miatt. Voltak, akik ezt a szót “veszekedés” megkerülték, s azt állították,hogy “hosszas* néha hangos. vitáik voltak, pénzügyek miatt.’ Az egyik háziasszony ezt irta: “amikor már nagyon felgyülemlett bennünk a gőz — kiengedtük s utána mindjárt jobban éreztük magunkat.” Ahol a pénzügyek terén csönd és béke volt, — ott legtöbb esetben a házaspárok külön-kiilön rendelkeztek jövedelmük, vagy előre meghatározott zsebpénzük felett. A megkérdezett családok több mint a felénél ez volt a helyzet. Luise Addis a ncwyorki Community Service Society közgazdásza szerint ez a módszer a sikeres házasságok egyik alapfeltétele. “A zok a férjek és feleségek akik a kölcsönös bizalom alapjaira építették házasságukat és nem kell egymásnak beszámolniok minden centről, sokkal rendezettebb, békésebb körülmények között élnek, mint azok, akik között az anyagiak függő — ’és ezáltal labilis helyzetet teremtett.” A megkérdezett családok harminc százalékánál úgy a férj, mint a feleség számára sok gondot, izgalmat, problémát jelentett a pénz. De ahol csak az egyik fél csinált problémát a pézkérdésből, az — a legtöbb esetben — a feleség volt. Ezekben az esetekben azonban a pénzt az asszony kezelte, ő fizette a számlákat, igy hát érthető, hogy a férj — aki ezekből az ügyekből kivonta magát — a pénz tekintetében tartózkodó maga tartást tanúsított, vedelme — a középosztály tag Érdekes, hogy minél magasabb egy-egy család jajairól és nem a dúsgazdagokról van szó — a pénz annál nagyobb problémát jelent. Egy wisconsini bank ügyvezető igazgatója irta: “Minél magasabbra emelkedik a családom életszínvonala, annál több probléma merül fel s annál nagyobb a veszély, arra, hogy ismét a szegénységbe sülyedünk vissza.” Kiderült, hogy főleg a nagyobb jőve delmü családok maradnak adósak a részletfizetéssel, ők kérnek a hitelezőktől halasztást, imig a szerényebb jövedelműek pontosak a részletek törlesztésében. A családok egyharmadában állandó a súrlódás az idős szülők és a fiatal házasok (a nős fiú, vagy férjes asszony) között. A fiatalok főpanasza az, hogy a szülök folytonosan bírálják őket és azt állítják, hogy erejükön felül költekezne^, — olyasmiket vásárolnak, amij; nem engedhetnek meg maguknak.” Arra a kérdésre: ha választani kellene, a kisebb jövedelmet nyújtó, de biztos ál lást és a nagyobb jövedelmet jelentő bizonytalan állás között, melyiket választaná ? — a legtöbb házaspár igy válaszolt: inkább a kisebb jövedelmű, de biztos állást választjuk. Dr. Miller közgazdász ehhez az állásfoglaláshoz a következő magyarázatot fűzte: ‘Az idők óriási változásokat hoztak az emberek életében. A fiatalok hosszú időkre kötik le magukat, olyan holmikat, berendezése két vásárolnak, amelyeket évekig kell fizetniük. Ezért tehát elsősorban biztos állásokra van szükségük ahhoz, hogy jövőjüket megtervezhessék. A múltban ez az életforma ismeretlen volt.” A kérdőivek összegezésé vei kapcsolatban kiadott tanulmány rámutatott arra, hogy a javak hatalmas bősége, a választék soha nem látott nagysága sokakat költekezésre ösztönöz. A nők — állítja a tanulmány — rengeteg felesleges és szükségtelen holmit vásárolnak. A nők húsz százaléka — állítja Mrs. Addis — ruhafülkéjében tucatszámra őriz olyan ruhákat, amelyeket életében csak egyszer vett fel, vagy egyszer sem, mert rögtön vásárlás után megbánta könnyelműen elhamarkodott választását. A nők mentségére szolgál azonban az a tény, hogy a könnyelmű vásárlások egy része a házi*ól-házra járó ügynökök rftakacs és kitartó munkája következteben jönnek létre. “Égy ügynök sikeresen rábeszélt bennünket arra, hogy egy négyszáz dollár értékű encyclopédiát vásároljunk — részletre — akkor, amikor fiunk még csak tizhónapos volt, — mondta egy asszony. Megkérdezték a házas párokat: milyen anyagi befektetés vagy kiadás érintette őket a legérzékenyebben, amelyre — hosszú idő múltán — ma is emlékeznek. Negyven százalék a házvételt tartotta a legemlékezetesebb anyagi műveletnek, húsz százalék más kiadást) autó, bútor, kelengye, stb.) őrzött meg emlékezetében; egy kisebbség a legsúlyosabb anyagi tehernek azt az összeget tartotta, amelyet a házassági engedély beszerzésére fordított. Ez azt jelenti, hogy az emberek egy részében még az ilyen kérdések megválaszolásánál is jelentkezik a — humor Egy San Diego'-í asszonyt viszont a legérzékenyebben az a havi 125 dolláros kiadás érintette, amelyet férje egyetemi továbbképzésére kellett fordítania. A férjek 90 Százalékának életbiztositása van, amelynek összege 10-25 ezer dollár között mozog. Meglepő, hogy a feleségek 70 százaléka is rendelkezik életbiztositással. Mrs. Addis szerint ez az irány zat nagyon is érthető. “Nem szabad elfelejtenünk — mondotta — hogy ha egy anya fiatalon meghal, a gyermekek hez gazdasszonyt kell felvenni s ez évente 3 4000 dollárba kerül.” Figyelemreméltó az a megállapítás is, hogy a családok legnagyobb része már gyermekük megszületésekor gyűjt a későbbi neveltetési, egyetemi költségekre. A szülőknek több mint 30 százaléka egyetemi végzettséget kíván biztosítani gyermekeinek. A családoknak több mint a fele előre meghatározott költségvetés szerint él. Az utolsó kérdés igy hangzott: “Meg bánta-e valamelyik kiadását? Egy északdakotai háromgyermekes apa erre a kérdésre igy válaszolt: “Mindig megbánjuk azt, ha házon kívül étkezünk.” A férjek és feleségek 65 százaléka akkor érzett “bűntudatot” amikor uj ruhát vásárolt magának. Kommunista tüntetés PÁRIS — Egy összejövetelen több mint hatezer ember kiáltozta a francia fővárosban: “Franco gyilkos! — A tüntetők egy spanyol kommunista vezető, Julian Grimau kivégzése ellen tiltakoztak. A tüntető gyűlésen résztvett a kivégzett kom munista vezér özvegye is. Munkanélküliség MEXICO CITY — Nuoveo León városának százezer lakosa közül húszezer a munkanélküli. Ebben nincsenek benne azok a farmerek akik ab ban a reményben mennek a határszéli városba, hogy alkat mi munkát kapnak az Egyesült Államokban. A Rákóczi Egyesület jubileuma Ünneppé avatta a William Penn Fraternális Egyesület első osztálya, a Rákóczi Egyesület megalakulásának 75-ik évfordulóját múlt szombat este a Journey étteremben rendezett ünnepi banket és táncmulatság keretében. Közel 700 főnyi közönség, helyből, vidékről, sőt New York, New Jersey és Pennsylvania államokból is, zsúfolásig megtöltötte a tágas helyiséget, öregek és fiatalok a testvéri szeretet jegyében üdvözölték egymást. Teljes siker koronázta az ünnepélyt, amely az amerikai himnusszal kezdődött (énekelte az örökifjú Kurmay Pál) és a magyar himnusszal végződött, amelyet a nagyközönség énekelt. Nt. Dr. Böszörményi Istvván mondotta az asztali imát, amely után Abner W. Sibal, Connecticut állam kongrezszusi képviselője egy amerkai zászlóval ajándékozta meg az egyletet. Varga Lajos, az országos központ első alelnöke látta el ötletesen az áldomásmest^r tisztjét. Lehetetlen felsorolni a megjeleiít számos ismert és kiváló vendéget. Legyen elég annak megemlítése, hogy az Egyesület igazgatóinak legtöbbje feleségével együtt vett részt az ünnepi banketten s Clevelandból ott volt Dr. Nádas Gyula igazgató nejével. Macker Gyula, a William Penn országos elnöke, történelmi távlatból világított bele a Rákóczi Egylet szerény kezdeteibe és erőteljes fejlődésébe, mely a Verhovay Egylettel való összeolvadásba csúcsosodott ki és ezzel segített megteremteni a William Penn iFraternális Egyesületet, Magyar-Amerika legnagyobb testvérsegitő biztositó intézményét. Macker Gyula ünnepi beszédének főbb pontjai ezek voltak: Hetvenöt évvel ezelőtt, 1888 április 10-én egy uj magyar egylet alakult meg Bridgeporton. Ma, a munkanélküli segély, kórházbiztositás, kompánia nyugdij és Social Security korában nem könnyű elképzelni a 75 évvel ezelőtti állapotokat, amikor mindezekből semmi sem volt. Aminthogy az árvaságot sem könnyű elképzelni, amiben az akkori szegény bevándorolt munkás élt- Segíts magadon! — ez lett a kényszerű jelszó. Tizennyolcán voltak a magyarok, akik akkor egy napon összejöttek. A Hevesiek, Molnárok, Tóthok, Vargák, Katonák, Rózsák mellett ott ültek a Gyurcsákok, Macsankók, Kenyhercek és Bialkók. Mit mondanak ezek az ellentétesen hangzó nevek? Azt, hogy a magyar földnek egy olyan vidékéről jöttek, ahol a magyarság a nemzetiségekkel összekeveredve él. Évszázados együttes szenvedés emlékei teszi őket barátokká és testvérekké. A 48-as szabadságharcban, és előbb a Rákóczi-féle nemzeti felkelés idején a Bridgeporton egymás mellett ülő emberek ősei éppen igy együtt voltak Kossuth és Rákóczi zászlói alatt, a magyar nép szabadságáért harcolva. Abauj, Zemplén, Bereg, Ung, Máramaros vármegyék szinmagyarjai és ruténmagyarjai adták Rákóczinak leghűségesebb katonáit. A Rákóczi névnél nagyobbat és tiszteltebbet nem ismertek azok a megyék. Ezért nem volt probléma, hogy mi legyen az uj egylet neve. Lehetett volna-e megfelelőbb és népszerűbb nevet találni az uj testületnek, mint Rákóczi megszentelt nevét? így a Rákóczi név bevonult az amerikai magyarság történetébe. A Rákóczi Egylet nem indult üzleti vállalkozásnak és nem is lett azzá soha. Lassan erősödött, de a komoly és kitartó erők, amelyek mozgatták, változatlanul megmaradtak. És a gyümölcs meg is érett. 50 esztendővel később az egyletnek több mint két és negyed millió dollár volt az öszszegyüjtögetett vagyona, a tagok száma pedig 12,678 volt a felnőtt és 4,724 az ifjúsági osztályban. Azonban az alapítók lassan kidőltek, uj nemzedékek foglalták el a régiek helyét és a testvérsegitő intézmények közötti verseny is mindig erősebbé vált. A munkamező megszükült, a tagszerzés nehezebbé vált. így aztán kialakult a meggyőződés, hogy a jövőt az erők egyesítésével lehet legsikeresebben munkálni. Az erős Rákóczi Segélyző Egylet egyesült az erős Verhovay Egylettel. Az uj testület majdnem 30 millió dolláros vagyonnal és közel százezres tagsággal, ma William Penn Fraternális Egyesület név alatt működik és a világ magyarságának kétségkívül egyik legfontosabb intézménye. De a Rákóczi név nem tűnt el az egyesüléssel az amerikai életből. Ott van és ott marad lapjaink fején, egyesületünk hagyományaiban, egész tagságunk emlékezetében. A Rákóczi név és hagyomány voltaképpen ott van a William Penn névben is. William Penn, az angol államférfiú é? .Rákpczi Ferenc kortársak voltak, William Pennt vallásos hite miatt börtönözték be, Rákóczit a magyar nemzet szabadságába vetett hite miatt. Mindkettő a hitéért lett’ bujdosóvá és számüzötté. William Penn Ajnerikába jött, ahol valóságos honalapítóvá lett és a vallásszabadság apostolává. Rákóczi Törökországba menekült, ahol működési területe nem volt és ott fejezte be élétét, mint megtört szivü hontalan. A két nagy férfi keveset tudott egymásról, hiszen fél világ választotta el őket egymástól. Még kevésbbé sejtette bárki is, hogy ez a két név valamikor egy Amerikába szakadt magyar csoport zászlaján, nevében és szivében jgyütt lesz. A 75 esztendős évfordulón meleg testvéri kösznötésünk elsősorban a Rákóczi zászló ilatt felvonult tagtestvéreinket illeti, azután pedig azokat, aki a William Penn zászló alatt jöttek a találkozóra. # Macker elnök nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde után még több, hasonlóképpen hatásos emlékbeszéd hangzott el, majd Magyar Lajos és zenekara muzsikája mellett táncra perdült a fiatalság és a táncoskedvü öregebb generáció és a jubiláris ünnepség közönsége éjfélig kellemes hangulatban maradt együtt. HALÁLOZÁS MCKEESPORT — Özv. Gergely Antalné sz. Kánya Róza, 59 év óta a város lakója, április 21-én meghalt 79 éves korában. A Szatmás megyei Magasliget községből származott. # DUQUESNE — Kocsis István öregamerikás magyar április 8-án meghalt a Ltrobe Hospitalban. * WEST MIFFLIN — Özv Szilágyi Imréné 78 éves korában elhunyt március 21-éij.
